Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-01 / 204. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. SZEPTEMBER L, CSÜTÖRTÖK A hölgyek történelmi győzelme Körösi kosaraskészülödés Az 1994/95-ös bajnoki évben az eddigi négytől eltérően, hat magyar férfi kosárlabdacsapat vett részt a középeurópaiakat foglalkoztató Szuper Kupa mérkőzéssorozaton. Ezért az idei bajnokság alapszakaszában az NB I A csoportjában most nem 12, hanem csak 10 együttes vív majd kétfordulós körmérkőzést. Ezután következik a rájátszás, majd a Play off játék. Mivel ez a fajta nemzetközi mérkőzéssorozat jövőre valószínű hogy megszűnik, a terv az, hogy 1995—96-ban a legjobb 12 belföldi csapat alkotja majd az A csoportot. Úgy néz ki, hogy a körösi fiúk szempontjából ez a bajnokság minden ezt megelőzőnél nehezebb lesz. A fiúk viszont lelkesen, szorgalmasan készülnek, új edzőjük: Guóth Iván irányításával. Nagykőrösön két-két roEvezős sikerek Bécsben A hét végén Bécsben 500 méteres meghívásos nemzetközi regattán vettek részt á Vác Városi Evezős Club országos bajnokságon legeredményesebben szerepelt serdülő korcsoportú versenyzői, akik Ausztria fővárosában is kitettek magukért: valamennyien éremmel — egyesek többel is — tértek haza. A VVEC eredményei: Első nap: Egypárevezős: 1. Újhelyi Péter, Kétpárevezős: 1. Újhelyi Péter. Dinka Csaba. Kormányos négyes: 1. Korbei Károly, Mácsik Miklós, Reményi Ernő (Danubius Hajós Egylet), Soltész Zsoit. korm.: Zachár Dávid. Négypárevezős: 1. Dalos Péter, Reményi Gergő, Kuliffai Gábor (valamennyien DHE), Korbei Károly, korm.: Zachár Dávid (mindketten VVEC). Második nap: Egypárevezős: 3. Újhelyi Péter, Kétpárevezős: 2. Újhelyi Péter, Dinka Csaba. Kormányos négyes: 1. Korbei Károly, Mácsik Miklós, Reményi Ernő, Soltész Zsolt, korm.: Zachár Dávid. Négypárevezős: 1. Dalos Péter, Reménnyi Gergő, Kuliffai Gábor, Korbei Károly, korm.: Zachár Dávid. (r-y) mániái—erdélyi es belföldi férfi csapattal háromnapos tornát rendeztek felkészülési jelleggel. Nagykőrösi Kosárlabda Klub—West Pet- rom Arad (román) 123-64 (53-29). A megfiatalított helyiek a szomszéd ország első osztályának újonca ellen már az elején — . nagyon gyors játékkal -— jelentős előnyt szereztek (a 14. percben 38-18 volt az állás). A szünet után is biztató volt a hazaiak csapatjátéka. Debreceni Sportiskola-TE- GÁZ—Nagykőrösi KK 101-87 (48-43). Remek kezdéssel 3 perc alatt már 9-0-ra vezettek a körösiek. Később a rutinosabb és két délszláv igen jó képességű játékossal jelentősen megerősödött tiszántúliak egyenletesebben dobva megérdemelten fordítottak. Nagykőrösi KK—Universi- tatea ELBA Timisoara (Temesvár) 101-86 (48-50). A 2. helyet eldöntő befejező találkozó első játékrésze változatos volt. A román NB I 3. helyezettje (az Albacom Ko- racs Kupa-beli ellenfele) a 27. percig 8 pontos előnyt szerzett. A körösiek jó védekezéssel és három játékosuk remek dobóformájával kellemes meglepetésre győztesen hagyták el a játékteret. A körösi csapat: Maleras, (75), Mihálovics (37), Újhelyi (9), Módra (17), Király (40), Pásztor (5(5), Deák A. (7), Vadkerti (21), Szép (13), Milivojsa (36). Jan Richards úr a névadó cég helyi vezérigazgatója adta át a győztes debrecenieknek a CarnaudMetalBox Kupát, a legjobb dobó a debreceni Zorán Tomics, a legtehetségesebb fiatal játékos különdí- ját a helyi Újhelyi Botond, és a legeredményesebbét Vytau- tas Maleras kapta. * Az 1993—94-es bajnoki évben az NB I-ben újonc körösi kosarasnők jól szerepeltek a B csoportban. A soron következő bajnokságra helyi edzésekkel és mezőberé- nyi edzőtáborozással szorgalmasan készültek, továbbra is dr. Tánczos Szabó László edző irányításával. A napokban Bonyhádon, az immár tizennyolcadszor (!) — 8 csapattal — Botond Kupa néven felkészülési tornát rendeztek. Ezen 5 NB 1 A-s és 2 B csoportos együttes mellett az orosz Jekatye- runburgiak vettek részt. Eredmények: Nagykőrösi Kosárlabda Klub—Univer- Kecskeméti SC 70-62 (44-35). A körösiek eredménye történelmi esemény volt, mert a szomszéd NB I-es nőket most sikerült először legyőzniük. Soproni Postás—Nagykőrösi KK 102-54 (67-30). A jelentősen megerősödött ellenfél ponterősebb volt. KSC Szek- szárd—Nagykőrösi KK 83-46 (42-22). A jó képességű ellenfelet próbajátékosok is erősítették. Az 5—6. helyért Szolnoki MÁ V MTE—Nagykőrösi KK 85-36 (44-12). A fáradt körösieknek nehéz volt az A csoportosok zónavédekezése ellen a dolga. NKK: Rudolf (59), Lakosa (37), Nagy (29), Horváth (28), Zsuzsandor (24), Orbán (12), Kása (7), Mészáros (6), Zatykó (3). Sulyok Zoltán Hoff er József írása a Kispad című szaklap alapján Jönnek-mennek, leváltják őket III. A sajtónak kétségtelenül nagy szerepe van a magyar sportélet, így benne a labdarúgás helyzetének alakításában. Természetesen igyekeznek feladatuknak mind pozitívabb értelemben megfelelni, ha a dolgok rosszabbul alakulnak a vártnál, kritikájukat nem rejthetik véka alá, addig míg dicsérő jelzőket használnak semmi baj, ezt mindenki szívesen veszi, de ha élesebb megjegyzés is elhangzik, nincs bocsánat, vége a barátságnak. Sohasem róttam ezt fel, pedig nekem is volt benne részem, hiszen a válogatottal való bemutatkozásom 1970. április 12-én Belgrádban, Jugoszlávia ellen (hiszen nem is volt olyan rossz), a 2:2 eredmény a jugoszláv fővárosban mindenkinek bármikor elfogadható eredménynek számíthat. Alaposan megfiatalított gárdát küldtem a pályára (Vellai, Páncsics, Vidáts, Fejes, Somogyi, Karsai. Máté) és mégis, mielőtt még megfelelőnek értékelhettük volna a helytállást, Vándor Kálmán, az MLSZ mai sajtófőnöke nem kis iróniával megkérdezte: „Mikor mondasz le?” Aztán ez a tizedik mérkőzés, az 1971. május 19-én Szófiában lejátszott, és 0:3-mal végződött Bulgária elleni összecsapás után bekövetkezett. Arra ugyanis finnyás voltam, hogy ne mások követelésére, hanem a magam meggyőződéséből tegyem meg ezt a lépést, s már volt benne gyakorlatom, mert az MTI tudósítójaként két általam nagyon tisztelt és megbecsült kapitány lemondását jelentettem be. Baróti Lajosét, az angliai VB-n a szovjetektől elszenvedett 2:1-es vereség, a legjobb nyolc közötti viadal után. Mindent mérlegelve döntöttem tehát úgy, hogy a saját visszalépésem hírének megjelentetése ne másnak a „dicsősége” legyen, hiszen ennyire én is hiú voltam, abból eredően is, hogy mint MTI-tudósítónak a hírek továbbadásában mindenkor a legy- gyorsabbnak kellett és kell lennie a sajtóban. Az említett kapitányokkal, de a későbbiekkel sem volt semmi összetűzésem, vitám, mert amikor úgy gondoltam, hogy a feldúlt állapotban adott nyilatkozataik némi enyhítést kívánnak, azt azonnal meg is_ tettem, természetesen a velük történt megbeszélés, egyeztetés alapján. Hasonló „utat” járt néhány kollégám is, így a kapitány-újságírói viszony soha nem került szenzációként a híradások, a tudósítások élére. Hogyan lettem kapitány? 1953-ban történt: a magyar ifjúsági válogatott Sebes Gusztáv és Mándi Gyula vezetésével a belgiumi UEFA-tornán veretlenül, kapott gól nélkül szerezte meg az európai elsőséget. Diadalmas premier volt, hiszen fiataljaink először vettek részt ezen az 1948-tól már hagyományos sorozaton. Mindeddig nem volt szervezett az ifjúsági válogatottal való foglalkozás, a jó szimatú és jó érzékű két szakember csak úgy kutyafuttában foglalkozott a belgiumi előkészületekkel, csapatkialakítással. Sebes Gusztáv jól látta, hogy ennél többet kell tennie a jövő érdekében és ugyanennek az évnek az őszén engem választott ifjúsági szövetségi kapitánynak, hiszen sportkapcsolatunk régebbi volt, ismert még zuglói játékos koromból és újságírói tevékenységemből. A lényeg a továbbiakban az, hogy tizennégy évig (1953—1967) láttam el ezt a nagyon megtisztelő feladatot, igaz hittel, szeretettel, a labdarúgás iránti hihetetlen rajongásommal. Guadalajara (Mexikó) 1970. június. Balról: Rajkó Mitic, Fekete Árpád, Hoffer József Elment az utolsó is... Armas Wihtonen/Vink, a kiváló hivatásos birkózó fénykorában, az 1940-es évek elején A közelmúltban 86 éves korában meghalt Johan Vink, a finn származású egykori profi birkózó, az utolsó azok közül, akik még birkóztak az öregedő, legendás hírű magyar birkózó .világbajnokkal, Czája Jánossal. Amikor néha-néha a sajtóban felröppent Czája János neve, e sorok írója gyakran kapott leveleket idős nyugdíjasoktól, akik még látták a nagy mérkőzéseket a finn származású bajnok és a magyar világbajnok közötti igazi, a klasszikus görög-római stílusban, és ezt az élményüket a mai napig nem felejtették el. Ki is volt ez a kitűnő finn birkózó? 1908-ban Viiboriban született egy karéliai finn mozdonyvezető fiaként. Már ifjúsági korában kiváló amatőr birkózó volt, és mint ilyen, 1929-ben a finn csapat tagjaként részt vett az 1928-ban Majna-Frankfurtban rendezett „Munkás Olimpián”. A profi birkózás számára az egykori észt világbajnok, Jan Jaagb fedezte fel, aki megtanította a hivatásos birkózás fortélyaira. 1931-től már a profik között versenyzett és az Armas Wihtonen nevet vette fel. Első nagy sikere az volt, amikor nemzetközi versenyen a francia Chevalier mögött másodikként végzett, majd 1934-ben az öregedő Jaago előtt Zürichben Európa-bajnok lett. Még ebben az évben Tallinban és Rigában, ahol még virágzott a régi aranykor szellemében rendezett görög-római birkózás, találkozott Czája Jánossal, akivel élményszerű mérkőzéseket vívott. A magyar világbajnok hozta Magyarországra, aki a cirkuszában rendezett versenyekre szerződtette. VinkAVihtonen magyar nőt vett feleségül és Magyar- országon telepedett le. Czája János 1937-ben bekövetkezett halála után az 1939-től Magyarországon is kibontakozó, amerikai mintára rendezett „pankrációs” mérkőzésekbe kapcsolódik be, ahol a magyar Tasnádival (egykori szabadfogású amatőr Európa-bajnok), Orgová- nyival, Radu Lukáccsal, Pirókkal, Pellérdivel, Pilissel, a kubai ökölvívó Moerxonnal, Gáspárral stb. versenyzett, de továbbra is részt vett a külföldi profi versenyeken. Azután Magyarországon 1950-től betiltották a profizmust, így a „pankrációs” viadalokat is. A még ereje teljében lévő bajnok a BELSPED szállítmányozási vállalatnál helyezkedett el és egy brigádban dolgozott a volt profikkal, így a herkulesi erejű Pellérdivel, ahol a hatalmas páncélszekrények szállítását bízták rájuk. Itt dolgozott nyugdíjazásáig, majd csendes magányában élt feleségével egy angyalföldi bérház lakásában, ahol leánya látogatta és azok, akik a régi idők legendáit akarták hallgatni... Az újpesti, Megyeri temetőben helyezték örök nyugalomba. Czája Mátyás Szentendre Schumachert eltiltották A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) keddi párizsi ülésén megerősítette a Be- netton-Ford csapat pilótájának, a német Michael Schu- machemek két versenyre szóló eltiltását. így a Forma— 1-es autós gyorsasági világ- bajnokság éllovasa nem vehet részt a soron következő két futamon, a szeptember 12-i Olasz Nagydíjon és a két héttel utána következő Portugál Grand Prix-n. Schumachert azért büntették meg, mert a július 10-én megtartott silverstone-i Brit Nagydíjon nem vette figyelembe az azonnali kiállásra felszólító fekete zászlós jelzést, tovább folytatta a száguldást. Hiába ért másodikként célba, utólag diszkvalifikálták, majd első fokon kiszabták rá a két versenyre szóló eltiltást, de a büntetés letöltését felfüggesztették. Ez tette lehetővé, hogy induljon a németországi, a magyarországi és a belgiumi erőpróbán. A német pilóta fellebbezett, de beadványát elutasították.
