Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-01 / 178. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Látogatóban a Családi Ház szerkesztőségében Lapkiadók, akik előremenekültek Bánó Ildikó, az ügyvezető igazgató Három nő szerkeszti, adja ki és segítette életre a Családi Ház című szakmai folyóiratot, amely most jubilál; újjáéledésének harmadik évfordulóját ünnepli. Sokatmondó alcímét azonnal idéznem kell: „Építkezők, építtetők, vállalkozók és reménykedők lapja." Első számukon, amely már magánvállalkozásban jelent meg, az „építgetők” szó szerepelt a „vállalkozók" helyett. Azóta nagyot fordult a világ, (kétszer is). A lap veszteséges állapotából a Kossuth Nyomda és a Műszaki Kiadó gondozásából a három merész hölgy tulajdonába került, és igen sikeres vállalkozás lett. Körtvélyesi Istvánná (Kinga) főszerkesztő, és Husztik Zoltánná (Marcsi) a helyettese, évfolyamtársak voltak a Műszaki Egyetemen, Bánó Ildikó ügyvezető igazgató pedig biológia—kémia szakos tanárnő. Amikor a Műszaki Kiadótól 1990-ben egyetlen hónap alatt elbocsátottak 26 mérnököt, ők tisztán látták, nincs más kiút, mint előremenekülni. A tények némiképpen magyarázzák is a bátorságukat, hisz a lapot (amit másodállásban szerkesztettek addig) meg akarták szüntetni. Ok úgy látják, más választásuk nem volt, én pedig tudom, hogy igazi bátorság is kellett ehhez a vállalkozáshoz és nagy elszántság. Igaz, hogy a kiadónál igényes szerzőgárdával dolgoztak (lexikonokat, komoly szakkönyveket szerkesztettek), s így nem jelenthetett gondot a lap igényes szerzőgárdájának kiválogatása. Megnégyszereződött a példányszám — Mindennapi jelenség mostanában, hogy lapok múlnak ki az ámyékvil ágból, a Családi Ház pedig a szakmában is köztudottan Körtvélyesi Istvánná, a lelkes főszerkesztő sikeres vállalkozás lett. Mi ennek a titka? — kérdezem Bánó Ildikót, aki egyben a pénzügyek mindenese is. — Régen csak szerkesztettük a folyóiratot, s nem foglalkoztunk más ügyletekkel; nyomdával, terjesztéssel stb. Pedig a lapkészítés egészét kell kézben tartani ahhoz, hogy a bukfencet elkerülhessük. Mi szerencsére örököltük a régi előfizetők listáját is, és a megújított lapot megküldhettük nekik. A Kossuth Nyomda idejében 50 ezer példányban készült, s mi is csak már birtokon belül tudhattuk meg, hogy mindössze 8 ezret adtak el belőle. Közvetlenül az átvétel előtt már csak 17 ezer példányban nyomták, de így sem ment el belőle több 8-10 ezernél. Kockás papíron, háziasszonyi módszerekkel kiszámítottam, hogy a rentabilitáshoz nélkülözhetetlen összeget hirdetésekből elő lehet teremteni, valamint jó marketing- munkával, példányszám-nö- vekedéssel talpon lehet maradni. Idődiagrammát is csináltam kiadásokról, bevételekről: 4 millió forintba kerül egy számunk (két havon- két jelenünk meg), tehát hatszor egy évben. Anyagilag minden számot a nulláról indítunk, igazándiból mindent élőről kezdünk minden számnál. De ma már ott tartunk, hogy a reklámcégek maguktól jelentkeznek; rájöttek ugyanis a hirdetők arra, hogy érdemes reklámra költeni, mert az többszörösen megtérül. Ügynökeink újabb hirdetőket szereznek nap mint nap és a lap vonzereje egyre nő. Azt viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy tévedjünk. Minden esetben az árbevétel egyharmada a terjesztésből és kétharmada a reklámból származik. Rendkívül fontosak számunkra a kisvállalkozók (az ő hirdetéseiket ingyen tervezzük meg). Ők, akik egynegyed és egy- nyolcad hirdetéseket rendelnek, jelzik a gazdaság átrendeződését. Minden esetre a mi vállalkozásunk mutatója a példányszám: három év alatt négyszeresére emelkedett. Ez a növekedés egy lap életében ugrásszerű, de lassú és szívós kitartó munka eredménye. Nem voltunk türelmetlenek, és biztosan tudtuk, hogy arra a szol- gálatatásra, amit mi tudunk nyújtani, szüksége van az építkező országnak. Folyóiratunknak reális becslés szerint 100-120 ezer olvasója van. Költségek a minimumon A három hölgy abszolút profi, amatörizmust nem engedhetnek meg maguknak a mai világban. A Családi Ház szigorúan szakmai, de oly módon, hogy az építészet szaknyelvét köznyelvvé gyúrják át, hogy mindenki megértse. így igényesen szakmai, és az építészeti kultúrát juttatja el az olvasóhoz, s természetesen ugyanakkor kultúrtörténetet és hagyományőrzést is. S mindez együttes hatásában ízlésnevelő. — A lap kétharmada vidékre megy, s csak egyharmada marad Pesten — folytatja Bánó Ildikó —, ezért az ország legtávolabbi vidékeiről is felkeresnek és tanácsot kérnek tőlünk az építkezők. Alkalmazottaink nincsenek, csak szerződéses munkatársakkal dolgozunk. A rezsit a lehető legkisebbre leszorítottuk; két évig nagyon alacsony fizetést engedtünk meg magunknak, inkább csak hoztuk a pénzt, mint vittük, s tömködtük az üres lyukakat. Az első év veszteséges volt, s tulajdon- képppen csak most, a harmadik évtől lettünk nyereségesek. — Tehát rengeteg munka eredménye ez a sikeres kft. ? — Természetesen nem kímélhetjük, és nem is kímélHusztikné Boross-Tóby Mária a helyettes, a szak- tudomány „népszerűsítője” jük magunkat. Az igazság, hogy nagy szenvedéllyel csináljuk. Például Kingának (a főszerkesztő) négy gyermeke van, de dobálhatod a kést a feje körül, észre sem veszi, ha dolgozik. Lenyűgöző a teljesítménye, utánozhatatlan a munkája. Marcsi (a helyettes), nagy rutinnal írja át a szaknyelvet közérthetővé, szerencsére már az ő két gyermeke sem kicsi, s jó családi hátérrel rendelkezünk mindhárman.-— Szóval a Családi Háznál, a család alárendeli magát az asszonyok munkájának. — Sőt, ha kell, s kellett is az elején, pénzzel is segítettek a férjek. Mi különben is reggel 9-től este 6-ig benn vagyunk és itt, nem otthon dolgozunk. Szabadságra legfeljeb egy-egy hétre mehetünk, fölváltva. Nehéz eladni az értéket — Tudtátok, hogy nem lehet ebbóí a vállalkozásból bukás, amikor belefogtatok? — Nem ismertünk mi akkor lehetetlent, s úgy számítottuk, ha a hirdetés „nem jön be”, azonnal csődöt jelentünk be. A Környezetvédelmi Minisztérium támogatását megkaptuk az induláskor, és megpályáztuk sikerrel az Epítésfejlődéséért Alapítványt is. Mindenki támogatott, látták, hogy fontos, értékes és hiánypótló vállalkozásról van szó. * Mindhárman jól tudják, hogy ma már egyre nehezebb értéket és kultúrát eladni. Szeretnék is látványosabbá tenni a lapot, de amíg a nyomdaköltségeket az eladási ár nem fedezi, addig nagyon nehéz a képi minőséget magasabb művészi szintre emelni. Pedig ez nagyon fontos lenne. Az igény bennük él, nem tudnak megfeledkezni róla egyetlen lap előállításakor sem. Most a napokban került utcára a legutóbbi szám, s ennek tudatában vegyük kézbe és forgassuk. Ónody Éva Forintos hírek Oroszország katonai kivonulásának egyik utolsó lépéseként megígérte, hogy szétszerel két észt atomreaktort — jelentette a Reuter. A reaktorok Tallintól 40 kilométerre vannak egy haditengerészeti támaszponton, s Moszkva a hét végén aláírt kétoldalú megállapodás alapján 13 hónapon belül fejezi be a „nukleáris leszerelést”. A lengyel kormány jóváhagyta azt a határozatot, mely a külföldi befektetőknek is engedélyezi a nyilvános tőzsdei forgalomban részt vevő cégek részvényeinek megvásárlását. Erre ugyan már korábban — egészen pontosan 1991 óta — lehetőség volt, ám az akciók lebonyolításához ez idáig minden külföldinek egy sor hatósági'engedélyt kellett beszereznie. Kudarcot vallottak az Egyesült Államok és japán közötti legutóbbi kereskedelmi tárgyalások, és nem kizárt, hogy Washington szankciókat léptet életbe a szigetország ellen. A tárgyalásoknak amerikai várakozások szerint azzal kellett volna végződniük, hogy Japán megnyitja állami piacát az amerikai távközlési és gyógyászati eszközök előtt, ám két napi alkudozás után a megbeszélések szombaton megszakadtak. Bécsi remények Az osztrák gazdaság veszített ugyan valamelyes tőkét a budapesti világkiállítás lemondása miatt, de ennél sokkal többet nyer azzal, hogy javultak az 1996-os millenniumi ünnepségek esélyei, így értékelte a jelenlegi helyzetet Walter Nettig a bécsi gazdasági kamara elnöke, a Die Presse című bécsi lapnak adott nyilatkozatában. Nettig úgy vélekedett, hogy lesznek olyan multinacionális cégek, amelyek a magyar lemondás miatti csalódottságból tevékenységük székhelyét most majd áthelyezik az osztrák fővárosba. Másrészt az Európai Unió — amely Budapesten képviseltetni akarta magát — ezután megnyerhető lesz a ’96-os ausztriai millenniumi ünnepségeknek. Az egyik szép címlap Erdősi Ágnes felvételei
