Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-29 / 201. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. AUGUSZTUS 29.. HÉTFŐ A Hamász ismét gyilkolt Arafat tart a fundamentalistáktól Izraelben tegnap temették el a pénteken Ramla városában megölt két zsidó polgárt. A kettős gyilkosságot ezúttal is a Hamász Iszlám Ellenállási Mozgalom Izz ad-Dín al- Kasszám elnevezésű katonai szárnya követte el. A merénylet után az izraeli rendőrség eddig mintegy 250 munkavállalási engedély nélkül Izrael területén tartózkodó gázai övezetbeli palesztint állított elő. Jászir Abd-Rabbu, a Palesztin Autonóm Hatóság tájékoztatási minisztere után tegnap Faríh Abu Medein, az igazságügyi tárca vezetője is erélyesen elítélte a palesztin fundamentalisták által elkövetett legutóbbi gyilkosságot. Abu Medein az izraeli rádióban kijelentette. hogy mindkét oldalon ténykednek olyan szélsőségesek, akik szeretnék elgáncsolni a PFSZ és a jelenlegi izraeli kormány által elkezdett békefolyamatot. Jichak Rabin izraeli miniszterelnök a ramlai gyilkosság után sem kívánja lezárni a gázai övezetet, illetve korlátozni az onnan Izraelbe naponta bejáró palesztin munkások számát. Az izraeli kormányfő engedékenységét azzal lehet magyarázni, hogy a zsidó munkások még magas bér ellenében sem hajlandók elvégezni bizonyos „piszkos munkákat”, amit a gazdasági infrastruktúra nélküli gázai övezetbeli palesztinok viszont éhbérért is kénytelenek elvállalni. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a korábbi ígéretei ellenére tegnapig még adott utasítást a Hamász fegyveres tagjainak a letartóztatására. Arafat a ramlai gyilkosságai kapcsolatban egyébként azt mondta, hogy az munkahelyi torzsalkodás, s nem pedig politikai eltökéltség következménye. A gázai mecsetekben a péntek déli közösségi ima szónokai fölszólították Arafa- tot, hogy a Hamász fegyveresei helyett inkább az Izraellel korábban együttműködő, a prostituált és az alkoholt fogyasztó palesztinok lefogására adjon utasítást. A fundamentalisták befolyása alatt működő hitszónokok a mecsetekben azt is kijelentették a hívőknek, hogy a Hamász az izraeli palesztin autonómiaegyezmény ellenére is folytatja a fegyveres dzsi- hádot (szent háború) a zsidó állam ellen. Hering József N émeth Péter a Magyar Hírlap főszerkesztője volt. Jürg Marquard, a lap svájci tulajdonosa leváltotta és Vince Mátyást nevezte ki a helyére. A leváltás ténye, mint ahogyan az várható volt, a közszolgálati rádió híreiben mintegy megdicsőülésként hangzott. Már kevésbé tűnt annak aznap este a televízió esti híradójában, amely Frei és Nika jójékony távolléte óta meglepően nagy lépéseket tett a kiegyensúlyozottabb tájékoztatás irányába. Mint kiderült, a tulajdonos nincs megelégedve azzal, ahogyan a lapot Németh Péter egy militáns irányba vitte és ahogyan a nép többsége által törvényesen megválasztott Antall- és Boross-kormányt támadta. Kiderült az is. hogy a lapba beleölt hatalmas pénz nem eredményezi a kívánt példányszámot. De, tudtuk meg. Németh Péterre nagy feladat vár: a svájci tulajdonos terjeszkedni akar és Német személyes tanácsadója lesz. Egyszerre csak feltűnt a képernyőn az addig a nyilatkozatok elől kitért Németh Péter, hogy a Nap Tv vezetőjeként köszöntse a nézőket. Nem fog gondot okozni SZDSZ-es vonala? — hangzott a kérdés. Nem — mondta Németh megnyugtatóig. Ő nem SZDSZ-es, csak liberális, jelentette ki a volt MSZMP-s párttitkár. Mindenfajta véleményazonosság a lap és az SZDSZ vonala között tehát csak a véletlen műve. A Nap-tv élén viszont tovább lép: mától kezdve semleges lesz. Ennek Mélykúti Ilona és a stáb többi tagja nyilván örülni fog, hiszen tovább dolgozhatnak a liberalizmust a konzervativizmustól elválasztó keskeny mezsgyén. Sőt, javulnak is majd. Mélykútinak esetleg nem lehet az arcáról leolvasni, hogy éppen egy nem liberálissal beszél. Nem úgy, mint amikor Kunczéval bájcseveg két és fél órán át, s csupa hihi és haha. A bukott Németh tehát elfoglalta újabb vezető helyét a baloldali médiagalaxisban. Hogy milyen volt Németh Péter alatt a Magyar Hírlap, azt nem kell részletesen bemutatni. Ha kellett, hazudott — naponta többször —, ha kellett, gyűlöletet keltett (a vélemény A pápa el kíván utazni Szarajevóba A Balkán tragédiával fenyeget II. János Pál pápa arra figyelmeztetett, hogy ami Szarajevóban történik, az ismét általános háborúval fenyegetheti Európát. A katolikus egyházfő mindenképpen el kíván utazni a boszniai fővárosba, hogy látogatásával is felhívja a világ figyelmét a veszély súlyosságára. II. János Pál szombaton fejezte be 12 napos szabadságát az olasz Alpokban, s a Róma környéki Castelgan- dolfóba történt visszautazása előtt újságíróknak adott rövid nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Szarajevó és a Balkán ismét általános tragédiával fenyegeti az öreg kontinenst. „Gondoljatok 1914 Szarajevójára és 1994 Szara/ Érvényes népszavazás Érvényesnek tekinthető a boszniai szerbek népszavazása, mivel szombat estig már a választásra jogosultak közel hatvan százaléka leadta szavazatát. A szavazóhelyiségek vasárnap estig voltak nyitva. A boszniai szerbeknek arról kell dönteniük, hogy elfogad- ják-e a nemzetközi összekötő csoport által előterjesztett rendezési tervet. Az előzetes jelzések arra utalnak, hogy a népszavazás eredménye a várakozásoknak megfelelően határozott „nem” lesz. jevójára. Európának el kell gondolkoznia ezen a tényen, mert Európának ebben a térségében megismétlődik a háború veszélye. Mit lehet tenni? Mit kell tenni a veszély elhárításáért?” — mondta a pápa. II. János Pál erős meggyőződése, hogy a szeptember 8-ára tervezett szarajevói utazása egyike az általa feltett kérdésekre adandó válaszoknak, mert a látogatással felhívja a figyelmet a veszély súlyosságára. Az útról szóló végleges döntés a hét elején születik majd meg, miután a pápa konzultál a Vatikán első számú vezetőivel. A vasárnapi olasz sajtó Szombaton, helyi idő szerint délben, brit kék sisakos utászok felrobbantották a híres, egykor a Neretva folyón átívelő Öreghíd maradványait. A város jelképének számító, Csontváry által megfestett híd a horvát— muzulmán harcokban semmisült meg. Helyén új híd épül, amely ismét összeköti majd a két évre az Európai Unió közigazgatása alá helyezett Mostar horvát és muzulmán negyedét — jelentette az ITAR-TASZSZ. vói utazás lehetőségét erősíti az a tény, hogy a Szentszék az elmúlt napokban diplomáciai csatornákon kikérte minden érdekelt fél véleményét, s sehonnét nem kapott olyan választ, mely a látogatás lemondását sürgette volna. Sem a boszniai nemzetiségek vezetői, sem a Boszniában lévő békefenntartók, sem az ENSZ főtitkára nem emelt vétót — írta a La Republi- ca. Még Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője sem emelt kifogást. Mint a pápai szóvivő, Joaquin Na- vorro Valis hangsúlyozta, a Szentszék „mindenkivel kapcsolatba lépett” a látogatás előkészítésekor. A robbantást megelőzően biztonsági intézkedésként az ENSZ békefenntartói 300 méteres körzetben ideiglenesen kiköltöztették a környező házak lakóit, nehogy a híd vasszerkezetének szétrepülő szilánkjai esetleg kárt tegyenk bennük. Az új híd felépítését Horvátország és Törökország finanszírozza. Erről Süley- man Demirel török elnök nemrégiben lezajlott zágrábi látogatása során állapodott meg a két fél. A nagyvilág hírei T Három hét óta elő- ször megjelent a nyilvánosság eló'tt Kang Szong Szán észak-koreai miniszterelnök, s ez azt jelenti, hogy megalapozatlanok voltak az eltávolításáról közölt sajtójelentések. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet, a PFSZ vezetője vasárnap bejelentette, hogy megpróbál tárgyalásokat kezdeni az Izraellel kötött békemegállapodásokat ellenző iszlám Hamász szervezettel. Süleyman Demirel török elnök vasárnap Am- manba érkezett — jelentette az AP. A török államfő' vendéglátójával, Husszein királlyal mindenekelőtt a Jordánia és Izrael között kezdődött béketárgyalásokról folytat eszmecserét. Ezenkívül kitérnek olyan kérdésekre is, mint a közel- keleti térség vízellátási helyzete. Lengyelország visszavásárolja a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló 13 milliárd dollár adósságának negyedét. ErrőlI már sikerült megállapodni gyakorlatilag valamennyi bankhitelezővel — jelentette he Grzegorz Kolodko lengyel pénzügy- miniszter. ertekelese szerint a szarajeCsontváry is megfestette / Újjáépül a mostari híd VÉLEMÉNY Németh Péter posztpoénja persze szabad), ha kellett zsidózott („ferde szemű, kínai zsidónak” nevezte Tom Kennedyt, a Nemzeti Tájékoztatási Iroda akkori külső tanácsadóját), ha kellett, a civilizált világ egyetlen lapjaként nem „elfoglalt területekről” vagy legalábbis „területekről” írt, hanem „Júdea és Szamária” tartományról, hogy ezzel is bizonyítsa a pártállam idején Izraelt ostorozó bolsik neofita vonalhűségét. Németh Péter, olvashattuk a Népszabadság augusztus 23-i számában, tagadta, hogy lapja közel állt az SZDSZ-hez (a volt MSZMP-s pártlap ezt a címet is adta beszámolójának). „Semmiféle formális, de még informális kapcsolat sem volt a lapvezetés és az SZDSZ között”. Nos, ha a jelenkori magyar sajtótörténetben volt vastag hazugság, akkor ez az. Hogy egy ilyen mondatot kimondó embert választanak egy köz- szolgálati adás vezetőjének, köteteknél többet mond arról a morális csatornáról (nem tévécsatornáról van szó), amellyel az ország lakásait önti el az MSZP hátán a közszolgálatba bekúszott SZDSZ. De mivel nagyon nem szeretek esszézni, hadd idézzek fel egy konkrét példát arról, mennyire „nem állt közel" az SZDSZ-hez az a Magyar Hírlap, amelyet a jobboldalon a Mérleg utcai Pravdaként emlegetnek. Csalog Zsolt búcsújáról van szó az SZDSZ-tőI. Csa- log Zsolt, N. Lajos 60 éves című, műfajilag nem tudom minek nevezhető írásánál jobbat még nem olvastam 1945 óta a magyar irodalomban. Nos, Csalog, aki írónak briliáns, politikusnak épp oly naiv, mint amilyen Einstein volt. A zsenialitás nem vonszolható az egyik mezőről a másik mezőre, mint valami számítógépes ikon az egérrel. De ez mellékes. A lényeg a történet. Csalog tavaly augusztusban nyílt levelet írt Pető Ivánnak. A levélben Pető szemére veti a kemény mag klikké merevedését, az alternatív vélemények durva elhallgattatását, a demokratikus viselkedésmódok kóros hiányát és az SZDSZ babonás viszolygását a nyilvánosságtól, az „árulózást”, azaz a bolsevik modellt. Csalog Zsolt levelét természetesen a Magyar Hírlaphoz küldte el, amely, mint Némethtől most sikerült megtudnunk, nem állt közel az SZDSZ-hez. A Magyar Hírlap az addig cigányügyben és Wallenberg- ügyben sztárolt SZDSZ-es Csalog Zsolt levelét nem közölte. A Magyar Narancs (melynek főszerkesztője nyilván a Beszélő főszerkesztőjéhez hasonlóan szintén elhatárolná magát attól a vad vádtól, hogy az SZDSZ szócsöve) 1993. december 9-i számában interjút készített az akkor már az SZDSZ-ből kilépett Csaloggal. Az interjúból a levélügyre is fény derül. „Posztpoén, hogy a levél végül nem jelent meg”, nyilatkozta Csalog. Egy magára valamit adó jobboldali újságíró természetesen rákérdezett volna, hogy melyik lapban nem jelent meg? De a Magyar Narancs Soros-támogatású lap, s szakmailag nem sokat ad magára. Tehát nem kérdezett rá. (Arra még gondolni sem merek, hogy a választ megcenzúrázták és Csalog megnevezte a lapot.) A Mancs olvasói tehát nem tudhatták meg a választ. De az SZDSZ-tagság megtudhatta. A 4 x 4, az SZDSZ belső pártlapja (ilyen címmel Nyugaton a terepjáróknak szentelt szaklapok jelennek meg) 1993. október 27-i számában ugyanis Csalog világosabban fogalmaz, íme: „Aztán jött még egy posztpoén, a Magyar Hírlap visz- szavonta a levelek közlésére tett ígéretét.” A Mérleg utcában akkoriban tudni vélték, hogy a meg nem jelenésnek egyszerű oka volt. Németh felhívta Petőt. „Iván”, mondta, „a Csalog írt egy csúnya levelet.” „Faxold át”, mondta Pető. „Ne hülyéskedj, Péter, csak nem akarod ezt lehozni?”, kérdezte a pártelnök percek múlva. És Németh nem hozta le. Lovas István
