Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-06 / 183. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 6.', SZOMBAT 3 MDF-sajtóközlemény A kormány augusztus 4-ei üléséről elhangzott szóvivői tájékoztató alapján a sajtóban egybehangzóan az az állítás jelent meg, hogy a kormány döntött a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások szeptembertől esedékes 8 százalékos emeléséről. Ez az állítás nem felel meg a tényeknek. A kormány ugyanis nem dönthet ebben a kérdésben, ez a jog kizárólag az Országgyűlést illeti meg az 1975. évi II. törvény alapján. Arról pedig, hogy az emelés a mindenkori nettó munkabérek növekedésének feleljen meg, még az előző Országgyűlés törvényt hozott. A jelenlegi Országgyűlés ennek alapján rendkívüli nyári ülésszakán már július 15-én úgy határozott, hogy szeptembertől 8 százalékkal fel kell emelni a nyugdíjakat. Erről a kormány tehát nem dönthetett — a határozatot végre kellett hajtania. Amiről dönthetett volna, az a júliusi országgyűlési határozatnak azon része, mely szerint miután a szeptemberi emelés csak az év utolsó 4 hónapjára jár, az egész évre történő, visszamenőleges hatályú emelésről milyen további javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, annak érdekében, hogy a törvénynek megfelelő lehessen az évi nyugdíjszint-emelkedés. Erről nem született döntés. Amiről viszont ténylegesen döntöttek — így a forintleértékelésről és a tervezett adóemelésről —, az azt jelenti, hogy a költségvetés vissza kívánja venni a kötelező nyugdíjemelés egy részét. A félretájékoztatás egyedülálló példáját láthattuk: azt, hogy a kormány elvesz valamit, és ezt úgy ismerteti, mintha adna. A módszer önmagáért beszél. Jövő héten új benzinár A jövő hét elején dönt a Mól Rt. árbizottsága, hogy mikor és mennyivel emeli a motorbenzinek fogyasztói árát az olajtársaság. József Gábor, a Mól igazgatója szerint 2-3 forintos áremelkedésre lehet számítani literenként, benzinfajtától függően. Az ólommentes benzinek ez alkalommal is kisebb mértékben emelkednek. Az . MTI kérdésére József Gábor elmondta: a forint 8 százalékos leértékelése mindenképpen szükségessé teszi az áremelést, mivel emiatt az import alapanyagok péntektől megdrágultak. Ugyanakkor a kőolajat a Mol a nemzetközi szabályoknak megfelelően a szállítmányok beérkezését követő 30 napon belül egyenlíti ki, tehát már a júliusi szállítmányokat is a drágábban megvásárolható dollárral kell kifizetni. A Mól, amelyet már így is veszteség ért, minél gyorsabban kénytelen bevezetni az új árakat, hiszen naponta 20-30 millió forintos veszteség keletkezik, ha nem hajtja végre az árkorrekciót. A rendkívüli helyzetre való tekintettel valószínűleg nem várják meg a jövő hónap első napját, hanem hóközi áremelésre kprül sor. József Gábor a kormány fogyasztási adóemelésre vonatkozó másik bejelentését nem kívánta kommentálni addig, amíg a parlament nem dönt erről. A kormányzat 15 százalékos fogyasztá- siadó-emelést tervez az energiahordozók áránál, amelyhez egyéb adótételek növekedése is járulhat. Ügyészségi feljelentést tesznek Üjabb vihar a Nagycsarnokban A Nagyvásárcsarnok kereskedői egymás után jelzik, hogy hajlandók megkötni az új bérleti szerződéseket. Erről Kispál Sándor, a Csarnok- és Piac- igazgatóság (Csapi) igazgatója tájékoztatta az MTI-t. Ez azt jelzi, hogy helyesen jártak el, amikor nem engedtek a kereskedői kamara nyomásának — tette hozzá. Az igazgató szerint a kereskedők többsége megnyugvással vette tudomásul a Csapi korrekt tájékoztatóját a szerződésekről. Kmetty Ágoston, a Kereskedő Kamara elnöke elmondta: az elmúlt három és fél év munkáját nem hagyják kárba veszni, ezért a jövő héten — a Csapi által jelzett időpontéban — megkötik a szerződéseket. Ezzel egyidejűleg azonban ügyészségi feljelentést is tesznek, mivel különböző visszaéléseket vélelmeznek az építés körül. A „kofakamara” elnöke nehezményezi azt is, hogy az igazgató és Király László, a Fővárosi Kereskedelmi Bizottsági elnöke visszavonta azt az ígéretét, amelyet Székely Gábor főpolgármester-helyettes tett a fizetési kedvezményekről. Az újabb furcsaságok között megemlítette: érthetetlen számukra, miért kell engedélyt kérniük a Csapitól arra, hogy az APEH által kötelezően előírt pénztárgépet, illetve az elektromos mérleget elhelyezhessék bérleményükben. Közigazgatási nyári egyetem Mi lesz a megyei önkormányzatokkal? Rendőrségi központ Az MTI értesülése szerint — a költségvetés mai helyzetében — lehet, hogy mégsem épülhet fel a rendőrség új irányítóközpontja a Xin. kerületben. Mint ismeretes, Kuncze Gábor belügyminiszter néhány hete, egy minisztériumi tanácskozáson megnyugvással szólt arról, hogy elődje, Kónya Imre nem kötelezte el magát az ügy mellett végérvényesen, így lehetővé válik a megváltozott helyzethez igazodó új döntés kialakítása. A tízmilliárd forint körüli összegre becsült rendőrségi-tűzoltósági központ kivitelezésének költségét a rendészeti szervek különböző ingatlanainak eladásából, illetve költség- vetési pénzből kívánták előteremteni. A belügyi tárca illetékesei azonban aggasztónak tartják azt, hogy a beruházás jelentősen terhelné az egész rendőrség fejlesztési keretét. A választók joggal elvárják, hogy az államháztartás is szedje magát rendbe — hangoztatta pénteken Veszprémben a Közigazgatási Nyári Egyetem záró ülésén Verebélyi Imre, a közigazgatás korszerűsítéséért felelős, frissen kinevezett kormány- biztos. Arra vonatkozóan, hogy a tervezett ésszerűsítés mit eredményez majd az önkormányzatoknál, kijelentette: bár visszafejlesztésről szó sincs, a megkezdett fejlesztési ütemet nem biztos, hogy két-három évig folytatni tudják, a szolgáltatásnak, működtetésnek viszont magasabb színvonalon stabilnak kell lennie. Különösen a tetemes önkormányzati vagyon működtetése igényel nagyobb szakértelmet, felkészültséget. Előadásában az államtitkár vázolta az elmúlt három év önkormányzati sajátosságait is. Kedvező folyamatnak minősítette a falvak önállósodási törekvéseit, ám hangsúlyozta, hogy a „törpésedést” meg kell állítani. Előfordul ugyanis, hogy olyan 150-200 lelkes települések is saját önkormányzatot igényelnek, amelyeknek nincsenek meg a feltételeik az önálló működéshez. Ésszerűnek tartja a körjegyzőségek kialakulását; sajnos ezek száma az utóbbi időben csökken, több polgármester akkor is saját jegyzőt akar, ha a település nagysága ezt nem indokolja. Tiszteletre méltó törekvés, hogy a nagyobb községek városi rangot akarnak szerezni, csakhogy ehhez nem minden esetben teremtették meg a feltételeket. Magasabbra kell emelni a mércét — mondta. A megyei jogú városokról szólva Verebélyi Imre úgy látja, hogy azok sok esetben elszigetelték magukat attól a megyétől, amelyben vannak, nem alakult ki hatékony együttműködés közöttük és a megyei önkormányzat között. A megyei önkormányzatok szerepével kapcsolatosan kijelentette, ma már sem pénzük, sem igazi hatáskörük nincs. A megoldás nem a régi rendszer visszaállítása, hanem valahol a kettő között van. Az államtitkár kitért arra is, hogy tapasztalata szerint a közvetlen választás a polgármestereknek nagyobb legitimitást ad, ezért ezt fontosnak tartaná nemcsak a kistelepülések, hanem a városok esetében is. Országos postáskonferencia Nyolcéves szünet után ismét országos szakmai fórumon tekintik át a legfontosabb tennivalókat a postások: a XIV. országos postáskonferenciát tegnap nyitották meg a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem színháztermében. A találkozón a 43 ezer hazai postai dolgozó képviseletében mintegy háromszázan vesznek részt, s ott vannak a szlovák, a kárpátaljai és az erdélyi postások képviselői is. A szakmai fórumon egyebek között áttekintik, hogy az elmúlt években az ország politikai, gazdasági és társadalmi szerkezetében bekövetkezett változások milyen átalakulási folyamatot eredményeztek a magyar postai szervezetben. Véleményt cserélnek arról, hogy a piacgazdaság diktálta versenyhelyzetben hogyan fejleszthetők tovább a postai szolgáltatások. A szakemberek hét szekcióban vitatják meg a posta szakosztályainak működését, s a jövő feladatait. A résztvevőket levélben köszöntötte Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Tiltakozik a KDNP A csütörtöki kormányülés döntéseihez kapcsolódva a Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége aggasztónak tartja, hogy a kormány a társadalom széles rétegeit érintő gazdasági kérdésekben nem törekszik a parlamenti pártokkal való egyeztetésre. A kereszténydemokraták véleménye szerint a kormány döntéseinek több eleme — mint például a kedvezményes áfakulcs 10%- ról 12%-ra való növelése, valamint a nominális bérnövekedés korlátozása — elsősorban a legnehezebb gazdasági körülmények között élőket sújtja. Az üzemanyagokra kivetett fogyasztási adó 15%- kal való növelése újabb terheket ró az egész lakosságra, és a forint leértékelésével párhuzamosan inflációgeijesztő hatású. Szükségesnek tartjuk, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ne csupán formális legyen a kormány által kezdeményezett érdekegyezetetési tárgyalássorozat, vagyis a végső döntésekben már jusson érvényre a különböző társadalmi érdekcsoportok és parlamenti pártok szakvéleménye. Száz éve történt... Száz esztendővel ezelőtt, 1894. augusztus 13-án kezdődtek meg a budapesti földalatti vasút építési munkálatai. A millenniumi ünnepségekre készülve fogalmazódott meg a földalatti vasút terve, amely „lehetővé teszi a centenáriumi események helyszíneinek — a Belváros, valamint a Városliget — összekapcsolását, a gyors közlekedést a világvárosiaso- dó Budapesten”. A nagyszabású terv kivitelezésére a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság és a Budapesti Villamos Városi Vasút a Siemens céggel társulva vállalkozott. A földalatti vasút nyomvonalának egyik végállomását a Gizella (ma Vörösmarty) téren jelölték ki, majd jórészt az Andrássy út vonala alatt 3,65 kilométer távolságot követően érte el a városligeti „végét”. A gigantikus munka két esztendeig tartott. A forgalom 1896. május 2-án indult meg az európai kontinens első kéregvasútján, amely a világon elsőként üzemeltetett motorkocsikat. KSH-jelentés Nőtt a vetésterület Az ország szántóterülete a KSH előzetes adatai szerint május 31-én valamivel meghaladta a 4,7 millió hektárt, ebből az idén 4,48 millió hektárt vetettek be, 4,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Mivel a szántóterület nagysága számottevően nem változott, a korábban parlagon heverő földek egy részét hasznosították. Míg 1992-ben 329 ezer, tavaly 411 ezer, az idén már alig 236 ezer hektár szántóterület maradt ve- tetlen. Miután felgyorsult a kárpótlás útján vagy nevesítéssel szerzett területek kimérése, mérséklődött a tulajdonosok bizonytalansága, s időben dönthettek a megszerzett földek sorsáról, amelyeket részben saját műveléssel, de főként bérbeadással hasznosítanak. A szántóterület egyre nagyobb hányadát a gabonafélék foglalják el, a tavalyi 58 százalékkal szemben az idén 61,5 százalékot. Ebben az évben a gabona vetésterülete megközelítette a 2,9 millió hektárt. Ebből a búza valamivel több mint 1 millió hektáron, az árpa 425 ezer hektáron, a rozs 90 ezer hektáron, a zab 57 ezer hektáron, a kukorica 1,3 millió hektáron terem. A cukorrépa vetésterületének csökkenése megállt, sőt a múlt évi 100 ezer hektárról 106 ezer hektárra emelkedett. Mintegy 6 százalékkal — 418 ezer hektárra — emelkedett a napraforgó vetésterülete is. Burgonyát 58 ezer hektáron vetettek, 2000 hektárral nagyobb területen, mint tavaly. Ismét nagyobb szerepet és értékesítési lehetőséget látnak a gazdálkodók a zöldségfélék termesztésében. Tavaly mindössze 86 ezer hektáron, az idén pedig már 102 ezer hektáron termelnek paradicsomot, zöldborsót, vöröshagymát, fejes káposztát és zöldpaprikát. Korsós és Szamuely Tegnap reggel Korsós László ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum újbóli vezetője megnyugtatta az országot, világot: a régi munkatársakat rehabilitálták, s a régi vezetők kerUlnek vissza a fontos intézmény élére. Hogy ezenközben Raffay Ernővel kapcsolatosan olyan megjegyzéseket tett — a riporter eléggé el nem ítélhető kérdéseire —, amelyek enyhén szólva is ízléstelenek, az ebbe a rehabilitációs-partiba ugyancsak belefér. Korsós ezredes, aki különben jeles szakértője az afrikai dzsungelháborút folytató hadseregek politikai szerepének, hiszen Moszkvában a Lomonoszov Egyetem Fejlődő Országok Főiskolai Karán tanult, s ebből doktorált, tehát rehabilitációról beszélt. Amikor ők irányították ezt a jeles intézményt, akkor legnagyobb nemzeti hőseink voltak például Kun Béla és Szamuely Tibor... Fölteszem tehát a kérdést, ha Korsós úrékat rehabilitálták, ők vajon mikor rehabilitálják Szamuelyt és Kunt? Az lesz ugyanis az igazi szakmunka, a Korsós ezredesék számára nemes és szép dzsungelhábo(Vödrös)
