Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-30 / 202. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994 AUGUSZTUS 30.. KEDD Megkérdeztük Miért emelkedtek a banki kamatok? Az Országos Takarékpénztár szeptember elsejétől a nem lekötött lakossági folyószámlák kamatát évi hétről nyolc százalékra növeli, és a lekötött betéteknél is másfél-két százalékos az emelkedés. Mindezt a bank a közelmúltban emelt jegybanki kamatra hivatkozva teszi, így dr. Zádor Györgynét, a Magyar Nemzeti Bank pénzpolitikai főosztályvezető-helyettesét kérdeztük ennek okairól, és a legutóbbi forintleértékelés kamatokra gyakorolt várható hatásáról. — A jegybanki kamatemelés kiváltó oka mindenképpen az volt — válaszolta —. hogy a meglévő belföldi, főként lakossági megtakarítások nem fedezték az ország belső hiteligényét, mindenekelőtt a költségvetés hiányát. Ezzel nagy nyomás nehezedett a fizetési mérlegre, amelyet ilyen esetben helyre lehet állítani külföldi hitelek felvételével is. Ennek azonban, mint tudjuk, korlátái vannak. így másik eszköz maradt, amivel a lakossági megtakarítások növelését lehet ösztönözni. Ekkor került sor a kamatemelésre, amely több lépcsőn keresztül hat a bankokra. Elsőnek az állampapírok, a kincstár- jegyek kamata növekedett, amelyek felvásárlása a bankoknak a forrásbevonás miatt érdeke. Ezzel nőttek forrásköltségeik és a bankközi kamatok, amelyet ugyancsak a lakossági megtakarítások emelkedésével lehetne ellensúlyozni. A különböző pénzintézetek itt más és más eszközökhöz nyúltak: voltak, akik különböző banki papírokat bocsátottak ki, az Országos Takarékpénztárnak, úgy látszik, a folyószámla kamatemelése is megérte. A forint legutóbbi leértékelésének hatását ettől a kérdéstől bizonyos mértékig külön kell választani. Az előzetes leértékelési várakozások miatti devizagyűjtés okozott a pénzpiacon feszültséget, amely felnyomta a forint árát. A leértékelés hatására egyre több hazai fizetőeszköz áramlik vissza a forgalomba, ez rövid távon akár ellentétes hatású is lehet: csökkentheti a kamatokat. Úgy érzem azonban, hogy ennek a leértékelésnek az egyéb folyamatok miatt nem lesz közvetlenül ilyen hatása. (n. t.) Emlékművet avattak Cegléden (Folytatás az 1. oldalról) Ezen a napon negyvenkét gép mintegy négyszáz bombát dobott le Szegeden a pályaudvarra, raktárakra, vasúti hidakra. Ceglédre 11 óra 10 perc körül érkeztek a bombázók, Cigányszék felől. Kedd volt, heti piaci nap (sokan jöttek be környékbeli településekről is). A vasútállomásra éppen befutott egy személy- vonat. A bombariadó hírére az utasokat az északi oldalon lévő bunkerba terelték. A gépek három hullámban szórták le gyilkos rakományukat. Az óvóhelyet is találat érte. Senki sem maradt életben. Negyvennyolcán — gyermekek, nők, férfiak — haltak meg. Nem mindenkit a bunkerban ért a halál. Akadtak, akikre rádőlt a fal, amelynek tövében menedéket keresve megbújtak. Jó néhány szűcs- és kemácstelepi ember, öt vasutas, sőt nem egy család is elpusztult. A bombázás terror jellegét bizonyítja, hogy a vadászgépek géppuskatüzet is zúdítottak a városra, a védtelen emberekre. így öltek meg egy kilencéves kislányt. Egyébként az áldozatok negyvennégy százaléka nem ceglédi lakos volt. Három nőnek a személyazonosságát nem tudták megállapítani. Végezetül Petrányi Ferenc azt mondta, az áldozatokra gondolva alkották meg a szerény emlékművet. Az elhajlított kereszt — ami vasúti sínből készült — azokat az iszonyatos erőket szimbolizálja, amelyek egykor a város felett tornyosultak, s nem ismertek embert. Istent, s pusztítottak. Az előadó felolvasta az egykor meggyilkoltak nevét. Ezután Űzik Zoltán református lelkész és Ki szel Mihály katolikus plébános imádkozott az áldozatokéit. F. F. Letkési öröm (Folytatás az I. oldalról) A rokonok egymás házának építésénél is kölcsönösen segítenek, s a két település szövetkezetei elhatározták, a kukoricabetakarítást közösen végzik. A ' mezőgazdasági munkák területén is jó együttműködés alakulhat ki, a szlovákoknak a szervestrágya kiszórást végző gépparkja fejlettebb. a magyaroknak viszont modernebbek a betakarító gépeik. Közös feldolgozó üzem létesítését is szorgalmazzák a magyar ribizli és málna, illetve a szlovák zöldségféle fogadására, A tervek között szerepel a turizmus fellendítése, ezen belül a holt Ipoly-ágból Letkésnél egy horgásztavat alakítanak ki s ide járhatnak a szlovák oldalról is e sportág hívei. Ülésszak előtti körkép Tervek az ellenzékben és a kormányoldalon (Folytatás az I. oldalról) Fontosnak tartjuk még emellett a nyugdíjak visszamenőleges kifizetéséről szóló törvény tárgyalását is, melyre várhatóan az ősszel kerül sor.' A párt egyértelműen úgy foglal állást, hogy a törvény értelmében kell kifizetni a nyugdíjakat. Leitner Gábor (KDNP): — Térségem érdekeit figyelembe véve elsődleges fontosságúnak tartom a bős—nagymarosi vízlépcső körül kialakult helyzet tisztázását. A jelenlegi kormányzatnak csak homályos irányelvei vannak a probléma rendezésére. Ez a téma politikailag mind a két oldalról erősen telített. A szükséges az lenne, ha felál Ina egy — lehetőleg — nemzetközi és független bizottság, és ennek a bizottságnak a döntése szellemében határozna a kormányzat. Elengedhetetlenül fontosnak tartom még a minél több határátkelőhely megnyitását is. Ez elősegítené a békés egymásmelled élésen túl a két ország politikai nézetkülönbségeinek rendezését is. A KDNP jelenleg egy konstruktív ellenzéki szerep körvonalait próbálja meghatározni, hiszen az ország érdekei megkívánják, hogy az ellenzék összehangoltan tudjon működni. Kőrösfői László (MSZP): — A kormány még nem juttatta el a szocialista frakcióhoz azokat a kormány- programot érintő tervezeteket, amelyek alapján a képviselők tudnák, hogy milyen várható törvényhozási munka vár rájuk. Az azonban bizonyos, hogy még ez évben sor kerülhet a felsőoktatási és a közoktatási törvény módosítására. Ugyancsak módosításra várnak a szakképzést érintő törvények is, hiszen itt nem egy törvény szabályozza a szakképzést. 1995 végére tervezzük benyújtani a sporttörvényt, az előző ciklusban látható volt, hogy milyen problémákat jelentett ennek a törvénynek a hiánya. Az OTSH elnöke kérte a parlamenti pártok frakcióit, hogy jelöljenek ki a törvény előkészítésére alkalmas személyeket. Az MSZP frakciója ennek a feladatnak az ellátására engem jelölt ki. Ennek nagyon örülök, mert az elmúlt négy évben mindig is sürgedem egy sportot irányító törvény létrehozását. Természetesen mindezen javaslatok fontossági sorrendben kerülnek majd az Ország- gyűlés elé, hiszen hátra van még ez évben a pótköltségvetési és a jövő.évi költség- vetési törvény megtárgyalása is. (w. b.) Tüntetés a Kossuth téren Tízezrek az expóért A Parlament elé már tízezrek értek (Folytatás az I. oldalról) A békés tiltakozó nagygyűlés résztvevői délután öt órakor kezdtek el gyülekezni a budapesti Vörösmarty téren, ahol az IDF rendezvényét, s egyúttal a világkiállítás megtartását is támogató érdekvédelmi szervezetek, különböző szövetségek és pártok ismertették az expóval összefüggő állásfoglalásaikat. A demonstráción nem csak a fővárosiak jelentek meg, hiszen sorban jelezték ottlétüket a vidéki városok képviselői is, így többek között Vác, Budajenő és Siófok is. A tüntetésre az országhatáron túlról, Erdélyből is érkeztek. A rendezvény kezdetére az addig szemerkélő eső is elállt, s folyamatosan duzzadt a tömeg létszáma. A Parlament elé, a Kossuth térre az addigra már több tízezernyi ember rendben, fegyelmezetten haladt át, „Expót akarunk!” felkiáltással. A transzparenseken ugyanezt lehetett olvasni, valamint a kormány döntésére utaló „Szívd vissza, Gyula!” feliratot. A Parlament elé érkező tömeg a felállított kordonokon kívül maradva türelemmel várta, hogy a tüntetők küldöttsége átadja Gát Zoltánnak petícióját. Ez többek között tartalmazza, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány döntését, akkor nem csupán egy jogszabály változásáról lesz szó. Ezzel együtt bizonytalan időre elNagyszámú fiatal résztvevő' bizonyította: nekik sem közömbös az expó sorsa tűnnek jogrendünkből a törvény alapvető célkitűzései is. így: az európai gondolat és a közösség történelmi, kulturális és idegenforgalmi fejlődésének fellendítése, s a Honfoglalás eze- regyszázadik évfordulójához méltó megemlékezés is. A petíció szerint az ország vezetésének döntése ellentétes a kormány azon ígéreteivel, melyek a gazdaság fellendítésére hozandó intézkedéseket helyezték kilátásba. A petíció átadása-átvéte- le után a tüntetésen részt vevők békésen távoztak a helyszínről. (nádai) Mi akarjuk! — Miért ne lenne? Krekács Róbert felvételei