Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-04 / 181. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Ki kaphat locsolási kedvezményt? Budapest zöldövezeti területein sokan öntözik kertjeiket a vezetékes hálózatról ivóvízzel, amelyet elnyel a föld, így nem kerül bele a csatornarendszerbe. Eddig az ily módon elhasznált nem kevés víz után is a csatornahasz­nálat teljes díját fizette a lakosság. A fővárosi önkor­mányzat közelmúltban megalkotott 41/1994. számú ren­deleté július 1-jétól változást hozott e téren, locsolási kedvezményt biztosít egyes esetekben. Kik élhetnek ez­zel a lehetőséggel? — kérdeztük Sági Istvánt, a Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság ügyfélforgalmi irodájának vezetőjét. Albertirsa polgármestere a fürdóugy fejleményeiről Dabason koncepciós per zajlik A bíróság nem tudja? Valóban igaza lehetett a dabasi polgármesternek, Horváth Istvánnak, amikor azt állította: ellene, s öcs- cse, Horváth Sándor önkormányzati képviselő ellen koncepciós per folyik. A tegnapi számunkban az ez­zel kapcsolatos cikk olvasása után megkereste la­punkat dr. Somogyi János ügyvéd, hangot adva megdöbbenésének. — Az említett rendelet azoknak a fogyasztóknak ad október 31-éig a csatorna­használat összegéből 10 szá­zalékos engedményt, akik­nek ingatlana a 03, 03K, 04, 04K, 05, 05K, 06, 06K, 21, 22 vagy a 81 jelű építési öve­zetben fekszik — válaszol­ta. — Ezen túlmenően felté­téi az is, hogy a telek 50 szá­zalékának biológiailag aktív zöldfelületnek, például fű­nek, virágoknak és nem nagyméretű betonterasznak kell lennie amellett, hogy a locsolásra a Fővárosi Vízmű­vek Részvénytársaság által szolgáltatott ivóvizet lehet csak használni. A csatorna­díj kiegyenlített számláival és az igény formanyomtatvá­nyon való bejelentésével (a helyrajzi szám feltüntetésé­vel) kérvényezhető ez a ked­vezmény. A kérelem szep­tember 1-jéig az ingatlan he­lye szerint illetékes kerületi polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálati irodáján, ezt köve­tően pedig a Csatornázási Művek ügyfélforgalmi irodá­ján adható le. A locsolási kedvezményt a fogyasztó a kérvény benyújtását követő hónaptól kapja meg. A jogo­sultság megállapításáról részvénytársaságunk a nyi­latkozat beérkezését követő 30 napon belül értesíti az ál­lampolgárt. Még egyszer hangsúlyozom, a kedvez­mény október 31-éig a csa­tornadíj 10 százaléka, amit a Fővárosi Csatornázási Mű­vek Rt. szeptember 1 -je és 1995. április 30-a között nyolc hónapon keresztül havi 5-5 százalékkal ír jóvá. (klug) Tisztelt Albertirsaiak, kedves lakótársak! Mindannyiunk előtt ismert az a tény, hogy az önkormányza­ti képviselő-testület polgár- mesteri hivatala az elmúlt he­tekben a lakosság különböző csoportjai részére tájékoztató fórumokat tartott a község jö­vőjét jelentősen meghatározó strandfürdő és környékére vo­natkozó fejlesztési elképzelé­sekről. Ezen fórumokon kötele- -zettségvállalás hangzott el a jelenlévők felé, hogy a jövő­ben e témához kapcsolódó minden jelentősebb esemény­ről folyamatosan tájékoztat­juk nagyközségünk lakossá­gát. E kötelezettségből eredő­en szeretném ismertetni köz­ségünk lakosságával a közel­múlt e témakörben történt eseményeit, melyek szerint az önkormányzat képviselő­testülete a tárgyalások továb­bi feltételeként szabta meg a bankfedezeti igazolás bemu­tatását, melynek bizonyítania kell, hogy a befektetők részé­re a fejlesztéshez szükséges pénzösszeg a rendelkezésre áll. A benyújtott bankfedezeti igazolást a képviselő-testület pénzügyi szakemberrel meg­vizsgáltatta, aki megállapítot­ta, hogy az nem felel meg a bankfedezeti igazolásokkal szemben támasztott követel­ményeknek, nem bizonyítja a szükséges pénzösszeg meglé­tét. A kialakult helyzetet fi­gyelembe véve a befektetője­lölt betéti társasággal a továb­bi tárgyalásokat a képviselő- testület felfüggesztette. Mint a nagyközség első számú vezetője erkölcsi és hi­vatali kötelességemnek ér­zem, hogy a tényeket a ma­guk valóságában, a lakosság nagy nyilvánossága elé tár­jam. Mindannyiunk meg­nyugtatására biztosíthatom községünk lakosságát, hogy a községfejlesztési témában eddig tett intézkedéseinkből a községnek sem anyagi, sem más hátránya nem származott. Mindezeket azzal a re­ménnyel tárom a község la­kossága elé, hogy bízom ab­ban, hogy a fürdő és kör­nyéke fejlesztése körül fel­izzott közhangulat a tények reális ismeretében lecsilla­podik és községünk lakossá­ga az elmúlt évekhez hason­lóan a közügyek iránt tanú­sított aktív érdeklődéssel kí­séri figyelemmel és támo­gatja településünk fejleszté­se érdekében végzett mun­kánkat. Kiss Tibor polgármester Mint azt Somogyi Já­nostól megtudtuk, az Al­kotmánybíróság 36/1994-es számú határo­zata alkotmányellenesnek minősítette a Büntető tör­vénykönyv 232. paragra­fusát. Nevezetesen meg­semmisítette a hatósági személy megsértésének bűntettét. Ez a közzététel napján lépett hatályba. A Magyar Közlöny 68. szá­mában jelent meg, június 24-én. Az Alkotmánybíróság szerint egyébként még a jogerős határozattal lezá­rult ügyeket is felül kell vizsgálni. Ennek alapján meglehetősen furcsa, mi­Tegnap délelőtt 10 perccel 11 óra előtt a berettyóújfa­lui Cyklon Berstal Kft. dol­gozói elfoglalták saját gyá­rukat. A vasasszakszervezet és a helyi üzemi tanács által összehívott rendkívüli mun­ért folytatta tovább az el­járást Horváth István és Sándor ellen a Ceglédi Városi Bíróság. S az is érthetetlen, miért volt szükség igazságügyi or­vosszakértői vizsgálatra egy ilyen ügyben. Az elmeszakértői vizsgá­lat egyébként nem arra irá­nyul — tájékoztatott a fél­reértések elkerülése érde­kében Somogyi János —, hogy az illető elmebeteg-e vagy sem. A cél az, hogy a vizsgált személyről meg­állapítsák: milyen az érzel­mi-pszichikai beállítottsá­ga, például mennyire rob­banékony vagy nyugodt természetű. kásgyűlés résztvevői azt kö­vetően döntöttek így, hogy február óta szünetel a mun­ka a gyárban, s azóta nem fi­zettek munkabért, de fel sem mondtak a dolgozók­nak. Törvénysértő vagyonkezelés Több szempontból is tör­vénysértően járt el a főváro­si önkormányzat tulajdono­si bizottsága, amikor az ön- kormányzati vagyon részét képező portfolió esetében a tulajdonost, vagyis az ön- kormányzatot megillető jo­gok gyakorlását átadta az ál­tala létrehozott vagyonkeze­lő rt.-nek. E megállapításá­ról — a törvénysértés mi­előbbi megszüntetését kér­ve — Szentgyörgyvölgyi Pé­ter, a budapesti köztársasá­gi megbízott tájékoztatta a fővárosi közgyűlést. A köz- társasági megbízott egyút­tal nehezményezte, hogy csak ismételt sürgetésre, több hónapos késéssel kap­ta meg az egyébként még az elmúlt év decemberében a tulajdonosi bizottság akko­ri elnöke, Ungar Klára által aláírt bizottsági döntést. Felhívta a képviselő-testü­let figyelmét arra is, hogy a törvény szerint a fővárosi pol­gárok tulajdonában lévő va­gyontárgyak sorsáról elsődle­gesen csak a közgyűlés és bi­zottságai rendelkezhetnek. Az önkormányzat által alapí­tott. működtetett rt. még meg­hatalmazás esetén sem hoz­hat önkormányzati döntést. Törvénysértő a szerződés azért is, mivel a portfolió fe­letti rendelkezési jog átadásá­val a bizottság gyakorlatilag megszüntette a döntések fe­letti közgyűlési kontrollt, illet­ve az állami ellenőrzést. Az Ungár Klára által aláírt szer­ződés egyébként a bizottsági döntéssel is ellentétes. Szentendrei zöld napok Környezetvédelem gyermekközeiben Környezetvédelmi tábort szervezett a Szentendrei-szigeten lakó gyerekeknek a Szigetmonostori Általános Iskola. Az egyhetes tábor az első ilyen jellegű rendezvény, amelyen 30 kisiskolás vesz részt. Megismerkednek a vízminőség vizsgálatának módszerével, majd hulladékpapírból új papír­masszát készítenek. Szórakoztató Tormában a természet anyagait is megtanulják formázni — erre képzett agyago­sok és fafaragók tanítják őket. Az egyhetes tábor díja kétezer forint, a helyi önkormány­zat is hozzájáru1 a költségekhez. Képeinken a Duna vizéből vett mintát nézik a gyerekek mikroszkóp alatt a kézzel készített agyagtárgyakban gyönyörködnek Vimola Károly felvételei- .Aw üf : ’ >a Sivatagos Kiskunság Az utóbbi évek rekordmele­ge, csapadékszegény időjárá­sa tovább rontotta a Duna— Tisza közi hátság vízellátását. A körülbelül 10 év óta tartó rendkívül aszályos időszak mi­att itt már szinte visszafordít­hatatlan a talajvízszint csökke­nése, a talaj, a növényzet ki­száradása. Egyes szakértők el- sivatagosodásról beszélnek. Schreffel Rudolf, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság fő­tanácsosa elmondta: a szaktár­cáknál a közelmúltban készült el a térség vízpótlási terve. Ezt mielőbb a kormány elé kí­vánják terjeszteni. Először azt elemezték, hogy hosszabb idő alatt visszaállhat-e természe­tes úton a megfelelő talajvíz­szint. Bebizonyosodott, hogy ez nem lehetséges. Ezt követő­en két vízpótlási változatot dolgoztak ki. Az egyik javaslat szerint egy már több mint 100 éve ki­dolgozott terv felújítására meg­épülne, illetve megvalósulna a mintegy 100 kilométer hosszú Duna—Tisza közi csatorna. Ennek egy s'zakaszát a jelen­leg is használt — de pénzhi­ány miatt nem kellően, karban­tartott — Duna—Tisza-csator- na hozzávetőlegesen 20 kilo­méteres szakasza alkotná. Ezek a kisebb vízpótló hálóza­tok alkotnának idővel egysé­ges rendszert. E változat elő­nye, hogy hosszabb távon fo­kozatosan építhető ki, s a hoz­zá szükséges pénz előteremté­se is hosszabb távra ütemezhe­tő. A jelenlegi árszinten mind­két változat 13-15 milliárd fo­rintba kerülne. Elfoglalták a gyárukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom