Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-26 / 199. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK 7 Anyanyelv Tokkal-vonóval A szóláskincs szemléletességre, képszerűségre törekvő nyelvünknek mindig igen fontos alkotóeleme volt; elég ha ilyen szólásokra, kifejezésekre gondolunk: leteszi a garast, kivágja a rezet, rendben a szénája, egy füst alatt elvégzi, körmére ég, több is veszett Mohácsnál, nem enged a 48-ból, sokan vannak, mint az oroszok stb. stb. A szóláskincs is állandóan bővül, gazdagodik, újabban a sport meg a tévé s az autózás nyelvéből is (csont nélkül, fű alatt, a léc alatt, belóg a képbe, kilóg a képből, a hiba nem az én készülékemben van, gázt ad, ötödik sebességre kapcsol stb., stb.) A zene, a hangszerek is számos szólással gazdagították a nyelvet: egy húron pétidül, ugyanazt a nótát fújja, szintén zenész stb. Hozzájuk csatlakozik újabban a tokkal-vo- nóval. Egy értekezleten hallottam a közelmúltban: „átvette az egyház a gimnáziumot tokkal-vonóval, a régi tanári karral”. Azóta többször is. Nyilván a hegedülés fogalomköréből teijedt el, de hogy mikor hangzott el először (talán egy kabarétréfából vagy operettből, mint a Lepsénynél még megvolt vagy a szintén zenész?) — arról nem tudni. A történelmi tárgyú szólásmondások (a nem kerget a tatár, a már említett több is veszett Mohácsnál (amiből a csípős pesti nyelv több is veszett Mohácsinénál-1 csinált) mellett a szabad királyválasztás mozzanata, Mátyásnak a befagyott Duna jegén közfelkiáltással történt megválasztása is kezd szólássá válni, olyan értelemben, hogy teljes egyetértéssel, egyhangúlag. Egy értekezleten hallottam: „akkor tehát a Duna jegén közfelkiáltással elfogadtuk". Ezt így csak mi magyarok értjük, egy fordító, aki szóról szóra akarná fordítani, nem tudna a Duna jegén-ne\ mit kezdeni. Történelmi élmény hatása alatt született ez a szóláshasonlat is: annyian vannak, mint az oroszok, de újabban — hogy már nem jelentenek (legalábbis egyenruhában) — mindennapi látványt, inkább ez járja: annyian vannak, mint a kínaiak. S ők valóban egyre többen tűnnek föl nálunk, megtöltve új tartalommal a korábban csak statisztikai adatokból táplálkozó szóláshasonlatot. Szilágyi Ferenc Angol színpadon Csáth Géza regénye Apa és fia a Vármegye Galériában Művészetük értelme a bizakodás Simon Endre: Magyar Golgota (olaj) A világ legnagyobb színházi, film-, képző- és zeneművészeti összejövetelén, az Edin- burgh-i Fesztiválon, ahol évente három hétig az egy főre jutó művészet messze meghaladja a felfoghatóság határát, ezekben a napokban mégis nagy figyelmet keltő sikerrel szerepel a Walesi Nemzeti Színi- és Zeneakadémia színházi csoportja Csáth Géza „Kicsi Emma” című regényének színpadi változatával. A művet a magyar Fekete Péter, a Cardiffban működő walesi akadémia tanára alkalmazta színpadra és rendezte. Fekete Péter eredeti tanult szakmája bűvész, majd a walesi akadémia rendező szakán is diplomát kapott. Sokoldalú felkészültsége hozzájárult a darab sikeréhez: Csáth Géza lebegőmorfium-világát, a gyermekből előtörő felnőttNyolc bemutatót tervez az 1994—95-ös színházi évadban a Budapesti Kamaraszínház vezetése a Józsefvárosi Nagyszínházban, a Károly körúti, illetve a Shure Stúdióban — jelentette be Szűcs Miklós igazgató a színház évadnyitó társulati ülésén. Az éves műsorterv ismertetése előtt a színészek arról is értesülhettek, hogy társulatuk ebben az évadban több új taggal, köztük három „nagy névvel” is bővült: a Budapesti Kamaraszínházhoz szerződött borzalmakat a walesi színészek játékán kívül az előadásba épített nyolc igen hatásos illuzionista varázslat — lebegő nő, eltűnő személyek, akasztás — is megjeleníti. Az előadást Csáth Géza kedvenc Bartók-zenedarabjai kísérik. Az edinburghi Harry Younger Hall előadótermének közönsége a hét elejétől láthatja e különleges darabot, amelyet a színészek az osztályteremnek berendezett színhelyen a nézők közé keveredve adnak elő. Bár az edinburghi közönség igen képzett, azért elkél Fekete Péternek a műsorfüzetbe írott figyelmeztetése: „A csoda, a trükk csak eszköz — a lényeg az üzenet.” (A walesi akadémia idén májusban egyébként a budapesti Merlin Színházban is fellépett a „Kicsi Emmá”-val.) Gábor Miklós, Voss Éva és Egri Márta, akik számos emlékezetes színházi és filmszerepet alakítottak már az elmúlt években-évtizedekben. Rajtuk kívül a józsefvárosi társulathoz csatlakozott Ko- csó Gábor, Egyed Attila és Kaszás Mihály, valamint a neves rendező, Ruszt József is. Az éves műsorterv szerint az évad első bemutatója, Calderon Álhatatos hercege Ruszt József rendezésében a Károly körúton kerül színre szeptember 26-án. A Bizakodás esztétikája címmel rendezett kiállítást ezekben a napokban két marosvásárhelyi festőművész, Simon Endre és Simon Zsolt a fővárosi Vármegye Galériában. Közös kiállításuk megrendezésével ismét kortárs erdélyi alkotók bemutatására vállalkozott a galéria. Mindkét művésznek ez a kiállítás az első budapesti egyéni tárlata és egyben bemutatkozásuk a magyarországi szakma előtt. A tárlat a két alkotó munkásságának jelenlegi stádiumát hivatott bemutatni, annak az útnak a jelenlegi helyét és állapotát, amelyet a tanulmányoktól kezdve saját egyéniségük vállalásával az erdélyi és egyben európai örökségekhez kötődően a mai napig megtettek. A két alkotó a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, Simon Endre 1960-ban, fia, Zsolt 1988-ban szerzett diplomát. Több egyéni és csoportos kiállításon vettek részt Erdélyben és a határon túl is, 1993-ban Marosvásárhelyen együtt rendeztek hasonló jellegű kiállítást. Indul a Ribári Színpad Valamennyi művészeti ág szellemi műhelyeinek otthont kíván nyújtani az idén tavasszal megalakult Ribári Művészeti Alapítvány. A művészeti társulás nyitott az érdeklődők előtt. Tevékenységének alapvető fokmérője a kultúra minden területén csakis az lehet, hogy igényes, színvonalas rendezvényekkel szolgálja a pesti polgárt. A névválasztás ugyanakkor tudatos tisztelgés Ribári Géza ügyvéd emléke előtt, aki a vészkorszak idején fellépési lehetőséget biztosított az eltiltott művészeknek, és színházat teremtett e falak között — mondta Beer Iván, az alapítvány kuratóriumának elnöke a Wesselényi utcai Goldmark-teremben a bemutató sajtótájékoztatón. Füzesi Róbert művészeti igazgató a Ribári Színpad tevékenységéről szólva elmondta: Molnár Ferenc , Játék a kastélyban” című darabját tűzik műsorra elsőként, november közepén. A vígjátékot Balázs Péter rendezi. Simon Zsolt művei az alapos ábrázolás jellemrendszerét megőrizve próbálja őszintén ábrázolni a világot — hallhattuk a megnyitón Murádin Jenó' művészettörténésztől, aki. így folytatta: Simon Endre 26 évig volt a marosvásárhelyi képtár egyik vezető egyénisége, most új képcsarnoka van, szimbólumokkal és allegóriákkal alkotva meséli el élete elmúlt 5 évét. Kérdésemre, hogy mennyire hatott egymásra apa és fia művészete, Simon Endre elmondta: — Nem is akarunk hatni egymásra, soha nem akartam befolyásolni a fiamat, mert akkor életműve csak utánzás lenne. A mesterséget meg kell tanulni és utána hátat kell fordítani a mesternek. Csak így tud kifejlődni a művész egyénisége, de mindent megtettem, hogy fejlesz- szem őt, ezért hároméves korában a kezébe adtam a legdrágább és legjobb anyagokat, ettől kezdve egész nap gyönyörűen festett. Zsolt egyébként szob- rászatot, festészetet tanult, a mesterképzőt grafika szakon végezte az idén. A lírai realizmus jegyében alkotó Losonci Lilla festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Szentendrén az Immánuel Galériában. A tárlat megnyitóján, amely a Szent István-napi ünnepségekhez kapcsolódott, Fe- ledy Balázs, a Világkiállítási Programiroda kulturális igazgatója méltatta a művész munkásságát. Losonci Lilla eddig 111 önálló kiállításon mutatkozott be itthon és a nagyvilágban. A festőművész egyéni hangvételű montázsképekben összegzi külföldön szerzett élményeit és felismeréseit. Egyiptomról, Párizsról, Indiáról, Isztambulról, Buharáról és Szentpétervárról születtek művei. Természetesen elsősorban magyarországi benyomásait festi. Megörökítette Budapest nevezetességeit, a Dunakanyart, Ocsát, Szentendrét, valamint Jászberényt, mindazokat a helyeket, ahol élt és alkotott. A virágcsendéletek mellett Szentendréről külön ciklust is készített. A tárlat Szobrászkodnak is mindketten, de a szépművészet majd minden ágát művelik: linómetszetet, rézkarcokat is készítenek. Simon Endre további céljairól elmondta: sokáig a maros- vásárhelyi Új Élet című újság művészeti szerkesztője volt, ma már azonban csak a művészetnek él. Még nagyon sok mindent akar megfesteni. Sebestyén Mihály művészeti kritikus írja a két művészről egy helyen: „képeik önkéntelenül is magukon viselik az er- délyiség mítoszoktól nem mentes vonásait; témaválasztásuk az életérzés szorongásokból kifelé tartó igyekvés közös akarata löki a felszínre ezeket a víziókat. Elszakadásuk a valóságtól nem végletes, övék az ábrázolás kísérleté, a megkísértés pátosza, hitelteremtése.” Ezek az alkotások ugyanis hitük szerint különböző tech- nikájúak. és festői plasztikai eszközeik ellenére ábrázolások, vallomások a látomásokról. Alkotóik nem fordítanak hátat az erdélyi magyar képzőszeptember 4-éig, vasárnap kivételével naponta 10 és 18 óra között tekinthető művészet kötöttségekben hívő szabadságának, veretes hagyományainak. A létkérdésekre adott, ábrázolt válaszok és megcsapolt vágyakozások fanyarul keverednek, erjesztő halmazuk szétfeszíti a képeket. A nézőnek az az érzése támad, hogy e két festő minduntalan ismételgeti: ezek vagyunk, ilyenek, ezzé lehetünk, ha... de a mondatnak nincs befejezése, nem zárhatják le. ugyanis a jövőfélelmek szétforgácsolják a rozsdás kereteket, a kis Golgota-járások, a hírvivők mindennapos várá- sa, vándorlások, rögeszmék és sejtelmek között nincsenek minden biztatás híjával — úja a műkritikus, aki így fejezi, be gondolatait: .Művészetük értelme maga a vegytiszta bizakodás.” (Az Erdélyi Művészetért Alapítvány támogatásával megnyílt tárlat Budapesten, a Vármegye utcai galériában tekinthető meg szeptember 20-ig — hétfő kivételével — hétköznap 10-18 óráig Simon Andrea meg a Bogdányi út 5. szám alatti galériában. (k. m.) / Évadnyitó a Kamaraszínházban Simon Zsolt: Jónás (grafika) Krekács Róbert felvétele Losonci Lilla képei Szentendrén
