Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-26 / 199. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK 3 Felhívás a képviselőkhöz A Herman Ottó Társaság elnöksége az alábbi felhívást küldte az országgyűlési képviselőknek: Megdöbbenéssel értesültünk a kormány világkiállítás­sal kapcsolatos állásfoglalásáról. Meggyőződésünk, hogy ez nincs összhangban a magyar nép túlnyomó többségének óhajával. Határozottan kétségbevonjuk a már másfél évtizede (az Antall által is) vitt, és most to­vábbra is folytatni szándékolt gazdaságpolitika ésszerű­ségét. Pusztán elvonásokkal és megszüntetésekkel nem lehet a gazdaságot rendbe tenni. Az adónövelések, kere­setcsökkentések, áremelések, a piaci kereslet szűkítése csak iparunk és mezőgazdaságunk további sorvadását idézik elő; nő a munkanélküliség és nőnek az aktív dol­gozókat sújtó szociális terhek. Ahhoz, hogy a gazdaság kiemelkedhessék az egyre folytatódó hanyatlásból, szükség van befektetésekre, ki­törési pontokra is, szóval: pozitív cselekvésre! A világ- kiállítás éppen erre való alkalmat teremt az egész or­szág számára. Csak a közvetlen költségekre nézni, figyelmen kívül hagyni a közvetett hasznot és a távlatokat — végtelen rövidlátás. Ezért fel kell tételeznünk, hogy a kormányt elhatározásában olyan külső tényezők befolyásolták, amelyek képtelenek azonosulni a magyar nép érdekei­vel. Bízunk abban, hogy az ön számára a fenti szempon­tok éppoly világosak, mint a mi számunkra. Ezért kér­jük, hogy a világkiállítással kapcsolatos döntésekor a szavazógombot a saját választói iránti hűség elvének megfelelően nyomja meg, mely elv minden más lojalitá- si elvet fölülmúl, különösen, ha a lojalitás nevében a vá­lasztási ígéretek megszegését és saját lelkiismereti meg­győződése megtagadását kívánnák meg öntől. Kérjük, támogassa az 1996. évi világkiállítás megtar­tására irányuló népi akaratot. Tisztelettel: A Herman Ottó Társaság elnöksége Az FKgP újra tárgyal Torgyán József, az MTI kérdésére tegnap megerősí­tette, hogy a Független Kis­gazdapárt ismét részt vesz a különböző hatpárti egyez­tetéseken. Az FKgP elnöke emlékeztetett arra, hogy pártja csak arra az időre függesztette fel részvételét a megbeszéléseken, amíg az Országgyűlés nyári szü­netet tartott. A Kisgazda- párt akkori döntését az in- dokolta, hogy a végrehajtó hatalom a törvényhozó ha­talom fölé kívánta helyezni magát, az FKgP azonban semmilyen körülmények között nem támogathatta ezt a törekvést. Torgyán József úgy véle­kedett, hogy a Független Kisgazdapárt akciója sike­res volt, mert a kormányzó erők látják: az ellenzékkel nem lehet packázni, és ha a kisebbség nem kapja meg az őt megillető jogokat, ak­kor nem hajlandó részt ven­ni egy látszat demokrácia kialakításában. — Az ellen­zéki pártok valóságos ered­ményeket, valóságos rész­vételt akarnak — tette hoz­zá végül a Kisgazdapárt el­nöke. Végső esetben sztrájk? A kormány nem egyeztet a szakszervezetekkel A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szabad Szak- szervezetek Demokrata Ligá­ja (SZSZDL) úgy ítéli meg, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodásokra vonatkozó előkészítő tárgyalások tapasz­talatai alapján elkerülhetetlen­né vált az ÉT plenáris ülésé­nek sürgős összehívása. A ter­vezett szociális, gazdasági megállapodás előkészítése so­rán ugyanis olyan folyama­tok indultak be, amelyek el­térnek a kormány által erede­tileg meghatározott alapelv- től. Attól, melyet Horn Gyula miniszterelnök a július 22-i ÉT plenáris ülésen leszöge­zett, vagyis, hogy a kormány minden fontosabb kérdésben .egyeztetni fog a szakszerveze­tekkel. A jelen körülmények között nincs értelme vitát kez­deni a pótköltségvetésről, il­letve a jövő évi költségvetés irányelveiről. Mindez azon a tegnapi sajtótájékoztatón hangzott el, melyet Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnö­ke és Vámos József, az SZSZDL ügyvivője tartott a társadalmi-gazdasági megálla­podás előkészítésének aktuá­lis kérdéseiről. A szakszervezeti vezetők szerint, a kormány úgy alakí­totta ki a pótköltségvetésről az álláspontját, hogy gyakor­latilag nem egyeztetett a szak- szervezetekkel. A törvényter­vezetet a szakszervezetek mind a mai napig nem kap­ták meg. A Munkástanácsok és az SZSZDL ezért nem kíván részt venni az ÉT gazdasági bizottságának a pótköltségve­tésről tervezett mai vitájában. A két szakszervezeti szövet­ség úgy ítéli meg, hogy a reál­béreknek nem szabad csök­kenniük a jövőben sem. Csak olyan pótköltségvetést, illet­ve gazdasági döntéseket tud­nak elfogadni, melyek nem helyeznek újabb terheket a munkavállalókra, és melyek révén nem csökken a reálbér. Palkovics Imre szerint e kér­déskörben „repedések van­nak” a szakszervezeti állás­pontok között. Az MSZOSZ ugyanis, melynek vezetője kormánypárti képviselő, haj­landónak mutatkozik elfogad­ni azt az álláspontot, mely a reálbérek csökkenését ered­ményezheti. A Munkástaná­csok szerint elfogadhatatlan az a terv is, mely háromlép­csős minimálbér bevezetését tűzi ki célul. * Aggodalmát fejezte ki a meg­élhetési költségek rohamos emelkedése, illetve egyes kor­mánytagok, felelős tisztségvi­selők által kilátásba helyezett megszorító intézkedések mi­att a Húsipari Dolgozók Szak- szervezetének (HDSZ) Vá­lasztmánya. Erről a tegnapi választmányi ülést követően nyilatkozatot juttatott el a tes­tület az MTI-hez. A választmány megállapí­totta: a munkavállalók élet- színvonalának romlása külö­nösen indokolttá teszi a szak- szervezet harcosabb kiállását, a hatékonyabb érdekvédel­met, végső esetben a sztrájk­jog gyakorlását. A HDSZ el­utasítja a bérek befagyasztásá­ra irányuló elképzeléseket, a reálbérek csökkentését. A vá­lasztmány reméli: a kormány­zat a tervezett intézkedések meghozatala előtt megfontol­ja a munkavállalók képviselő­inek véleményét, s reálisan ér­tékeli a bérből és fizetésből élők teherbíró képességét. A HDSZ választmánya örömmel állapította meg azt is: a Gyulai Húskombinát Rt.-nél sikerrel zárult a bér­megállapodás betartásáért folytatott szakszervezeti küz­delem. Az SZDSZ-ben elviselhetetlen a véleménykülönbség Sebes Gábor, a XII. kerület polgármestere meglepetéssel értesült arról, hogy szerdai nyilatkozata miatt az SZDSZ Budapesti Egyeztető Tanácsa arra szólította fel a párt kerü­leti szervezetét: ne támogas­sák újbóli polgármester-jelölt­ségét. Sebes Gábor, a MTI-nek tegnap elmondta: az elmúlt négy évben alapkérdésként kezelte a kerületi polgárok ön- kormányzáshoz való jogát. A civil társadalom erősödése szempontjából fontosnak tart­ja, hogy a helyi önkormány­zás lehetősége a jövőben se csökkenjen, ezért utasítja el az önkormányzati törvény centralizációs elgondolásait. Amennyiben a polgárok érde­kében kifejtett gondolataiért a párt részéről retorzió éri, ak­kor azt büszkén vállalja. Úgy véli, hogy négyéves polgár- mesteri tevékenységének megítélésekor a kerület fej­lesztésében kifejtett komplex tevékenységét kellene vizsgál­ni. így például azt, hogy mi történt ez alatt az idő alatt az egészségügyben, a szociálpo­litikában, a közterületeken, vagy akár az oktatásban. A polgármester szerint, ha a vé­leménykülönbség egy liberá­lis pártban elviselhetetlen, ak­kor a párt vezetésének meg kellene fontolni, hogy miként érdemes tovább politizálni. A polgármester leszögezte azt is, hogy mindezek ellenére nem foglalkozik a pártból való kilépés gondolatával. dk Az elmúlt napokban szemé­lyemet és az SZDSZ újpesti csoportját is érintő, a valóság­nak nem megfelelő kommen­tárok hangzottak el a Szabad Demokraták Szövetsége or­szágos vezetőitől. Nemcsak Dombach Alajos urat és Ma­gyar Bálint urat, hanem a köz­véleményt is szeretném arról tájékoztatni, az SZDSZ-ből való kilépésemnek nem az az oka, hogy elveszítettem a he­lyi csoport bizalmát. Budapest, 1994 aug. 25. Dr. Derce Tamás Újpest polgármestere Tanácsadó az exminiszter Medgyessy Péter, a Magyar Pari­bas Rt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondotta, hogy elfo­gadta a felkérést, és elvállalja a mi­niszterelnöki tanácsadó testület ve­zetését. A testület első ülését hét­főn tartja, s valószínűleg évente hat-tíz tanácskozásra kerül sor. Várhatóan az első időszakban min­den hónapban üléseznek. Für Lajos a legtámogatottabb jelölt Az MDF nem tart az önkormányzati választásoktól A Magyar Demokrata Fórum alapszervezetei a végle­gessé vált jelelölőbizottsági jelentés szerint előzetesen hat politikust jelölnek a párt élére. Eszerint Für Lajos, Szabó Iván, Boross Péter, Lezsák Sándor, Schamschula György, Grezsa Ferenc neve vált véglegessé, de a szep­temberi országos gyűlésen a küldötteknek módjukban áll a helyszínen is jelöltet állítani. A párt tegnapi Bem téri sajtótájékoztatóján Szabó Iván elnökségi tag a szerdai ülésről elmondta, hogy egyebek között szóba került a Magyar Demokrata Fó­rum értékrendje bizonyos módosításának igénye is. Ez nem azt jelenti, hangsú­lyozta Szabó Iván, hogy új értékrendekkel bővülne vagy egyesekkel szűkülne a Demokrata Fórum eszmei palettája, de azt igen, hogy ezek az értékek mintegy át­rendeződnének. Ebben fon­tos szerepe van a közvéle­mény-kutatási adatoknak, amelyekből kitűnik, hogy vélhetően milyen MDF-et képzel el a széles politikai közvélemény. Ugyancsak még az országos választ­mány által életre hívott bi­zottság egy másik jelentését is megvitatta az elnökség, amely a párt gazdasági hely­zetét elemezte. Az ország- gyűlési választások teljesen kimerítették a pártkasszát, és Szabó szerint óvatos, megfontolt pénzügyi politi­kával lehet az átmeneti szű­kös hónapokat átvészelni. A közelmúltban az önkor­mányzati választásokra ké­szülődés jegyében Für La­jos MDF-elnök találkozott Surján Lászlóval, a KDNP, illetve Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Alacso­nyabb szinten pedig a kis­gazdapárttal is folyik együtt­működés. Az elnökség tá­mogatja a helyhatósági vá­lasztásokon ezekkel a pár­tokkal az összefogást, de a helyi szervezeteknek nagy önállóságot biztosítanak. Annál is inkább — hangsú­lyozta Szabó Iván —, mert az önkormányzati választá­sokon nem a párthovatarto­zás, mint inkább a szemé­lyes ismertség, a tekintély lehet a döntő. A jelöltállításról beszá­moló László György, aki az országos választmányt kép­viselte, elmondta, hogy a hat elnökjelölt között erő­sorrendről nem szabad be­szélni. Az azonban tény, hogy a messze legtöbb aján­lást Für Lajos kapta, őt kö­veti Szabó Iván, Boross Pé­ter, Lezsák Sándor... Emlé­keztetett arra, hogy ezek­nek a jelölteknek is meg kell kapniuk az országos gyűlésen a küldöttek 20 szá­zalékának támogatását, mi­ként a helyszínen felmerülő újabb nevek is e támogatás birtokában indulhatnak a párt vezető pozíciójának be­töltéséért. Egy kérdésre válaszolva László György meggyőző­désének adott hangot, mi­szerint az önkormányzati választásokból a Magyar Demokrata Fórum megerő­södve fog kikerülni. A párt­ban éppen ezért ma sem érezhető' letargia, mint in­kább elszántság az országos gyűlést követően megújult vezetéssel felkészülni az óv másik nagy politikai meg­mérettetésre. Szabó Iván egyetértve ezzel megjegyez­te, hogy sajnálatosan, a szo­cialista—liberális koalíció eddigi kudarcának követ­kezményeként, nem kizárt a szélsőbaloldal megerősö­dése sem. N. Zs. Nézőpont kérdése Szerdán este ámulattal hallgattam, néztem, miképpen működik egy olyan hírszolgálat, amelyet igazán jó, az el­múlt évtizedekben edzett szakértők készítenek. Néztem a hiteles tájékoztatás tévéhíradóbeli megtestesülését Ez abból állt, hogy bejelentették egy tudósítás kapcsán, hogy a médiavitán az ellenzéki pártok közül csak a Fi­desz jelent meg. Öt perc múlva közölte a műsorvezető, Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke telefonált, s jelezte, ha a médiavitára meghívót kapott volna, el is megy, s ha a legközelebbi vitára kap meghí­vót akkor ezt bizonyítani is fogja. És ment tovább a műsor. Öt perc múlva megint bejelentette a műsorveze­tő, hogyr Zsigmond Attila, a Magyar Demokrata Fórum médiaszakértője is telefonált, s elmondta: ő sem kapott az említett megbeszélésre hívó levelet Nos, bár jól tud­juk, hogy mindenki a jövőbe szeret ma Magyarorszá­gon tekinteni, s azt mondják, hogy ugyan, hagyjuk a múltat azért megjegyzem, ha mindez ezelőtt néhány év­vel történik, akkor az úgy jelenik meg a televízióban, hogy a médiára rátelepülni óhajtó kormány nem kül­dött meghívót az ellenzéki pártoknak, az ilyen meg ilyen médiavitára. Akkor biztos, hogy kiderítették vol­na, sem Haraszti Miklós, sem más ellenzéki szakértők nem kaptak meghívót, nyilván azért, mert az öntelt és gőgös Antall-kormány nem tart igényt ezeknek a jól képzett az elmúlt évtizedekben médián edződött sőt So­ros-pénzen kitanult szakértőknek a véleményére. Most ugyanezek a jónevű szerkesztők beleesnek olyan hibák­ba, amelyeket uram bocsá, nemhogy a Magyar Televí­zióban, de még a fehérgyarmati stúdióban sem szabad elkövetni. Na de mindegy, a fontos az, hogy szakérte­lem hiánya miatt eltávolítottak a képernyőről néhány kitűnő kollégát s helyükbe most tájékoztatóknak az ilyen sikeres műsorokat produkáló személyiségek kerül­tek. Csak abban bízhatunk, hogy egykor talán megta­nulják, hogyan is kell ezt csinálni. Ha adhatok egy taná­csot a leggyorsabban ez úgy menne, ha megkérdeznék mondjuk Pálfy G. Istvánt a volt főszerkesztőt (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom