Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-27 / 200. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. AUGUSZTUS 27.. SZOMBAT Tisztelgés az 1100 éves egyházi zeneművészet előtt Természettudományi muzeológusok találkozója Érden Egyházzenei Fesztiválunkról A magyar zenekultúra egészét áthatja a keresztény szelle­miség, történelmileg elválaszthatatlan a keresztény kultú­rától. Európában is példa nélkül álló zenei esemény az az Egyházzenei Eesztivál, amit az idén, immáron harmadik alkalommal rendez meg a Budavári Zeneművészeti Ala­pítvány szeptember 1—7. között. Az I 100 éves magyar egy­házi zeneművészet előtt tisz­teleg az 1901-ben létrejött alapítvány, a Budavári nevet pedig azért vette fel, mert Buda Vára vált zenei köz­pontúkká Zsigmond király idejében, aki az altemplom­ban megépíttette a királyi ház kápolnáját, első karna­gyául pedig Garuniszentbe- nedeki Péter fiát. Miklóst ne­vezte ki. aki kórust, zenekart szervezett, és mindemellett a Sehola Capellát. így a XV. században a magyar királyi udvari zenei élet a legmaga­sabb európai színvonalat kép­viselte. Mátyás, a mecénás E kultúrtörténetben nagy uralkodónk. Mátyás király is szerepel játszik mint mecé­nás. Az ő nevéhez fűződik ugyanis az első magyarorszá­gi zenés fesztivál, amely az esküvőjén 1476-ban kezdő­dött. december I l-én. ami­kor t ragóniai Beatrixei ve­zette oltár elé. Ez a „feszti­vál" Budavár után aztán Szé­kesfehérvárott is folytatódott. Játsziéi l Gyula zeneszer­ző laraiihalatlan tevékenysé­gének köszönhetően jött lét­re az alapítvány. A Budavári Zenei Fesztivál megrendezé­sében is fontos szerepet ját­szik: idén immár harmadik alkalommal kerül sor az. Egy­házzenei Fesztiválra. A mű­vészeti védnökséget minden alkalommal Farkas Ferenc zeneszerző vállalta, a fővéd­nökök pedig az idén a jelen­legi és a volt magyar kulturá­lis miniszter, védnökök An­gelo Aeerhi apostoli nunci- us. vatikáni nagykövet: Jae- i/nes Tanban, a Francia Köz­társaság kulturális miniszte­re. Marin Soresen. Románia kulturális minisztere. Tentpf- li József nagyváradi megyés püspök, valamint Tőkés Lász­ló. a Király-hágó Melléki Re­formátus Egyházkerület püs­pöke. A védnökök jelzik a feszti­vál nemzetközi jellegét is, — a francia—magyar és a ro­mán—magyar estet. Határok nélkül Az alapítvány eddigi műkö­dése során számos zenemű megrendezésével és bemuta­tásával gazdagította a ma­gyar zenei életet. Célkitűzé­seinek megfelelően gondot fordít még a tehetséges zene­művészek bemutatására, rá­irányítja a figyelmet az új magyar egyházi zenére, és azokra a szakrális művekre, amelyek az utóbbi évtizedek­ben nem kerülhettek a közön­ség elé. Tevékenyen részt vesz a kortárs magyar zene népszerűsítésében, és lehető­séget nyújt a határokon kí­vül élő magyar zeneművé­szekkel való élő kapcsolat ki­alakítására. Eddig harminc rendez­vényt tudhat magáénak, szá­mos bemutatót és ősbemuta­tót rendezett az alapítvány. Európában is példaértékű esemény volt az. Egyházze­nei Fesztivál (az első) 1992- ben. ökumenikus jelle­ge miatt is. A legmagasabb rangú világi és egyházi veze­tők is megtisztelték jelenlé­tükkel. Felvonultatta a ma­gyar egyházi zenekultúra re­mekeit. gazdag értékeit a gre­goriánénekektől a XX. szá­zad kiemelkedően magas színvonalú művészeti alkotá­sokig. Az 1992-es év három ősbemutatót jegyez, s az 1993- ason hallhatta a közön­ség Farkas Ferenc Requiem­jének hangversenytermi be­mutatóját, Masonyi Mihály F-dúr miséjének László V. Gyula gondozásában való felújított előadását. Az első fesztivál kiemelke­dő eseménye volt Szakalay Sándor szerzői estje, amikor is új művének, a Tanúságté- tel Kantáta Márton Arán er­délyi piispökréíl hét tételben ősbemutatóját rendezték meg. Ezt a művet Szokolay Sándor az alapítvány felkéré­sére írta: Márton Áron sze­mélyében az erdélyi magyar­ság sorsának szimbólumát látva. (Az est érdekessége, hogy román és szász zene­szerzők is megszólaltak együtt.) Az idén szeptember 4-én Nagyváradon a római katoli­kus bazilikában a műsor nyi­tányaként Palestrina (a szak­Eászló V. Gyula: „A feszti­vál lehetővé teszi, hogy a szétszakított ország zene­szerzői találkozzanak egy­mással...” Erdősi Ágnes felvétele rális zeneművészet apostola) halálának 400. évfordulójá­ról emlékezvén motettái hangzanak el. majd ezt az 1992-ben magyarországi hangversenykörúton vendég- szereplő kolozsvári Concor­dia kamarazenekar program­ja követi. Tétényi Ede: Mise­parafrázisok a XVII. századi Erdélyből „Missa Transsilva­nica" az esztergomi bazilika, a budavári Mátyás-templom után a nagyváradi baziliká­ban is megszólalhat az idén. Anyagi gondok Az alapítvány anyagi gon­dokkal küszködik — a Nem­zeti Kuratórium sem teljesí­tette kérésüket —. Kodály, Lapba. Debussy előadott mű­veinek szerzői jogdíjait sem kapták meg. Farkas Ferenc művészeti fővédnök muta­tott rá arra a hiányosságra, amely a XX. század máso­dik felének magyar zenei éle­tében megmutatkozik. Ugyan­is ezt kérdezi: „Mikor zen- dülnck fel olyan művek, amelyek nem a mostani kon­junktúrában születtek, temp­lomok kottatáraiban vagy író­asztalfiókban porosodnak?" A nemzeti identitástudatát erősítő alapítvány azt sem tartja kizárólagosan fontos­nak. hogy a zene műfajánál maradjon meg. Két éve ezért is rendezték meg László Gyu­la régészprofesszor, festőmű­vész kiállítását a budai Vár­ban, ahol névrokona, László V. Gyula képmagnóra rögzí­tette a 86 éves professzor el­mondása alapján életét, mun­kásságát, a magyar szellemi elithez fűződő kapcsolatát. Ezt ma már tizenhárom órás szalag őrzi. A Budavári Ze­neművészeti Alapítvány, íme, dolgozik kitűzött céljai­ért, amíg mecénásai ezt lehe­tővé teszik számára. Csekkszámlaszámuk: MNB: 218-98017/fS() I -012(X)-6) _________ Onody Éva Jeg yek kaphatók: A Budapest Nemzeti Filharmónia pénztárá­ban. (V.. Vörösmarty tér I. Tel.:117-6222): Vigadó Ticket Office (V. Vigadó u. 5. Tel.: 138-4721): Szabad Tér jegyiro­da (XIII.. Hol Ián E. u. í(). Tel.: 111-428.3); Debrecen Nemzeti Filharmónia és a Tom •inform jegyirodájában (Debrecen. Piac u. 2«. Tel.: 06-52-412-250) és a helyszíneken: Budapesten. Nagyváradon és Debrecenben. A sajtóismerettől a sajtóetikáig / Ujságíró-oktatás Esztergomban Újságírói mesterséget az. ország szinte valamennyi felső­fokú tanintézményében, de tanfolyamok, újságírói isko­lák keretében is oktatnak. Amiért az. esztergomi Vitéz Já­nos Tanítóképző Főiskolán nyolc éve speciális kollégi­umként elindított, s az idei tanévben már önálló tanszék­ként működő, újjászervezett kommunikáció szak rendha­gyó. más mint a többi, azazhogy elsősorban a kistelepü­lések helyi médiumainak megszervezését kívánja előse­gíteni: így azoknak a hivatásszerető pedagógusoknak az érdeklődését célozta meg. akik megmaradnak a pályán. Az anyagi- és szellemi feltételek megteremtésével, az oktatásban jeles hazai szakemberek megnyerésével, s a jövőben a tervek szerint — határon túli növendékek bevonásával, akár áthallgatás, akár részkérdés útján — mindennek az esztergomi főiskolán az országban is el­sők közölt Prnnkl Jánosné magyar szakos tanár a szállás- csinálója. Amikor Máriát otthonában felkerestem, dosszié dosz- szié hátán, abban ütemtervek, részletesen kidolgozott tanmenetek, költségvetési kimutatások, s mindezek fe­letti fáradhatatlan lelkesedés fogadott. Egy hónapja van pénz és státus a minisztériumtól. A nehezén, a tlnanciá- iis-adminisztralív intézendőkön túljutott, hisz mint mondja, nem elég dörzsölt, nem ebben élt... de kitartó, akkurátus munkával, lényének finomságával és kőke­mény hajthatatlanságával sikerült tervét véghezvinnie. Most mégsem saját érdemeit szajkózza. Róla. magáról csak közvetve, munkáján keresztül tudok meg egyet s mást. Láthatóan nagyon boldog. A '86-ban elindított, alapismereteket nyújtó kommunikációs speciális kollégi­umot a korábbi 160 óraszámról 270-re emelték, s így le­hetőség van a számítógépes, rádiós, televíziós, fotóripor- leri újságírás ágazataival való ismerkedésre is. A képzé­si idő hat szemeszterében elméleti tárgyakat: sajtóisme­ret. sajtóműfajok, kommunikációelmélet, tipográfia, saj­tóetika. sajtónyelv, stilisztika és gyakorlati újságírást ta­nítanak. ami azt jelenti, az elektronikus és írott sajtó mű­helyeit s a nyomdát is felkeresik. Az utolsó félév az okta­tásban specializáció. A minisztériumi státus a sikeresen államvizsgázó hallgatóknak biztosítja a kétszakos: általá­nos tanítói—kommunikáció szakos diplomát. Prunkl Já­nosné — aki maga is részt vesz az oktatásban — azt is elmondta, hogy mindezeken túl szeretnék a hallgatókat az olvasói hatásmechanizmussal, az olvasó szemszögé­vel is megismertetni. (r.b.a.) Mitől múzeum a múzeum? "r?*' . A természettudományi muzeológusok között nem I “i, i _| tapasztalható az a csapatszellem, mely más terüle- t ten működő muzeológusokat, régészeket, néprajz­<s kutatókat egymáshoz fűz — állapította meg felszó­lalásában Fűköh Levente, a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatója a természettudományi muzeológusok e héten Erden rendezett XII. országos találkozóján. A háromnapos találkozó jó alkalomnak mutatkozott, hogy ezen változtasson. Az első nap tanácskozással, vitá­val telt. Kubassek János, a ta­lálkozót rendező Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója üdvözölte a múzeum konfe­renciatermében a természettu­dományoknak az ország min­den részéből összegyűlt szak­embereit, köszöntötte Pintér Jánost, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium múzeu­mi osztályának vezetőjét és Kecskeméti Tibort, a Magyar Természettudományi Múze­um főigazgató-helyettesét. Harmat Béta. Érd polgár- mestere megjelenve ez ünne­pi alkalommal a múzeumban, kijelentette: a csendes, mun­kás hétköznapokon is odafi­gyelnek a városukban levő Magyar Földrajzi Múzeumra — már azért is. mert a nagy dolgok mindig csendben tör­ténnek. Képviselő-testületük egyhangúlag szavazta meg a múzeum épületének felújítá­sát. költségvetésük hiánya az oka. hogy erre egyelőre még­sem kerülhet sor. Kecskeméti Tibor Mitől múzeum a múzeum? A termé­szettudományi muzeológia alapvető és időszerű kérdései címmel tartott vitaindító elő­elsőként Fűköh Levente. (E sorok írója gyakran járván Gyöngyösön. nemegyszer megcsodálta már a Mátra Mú­zeum párját ritkítóan szép. termek során át bemutatott ás­ványgyűjteményét. a prepa­rált állatokkal benépesített „erdőt", mely mellett megáll­va az erdő hangjait is hallgat­hatta. a kiállított színes, szám­talan változatban megjelenő rovarokat a vitrinekben.) Vi­tatta Kecskeméti Tibor azon kijelentését, mely szerint nem lehet tervszerűen fejlesz­teni a természettudományi gyűjteményeket. Előre kell lépni a tervszerűségben és a tematikusságban. mondta. Ezért is a múzeumok közötti megállapodások, cserelehető­ségek törvényi szabályozást igényelnének. Létre kéne hoz­ni egy országos nyilvántar­tást. mely figyelne a magán- gyűjteményekre is. A tájkuta­tás során meg kéne határoz­ni. mi a múzeumok szerepe a temrészetvédelmi területeken. Futó János, a Bakony ter­mészeti jelenségeinek kutatá­sában. őrzésében eredményes zirci Természettudományi Múzeum igazgatója szerint velük szemben előnyt élvez­nek a társadalomtudományi intézmények, múzeumok. Or­Világtérkép a híres magyar utazók útvonalaival az érdi Földrajzi Múzeumban adást. Egy múzeum nem any- nyira kutatóintézet, mint gyűj­temény, ahol a munkatársak­nak nem csupán saját kutatá­si területükre, hanem a múze­um egész gyűjteményére kell figyelniük, mondta. Részlete­sen foglalkozott azzal, mi­lyen egy múzeum felépítése, mik a feladatai, milyen mód­szereket alkalmazva munkál­kodhat eredményesen. Kife­jezte reményét, hogy nem kell már sokáig várni a mű­tárgyvédelmi törvény megal­kotására. s hogy az majd fi­gyelembe veszi a muzeológu­sok szempontjait. A termé­szettudományi múzeumok a törvény létrejöttéig is működ­jenek együtt egymással és a társintézményekkel egyaránt a szakmai kérdések megoldá­sáért és az érdekvédelemért. Mint jelentős természettu­dományi gyűjteményt őrző in­tézmény vezetője szólt eztán szágos irányításukban főként társadalomtudományokban jártas szakemberek dolgoz­nak. A lakosságot, a diákokat inkább a történeti, néprajzi ér­tékekkel ismertetik meg. mint a természetes környeze­tükben találhatókkal. Az övék 1992-ben lett önálló mú­zeum. s elsőként munkájuk technikai feltételeit kelleti megteremteni. Megelégedé­sükre szolgál, hogy az utóbbi időben települések rendelték meg tőlük környezetük termé­szettudományos feltárását. A három Érden együtt töl­tött nap során kirándulásokat is tettek a muzeológusok. Megismerkedtek a környék történelmi, irodalmi emlékei­vel. múzeumaival, magán- gyűjteményeivel és — nem utolsósorban — természeti ér­tékeivel. Nádudvari Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom