Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-03 / 180. szám

MEGYEI HÍRLÁP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM A Ara Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. AUGUSZTUS 3., SZERDA Intézkedtem igazgatóságunk valamennyi hivata- lánál, hogy a Pest Megyei Hírlapra — mint or­szágosan terjesztett napilapra — Pest megyén kívül is minden, az igazgatósághoz tartozó posta- hivatalban vegyék fel az előfizetést. (A Magyar Posta Rt. Budapest-vidéki igazgatójának levelei a 13. oldalon) Öt párt egyetért Az önkormányzati tör­vénycsomag módosítására készült szakértői anyag számos eleméről, például a polgármesterek és a jegy­zők viszonyáról, a népsza­vazásokról és a zárt testü­leti ülésekről is hasonló a pártok véleménye — álla­pította meg Kuncze Gábor belügyminiszter a tegnap Budapesten tartott sajtótá­jékoztatóján. Az újság­írókat a Független Kisgaz­dapárt távolmaradása mi­att végül is csak ötpárti ta­lálkozó eredményeinek is­mertetésére hívták össze. A miniszter hozzátette: a nagyfokú egyetértés remél­hetőleg elkerülhetővé te­szi, hogy jelentős módosí­tójavaslat kerüljön a parla­ment elé. Törik a kalász a hős égben Ha nem esik eső, silózni kell Befejezéshez közeledik a búza betakarítása Pest megyében, az összesen 54 000 hektáron termesz­tett kenyérnek valóból jó közepes termést arathat­tak a gazdaságok. Amint Tunyogi András, a Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal vezetője el­mondta: a még hátralévő néhány ezer hektáron gyorsítani kell a munkát, mert a nagy hőségben a búza túlérik, törik a ka­lász, s így nehezebb az aratás. A másik jelentős nö­vény a .kukorica is nehe­zen bírja a szokatlan me­leget, a táblákon gyakor­latilag a'felső két vezérle­vél vegetál csupán, szá­rad a szár, ami azt jelen­ti, hogy kényszerből né­hány helyen egy-két hé­ten belül hozzá kell látni a termésmentő silózás­hoz. Az évek óta visszatérő aszály most ráirányítja a szakemberek figyelmét az öntözési gyakorlat fe­lülvizsgálatára. ' A me­gyei hivatal már szervez egy szeptemberi konfe­renciát, ahol megvitat­ják, hogy a jelenlegi drá­ga megoldások helyett milyen kevésbé költsé­ges hagyományos öntöz- tető módszerek alkalma­zására lenne célszerű át­térni. Ezek közé tartozik például az árasztó és a barázdás rendszer, amely­nek viszont hátránya, hogy igen munkaigé­nyes. Ugyancsak felvető­dik a néhány évtizeddel ezelőtt Dabasnál félbeha­gyott Duna—Tisza-csa­torna továbbépítésének gazdaságossága is, amely vizet adhatna a környék­beli földeknek. Jelenleg 12 000 hektárnyi terüle­ten rendezkedtek be a gazdaságok öntözésre, ám ebből csupán 3-4 ezer hektáron működnek a locsolók, ugyanis túl magas a víz- és az energi­aköltség. Ugyanakkor né­hány gazdaság kihasznál­va a 40 százalékos álla­mi támogatást, most ren­dezkedik be öntözésre, így például Apaj körzeté­ben hamarosan megindul­hat a mesterséges csapa­dékpótlás. Polgármester az elmeorvosnál Frissítik a Duna-ágat * Es a mi reményeink? Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormányprogram vitá­jának expozéjában Horn Gyula miniszterelnök részé­ről felesleges és elhibázott kijelentés volt az, hogy közjogi értelemben tíz és fél millió magyar állampol­gár miniszterelnöke kíván lenni. Felesleges volt, mert egy állam polgárainak mi­niszterelnöke csakis közjogi értelemben lehet valaki. Elhibázott pedig annyiban, hogy egy csapásra felbá­torította a határon túli magyarsággal szemben fene­kedéi nacionalista erőket. Tőkés László, a Király-hágó Melléki Református Egyházkerület püspöke találóan nyilatkozta lapunk­nak, hogy Antall József miniszterelnökünk emlékeze­tes mondata, miszerint ő lélekben tizenötmillió ma­gyar miniszterelnöke kíván lenni, kikezdhetetlen volt. Valóban. És igazat kell adnunk a püspök úrnak abban is, hogy a jelenlegi miniszterelnökből hiány­zik az elemi beleérző' képesség, amely segítené ó't An­tall József kijelentésének a megértésében, s igaza volt abban is, hogy e kijelentés lekicsinylése, nevetsé­gessé tétele, visszavonása nagy erkölcsi kárt okoz a határon túl éló' magyarok lelkében. Horn Gyula ominózus kijelentését követőén Ilies­cu román államelnök nyomban a romániai magyar­ságnak címezte kemény kérdését: azt képzelik tán, ki­sajátíthatják maguknak a történelmi és politikai jo­got az erdélyi román kulturális hagyományok sorsa feletti ítélkezésre? Újabban pedig arról értesülhet­tünk, hogy a dél-szlovákiai szlovákok és a Matica Slovenská képviselői az Érsekújvár melletti Nagysu- rányban tartott gyűlésükön tiltakoztak a szlovákiai magyarok „erőszakos terjeszkedése”ellen. A résztve­vők levelet küldtek a pozsonyi magyar nagykövethez, kérve őt, forduljon Horn Gyulához, s közölje vele, hogy a szlovákiai magyar politikusok feleslegesen te­relik politikai síkra a nemzetiségi kérdést. Vajon mi készteti a szlovák nacionalistákat arra, hogy segítsék Horn Gyulát a „tisztánlátásban”?Fel­tehetően az az újraéledő reményük, hogy Magyaror­szágnak ismét olyan miniszterelnöke s kormánya van, amely lelki értelemben nem érzi magáénak a ha­táron túli magyarságot. S mi lesz a mi reményeinkkel, amelyekért érdemes élni és megmaradni, nekünk, tizenötmillió magyar­nak? Bánó Attila Igazságügyi orvosszakértő vizsgálta meg tegnap — a ceglédi városi bíróság felké­résére — a dabasi polgár- mesternek, Horváth István­nak,& öccsének, Horváth Sándor önkormányzati kép­viselőnek az elmeállapotát. A hír már önmagában is ér­dekes. Még érdekesebbé te­szi azonban, hogy a polgár- mester szerint koncepciós per folyik ellenük, amely­nek egyetlen célja — lejára­tásuk. Az ügy jóval koráb­ban, tavaly május 20-án kez­dődött a város önkormány­zati képviselő-testületének ülésén. (Folytatás a 4. oldalon) Horváth Sándor és Horváth István nyugodtan távozhattak a vizsgálatról Erdó'si Agnes felvétele Négy-öt százalékos reálbércsökkenés? Szorító adósságspirál Ma este kezdi meg a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igaz­gatóság a szivattyúzást a Dunán. A munkálatok el­sődleges célja a vízminőség védelme, emellett haléletta­ni szempontok, az algáso- dás megállítása is indokolja e döntést. Ahogy Koppány György­től, a vízügyi igazgatóság igazgatóhelyettesétől meg­tudtuk, a Nagy-Duna és a Ráckevei-Duna vize ki­egyenlítődött, a hőmérsékle­te is magas, közel 27 Celsi- us-fok. Ez a vízi növények túlburjánzását, az algáso- dást vonja maga után: Te­hát szükség van a víz felfris­sítésére emiatt is. De a nagy hőség hal- és kagyló­pusztulással is együtt jár­hat, ezt szeretnék a frissítés­sel megelőzni. Az igazgató­ság egyébként a saját fele­lősségére és költségére vál­lalja a munkálatok megkez­dését, amely akár több na­pig is eltarthat. Egészen ad­dig, amíg a fővárosban nem emelkedik a folyó vízszint­je legalább 160-180 centi- méterig. . A nemzetközi pénzügyi szervezetek gyökeres kor­rekció, igen drasztikus gaz­dasági lépések megtétele nélkül nem látják folytatha- tónak az együttműködést Magyarországgal. Helyzet- értékelésük megegyezik az új kormány analízisével, a megteendő intézkedések mértékét illetően azonban jelentős véleménykülönbsé­gek vannak — mondotta Bé­kési László pénzügyminisz­ter tegnapi sajtótájékoztató­ján, amelyen többek között ismertette a Nemzetközi Va­lutaalap és a Világbank kép­viselőivel folytatott tárgya­lásokon történteket. A pénzügyminiszter el­mondta: nem véletlenül ke­rült sor a megbeszélésekre az új kormány megalakulá­sa után egy héttel. A nem­zetközi pénzintézetek szak­értői arra voltak kíváncsiak, hogy a kormány hajlandó-e szigorú intézkedésekre. A tárgyalás másik lényeges kérdése pedig az volt, hogy sikerül-e a kormányprog­ram alátámasztására három­éves finanszírozási megálla­podás előkészítését megkez­deni. A tárgyalásokon kide­rült, a külföldi pénzügyi szakértők úgy látják, hogy Magyarország elérkezett le­hetőségeinek határaihoz, a jelenlegi nagymértékű fo- lyófizetésimérleg-hiány, il­letve államháztartási deficit nem tartható a továbbiak­ban fenn. Ezért azt javasol­ták, hogy az idén a folyó fi­zetési mérleg hiányát 2 mil­liárd dollárra, jövőre pedig 1,5 milliárd dollárra kell mérsékelni. Szükségesnek látják azt is, hogy a lakossá­gi megtakarítások ebben az esztendőben legalább 250-300 milliárd forinttal növekedjenek. Ebben az esztendőben az államháztar­tás hiánya — tőketörlesztés nélkül — eléri a GDP 8-9 százalékát. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom