Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-26 / 199. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK 5 Pilisszentkereszten az MDF-frakció Elértéktelenedő' kárpótlási jegyek Leporellón a legszebb épületek Veresegyházi lokálpatriotizmus (Folytatás az 1. oldalról) A parlament által tavaly jó­váhagyott költségvetési hi­ánytervezet 330 milliárd fo­rint, és úgy néz ki, hogy ugyanez marad az év végé­re is. Nem tudom, milyen mértékben szerencsés és in­dokolt vészharangokat kon­gatni a magyar gazdaság je­lenlegi helyzetéről. Nyugta­lanságra inkább az ad okot, hogy nem változott az el­múlt évtizedben az a meg­közelítés, amellyel a pénz­ügyi szféra a költségvetési deficitet és az egyensúlyi helyzetet javítani akarja. Az egyensúlyjavítás fő esz­köze nem a jövedelemkivo­nás, a keresletkorlátozás. Ha mindig csak elvonjuk a jövedelmet, azzal az adott évben ugyan csökken a defi­cit, de a következőben csök­kennek a-költségvetés bevé­telei is. Ez csak átmeneti tü­netkezelésnek felel meg. Más dolog egyensúlyi hely­zetet javítani egy fejlett pi­acgazdaságban, mint egy át­alakuló hiánygazdaságban. Összességében még túl ko­rai végleges ítéletet formál­ni, míg csak irányelveket hallunk. — Milyen exportkiesést lát ön az expó megszűnésé­vel? — Nem könnyű ezt szám­szerűsíteni, de az a tény, hogy a régióba befektetett tőke 60 százaléka itt van, azt jelenti, hogy Magyaror­szágban a világ látott na­gyobb esélyt a gyorsabb ki­törésre. Mi már túljutottunk néhány népszerűtlen intéz­kedésen, ezért az expó meg­rendezésének joga Magyar- ország önbizalmát segítette volna elő. A magyar beruhá­zások jelentős része közvet­ve kötődött volna a világki­állításhoz. Erről a lehetőség­ről mondott le a baloldali kormány — elég elhamarko­dottan. Pedig a rendezés jo­gáért 1991—92-ben igen ke­mény diplomáciai, parla­menti csaták folytak. * A kárpótlási jegyek elmúlt időben történt jelentős árfo­lyamvesztéséről kérdeztük Sepsey Tamást, a kárpótlási hivatal volt elnökét. — Minek tudható a kár­pótlási jegyek ilyen hirtelen elértéktelenedése ? — A Tv-híradóban nyilat­koztam erről, de éppen ez a rész maradt ki, amelyben egyértelműen a jelenlegi kormányzatot tettem felelős­sé. A kormány szóban azt ígérte, hogy biztosítani fog­ja a kárpótlás kielégítéséle a vagyont, tetteiben viszont ellentétes módon cselek­szik. Ennek példás jele volt, a Tüzép-vállalatok pri­vatizációja, amikor is az ÁVÜ olyan döntést hozott, miszerint a kárpótlási je­gyes ajánlatok csak a felét érik a készpénzes ajánlatok­nak. Az AV Rt. vezetősége, Csépi Lajos úr és a privati­zációs felügyelő kormány- biztos, Bartha Ferenc úr nyi­latkozatai a befektetők szá­mára azt jelentették, hogy a kormány nem gondolja ko­molyan a kárpótlási jeggyel szembeni vagyon felajánlá­sát. Hiszen már egy hónap­ja nincs semmiféle kínálat, a befektetők tudomásul vet­ték ezt, ezért megállt a kár­pótlási jegyek vásárlása, il­letve pánik tört ki a lakos­ság körében. Akik elhitték ennek a kormánynak a prog­ramját, azok most rájöttek, hogy ismét csalódniuk kel­lett, hisz nem kaphatják meg a jegyekért az ellenér­téket. Weinwurm Béla A tanácskozás résztvevői: Kádár Béla, Boross Péter, Csapody Miklós és Medgyasz- szay László képviselők Talum Attila felvétele A jó értelemben vett lokál­patriotizmus tudatosítása di­cséretes tett, olyan erő, mely segít megtartani a la­kosságot a szülőföldjén. Ki­fejezésre jutásának számos módja van, a veresegyházi 2 szer Bt. kollektívája egy 12 képből álló leporellót je­lentetett meg a nagyközség középületeiről, templomai­ról, a termálstrandról s a megyeszerte híres veresi ta­vakról. A művészi igényességgel készült színes képek Sóti Já­nos munkáját dicsérik, a nyomdatechnika pedig a gö­döllői Typovent Nyomda és Kiadó Kft.-t fémjelzik. A 2 szer Bt. a Veresi Hír­mondó helyi lap kiadója, de emellett kiegészítő tevé­kenységként más kiadvá­nyok megjelentetését is fel­vállalja, ezzel is kompenzál­va a színesben készült lap előállítási költségét. A 3000 példányban kiadott le­Egy lap a tizenkettőből porelló mellett ugyancsak az idén és hasonló példány­számban jelentették meg Ré­gészeti barangolások Veres­egyház földjén címmel Hor­váth Lajos monográfiái munkáját, mely rövid de át­tekinthető képet nyújt a köz­ség múltjáról és jelenéről. Mind a leporelló, mind pedig a monográfia költsé­gét az önkormányzat előle­gezte meg, a szerkesztés és nyomdai előkészítő munka Sándor Teréz és Sándor Gábor érdeme. . (gyé) Nem jelentkeztek munkára Sokan ingáznak Zebegénybóí Közös érdekek vezették Zebegény önkormányzatát és a településen a csatornahálózat kiépítését végző vállala­tot, amikor abban állapodtak meg, hogy helyi munka- nélkülieket is foglalkoztatnak segédmunkásként a beru­házáson — tájékoztatta lapunkat Krebsz Ferenc pol­gármester. Ám a kezdeményezés, amely tíz ember számára biztosított volna kenyérke­reseti lehetőséget, ki tud­ja miért, nem talált vissz­hangra. Mindössze hár­man jelentkeztek, s közü­lük jelenleg egy ember dolgozik az építkezésen. Pedig a községünkben is gondot okoz az állásnél­küliség — szögezte le a polgármester. — Az aktív keresők többsége Vácra, Szobra és a fővárosba ingá­zik, mert itt helyben szinte egyáltalán nincs munkaal­kalom. Az 1200 állandó la­kos közül jelenleg húszán vannak járadékon, ketten részesülnek jövedelempót­ló támogatásban polgár- mesteri hivatalunktól. Mi­vel lehetőségeink szűkek, három embert alkalma­zunk közmunkásként. Ket­ten parkgondozóként, egy fő pedig szociális munkás­ként tevékenykedik. Krebsz Ferenctől meg­tudtuk azt is, hogy Zebe- gényben a nyilvántartottnál jóval többen nincsenek ál­lásban, mivel nem keresik fel a munkaügyi kirendelt­séget regisztrálás céljából, pontos adatok nem állnak a rendelkezésre. Hogy miből élnek? Elsősorban fekete­munkából. A kisközség­ben, üdülőhely "évén, gom­bamód szaporodnak a nya­ralók, melyek kivitelezésé­nél kel el a „fölösleges” munkaerő. Az infrastrukturális beru­házások az elmúlt négy esz­tendőben megmozdították a gazdaságot — szögezte le a polgármester. — Munkát adtak az emberek kezébe, ezért nem értem”, nálunk mi­ért nem éltek ezzel az érin­tettek. (k. m.) Keresi a választ a közúti igazgatóság T örvény télén fakivágás ? Egy nagykőrösi olvasónk telefonált szerkesztő­je ségünknek. Nehezményezte, hogy a Budapesti !| Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnöksége — amely tudomása szerint Nagykőrös és Kocsér között utat épít — nemcsak a saját részén, hanem a kár­pótlással szerzett magánterületeken is kivágja a fákat. Az ügy kapcsán felkerestük Bangó Lajost, az üzemmér­nökség vezetőjét. A polgármester pontosít Nem kért közvetítést a presbitérium — Mi igaz ebből a törté­netből? — A délutáni órákban te­lefonon beszéltem az olva­sójukkal. Ő tájékoztatott a panaszáról. Én azt feleltem neki, a tények pontos isme­rete nélkül nem tudok véle­ményt mondani. Azt kér­tem tőle, adjon lehetősé­get, hogy megvizsgáljam a körülményeket. Ezután visz- szahívom majd őt telefo­non, és akár a helyszínen is egyeztethetjük a történte­ket. Bevallom, kissé csodál­kozom. Hiszen pár óra sem telt el és máris a sajtóhoz fordult. Ami tény, nem utat építünk a Nagykőrös és Ko­csér közötti szakaszon. Ha­nem kitermeljük — az út­fenntartás-üzemeltetés ke­retében — a területünkön lévő száraz és részben szá­raz fákat. Persze az emberi tévedés egyáltalán nem ki­zárt. — Gondolom, nem rögtö­nöztek, van szakvélemény és engedély arról, hogy mit vághatnak ki? — Hogyne. A közlekedé­si törvényben előírt kötele­zettségünk, hogy eltávolít- suk azokat a fákat — üzem- mérnökségünk csaknem öt­száz kilométeres úthálóza­tán —, amelyek közvetle­nül vagy közvetve balese­tet okozhatnak. Tavaly fel­mértük ezt, és télen az Er­dőfelügyelettel jóváhagyat­tuk a fakitermelési tervet, amely valóban nem valami rögtönzött elképzelés. Azt nem állítom, hogy nem tör­ténhetett emberi tévedés. Ám szó sincs arról, hogy kárpótlással szerzett ma­gánterületeken is kivágunk példányokat. (Jóllehet, álla­mi alkalmazottként tevé­kenykedünk, de elismerjük és tiszteljük a magántulaj­dont.) Olvasójuk meggya­núsította telefonbeszélgeté­sünkkor a munkatársain­kat, hogy ellopják a fát. Erre semmi szükségük. Ugyanis minden évben jog­szerűen — pénzért — hoz­zájutnak a tűzifához. Nem tulajdonítottak el jogtala­nul senkitől fát — a múlt­ban és most sem. — Lesz-e következménye annak, ha kiderül, valaki mégis hibázott? — Természetesen. Aki a hibát elkövette, annak kell vállalni a felelősséget. Nyil­ván másként bíráljuk el az esetleges szándékosságot és a tévedést. Mielőbb ki­vizsgáljuk az ügyet és visz- szatérünk rá. Amennyiben kárt okoztunk, azt megtérít­jük. Az ötszáz kilométer­nyi úthálózatunkkal nem ér­dekünk az, hogy bárkivel haragban legyünk. Eddig is, ha véletlenül hibáztunk, megkövettük az illetőt. S ezt fordítva is elvárjuk. F. F. @ Tegnapi cikkünk nyomán megkere­sett bennünket Nagykőrös város polgármestere, Kiss János, aki kifejtette, hogy a presbi­térium leiratot küldött a vá­rosi önkormányzatnak, amely az okirathamisítás­gyanús ügy tényeit közöl­te. A szóban forgó doku­mentum augusztus 15-én érkezett meg a polgármes­teri hivatalba, Karay Kor­nélia jegyző részére. A pol­gármester tudomása sze­rint a presbitérium nem kér­te fel a polgármesteri hiva­talt, hogy az ügy részleteit továbbítsa a Pest megyei önkormányzat felé, ezért az nem is történhetett meg. A leirat szerint a reformá­tus egyházközség a tények tisztázódásakor — azaz a vizsgálat lezártakor — kí­vánja értesíteni a megyehá­zát. Kiss János kérdésünkre elmondta, mindaddig nem foglalkozik hivatalosan az üggyel, amíg az tisztán egy­házi hatáskörbe tartozik. Még augusztus 16-án ugyan részese lett az iskola körül kialakult helyzetnek, ugyanis megpróbált közve­títeni. Ámint a vizsgálat véglegesen lezárul és dön­tés születik, abban az eset­ben a polgármester bekap­csolódik az ügybe és azon lesz, hogy a megyei önkor­mányzat döntésének ér­vényt szerezzen, mondta el Kiss János, Nagykőrös pol­gármestere. (w. b.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom