Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-10 / 212. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT 3 Ők mást mondtak A televízió szeptember 8-án, csütörtökön az esti Híradóban Horn Gábor úr (SZDSZ) szavait (beszédének egy kis részét) közvetítette. Ennek lényege, hogy az egyházi iskolák csak a normatív támogatást fogják kapni a jövőben, éppúgy, mint az alapítványi vagy magániskolák. Tehát az előző kormánnyal 20 évre kötött, szerintünk érvényes szerződést nem veszik figyelembe. Ebből természetesen az következik, hogy az egyházi iskolák nevelői körülbelül feleannyi munkadíjat kaphatnak, mint az állami vagy önkormányzati iskolák tanítói, tanárai.- Ezeknek az iskoláknak a fenntartására elegendő lenne mindaz a bevétel, amely az igazságtalanul elvett, de nem kárpótolt egyházi vagyon hozama lenne; ha meglenne. Gondolom, az államosított vagyonok kamataiból biztosan kitelik a közszolgálati törvény alapján az állami és önkormányzati iskolák tanárainak járó fizetés összegével azonos fizetés az egyházi iskolai tanítóknak, tanároknak, az azonos munkájukért. Igaz, az is elképzelhető, hogy a gyerekeiket az egyházi iskolákba járató szülők (sok közülük többgyermekes) amúgy is szűkös fizetéséből, tandíjat fizetve, kipótolják azt a nem kevés pénzt, amit a jelen koalíciós vezetés nem óhajt biztosítani, s így elismeri, sőt e lépésével bizonyítja is, hogy másodrendű állampolgár az, aki egyházi iskolába kívánja járatni gyermekét. Igaz, az is elképzelhető, hogy anyagiak szűkössége miatt kénytelen lemondani az általa kívánt, de el nem érhető, állítólag szabad, vallásos szellemű iskolákról gyermekei számára. Igaz, ha ezeket az iskolákat újra megkapja az állam, mert az egyházak nem tudják fenntartani és működtetni, akkor ugyanezeknek a tanítóknak, tanároknak, ugyanezen épületekben, de már mint önkormányzati vagy állami iskolákban, ki fogják tudni fizetni a teljes összeget, hiszen a gyermekeknek kötelező az iskolába járás, az ön- kormányzatoknak, államnak meg a fenntartás. Nem érdekes, hogy akkor lesz, most nincs?! Ki érti ezt? Különben Hóm Gyula miniszterelnök úr és Fodor Gábor miniszter úr, amikor ezzel és más nyugtalanító kérdéssel felkereste őket a Magyar Katolikus Püspöki Kar Peimanens Bizottsága, alig két hete, más értelemben oszlatta el kételyeinket. Vajon kinek higgyünk? Gyulay Endre szeged—Csanádi megyés püspök Együtt az Európa Unió országai Virágzó embercsempészet Az Európa Unió belügyi és igazságügyi területekért felelős miniszterei szeptember 8-án Berlinben tanácskoztak a kábítószer és szervezett bűnözés elleni harcról. A találkozón résztvett,. Kuncze Gábor belügyminiszter és Vastagh Pál igazságügy-miniszter tegnap sajtótájékoztatón ismertette a konferencián elhangzottakat, valamint azzal kapcsolatos hazai vonatkozásokat. Az Európa Unió miniszteri konferenciája a szervezett bűnözés területei közül azokat emelte ki, amelyek a nyugateurópai társadalmakat is leginkább foglalkoztatják, illetve melyekben még a közösség tagországai között sem alakult ki harmonikus együttműködés. A kábítószeres bűnözésre Magyarországon egyre inkább jellemzővé válik a szervezett tranzitcsempéslet mellett a hazai piac kialakítása, a már meglévő igények kielégítése. A hazai és a külföldi hatóságok előtt közismert, hogy a nyugat-európai fogyasztásra szánt kábítószer —, ezen belül a heroin és a hasis — döntő része a Közel-Keletről jut el rendeltetési helyére. A három ismert útvonal közül kettő érinti hazánkat. A jugoszláviai válság kialakulását követően egyre jobban előtérbe kerül az északi Balkán útvonal, mely Törökországból kiindulva Bulgárián Románián, Magyarországon keresztül haladva éri el Nyugat-Európát. A forgalom növekedését, egyúttal a rendőrök és vámosok munkájának szakszerűbbé válását is jelzik az emelkedő mennyiségű lefoglalások. Míg 1990-ben összesen 6,3 kiló kábítószert foglaltak le Magyarországon, 1993-ra ez a mennyiség 690 kilóra emelkedett. A növekvő tendencia folytatódását jelzi, hogy idén augusztus 15-ig 18 esetben, öszszesen 624 kiló kábítószer-lefoglalás történt. A konferencia másik kiemelt témájá az embercsempészet volt. Hazánk e fekintetben is erősen érintett. Mint ismeretes, sok problémát okozott előbb a román, majd a délszláv válság kapcsán jelentkező, valamint ezzel párhuzamosan az afroázsiai népek migrációja. 1990-től napjainkig mintegy 90 ezer hazánkba illegálisan bejutott külföldivel szemben kellett intézkedni. A sugárzó anyagok illegális kereskedelme és csempésze-' te a korábbi évekhez képest nálunk visszaszorult. Egy-egy információ érkezett sugárzóanyag-értékesítéssel kapcsolatban, de az ellenőrzés során megállapították, hogy azok nem érkeztek be. Magyarország területére. Elsősorban közvetítői tevékenységről volt szó. Szerepelt a konferencia témakörében a prostitúció és* az illegális szerencsejátékok visz- szasz.orítása is, továbbá a pénzhamisítás leleplezése. A konferencián részt vevő 22 európai ország közös nyilatkozatot bocsájtott ki, melynek lényege a fokozott együttműködés a határozott, összehan- golt.fefápés a szervezett bűnözés ellen. (A hazai drogfogyasztás megfékezéséről lapunk 16. oldalán olvasható tudósítás.) <ga- j-> Az expótüntetésen felfigyeltek az IDF-re A fiatalokkal nem foglalkozik a kormány Négy fő irányvonalat szem előtt tartva alakult meg 1989-ben az Ifjúsági Demokrata Fórum. Céljuk: a demokratikus vívmányok támogatása és ezek körének bővítése, a rendszerváltozás segítése, s a nemzeti szellemű ifjúsági közösségek létrehozása, valamint az MDF politikájának népszerűsítése. — Annak idején száz fővel alakítottuk meg a szervezetet — tájékoztatott Skri- bek Péter, az IDF elnöke —, azóta már körülbelül háromezer-kétszáz fiatal tartozik hozzánk, s mintegy száz- tíz-százhúsz helyi szervezetünk van. Alapítólevelünk szerint ifjúsági mozgalmat kívántunk létrehozni, amely elfogadja a lakiteleki nyilatkozatot. S bár az alapító tagok MDF-esek voltak, az IDF belső-működését tekintve teljesen autonóm szervezet. Önállóan döntünk gazdasági kérdésekben és a személyi ügyekben is. — Milyen tagozatai vannak az IDF-nek? — A tagozatokon nemcsak a helyi szervezeteket kell érteni. Nem kizárólag városok, települések szerinti részek alkotják az IDF egészét, hanem bizonyos szakok, s témák is jelentenek csoportokat. Ilyen mondjuk a külügyi bizottság, amely nagyon fontos része a szervezetnek. Csak néhány példa a feladatok közül: a különböző idegen nyelvek tanulásának segítése, külföldi szervezetek idelátogatásá- nak támogatása, ösztöndíjak. Vagy beszélhetnénk a caritascsoportról, mely a Szociális gondokon igyekszik segíteni, mint ahogy már tette is mentővel, gyógyszerrel, ruhával, ingyenes balatoni táborozással, munkanélkülieknek átképző tanfolyamokkal. — Milyen visszhangja volt az IDF rendezte expó melletti tüntetésnek? —- Ahhoz képest, hogy ez volt az első olyan demonstráció, amely . az új kormány egyik döntése ellen irányult — felelte Német Gábor, az IDF Pesti Régiójának vezetője —, a sajtó nem karolta fel. Tisztelet a kivételnek, de enyhén szólva is torz hírek jelentek meg az újságokban. Az viszont annál örven- detesebb volt, hogy rengeteg fiatal eljött, s ezzel ráirányították a figyelmet arra, hogy nekik is nagyon fontos a világkiállítás. Már csak azért is, mert a pályakezdőknek is álláslehetőségeket biztosítana, mégpedig több tízezret. — Önök. mint ifjúsági szervezet tagjai, hogyan látják a kormány és a fiatalok viszonyát? — Kezdetben sem voltak túlzott reményeink — válaszolta-Skribek Péter —, de még így is csalódtunk az új kormányban. Az ifjúsági közélet demokratizálása mindeddig nem történt meg, a KISZ-es múlt a mai napig nincs lezárva. Az egyeztetések addig meg sem kezdődhetnek, míg a 71. évi iíjúsági törvény alapján a KISZ a fiatalok egyetlen legitim szervezete. Egyelőre még egy államtitkár sincs, aki az ügyeinkkel foglalkozna. Nem tisztázott az sem, hogy egyáltalán miből éljenek meg az ifjúsági szervezetek. —- Talán az IDF nem kap anyagi segítséget? — Minden évben pártpolitikai vita dönti el, hogy ki és mennyi pénzbeli támogatást kapjon — fogalmazott az IDF "elnöke. Ezzel szemben viszont aszerint kellene ítélni, hogy az egyes szervezeteknek hány tagja van, hány helyi csoportja, s hogy milyen munkát végeznek. Az IDF egyébként két esztendeje nem kap támogatást. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a pénzt osztó albizottság vezetője az SZDSZ tagja. Pedig a segítségre szükségünk lenne. Klubokat szeretnénk csinálni, méghozzá konszolidált, polgári és nemzeti értékeket őrző klubokat. Ezek egyfajta iskolák lehetnének, ahol politikáról, kultúráról is szó esne. — Sok olyan fiatal is megkeres minket — fűzte hozzá Német Gábor —, akik nem kifejezetten politizálni akarnak, hanem egy közösséghez kívánnak kötődni. — Mit tesznek a jelenlegi helyzet javításáért? — Kezdeményezői vagyunk egy olyan összejövetelnek — vette át ismét a szót Skribek Péter —-, melyen az ország minden ifjúsági szervezete részt vesz. Ez a Közgazdaság-tudományi Egyetemen lesz egy hét múlva, 16-án. Meg kell egymással beszélnünk, hogy mely kérdések a legégetőbbek, s fel kell állítanunk egy tárgyaló delegációt, amely mindannyiunkat képvisel a jövőben. — Az IDF-nek — mint ifjúsági szervezetnek — mi a véleménye az úgynevezett enyhe drogok legálissá tételéről? — Határozottan tiltakozunk ellene — válaszolta a Pesti Régió vezetője. — Ezek használatának törvé .nyessé tétele jóvátehetetlen károkat okozna. Egyébként jártunk már olyan országokban, ahol legálisak, s bebizonyosodott, hogy ott sem vált be ez a lépés. (nádai) Parlamenti pártok Berlinben Finisben a házszabály Hétfőtől kezdődően három napon át ülésezik a parlament, s várhatóan sikerül pontot tenni a már hosz- szabb ideje húzódó házszabályvita végére, a végszavazásra azonban minden bizonnyal csak az utána való héten kerül sor. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnö- ke a szokásos programismertető sajtótájékoztatón közölte, valószínűleg ugyanakkor nyílik lehetőség érdemében megvitatni a pótköltségvetést is, amelyet a kormány tegnap nyújtott be az Országgyűlésnek. Horn Gyula szeptember 27-ére bejelentett — várhatóan hatvanperces — beszédét illetően a házbizottság még nem hozott végleges döntést, hogyan kell beilleszteni azt az ülésnap tárgysorozatába. Elhangzott végül, hogy Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke ma, szombaton hatpárti parlamenti delegáció élén Berlinbe látogat, ahol részt vesz az öt évvel ezelőtti, politikai áttörést hozó eseményekre emlékező ünnepségeken. (s.) Megnyitó bombariadóval Pál László ipari- és kereskedelmi'miniszter nyitotta meg tegnap a 98. Budapesti Nemzetközi Vásárt. A megnyitót rövid időre megzavarta az a névtelen telefonáló, aki azt állította: bomba van a D pavilonban. Az alapos tűzszerészeti és rendőrségi vizsgálat azonban bebizonyította, hogy a bejelentés vaklárma volt. A bombariadót — mely alatt mind a kiállítók, mind pedig a látogatók fegyelmezetten viselkedtek — fél kettőkor lefújták, s ezután a közönség beléphetett az egyébként látványos D pavilonba . Erdősi Agnes felvétele Hol voltak a török liberálisok? A török államfő magyarországi látogatásakor Mohácson leleplezték Szulejmán szobrát Azét a Szulejmá- nét, aki a török birodalmat hatalmassá tette abban az időben, amikor a törökök Európában nem vendégmunkások, hanem hódítók voltak, nu'g nekünk, magyaroknak főszerep jutott az európai kereszténység mohamedánokkal szembeni védelmezésében. Ugyanakkor avattak szobrot itt, amikor Rodostóban nagyságos fejedelmünk, Rákóczi Ferenc kitűnő szobrát is leleplezték. Az erről szóló híradásunkból kiderült, mindkét szobor felállítását a török állam finanszírozta. Fölvetődik tehát a kérdés, vajon a török liberális párt vagy pártok tiltakoztak-e a török kormánynál vagy egyenesen az államfőnél amiatt, hogy Rákóczi Ferenc és Nagy Szulejmán szobrot kapnak, méghozzá olyanokat, amelyek minden bizonnyal elég drágák. De vajon tiltakoztak-e az ottani liberálisok, miszerint a török kormány ahelyett, hogy a rászorulóknak adná a szobrokra költött pénzt, inkább a múltban való kutakodás helyett a jövőbe tekintene?... Biztos vagyok benne, hogy senki nem tiltakozott az említett alkotások megrendelése és fölállítása miatt, hiszen a jelenlegi magyar vezetéssel szemben ők jól tudják, hogy egy nemzet öntudata, önérzete, gerince annak megfelelően alakul, aszerint alakítható, hogy az illető nemzet miként becsüli múltját, miként tiszteli azokat, akik történelmi személyiségekké váltak. A törökök — velünk ellentétben — hosszú távra gondolkodnak, nagyon jól tudják, hogy csak egy öntudatos, magára sokat adó nemzet képes arra, hogy fölülemelkedjen gazdasági gondjain, amihez néha szobrot kell leleplezni, néha pedig, urambocsá’, meg kell rendezni egy világkiállítást. Mert ha — tételezzük fel — Rodostóban az Antall-kor- mány szeretett volna Rákóczi-szobrot avatni, bizonyára a pénz könnyelmű elherdálásával vádoltatott volna meg a magát liberálisnak mondó sajtó részéről. Most megtették helyettünk a törökök, akik Szulejmánnal emlékeztetik gyermekeinket arra, hogy egykor mily hatalmas volt a birodalom, s a Rákóczi-szoborral, hogy otthont adtak az Európa más részein üldözött haladó gondolkodást képviselő nagyságoknak. A török államfő hazáját és Magyarországot jelölte meg, mint azt a két országot, amely legközelebb áll az európai közösséghez. E szoboravatásokkal nagystílűén elénk kerültek. (Vödrös)
