Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-03 / 180. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 3., SZERDA 3 Gyomirtás lelkünk táján Építőtábor volt Borsiban. Úgy félszáz fiatal évtizedes gyomokat irtott a kastély udvarán. Többek között három miskolci leány szorgalmát dicséri az eredmény. Köszönet érte. Az építőtábor tehát sikeres volt, de egy olyan szomorú esemény árnyéka vetül rá, melyről nem hallgathatunk. Az egyik, tizennyolc éves miskolci lány egészséges gyermeknek adott életet. A hírre a királyhelmeci kórházba érkezett a lány édesanyja is. A gyerek-anyával döntöttek, hogy lemondanak utódukról. A csűri még arra sem volt hajlandó, hogy nevet adjon gyermekének. A szinte személytelen formalitások után a szépasszony és leánya hazautazott. Megsimogatta-e utoljára eltaszított gyermekét a leány? Nem tudni. Ennyi a történet, mely nyugtalanító kérdőjeleket hagyott hátra. Feltételezhető, a terhes leány azzal a szándékkal érkezett, hogy gyermekétől így szabadul meg és elkerüli lakóhelyén a szégyent. Mindenképpen humánusabb megoldás, mint amilyen praktikákhoz szoktak folyamodni az ilyen helyzetbe kerülő felelőtlen fiatalok. S olyankor a történet balladával zárul. Viszont nem tudok szó nélkül napirendre térni e megoldás fölött. A fiatal anyánál súlyosabb felelősség terheli a „víg özvegyet”, aki nem vállalta unokáját. Nyilvánvalóan a kényelem és önzés részesült előnyben. Ki tudja, milyen kezekbe fog kerülni ez az ártatlan csecsemő? Minden jel szerint jobbakba, mint amelyekbe kéretlenül beleszületett, de az is lehet, hogy nemzetünk janicsárjává nevelik. Talán anyanyelvén sem fog megtanulni. Milyen terhet rótt — egy életre — leánya lelkiismeretére ez a miskolci asszony? Való igaz, ha vállalták volna az új jövevényt, számtalan kellemetlenséggel és előítélettel kellett- volna szembenézniük. De végül is ma már ez nem jelent kiközösítést, a társadalom könnyebben fogadja el az ilyen „baleseteket? Csakhogy a felelősség alól való kibújás nem éppen az az út, mely érett felnőtteket formál. Régebben gyakran hangzott el a megrovó felhorkanás: Ezek a mai fiatalok! De milyen felnőttek vagyunk mi, akik gyermekeinket látjuk el olyan stigmákkal, melyek egy életen át sajgó sebeket ejtenek és fiatal életeket siklatnak ki? A lelkiismeret is olyan fölösleges kacat, melyet könnyen el lehet hárítani és utasítani, akár egy gügyögő, védtelen csecsemőt, akinek anyja emlőjén lenne a helye? A szeretetet ezcgyszer már megint a rideg kalmárszellem győzte le. Mindannyiunk, de elsősorban egy magatehetetlen emberpalánta kárára. E szégyenre tekint le némán a fejedelem, aki csak Vallomásaival válaszolhat: „A második szolgaság a szabadság hiánya, ami miatt nyögnünk kell, mert semmi sem fogyatékosabb és tökéletlenebb, mint eltávolodni a jótól és a rossz felé hajlani. ” A fiatalok serényen irtották a borsi kastély udvarán a gyomot, de a munka nem fejeződött be. Lelkünk táján is van bőven gyomlálnivalónk. Balassa Zoltán Fővárosi tévétársaság Százmilliós tóTceemelés Százmillió forintos alaptőke-emelésről, 250 millió forintos hitelfelvételről, illetve a Fővárosi Önkormányzat 99 százalékos többségi tulajdonának 24,5 százalékra csökkentéséről is határozott kedden a főváros által 100 millió forintos alaptőkével létrehozott Budapesti Kommunikációs Rt, közgyűlése. A tulajdonosi jogokkal rendelkező fővárosi médiabizottság SZDSZ-es és fideszes képviselői még a közgyűlés előtt egyhangúan hozzájárultak a változtatásokhoz. Mindezt Kovács Kálmán (SZDSZ), az önkormányzat médiabizottságának elnöke, a közlekedési tárca politikai államtitkára jelentette be a részvényesek megbeszélését követő sajtó- tájékoztatón. A zárt körű jegyzéssel névértéken kibocsátandó részvényekből a fővároshoz hasonlóan 24,5 százalék jut az Andrew Sarlós érdekeltségének számító Közép-eu- rópai'Tőkebefektetési Társaságnak. A maradék részvényeken a Városi Televíziózással Budapestért Alapítvány (1 millió forint), Képes András (5 százalék), illetve az igazgatóság két tagja, Iványi György és Feuer András osztozik. A részvényesek szindikátusi szerződésben rögzítették az egymás közötti magatartás szabályait, így például a részvények adásvételének feltételeit is. Iványi György, az igazgatótanács elnöke egyebek között elmondta: a jövő évtől már nyereséget várnak a társaságtól, amely felkészült arra is, hogy a főváros később esetleg érdektelenné válik az rt.-ben. Ekkor az elővásárlási joggal rendelkező tagok kötelesek névértéken megvenni a város pakettjét. Az igazgatótanács elnöke elmondta azt is, hogy terveik szerint szeptemberben kezdi meg adását az AM mikrocsatornán az rt. Kovács Kálmán kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy a közszolgálati- ság elvei alapján működő szervezet életébe nem lesz közvetlen beleszólása a fővárosnak. Egyeztetés a rádióról és a televízióról Garanciák helyett szabad verseny? A Magyar Televízió és a Magyar Rádió szervezeti formáiról cseréltek eszmét tegnap az egy nappal korábban megkezdődött médiaegyeztetés résztvevői. Mint Nehéz-Posony István, a kodifikációs bizottság soros levezető elnöke a déli szünetben az MTI munkatársának elmondta: a szakmai szervezetek és a pártok képviselőinek többsége egyetértett abban, hogy a két intézménynek a jövőben részvénytársaságként kellene működnie, s ezen belül többen az egyszemélyes részvénytársasági forma mellett tették le a voksu- kat. Ugyanakkor mások a közalapítványi forma mellett érveltek, de felvetődött a közhasznú társasági működés is. Ez utóbbival kapcsolatban Nehéz- Posony István elmondta: ez egy új forma, amelynek működéséről még nincsenek gazdasági tapasztalatok. A jogász arra is utalt, hogy az MDF képviselői — korábbi, a közalapítványi formát támogató véleményükkel ellentétben — most az rt. formát is elfogadhatónak tartották. Nehéz-Posony István nagyon konstruktívnak nevezte az ellenzéki képviselők magatartását az egyeztetésen. Különösen a Fidesz képviselőinek magatartását emelte ki, akik nagyon sok kérdésben a képviseleti szervekhez hasonló álláspontot fejtettek ki. MSZP-elnökségi ülés Önálló ó'szi kampány A szocialista párt elnöksége politikai támogatást kíván nyújtani a kormánynak a gazdaság konszolidálását célzó intézkedéseihez — közölte Szekeres Imre ügyvezető alel- nök az MSZP tegnapi elnökségi ülését követő tájékoztatón. A szocialista politikus beszámolt arról, hogy az elnökségi ülésen Horn Gyula kormányfő tájékoztatást adott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott megbeszélésekről, s a delegációk jelentéseiről. — Az elnökség azt ajánlja a kormánynak, hogy a közvélemény előtt teljes nyíltsággal beszéljen a gazdasági helyzetről, s a legrészletesebben tárja az adatokat az Érdekegyeztető Tanács elé — tudatta a továbbiakban Szekeres. Az ügyvezető alelnök leszögezte: az MSZP vezetése szerint a lakosságnak pontosan tisztában kell lennie a gazdasági helyzet jellemzőivel, a tervezett intézkedések hátterével és a döntések várható hatásaival. Ennek érdekében folytatják a párbeszédet a társadalommal, tájékoztató fórumokat szerveznek. Az MSZP elnöksége keddi ülésén áttekintette az ön- kormányzati választásokkal kapcsolatos teendőket is. Csintalan Sándor ügyvivő ennek kapcsán bejelentette: a szocialista párt önálló politikai szereplőként, önálló kampányt folytatva vesz részt a választási küzdelemben. Ugyanakkor a koalíció fényéből is kiindulva nyitottak a szabaddemokratákkal való választások utáni önkormányzati együttműködésre. Mindazonáltal nem törekvésük a települési közélet további pár- tosítása, az országos politikai képlet lemásolása. Ezért együttműködésre készek minden olyan helyi politikai és civil szervezettel, amelynek törekvései összeegyeztethetők a szocialistákéval. Kereszténydemokraták az expóról Évszázados esély volt A Kereszténydemokrata Néppárt XI. kerületi szervezete megdöbbenéssel és felháborodással értesült a kormány azon döntéséről, hogy nem javasolja megrendezni 1996-ban a világkiállítást. A döntés indokát — különösen az utóbbi időben is nyilvánosságra került állás- foglalások ismeretében — nem tartja megalapozottnak és elfogadhatónak, hanem kifejezetten pártpolitikai döntésnek, márpedig a világkiállítás megrendezését vagy meghiúsítását nem lehet politikai szempontoktól függővé tenni. Az a véleményünk, hogy ez a döntés nem veszi figyelembe a főváros és az ország lakosságának már többször kinyilvánított akaratát, mely szerint ragaszkodik az expó megrendezéséhez, de figyelmen kívül hagyja az ország nemzetközi megítélését és a lemondás következtében bizonytalanná váló tőkebeáramlást, valamint a hazai vállalkozói réteg érdekeit. Az expó lemondása évszázados esélytől ütötte el az országot. Mindezekre tekintettel szükségesnek tartjuk széles körű társadalmi tiltakozások, valamint az érintett gazdasági és társadalmi szervezetek erélyes fellépése alapján megfelelő nyomás gyakorlását a kormányra annak érdekében, hogy vonja vissza elhamarkodott és megalapozatlan döntését. (OS) A jogász annak a reményének adott hangot: a jövő hét elejére befejeződhet ez az egyeztetési forduló, s a résztvevők javaslatai alapján megkezdődhet a szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat szövegének megfogalmazása. • Giczy György KDNP- képviselő szerint, az egyeztetőtárgyalásokon csak a kodifikációs bizottság által felvetett kérdésekben van haladás, de már szó sincs arról, hogy létezett egy olyan médiatörvény-tervezet, amely rendkívül sok konszenzusos elemet tartalmazott. Mint a kereszténydemokrata politikus fogalmazott: meglepetéssel tapasztalja, hogy szinte a nulláról indultak a tárgyalások, a résztvevők sok kérdésben egymástól is nagyon különböző véleményeknek adnak hangot. Szerinte ez a tárgyalási forma csak látszatlehetőségeket biztosít az ellenzéknek: meghallgatják a véleményét, de semmilyen garancia nincs arra, hogy azt figyelembe is veszik. Emiatt kétségei vannak a tekintetben, hogy a jövő hét elején egy konszenzusos javaslat alapján kezdődhet meg a törvénytervezet szövegezése. Azt is kifogásolta, hogy a garanciákról sincs szó, s megítélése szerint a résztvevők túlhangsúlyozzák a szabad verseny által nyújtott lehetőségeket. Kirekesztők Tegnap az alábbi levelet kaptam, amelyet a Kossuth rádió adófószerkesztóség céges levélpapírján írt Szente László: Főszerkesztő Úr, kissé késve, szabadságom idején került a kezembe lapjának június 20-i száma, amelyben Ön — egyebek között — ezt írja: „...ez a magyar hírlapos, akiről olyan szívesen írnám, hogy Megyesi nevű ember. De ez túlzás lenne, ebből csak a Megyesi igaz...” Rövid idő alatt ez már a második (általam ismert) inszinuáció, amelyet Ön kolléga sérelmére elkövet. (Nemrég Bolgár Györgyről állította azt, hogy internálna.) Úgy vélem, a dolgot súlyosbítja, hogy Ön mindezt főszerkesztőként, az újságja által kínált nyilvánosságot felhasználva teszi. Nos, uram. Mi a Sajtópárbaj című műsorba újságírókat invitálunk, akikről feltételezzük, hogy tudják mi a civilizált modor, a vitakultúra, és tisztelik az írott és íratlan etikai normákat. Az Ön meghívása tévedés volt, amiért szíves elnézését kérjük. Szente László * * * A Kossuth rádió adófószerkesztősége nevében Szente László elnézést kér tólem, hogy meghívtak egy alkalommal a Sajtópárbaj című műsorba. Magam ebből azt a tanulságot vonom le, hogy ezentúl Bolgár György és Megyesi Gusztáv tabu, mert aki velük kapcsolatban bármiféle észrevételt tesz, az kitiltatik és kirekesztetik természetesen az ű oldalukon értelmezett demokrácia és etikai normák szerint. Ők tudják, mi a civilizált modor, mely „civilizált modor” miatt magam azoktól a rádióhallgatóktól kérek elnézést, akik ezekről a fogalmakról velem együtt másképp vélekednek, ám saját hazánkban kisebbségbe szorulván, kénytelenek Szente úrék arrogáns „vitaműsorait” hallgatni. ígérem, hogy igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy a jelenlegi adófószerkesztóség tevékenysége pünkösdi királyság legyen. Nos, nem rejtem véka alá, a Szente László által elég sajátosan kiemelt részek, amelyek írásaimban Bolgár György, illetőleg Megyesi Gusztáv tevékenységével foglalkoztak is ezt célozták. Természetesen úgy, hogy ahhoz az említett két úr alapos okot adott. Megyesi úr írásában egy Giczy nevű emberrel foglalkozott, míg Bolgár György kifejtette egy interjúban, hogy mennyire örül a Pesti Hírlap megszűnésének, ám fájlalta: a korábban ott dolgozók most majd elindulnak, s új lehetőségeket keresnek maguknak a publikáláshoz. Ezzel kapcsolatban jegyeztem meg, hogy Bolgár György a Pesti Hírlap volt újságíróit, hogy soha többet tollat ne vehessenek a kezükbe, tán legszívesebben internálná. (Vödrös)
