Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-09 / 211. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. SZEPTEMBER 9.. PENTEK Bo a kínálat, kevés a kereslet Tapasztalatok az Agri-Mech ’94 kiállításon . Három napig Gödöllőre irányult az agrárszakemberek figyelme, szeptember 2-án megnyílt Agri-Mech Mezőgazdaságigép- és eszközkiállítás már második nekifutásra elérte a nagy, hagyományokra visszatekintő európai kiállítások színvonalát. A jelen céljai közt már a jövő is körvonalazódott. Az Agri-Mech ’94 azt a célt szolgálta, hogy hagyományteremtő módon belezesse Gödöllő térségének legrangosabb mezőgazdasági, kiállítással egybekötött rendezvénysorozatát, mely a Gödöllői Agri-Ex- pó Nemzetközi Agráripari Kiállítás és Kereskedelmi Központ felépítésével valósul meg. A tervek szerint erre 1996-ban kerül majd sor, amikor is Gödöllő lesz a helyszíne és házigazdája a 72. OMEK-nek, valamint a Magyar mezőgazdaság és vidék fejlődésének 1100 éve című kiállításnak. Visszhangok egy interjú kapcsán Az Agri-Mech ’94 a hazai és külföldi kiállítók mezőgazdasági, erdészeti erő- és munkagépek, valamint az élelmiszer-ipari gépek, berendezések sokaságát mutatta be, de jelen voltak a közlekedésieszköz- és számítógépgyártó cégek is a kiállítási standokon. A látnivalón túl igen gazdag rendezvénysorozat zajlott, melyek közül elsőnek a II. európai agrárfelsőoktatási konferenciát emelnénk ki. Hasonló érdeklődést váltott ki a mezőgazdasági fejlesztések időszerű kérdéseit megvitató fórum, a gyakorlati gépbemutatók, a ló- és kutyabemutató. Ez utóbbi iránt — az őrző-védő kategóriában — egyre nagyobb a kereslet. A gazdák csak nézelődtek Ami a kiállításon látottakat illeti, valljuk be őszintén, zömében a külföldi gyártók kápráztatták el a látogatókat, kimondottan hazai terméket keveset láttunk. Annál többet az osztrák Berger cégtől, a Mercedestől, á FIAT-tól, a Classtól és a belorusz Danagrótól. Paradox helyzet, a magyar gépgyártás csúcsát — a látogatók legalábbis így minősítették — egy magyar kisvállalkozó állította ki, nem pedig egy patinás gépgyártó cég. Az elmésen megtervezett és szép kivitelű csigás növényolajprés nemcsak teljesítményét, de árát tekintve is elfogadható. Áfával együtt 275 ezer forint. Folyamatos üzemeltetés mellett napi 450 kg magot tud feldolgozni, amiből 120-150 liter olajat présel. A gép „atyja” a nemesvámosi Csizmadia Elemér. A traktorok kínálata széles skálán mozgott, mint ahogy az áruk is. Az orosz Lipeck kicsi és középkategóriás típusokat vonultatott Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 2100 Gödöllő Ganz Abrahám u. Z sz, Telefonés faxszám:(06-28F310-288 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt 1 Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 fel, a 30 LE-s T—25A-t 315 ezerért, valamint az 54 LE-s LTZ—55A-t 575 ezer forintért. (Az árak nem tartalmazzák az áfát.) A kisebbik két ekét, a nagyobbik hármat tud elhúzni, s a talajtól függően 15—30 cm mélységű barázdát képes szántani. Ezek a traktorok ideálisak egy törpebirtok megműveléséhez, míg az MTZ-család legújabb tágja, a 100 LE-s MTZ—100 már ennél jóvalta többet tud, viszont ezt az ára is jelzi: 1 186 000 forint. No, nézzük meg, hogy mit kínál és mennyiért a nyugati gépgyártás? Egy 83 LE-s Ceras—95 4 millió, a 82 LE-s Casein—895 3,2 millió, míg az év slágere, a 213 LE-s Magnum—7130 9,3 millió forintért „szerénykedett” a sorban. Nem csoda, hogy a gazdák csak hümmögtek,' s beérték a nézelődéssel. Nem tudni miért, talán hogy ne riasszák el a vevőket, a német Clas- sik cég ki sem tűzte az árcédulát a Class—r98 Domina- torra, de mint megtudtuk, ez a hatalmas méretű, mindent tudó kombájn 20 millió forintot kóstál, s így aligha elképzelhető, hogy rövid időn belül találkozni fogunk vele a magángazdák földjein. A jövő' a silótoronyé Érthető módon az ekekínálatot is feltérképeztük. Itt is érződött a keleti és nyugati gyártók közti árkülönbség, ha nem is sok, a 2, 3 és 4 .eketestes Kühne KMF családot 85, 109 és 206 ezer forintért kínálták. Ugyan ez lengyel és román változatban 10-15 százalékkal olcsóbb volt. Gyakorló gazdáktól hallottuk, minőségileg is ennyi a különbség. KFVT típusú függesztett tárcsákat mustráltunk, barázdaszélességtől függően 180—200 ezer közt, 21 és 25 soros gabonavetés gépeket 267, illetve 283 ezerért. Az A—65-ös, 6 t kapacitású szervestrágyaszóróért 583 ezret, középkategóriás rendsodróért 148 ezret, míg a szénakaszálóért 1,8 millió forintot kértek. Méltánytalanság volna nem szólni a debreceni Farmgép gyár Kertitox családjáról, mely magába foglalja a permetezőgépek minden fajtáját. A kecskeméti Agrikon Kft. silói iránt is nagy volt az érdeklődés, a vásárlókedv már kevésbé. Magyarországon még nem honosodott meg a huljámo- sított acéllemezből készülő silótorony, holott a nyugati gyakorlat azt igazolja, ez a fajta tárolás biztosítja leginkább a száraz szemestakarmányok veszteség nélküli tárolását. Érdeklődésünkre a gyártók elmondták, egy 20 hektáros gazdaságban — ha csak gabonát termel — egy 40 tonna térfogatú silótoronnyal kell számolni. Egy ilyen torony ára 150 ezer forint, s eltekintve az időszakos festéstől, 20-30 évig is eltart. A toronyhoz persze felhordó csiga és szellőztetőberendezés is szükséges, ami újabb 250-300 ezer forinttal növeli a tárolás költségét. Viszont — s ebből Ausztriában kaptunk leckét — a termelő kiszolgáltatottságát elsősorban a tárolási hely hiánya idézi elő, ezt használják ki a gabonapiaci hiénák. Vagyis: a silótoronynak nagyon is van jövője. A nyereség túl kevés Mint már jeleztük, az árak kapcsán sok keserű szó hangzott el a gazdák részéről, akiknek a többsége úgy nézte a gépeket, mint éhes ember a szafáládét a kirakat járda felőli oldalán. A szakmai vonatkozásokon túl főleg erről beszélgettünk az egyik szervezővel, illetve a GATE Mezőgazdasági Szaktanácsadási és Kutatásszervezési Intézet két szakértőjével, Katona István igazgatóval és Horváth József tudományos főmunkatárssal. — A gazdáknak igazuk van, ilyen árak mellett ezeket a műszaki csodákat állami tőkeinjekció nélkül nem lehet megvásárolni — mondta Katona István. Amihez Horváth József még annyit tett hozzá: a mezőgazdasági termékek nyomott ára nincs arányban a beruházáshoz szükséges összeggel. A jelen kamatlábakat és a nyereség- hozamot tekintve egy józanul kalkuláló gazda nem vesz fel bankhitelt beruházásra. Míg nyugaton átlag 20 százalék a nyereséghozam, addig nálunk jó esetben sem haladja meg az öt százalékot. A két szakember szerint mindazonáltal szükség van az ilyen kiállítással egybekötött rendezvénysorozatra, mint az Agri-Mech ’94. Mert — mint mondták is — ide mindenki eljön, aki érintett, beleértve a tárca vezetőit is, tehát az itt elhangzottak eljutnak egész a kormányig. Érzékelhető az agrárpolitika hatása a mezőgazdaságra, s a visz- szajelzések alapján a politikusok is képet al- kot(hat)nak arról, hogy egy-egy döntésük milyen visszhangot vált ki a földből élőkből. Matula Gy. Oszkár Miként azt várni lehetett, a lapunk augusztus 26-i számában megjelent, Lakos László földművelés- ügyi miniszterrel készített interjúnk nagy visszhangot váltott ki a gazdák körében, a miniszteri nyilatkozattal kapcsolatban több visszajelzést is kaptunk. Ezek többsége a támogatások mértékét és a hitelkonstrukció változásait érintik. Sajnos erről számszerű adatok nem hangzottak el az interjú során, akkor ugyanis még nem született döntés a pótköltségvetésről, s így Lakos László sem tudhatta, hogy mennyiből gazdálkodhat a tárca az elkövetkező időkben. A hozzászólások és észrevételek közül nem ok nélkül emeltük ki Podma- niczky Béla Lakos Lászlóhoz intézett levelét. A PMGSZ elnöke sajátos módon reagált a miniszter üzenet értékű nyilatkozatára, miszerint a gazdakörök tevékenysége ne a politizálásra irányuljon. Podmaniczky Béla maga is érzi, hogy a gazdálkodási problémák helyenként háttérbe szorulnak, s a gazdakörök némelyikénélm pártok közti csatározás is érezteti a hatását, a csatározás viszont nem nélkülözi az alantas eszközöket sém. A miniszter félreérthetetlenül üzent. A gazdakörök szerepe, súlya attól függ, hogy milyen tömegeket tudnak maguk mögé állítani, milyen mértékű lesz a hatásuk a mezőgazdaság pozitív elmozdulására. Nem vitás, csatározással, egymással hadakozva nem lehet egységet teremteni, a politikai köntösbe bújtatott hatalmi harc, az önös érdekek előtérbe helyezése csak széj- jelzülleszti az elmúlt két évben közös tető alá gyűjtött gazdákat. Nyilván ettől fél Pod- maniczky Béla, és nem ok nélkül. Leveléből legalábbis ezt véljük kiérződni. M. Gy. O. Tisztelt Miniszter Ur! Tisztelettel és bajtársként köszöntöm, .s teszem ezt azért, mert duzzogás helyett a kötelességvállalást választotta abban az interjúban, amit a Pest Megyei Hírláp augusztus 26-i számában olvashattunk Önnel. Örülök annak, hogy Ön is úgy látja a dolgokat, mint én: a gazdakörök szerepe nem az áthidalhatatlan szakadékok építése, hanem a tanítás és tanulás. Igaza van abban, hogy tűnjenek el a politikai felhangok a gazdakörökből! Magam is vallom, nem politizálni kell, hanem felvállalni a mezőgazdaságban szükséges tennivalókat. Miniszter Úr! Ma olyan időket élünk, amikor tanul az egész ország, kivétel nélkül. Az egyén, a közösségek, a kisember és a tudós, Sőt azok is, akik a gazdasági és politikai vezetést vállalták fel hivatásul. Ezt várja el tőlünk a kor szelleme. A tantárgy most az: másképp, mint eddig. Azt még nem tudjuk pontosan, hogy milyen is lesz az a másképp, csak azt, hogy más, mint az eddigi. Keressük az útjelzőket és az útbaigazítókat. Szeretnénk átjutni a kátyúkon, megmászni a meredélyt. Szeretnénk tudni, hol kell gyorsítani és hol kell fékezni. Sajnos, e keresés közben nemegyszer botlunk akadályokba, amiket úgy hívnak: irigység, viszály, rosszakarat, rágalom, gyanúsítgatás. Ilyen eszközökkel nem lehet felszínre kerülni, ez az út a semmibe vezet. Még az sem biztos, hogy a magam igaza úgy igaz, ahogy én vélem, ennek elbírálására pártatlan bírót kell keresni. Viszont ha a másét gyalázom, leszólom, ha rosszhiszeműen gyanúsítgatok, akkor egészen biztosan letérek az f gazság útjáról, gyarapítóm a tor- zsalkodók számát. Építés helyett rombolok, bomlasztom a nemzet egységét. Márpedig a felemelkedéshez nemcsak erős testre, de erős lélekre is szükség van, csak a kettő együtt hozhatja meg a remélt sikert. Azt kell tehát megtanulni, tanítani, tudatosítani az emberekben, hogy a saját igazunk mellett ne hagyjuk figyelmen kívül az embertársaink igazát sem. Az igazság mellett a bizonyságokat is el kell fogadni. Ezek egyike: az elődök tettekkel bizonyították, hogy bárkiből lehet becsületes embert nevelni, a szótartás, becsület, őszinteség, önzetlenség, szolgálatkészség nem üres szóhasználat, hanem olyan fogalmak, amik gyógyítanak és nem sebeznek. Ezeket a fogalmakat újra kell tanulni, hogy meggyógyítsuk az elvadult közállapotokat, a beteg gazdaságot, a neurotikus társadalmat és a családot. Tisztelt Miniszter Úr! A fent leírtakat szeretném bővebben is kifejteni. Kérem, adjon alkalmat arra, hogy személyesen is gondolatokat válthassunk. A mezőgazdaságról, s ezen belül a gazdakörök jelenéről és jövőjéről. Bízva benne, hogy kérésem meghallgatásra kerül, maradtam tisztelettel: Podmaniczky Béla A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége elnöke Fűnyírógép 1,8 millióért. Ennyiért már egy jó traktort is lehet venni Erdősi Ágnes felvételei A Claas kombájn egy tengerentúli cég büszkesége. Úgy látszik az árában a távolság is benne van — 20 millió forintra tartják
