Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-06 / 183. szám

i PEST MEGYEI HÍRIAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT 5 A sörgyártás története dióhéjban (II.) Gazdagodott a nagykőrösi kórház Jéghűtéssel vitték Dreherék italát A Kőbányai Sörgyár emlék­tárában teljes képet kapha­tunk a sörgyártás magyaror­szági történetéről. Azt is el kell mondani, hogy hazánk­ban csupán ezen a helyen lé­tesítettek ilyen átfogó múze­umot. Nem csak az írásos anyagokat tárták az érdeklő­dők elé, hanem, s ez a leg­nagyszerűbb, egy pár fehér ló eredeti söröskocsikba fogva várja a látogatókat. A Kőbányai Sörgyárat 1854-ben alapította meg több pesti vállalkozó. Nyolc év múlva az üzemet Dreher Antal megvásárolta és nagyüzemi gyárrá fejlesz­tette. Viszonylag rövid idő, mindössze húsz év alatt vi­lághírnévre tett szert a mai napig is jól ismert Dreher sör, hiszen az ausztráliai és az európai kiállításokon ki­lenc kitüntetést kapott. Kü­lönösen az 1867-ben meg­rendezett párizsi világkiállí­táson, mint „a legtávolabbi szállítást is kitűnően bíró minó'ségi sör” szerzett osz­tatlan elismerést. Ennek egyik titka volt, hogy a gyár már 1860-ban saját jéghűtéses vasúti ko­csikkal rendelkezett. Ezen­kívül Dreherék nyilván nagy súlyt fektettek a hírve­résre, amit ma piackutatás­nak és reklámnak neve­zünk, hiszen a söröskocs­mák asztalai mellett a jelleg­zetes Dreher háromszöggel ellátott székek voltak. Ez a háromszög az árpát, a kom­lót és a vizet, vagyis a sör­gyártás három legfontosabb elemét jelképezte. Akkoriban valóságos kul­tusza volt a serivásnak. Az emberek nem a lerészege- dés miatt öntötték magukba a habzó nedűt, hanem mert a „serezésnek” egyfajta ro­mantikája volt. Voltak úgy­nevezett testvéri ivások, ahol a megszokottnál jóval nagyobb kupa járt körbe. Később csizma alakú edény járta, s ennek a mai napig hagyománya van. Az emlí­tett lábbelivel azonos alakú sertartóból ugyanis az utol­sók között ivó rendszerint magára löttyintette a nedűt, s ezzel ,jogot szerzett”, hogy a következő rendelés az övé legyen. Persze az ef­fajta ügyetlenséggel nem di­csekedett senki, de megadó- an, sőt becsületbeli kérdés­ként viselte az újabb ital­mennyiség fizetési kötele­zettségét. Bizonyára kevesen tud­ják, hogy eleinte rendkívül idegenkedtek a sörbarátok a palackozott italtól. A polgá­rok csak hordós sört vásá­roltak családjuk számára, s csak nagy küzdelem árán si­került elérni, hogy az embe­rek megkedveljék az ital ilyetén való tálalását. Kez­detben az üvegeken nem volt címke, hanem az üve­get a gyártulajdonos nevé­vel, jelzésével együtt készí­tették. A maihoz hasonlóan a századelőn is komoly rek­lámfogás volt a sörkóstoló. Haggenmacher szívesen in­vitálta vendégeit a szegedi palotájába, s végül innen származik a híres-neves sze­gedi Hági szálloda és étte­rem neve. Végül azt is el kell mon­dani, hogy a sörgyártáshoz világszerte kétsoros tavaszi árpát, illete, a belőle ké­szült malátát használják. A maláta a sörárpa kicsírázott és csírájától megfosztott, majd pörkölt árpa. A sör szí­ne és minősége sokban függ a pörköléstől is. Készí­téséhez használnak még nyers árpát, kukoricát, rizst és cukrot is. Azt is jó tudni, hogy a sör fűszere á komló, ettől kapja jellegzetes keser­nyés ízét, aromáját. (both) APEH-ellenőrzés a váci piacon A nyugtaadás elmulasztása: adócsalás rosítják, de közvetett módon a vásárlóikat is. A nyugtaadás elmulasztá­sa egyébként magyarul és érthetőbben: adócsalás. Ha a kereskedők egy része nem így próbálna nagyobb ha­szonra szert tenni, az ország gazdasági helyzete is kedve­zőbb lehetne. Ám a tegnapi nap tapasztalatai is azt mu­tatják: az emberek nem hi­szik el, hogy az ő zsebükre is megy a játék. A váci piacon huszonkét ellenőrzés során tizenöt alkalommal kellett a vállalkozókat meg­büntetni, azaz háromból ket­té) nem tartotta be a törvé­nyeket. Halmozott bírságra számíthatnak azok, akik aka­dályozták az ellenőrök mun­káját. A tizenöt intézkedés összesen mintegy kétmillió forintnyi büntetést jelent majd. (nádai) diákigazolványra korlátozó­dott. Egy fehérneműket árusító fiatalasszony nemcsak nyug­tát nem állított ki, de arra is fény derült, hogy még vállal­kozói engedélye sincs. A bír­ságot természetesen ő sem kerülheti el. A piac bejáratánál póló­kat és farmerokat árult anya és lánya. A lányt a kapitány­ságra kellett vinni, hiszen őket még a rendőri jelenlét sem zavarta abban, hogy durva ordítozással próbálják elhitetni: igazuk van. Itt már tényleg csak a rendőrség se­gítségével sikerült megaka­dályozni a tetlegességet. Á furcsa az, hogy nem csak az érintett árusok kia­báltak és fenyegetőztek, ha­nem a vevők közül is sokan az ő pártjukra álltak. Erre a legtalálóbb kifejezés talán az ostobaság lenne, hiszen nem nehéz megérteni: a nyugtát nem adó árusok nemcsak az államkasszát ká­Pillanafok alatt elterjedt a hír az ellenőrzésekről, s ettől kezdve minden árus szorgalmasan írta a nyugtákat. Revizor nélkül is így kellene (Folytatás az 1. oldalról) A felvett jegyzőkönyv ezt is tartalmazza, valamint azt is, hogy a vállalkozónak meg kell jelennie a hivatal­ban. Abban az esetben, ha az idén első esetben fordult elő, hogy mulasztáson kap­ták az ellenőrök, a pénzbír­ság százezer forintig terjed­het. Ha nem ez volt az első alkalom, természetesen a ki­szabott bírság is magasabb lesz. Nem volt ilyen egyszerű a helyzet annál a kereskedő­nél, aki nyugta nélkül adott el egy magnókazettát — az ellenőrnek. Ekkor ijedelem támadt, s villámgyorsan el­terjedt a hír: revizorok van­nak a piacon. Az elárusító hölgy viselkedése olyan in­dulatos volt, hogy a rendő­rök segítségét is igénybe kellett venni. Ekkor már lát­szott: bizony a revizorok munkája sem veszélytelen. Bár az egyenruha látványa sokakat távol tartott, de né­hány méterről gyanúsan mé­regették a hivatal dolgozóit. A hölgy nem volt hajlandó sem aláírni, sem átvenni a jegyzőkönyvet. Ezzel egyál­talán nem javított amúgy sem rózsás helyzetén, azzal pedig különösen nem, hogy a vállalkozói engedélyről is csak egy kétesnek tűnő fénymásolatot tudott felmu­tatni. A rendőrautóban kötött ki az a külföldi fiatalember, akinek az összes papírja egy A rendőri segítségre is gyakran szükség van Kardiológiai műszerük egyedülálló © Világszínvonalú kardiológiai műszert adtak át pénteken a nagykőrösi kórház épülő rehabi­litációs osztályán. A műszer megvásárlásában oroszlánrésze volt az Alapítvány a Kórházért kuratóriumának, mely azzal a céllal alakult meg, hogy az 1982-es pártpolitikai döntés értelmében meg­szüntetett városi kórház újjáélesztését szorgalmazza. Az alapítványt dr. Boz- lék Mihály kezdeményezé­sére nyolc magánszemély és a Szabad Demokraták Szövetségének helyi szer­vezete hozta létre 1990. március 14-én százezer fo­rint alaptőkével. Célkitűzé­sük az volt, hogy a város — A szélesebb körű re­konstrukció pedig azt teszi lehetővé — mint azt dr. Elek Attila, a nagykőrösi kórház orvos-igazgatója el­mondta —, hogy egy negy­venágyas sebészeti osztály épüljön fel a hozzá tartozó korszerű diagnosztikai A modern, világszínvonalú berendezés korszerű feltétele­ket nyújt a betegek gyógyításához Varga Irén felvétele és a csatolt települések igé­nyét mindinkább kiszolgál­ják ezzel a rehabilitációs központtal. Minden politi­kai, társadalmi eró' össze­fogott a kórház sanyarú sorsának enyhítése érdeké­ben, s így már az első év­ben négyszeresére növeke­dett az alapítvány alaptőké­je. így indulhatott el a be­ruházás 1992 őszén az inf­rastruktúra kiépítésével, míg a tényleges építkezés a múlt év végén kezdődött meg. Az önkormányzati beru­házás mértéke meghaladja az 1,6 milliárd forintot, melyet a népjóléti tárca 317 millió forintos céltá­mogatással segített. A kór­ház szándékai szerint a jö­vőben is meg kívánják pá­lyázni a tárca által kiírt cél- és címzett támogatáso­kat. Maga a beruházás je­lentős részét, mintegy 400 millió forintot, orvostech­nológiai rendszerekre kí­vánják fordítani, így óhajt­ják korszerűsíteni az elöre­gedett műszerállományt. A svájci Schiller cégtől most, megvásárolt világ- színvonalú műszerpark mintegy 14,5 millió forint­ba került, melyhez az ala­pítvány tízmillióval járult hozzá, mondta el dr. Boz- lék Mihály, az Alapítvány a Kórházért kuratóriumá­nak elnöke. Ez a most üzembe helye­zett műszer azért nagyon hasznos — hangsúlyozta —, mert már a rekonstruk­ciós beruházás befejezése előtt kihasználható, és így segíti az amúgy is rossz gépparkkal felszerelt kór­ház működését. blokkal, jó színvonalú és felszereltségű laboratóriu­mokkal, endoszkópiával, ultrahanglaborral. Ezenkí­vül felépül még egy 30 ágyas kardiológiai rehabili­tációs részleg is, amely a ceglédi aktív kardiológiára alapozódna. Ez jelentős re­gionális igényt szolgálhat­na ki, hiszen Nagykőrös és a három környező telepü­lés összlakossága közel harmincötezer fő — tájé­koztatott az igazgató. A most átadott műszer­rendszer egyedülálló, világ- színvonalú technológiájú, melyből a mai napig még egy sem üzemel az ország­ban. A műszer tartalmaz egy kardiológiai funkció­kat is ellátó terheléses- EKG-rendszert, egy köz­ponti feladatokat kiszolgá­ló EKG-gépet, egy huszon­négy órás vérnyomásmoni- torozó készüléket és eze­ken kívül még négy úgyne­vezett mobil EKG-t, melye­ket bárhol be lehet vetni, ahol éppen szükség van rá­juk, később azonban majd az épület egészének érde­keit fogják szolgálni. Az Alapítvány a Kórhá­zért kuratóriuma nevében dr. Bozlék Mihály szívé­lyes köszönetét fejezte ki többek között a környék polgárainak is, amiért eb­ben az utolsó előtti percben kiálltak a kórház érdekei mellett és segítették az ala­pítvány munkáját. Végül pe­dig, mintegy felhívásként, közzétették az Alapítvány a Kórházért csekkszámlaszá­mát további adományok ér­dekében. (BBRt. Nagykő­rös 412-10158.) (füge)

Next

/
Oldalképek
Tartalom