Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-30 / 202. szám
10 PEST MEGYE/ HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. AUGUSZTUS 30.. KEDD ALLAS AJ ANLO Jogi tanácsok Végrehajtás munkabérből letiltással A bírósági végrehajtásról szóló új 1994. Lili. törvénynyel — a bírósági végrehajtói szervezet változásával kapcsolatosan — korábbi rovatunkban már foglalkoztunk. Olvasóinkat ezúttal a pénzkövetelés behajtása szempontjából elsődlegesen alkalmazandó munkabérből és egyéb járandóságból történő letiltás — 1994. szeptember 1-től hatályba lépő — rendelkezéseivel ismertetem meg. A Pest Megyei Munkaügyi Központ ajánlatai: Fiatalkorúak börtöne és fogháza keres: — 5 felügyelőt, érettségizettek előnyben, — 20 biztonsági őrt, — 10 nevelőt, pedagógus diplomával. Cím: 2316 Tököl, Ráckevei u. 6. Jelentkezés: (06-24)- 379-115/210 m„ 166- 6700/210. Budapesti Vegyipari Gépgyár Rt. keres: — öntödei segéd- és betanított munkásokat. Cím: Bp. X., Gyömrői u. 76—80. Tel.: 157-2511/170. Magyaródi István Triton Rt. péceli munkahelyre keres: — bemérőket, — betanított szerelőket, — forrasztókat, — csomagolókat. Cím: Pécel, Pesti út 78—80. T.: 178-4344 Veres Mihály Csemege Julius Meinl Diszkont Áruháza keres: — 40 önkiszolgáló-áru- kiadó-pénztárost, — 20 élelmiszer-eladót. Szeptember 3-án kerül sor a Kajakkal az Egészségért Alapítvány és a Gödi Sportegyesület rendezésében a Göd Kupa '94-re. A program szombaton délelőtt fél 9-kor kajak-kenu versennyel kezdődik, melyet az alsógödi csónakház alatti Duna-szakaszon tartanak meg. A versenyre Jelentkezés: Bp. XV., Bogáncs u. 6—8. Nationale-Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt. Budaörsi Igazgatósága keres 20 területi képviselőt magas kereseti lehetőséggel. Cím: Budaörs, Árpád u. 7. T.: 153-7221, 173-3205 Horváth Miklós Novátor Kft. keres: — kőműveseket, — burkolókat. Cím: Bp. XVI., Mátyás u. 123. 14 óra után, ill. (06-30)-42-7433 telefonszámon. HM Currus Harcjárműtechnikai Rt. keres: — esztergályosokat, — marósokat, — betanított esztergályosokat, marósokat. Cím: Gödöllő, Isaszegi út, tel : (06-28)-320-122 Munkaügyi Központ hirdetése: Pest megyei üres pedagógus-álláshelyek nyilvántartása!! Jelentkezés: Pest Megyei Munkaügyi Központ Budapest, XI., Karinthy F. út 3. 1852-411 Rektenwald Attila benevezni a helyszínen lehet. A délelőtt folyamán hagyományos, ebéd után váltó és amatőr versenyszámokra is sor kerül. A résztvevők az eredményhirdetés után banketten, koncerten és zenés-táncos mulatságon vehetnek részt. A törvény főszabályként kimondja, hogy a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni. hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. Az állami kényszer — a törvény keretei között — elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban az adós munkabéréből. illet- ményéhéíl. munkadíjából, a munkaviszonyon, a munka- viszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb, rendszeresen kapott, időszakonként visszatérő díjazásból, juttatásból, követelésből (együttesen: munkabérből), illetőleg a pénzintézetnél kezelt, az adóst megillető összegből kell behajtani. Abban az esetben, ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A letiltás közös szabályai A végrehajtó helyszíni eljárás alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül az adós meg nem fizetett tartozását munkabérről (meghatározását lásd az. előzőekben) letiltja, és ilyen módon lefoglalja. A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy a letiltásban megjelölt összeget az adós munkabéréből vonja le, és — a felhívásnak megfelelően — fizesse ki a végrehajtást kérőnek. illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. A végrehajtó a letiltást — a munkáltatón kívül — a feleknek is megküldi. A tartásdíj behajtására irányuló letiltást 15 nap helyett 3 nap alatt kell kibocsátani. A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül munkahely-változtatás esetén az új munkáltatótól kapott munkabérre is kiterjed. A letiltás foganatosítását a munkáltató lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtó .a munkáltatónál a helyszínen is köteles ellenőrizni. A munkáltatónak a letiltás teljesítésekor a munkabérből történő levonásnál a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmaradó részét kell alapul venni, s az így csökkentett összegből — a törvényben foglalt szabályok szerint — legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni, dé korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a levonás után kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb ösz- s'zegének (jelenleg 7480 Ft) az ötszörösét. A levonási sorrend Az előzőekkel szemben mentes a levonás során a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének, ez a mentesség azonban a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén nem illeti meg az adóst. Ha az adósnak több munkáltatótól van munkabér-jogosultsága. az említett mentesség csak az elsőként letiltott munkabérből illeti meg. Az egy munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kapott munkabért viszont — a mentesség szempontjából — összevontan kell figyelembe venni. A törvény pontosan meghatározza, hogy az adóssal szembeni több követelést milyen sorrendnek megfelelően kell a munkáltatónak levonnia. A kielégítési sorrend szerint a) gyermektartásdíj, b) egyéb tartásdíj, c) a munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, d) a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, f) egyéb követelés. A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a hátrább sorolt követelést kielégíteni. Azonos jogcím alá eső követelések egymás közötti sorrendjével kapcsolatosan a letiltások munkáltatói érkeztetése az irányadó, illetőleg a bíróság elrendelheti, hogy az a—b) pont alá eső követeléseket arányosan kell kielégíteni. A követelés érvényesítésével és behajtásával kapcsolatosan felmerült a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait az alapköveteléssel azonos sorrendben kell kielégíteni. Jövedelemként eltérő szabályok A munkaviszony alapján járó munkabérből általában legfeljebb 33°/(*ot lehet levonni, kivéve a tartásdíjat, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelést, a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátást, mely esetekben, valamint. ha több letiltás van az adóssal szemben — a munkabér 50%-ig terjedhet a letiltás. Az adós nyugellátásából (nyugdíj, öregségi, munkaképtelenségi és baleseti járadékából) legfeljebb 33%-ot lehet levonni. Kivételesen 50%-ig terjedhet a levonás a gyermektartásdíj és a jogalap nélkül felvett nyugellátás esetén, valamint, ha több letiltása van az adósnak. Az árvaellátásból — legfeljebb 50% erejéig — a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. A táppénzből és gyed-bői legfeljebb 33% vonható, kizárólag tartásdíj vagy jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás esetén. A családi pótlékból szintén legfeljebb 33% vonható le, de csak a jogalap nélkül felvett családi pótlék és a várandóssági pótlék fejében. A szociális ellátásból is csak legfeljebb 33% vonható le, kizárólag gyermektartásdíj és jogalap nélkül felvett szociális ellátás jogcímén. A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tiszt, zászlós és tiszthelyettes i 1 letményéből csak a tartásdíj címén fennálló követelést lehet letiltani. A munkanélküli-járadékból, a képzésben részt vevő munkavállaló keresetpótló juttatásából és a pályakezdő munkanélküli-segélyéből úgyszintén legfeljebb 33% vonható le, tartásdíj vagy jogalap nélkül felvett munkanélküli-juttatás jogcímén. Letiltás alóli mentességek Mentes a végrehajtás alól: a) a nemzetigondozott- és a hadigondozott-ellátás díja, b) a segély, ideértve szociális ellátásként kapott segélyt is, c) a várandóssági pótlék, d) a rokkantsági járadék és vakok személyi járadéka. e) a megváltozott munkaképességű személyt megillető keresetkiegészítés, f) a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, g) a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj, h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével, i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg, k) sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő személy illetménye, i) a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tiszt és honvéd illetménye, m) a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személy természetbeni ellátásának pénzegyenértéke. A munkáltató kötelezettségei A munkáltató köteles a letiltásnak eleget tenni, az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és a végrehajtást kéretnek kifizetni, illetőleg kivételesen végrehajtói letéti számlára vagy más számlára átutalni. A törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a következő munkabér esedékességekor a letiltott összeget vonják le és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalják a megfelelő számlára, továbbá, hogy értesítse a letiltás teljesítésének akadályáról a letiltást kibocsátó szervet. Előfordulhat. hogy az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehet levonni. Ilyen esetben — amint az lehetővé válik — az elmaradt részleteket is le kell vonni, s ugyanígy kell eljárni az előző munkáltatónál fennállt hátralék, illetőleg az átmeneti munkanélküli-státus alatt esedékessé vált részletek esetében is. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles az adós részére olyan igazolást kiállítani, amelyben feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján és kinek a részére kell levonni. Természetesen arról is igazolást kell kiállítani, ha a munkavállalónak ilyen tartozása nincs. Az új munkáltatónál az igazolást a munkavállaló még munkába lépése előtt tartozik átadni, az új munkáltató p>edig a tartozásigazolást bekérni és a végrehajtást folytatni. A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtáskérőnek. ami azt jelenti, hogy a végrehajtáskérő — választása szerint — a tartozást a tényleges adós helyett (akitől a behajtás esetleg nehezebb) közvetlenül a munkáltatótól is követelheti. Abban az esetben, ha a kötelezettségszegést a munkáltató egy alkalmazottja szándékosan követte el és a munkáltatótól a le nem vont ösz- szeget sem lehetett behajtani, a fennálló tartozásért a végrehajtáskérőnek az alkalmazott készfizető kezesként felel. Dr. F. G. Az orvos válaszol Lapunk olvasói időről időre olyan egészségügyi, orvosi kérdésekkel fordulnak hozzánk, amelyekre mi, a szerkesztőség munkatársai nem tudunk válaszolni. így a Pest Megyei Hírlap megállapodott a Szent Rókus Kórház és Rendelőintézettel, aminek eredménye, hogy az ott dolgozó szakorvosok adnak választ az Önök kérdéseire. Továbbra is várjuk leveleiket szerkesztőségünk címére: (Budapest VIII., Somogvi Béla utca 6. 1446 Postafiók: 311.) V. L.-né kerepestarcsai olvasónk problémája a következő: Gyakran nem tud aludni. Nem szeretne az altatóra rászokni. Azt kérdezi, milyen természetes et e probléma leküzdésének? Normális alvásunkat számos tényező befolyásolja. így testünk figyelmeztető jelzései. melyek fokozott figyelmet igényelnek. Ilyen például a fájdalom, lehűlés és a fel- melegedés is. Ilyen esetekben nem az éberség ellen kell tennünk például altatóval, hanem lehetéíleg az okot szüntessük meg. Kánikula idején testünk nemcsak a túlmelegedési, hanem a kiszáradást és egyensúlyunk változását, esetleg a vérnyomás emelkedését és a vérkeringés túlterhelését is jelzi. Ennek megfelelően a levegő hűtése, elégséges folyadékfelvétel, elsősorban gyümölcslevek formájában. magnézium pezsgőtabletta használata, vérnyomás-ellenőrzés ajánlott. Szente Katalin ideggyógyász Kajakkal az egészségért
