Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-09 / 211. szám

i , PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK 3 Kormányszóvivői tájékoztató Elkészült a pótköltségvetés Sajtótájékoztató az országos gyűlés előtt Talpra kell állnia az MDF-nek! Kisebbségek védelme A kormány végső formába öntötte a pótköltségvetési tör­vényjavaslatot, és az indít­ványcsomagot a parlament elé terjeszti. Az Országgyű­lés hétfői ülésén már dönthet az előterjesztés napirendre tű­zéséről, és a jövő héten már meg is kezdheti a tárgyalást — jelentette be Kósáné Ko­vács Magda a tegnapi kor­mányszóvivői sajtótájékozta­tón. A munkaügyi miniszter közölte, hogy a kormány a parlamentnek 8 százalékos visszamenőleges nyugdíj­Berlini nyilatkozatot fogad­tak el tegnap a német főváros­ban az Európai Unió, az EU- hoz csatlakozott országok (Finnország, Norvégia, Ausztria, Svédország), vala­mint az EU-val társulási szer­ződést kötött hat kelet-kö- zép-európai ország bel- és igazságügy-miniszterei. Most először fordult elő, hogy az EU-országok fen­tebb említett szakminiszterei­hez — az Európai Tanács jú­niusi korfui megbízása alap­ján — a társult országok mi­niszterei is csatlakoztak teg­nap. Manfred Kanther, a ven­déglátó Németország, egy­ben soros EU-elnök belügy­minisztere e körülményt „fon­tos kezdetnek” nevezte, s ki­emelte: olyan országok mű­ködnek együtt messzemenő­en a bűnözés elleni küzdelem­ben, az ehhez kapcsolódó jog­harmonizálásban, amelyek öt évvel ezelőtt még ellenség­ként álltak egymással szem­ben. Vastagh Pál igazságügy­miniszter a tanácskozás után emelésre tesz javaslatot. Egyelőre azonban nem tudja megállapítani, hogy az eme­lés mekkora összeggel terhe­li majd a költségvetést. A kormány garantálja, hogy 15—30 százalék között ma­rad az energiaár-emelés mér­téke. A kompenzálásra más­fél milliárd forintot különíte­nek el. A javaslatok között szerepel végül az is, hogy az áfa törvénymódosítására (vagyis az ezzel kapcsolatos adóemelésekre) október 1-je helyett csak január 1-jétől ke­rüljön sor. magyar újságíróknak nyilat­kozva egyebek között azt emelte ki, hogy a teljes jogú EU-tagság szempontjából fel­értékelődött a honi köz- és jogbiztonság helyzete. A magyar miniszter német kollégájával, Sabine Leuthe- usser-Schnarrenberggel kü­lön is tanácskozott, s kiemel­te: Németország a jövőben is fontos szerepet játszhat ta­pasztalataival, tanácsaival a magyar jogszabályalkotás­ban, alkotmányozási ügyek­ben, a közbeszerzésekről, a fogyasztói védelemről szóló törvények megalkotásában, kiegészítő magyar—német ki­adatási egyezmény is készül. Kuncze Gábor belügymi­niszter a német belügyminisz­terrel, Kantherrel megtartott tanácskozása után közölte, hogy még az idén megalakul­hat a két ország belügyi szer­veinek kapcsolatait koordiná­ló, állandó jelleggel működő bizottság, továbbá: Németor­szág a jövőben is aktívan köz­reműködik majd a magyar rendőrség és határőrség támo­gatásában. A Magyar Demokrata Fórum VIII. országos gyűlése szep­tember 11-én, vasárnap vá­lasztja meg új elnökét a Buda­pesti Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetemen — jelentette be Herényi Károly szóvivő tegnap a Bem téri székházban megtartott sajtótájékoztatón. A szóvivő ismertette a két hónapos tanácskozás mene­tét. Nyolcszázhúsz küldöttből 686-ot a helyi szervezetek de­legáltak, 134-en pedig az or­szágos választmány tagjai. A delegáltak 60 százaléka új, még soha nem volt küldött. A szeptember 10-én, szombaton kezdődő tanácskozáson Für Lajos, az MDF elnöke olvas­sa fel az elnökség beszámoló­ját. majd a választmány külön­bizottságai adnak számot az eddig végzett munkáról. A ter­vek szerint még szombaton módosítják az MDF alapsza­bályát. Vasárnap kerül sor a hat elnökjelölt: Boross Péter, Für Lajos, Grezsa Ferenc, Le- zsák Sándor, Schamschula György és Szabó Iván „bemu­tatkozó beszédére”, majd az A Kéri Edit kontra Pető Iván és szülei pert tegnap másodfokon a Fővárosi Bíró­ság tárgyalta. A per tárgyát a színésznő azon többször tett kijelentése képezte, misze­rint Pető Iván szülei ávós múlttal bírnak, s ezért sem meglepő, hogy az SZDSZ el­nöke is a Zétényi—Takács­törvényjavaslat ellen szava­zott. A tárgyalás első meglepe­tése volt, hogy Kéri Edit ta­núja, Schmidt Mária törté­nész nem jelent meg, mely­nek az is oka lehet: meg sem kapta az idézést, hisz a térti- vevény sem érkezett vissza. Az igazi szenzáció ezután következett: Petőék ügyvéd­elnökválasztás lebonyolításá­ra. A VIII. országos gyűlés az MDF új elnökének záróbeszé­dével ér véget. A tegnapi sajtótájékoztatón Für Lajos elnök elmondta: jel­képesnek érzi az országos gyűlés helyszínét, ugyanis 1989-ben az MDF I. és II. or­szágos gyűlését is a közgazda- sági egyetemen rendezte meg, igaz, akkor az intéz­mény még Marx Károly ne­vét viselte. Az is jelképes a je­lenlegi elnök szerint, hogy az I. országos gyűlést is ő nyitot­ta meg, s mint mondta, most is ő fogja felolvasni az elnök­ség beszámolóját. Für Lajos hangsúlyozta: akkor is és most is nehéz ellenzéki sze­repkörből kellett indítani az MDF politizálását. Az elnök a továbbiakban kifejtette: talp­ra kell állnia az MDF-nek a súlyos csatavesztés után, mely talpraállás megkezdő­dött azzal, hogy megalakult a párt parlamenti frakciója, a vá­lasztmány, és dolgoznak a bi­zottságok, a helyi szerveze­tek, amelyekben van hit és re­je, Sándor Róbert békejob­bot nyújtott, amelyet az alpe­res-színésznő visszautasított. Ennek oka az, hogy koráb­ban a bíróság álláspontja sze­rint is Kéri Edit a szabad vé­leménynyilvánítás jogával élt, amikor Pető Iván szülei múltját ismertette. Pető Iván ezek után az ítéletben meg­nyugodva feljelentését visz- szavonta. A következő meg­lepetést Kosztyu Tiborné ta­nácselnök szolgáltatta, ami­kor is elutasította Kéri Edit ügyvédjének indítványát, mi­szerint Pető Lászlót, a pártel­nök apját tanúként idézzék még. Ezért a védő elfogultsá­gi panaszt terjesztett be. (tz) Berlini nyilatkozat A jog­és a közbiztonságért A tárgyalást elnapolták Petőék békejobbja Erősödik az ökumenikus gondolkodás Tolerancia és párbeszéd (Folytatás az 1. oldalról) Az ívek hét kérdést tartal­maztak arra vonatkozóan, hogy miképp vélekednek a hívő emberek az ökumeniz- músról. Ezek összesítése­kor azt a tapasztalatot szűr­ték le, hogy hazánkban to­vább erősödött az ökumeni­kus gondolkodás, s az erre irányuló törekvés. A püspök több példát ho­zott fel ennek alátámasztásá­ra. Szólt a Magyar Biblia Társaság megalakításáról, melynek az a célja, hogy a különböző vallású egyhá­zak közösen fordítsák le a Szentírást. Felhívta a figyelmet az ökumenikus szeretetszolgá­lat fontosságára is. Azokra az egyházi kezdeményezé­sekre, amelyekkel az eleset­teket, a társadalom peremé­re sodródottakat karolják fel. Örvendetes tényként em­lítette, hogy a közelmúltban sikerült megegyezniük a Honvédelmi Minisztérium vezetésével arról, hogy ka­tonai lelkészi szolgálat és tá­bori püspökségek működ­hetnek a hadseregben. — Az ökumenikus össze­fogás kibontakozását látom abban is, hogy az egyházi kezelésben lévő iskolák nemcsak a saját felekezetű gyermekeket veszik fel, ha­nem egy másikhoz tartozó tanuló is bekerülhet az isko­lapadba —- hangsúlyozta. Harmati Béla, aki nem hall­gatta el, hogy nem minden területen könyvelhetnek el sikereket. A Pa.x Rádiót, mint ökumenikus adót sorol­ta ide, mely a médiák körü­li politikai csatározások mi­att egyelőre még nem sugá­rozhatja műsorait. — Jézus Krisztus egy egyházat alapított, ezért az egységre való törekvést minden hívő elsődleges kér­désként kell hogy kezelje — mutatott rá Seregély Ist­ván egri érsek, a Katolikus Püspökkari Konferencia el­nöke, majd hozzátette: a ke­resztény lelkiség, a Krisz­tust követő élet áll az öku- menizmus mögött. Felszóla­lásában az egri érsek ennek teológiai és gyakorlati vo­natkozásait világította meg, kiemelve: egymás vallásá­nak megértését, elfogadását jelenti az ökumenikus gon­dolkodásmód. — A Jézus Krisztusban való hit alkotja az ökume- nizmus alapját — jelentette ki Paskai László bíboros, prímás, esztergom—buda­pesti érsek, aki emlékezte­tett arra, hogy a nemrégi­ben megtartott esztergomi zsinaton fontos témaként szerepelt az ökumenizmus. A zsinaton egyebek mel­lett elhangzott — idézte fel az eseményeket a bíboros —, hogy az egyházak közöt­ti különbségek ellenére meg kell becsülni egymás hitét, s törekedni szükséges a történelmi múltban gyöke­rező feszültségek felszámo­lására, a kiengesztelődésre. Paskai László nyomaté­kosan hangot adott a zsina­ton kialakult azon véle­ménynek, hogy az ökumeni­kus istentiszteletek megszer­vezése egyházi feladat. Ezért nem fogadható el az a gyakorlat, amely több eset­ben megtörtént, hogy politi­kai vagy társadalmi rendez­vények kísérőjeként került ezekre sor. A bíboros beszéde végén a nem hívő emberekhez in­tézett üzenetet, amelyben az egymás iránti tolerancia- és dialóguskészségre hívta fel a figyelmet. (klug) mény. Für Lajos még azt hangsúlyozta: a tisztújítás már megkezdődött, az orszá- 'gos gyűlésen és októberben az elnökség megválasztásával folytatódik „új arcokkal, új erőkkel, friss szemlélettel”. A sajtótájékoztatón Szabó Iván, ,,a választás után lemon­dott elnökség ügyvezető el­nökségének működtetője” a jövőbeni sajtókapcsolatokról és a parlamenti képviselőcso­port már eddig is eredményes munkájáról beszélt. Remé­nyét fejezte ki, hogy szót érte­nek a kormánykoalícióval ab­ban: az önkormányzati válasz­tások megváltoztatására csak később kerüljön sor. Szabó Iván szerint egyébként a jelen­legi kormány azért mondja, hogy az ország gazdasága na­gyon rossz állapotban van, mert így nagyobb dicsőség lesz egy kis eredmény eléfé- se. A politikus változatlanul azt állítja, hogy az elmúlt nyolc hónap gazdasági ered­ményeiből nem lehet „levezet­ni” a pótköltségvetés szüksé­gességét. Napjaink Európájában a nem­zetiségi kisebbségek helyzete az egyik legfontosabb problé­ma — jelentette ki Georg Brunner professzor, a Nemzet­közi Jogász Szövetség (ICJ) tagja azon a konferencián, amely tegnap kezdődött Buda­pesten a 75 tagállamot tömörí­tő Nemzetközi Jogász Szövet­ség tagjainak részvételével. Georg Brunner előadásá­ban hangsúlyozta, hogy a ki­sebbségeknek minden ország­ban joguk van a nyelvi, kultu­rális önállóságra. Az autonó­mia formáira már több javas­lat, elképzelés is született — emlékeztetett a professzor. Egyiket sem tekinthetjük azon­ban kizárólagos megoldásnak. A kisebbségi jogok biztosításá­ra garanciák kellenek, állami és helyi szinten egyaránt. A ga­ranciák szükségességére hívta fel a figyelmet Mészáros Vil­mos, a Független Jogász Fó­rum elnöke is. Kifejtette: a ki­sebbségi probléma összeuró­pai kérdés, ezért megoldásá­hoz minden európai állam ösz- szefogására szükség van. Alapítványi segítség Budapestről (Folytatás a 1. oldalról) Az alapítvány létrehozója, dr. Lichtenberger György úgy fogalmazott, hogy: „Ne­künk, akik most itt viszonyla­gosan jobb körülmények kö­zött élünk, erkölcsi kötelessé­günk segíteni határon túli kol­légáinkat”, majd megjegyez­te, hogy az elképzelést Csoó- ri Sándor is szívvel-lélekkel támogatta. A tegnap aláírt szerződés 2—4 éves továbbképzési programok megvalósítására nyújt lehetőséget. Az alapít­vány jelenleg félmillió forin­tos indítótőkével rendelkezik, az ügyben érdekelt gyógy­szeripar bejelentése pedig újabb másfél-kétmillió forin­tos támogatást helyezett kilá­tásba. S. P. Hallgat a mélyliberális sajtó Mint a kísértetnép egyik „újságíró kísértete” szeret­ném megjegyezni A. M. Rosenthal úr második olda­lon olvasható cikkével kapcsolatosan a következó't: írása a The New York Times című, cikkeivel általá­ban nagy port felverő napilapban jelent meg. Általá­ban, mert mint tapasztaltuk, ez esetben nem. A libe­rális és a szocialista sajtó, még az is, amelyiket a mi­niszterelnök úr mint leendő ellenzéki lapját nevezte meg (Népszabadság), szó nélkül hagyta Rosenthal úr írását. Mindez jól mutatja, hogy az elmúlt négy év­ben oly nagy előszeretettel kék szalagokat lengető új­ságíróhad és velük szimpatizáló sereg korántsem a széles körű és pártatlan tájékoztatás talaján állt, ha­nem eléggé el nem ítélhető módon a korábbi The New York Times-cikkeket mint hírt adták tovább Magyarországon. Ez esetben Rosenthal cikke így hangzott volna: „az Amerikai Egyesült Államokban elítélik azt a Horn Gyulát, aki egykori pufajkásként ma nem szégyell a kormány élére állni”. Számtalan­szor megtették ezt a konzervatív nemzeti kormány­nyal, ám most, amikor a The New York Times a ma­gyar sajtó nagyobb része által támogatott Horn Gyu­lával szemben ereszt meg egy írást, annak a követ­kezménye (lám csak, így is értelmezhető a sajtósza­badság) a mély hallgatás, Ez is mutatja, hogy egy olyan lap léte, mint a Pest Megyei Hírlap, amelyik megtalálja és közreadja ezeket az írásokat, mennyi­re fontos. De a cikket mi nem hírként, hanem teljes terjedelmében magyarra fordítva adjuk közre, szem előtt tartva a sajtószabadságon túl a tájékozódás sza­badságát, azaz hisszük, sokan vannak, akik nem dug­ják fejüket a homokba, követvén a liberális sajtó bi­zonyos esetekben oly harsány, máskor meg, mint most, oly kuka tagjait. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom