Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-23 / 196. szám

MEGYEI fff DJ 4P XXXVIII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. AUGUSZTUS 23., KEDD Ausztriába Zebegényben Középkori készül még várni kell műalkotások a közgyűlés a telefonra Esztergomban (5. oldal) (7. oldal) (8. oldal) Bevonulás holnap Holnap és csütörtökön 21 ezer újonc kezdi meg sorka­tonai szolgálatát, közülük 2800-an a határőrségnél. Er­délyi Lajos alezredes, hon­védelmi szóvivő emlékezte­tett arra, hogy a tervezett létszámcsökkentésnek meg­felelően már most 2000-rel kevesebben kezdik meg szolgálatukat. A csökkentés valamivel több mint felét a szárazföldi csapatok, csak­nem 20 százalékát a légvé­delmi és repülőcsapatok, míg a fennmaradó részt más intézmények terhére va­lósítják meg. Ennek része­ként közel 300-zal csökken a tartalékos tisztképzésre be- hívottak száma is. Háttéregyeztetést akar az SZDSZ Miről szólhat a kormányfő? Tegnap ülést tartott a koalí­ciós egyeztető tanács. Az időpontról az MSZP és az SZDSZ már hetekkel ez­előtt megállapodott, ez te­hát független a hét végén történtektől — tájékoztatta az MTI munkatársát Pető Iván, az SZDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a testület az előre tervezett témákon kívül foglalkozott a hét vé­gén kisebb vihart kavart va­gyonadóüggyel is. Horn Gyula miniszterel­nök augusztus 20-i iváncsai kijelentése, amelyben egy­fajta vagyonadó bevezeté­sét helyezte kilátásba, szin­tén szóba került a testület hétfői tanácskozásán. Az MSZP és az SZDSZ veze­tői abban egyetértettek — mondta Pető Iván —, hogy nem a koalíciós egyeztető tanács feladata erről az adó­fajtáról vitát folytatni, ha­nem a kormányé. A tanács elé a téma csak akkor kerül­het, ha a kormányon belül nézetkülönbség van a szo­cialisták és a szabaddemok­raták között. A koalíciós egyeztető ta­nács abban egységes volt, hogy a hétvégihez hasonló vitákat a jövőben szeren­csés lenne elkerülni. A mi­niszterelnök mindazonáltal fenntartotta véleményét, hogy elképzeléseit nyilváno­san is megfogalmazhatja. A szabaddemokraták ezzel szemben azt hangoztatták, hogy nem tartják szeren­csésnek, ha gazdaság- vagy szociálpolitikával kapcsola­tos ötleteket vezető politiku­sok koalíciós egyeztetés nél­kül fogalmaznak meg, mert „ez versengést indíthat el a két párt között, hogy me­lyiknek milyen ötlete van”. (Folytatás a 3. oldalon) Nem kellett sorban állni Újból drágult a benzin A benzinnek csak a térfogata nem változik Krekács Róbert felvételei Noha mától ismét drágábban tankolha­tunk üzemanyagot az autónkba, tegnap mégsem álltak hosszú sorok a benzinku­tak előtt. Ki megértőén, ki morogva, de ál­talában mindenki belenyugodott az újabb áremelésbe. A benzinkutasok szerint csak az első két-három alkalommal — amikor ugrásszerűen megemelkedtek az árak — volt roham a töltőállomásoknál. Akkor az autósok üres tankkal, s kannákkal felsze­relkezve érkeztek, tegnap azonban már más volt a helyzet. A forgalom átlagos­nak volt mondható. — Természetesen érdekel — mondta az egyik autó vezetője a tankolás közben —, hogy megint többet kell majd fizetni. Ám ha az ország gazdasági felemelkedé­sének ez az ára, akkor nem bánom. — Magyarországon mindig fognak au­tózni, inni, cigarettázni — vélekedett egy másik autós. — S amíg ez így van, addig az árak is emelkedhetnek. Mit tehetnénk? Szívom a fogam. — Sokat használom az autómat — állí­totta a harmadik —, s bizony sok pénzem­be kerül. Eddig sem volt olcsó mulatság, most pedig már kifejezetten költséges. A baj az, hogy az árak egyre jobban megkö­zelítik a nyugatiakat, a fizetések azonban messze elmaradnak azoktól. Azt hiszem, a jövőben mással fogok közlekedni, s nem autóval. A kutasnak igaza volt, a forgalom teg­nap valóban olyan volt, mint máskor, s ma valószínűleg hasonló lesz. Csak a pénztárcáink lesznek még vékonyabbak, miután elhagyjuk a kutat. N. L. Egyeztetés után Következik a földgáz A termelők és szolgáltatók szerint a lakossági villa­mos energia árának 52,5 százalékkal, a lakossági földgáz árának pedig 76,6 százalékkal kellene nőnie az ősztől. Egyeztetés után a Magyar Energia Hivatal hamarosan a kormány elé teijeszti ezzel kapcsolatos javaslatát. A dán király kutyái Nem vagyok kutyaszakértő, tehát nem a fejedelmi ebek pedigréjét akarom elemezni, hanem nagyon is emberi dolgokról óhajtok írni. De hát az állatok, egyes állatok szorosan hozzátartoznak az emberhez. Még akkor is, ha az az ember király. Horn Gyula nem király, ellentétben a dánok hóri- horgas uralkodójával, X. Keresztényei, de azért kirá­lyi allűrjei már akkor is voltak, amikor még csak egyszerű pártvezér volt. X. Keresztéinek ezzel szem­ben nem voltak fejedelmi allűrjei, viszont sokáig, 1912-től 1947-ig fején volt a dán korona. Nyilvánva­ló hát, hogy Horn mindenben ellentéte a népszerű dán uralkodónak, így valószínűleg nem lesz har­mincöt évig miniszterelnök. Lehet, hogy ő is sejtette ezt, ezért kezdett már ellenzéki pártvezérként fejedel­mi allűröket fölvenni. A napokban nagy port vert föl, pontosan sok vizet spriccelt ki az uszodai meden­céből a hír, hogy egy budapesti uszodát Horn Gyula és néhány elvtársa számára a nyitvatartási idő előtt ki szokták nyitni, hogy az ország kisemberei pártjá­nak vezére exkluzíve úszkálhasson a vízben, anél­kül, hogy a pórnép sportolni vágyó gyermekei zavar­hatnák. Még csak készült az uralkodásra, de már úgy gondolta, hogy őt, a bukott kommunista rend­szer volt pártfunkcionáriusát és exminiszterét külön­leges jogok illetik meg. Mi lesz itt ezután?! Visszatér a múlt, amikor minden ember egyenlő volt, de vol­tak még egyenlőbbek? Dánia persze más, ott a Schleswig-Holstein-Son- derburg-Glücksburg család sarja egyeduralkodóit már a század elején is. Róla szól egy magyar diplo­mata által fóljegyzett történet. Felszállt a koppenhá­gai pályaudvaron a berlini gyors egyik I. osztályú „bérelt szakasz”-ába X. Keresztély király két kedvelt dakszlijával. Ekkor az állomásfőnök mondott vala­mit a szárnysegédnek, majd a szárnysegéd a király­nak. Az uralkodó bólintott, majd az ezredes elvezette a két kiskutyát a paklikocsi kutyakamrájába. Dániá­ban ugyanis tilos kutyát vinni a személykocsiba. Ez a dán állomásfőnök bizony rossz budapesti uszodai­gazgató vagy fürdőmester lenne, s Horn elvtárs sem ütné meg a dán királyi mértéket. Mert a dán uralko­dó olyan példáját adta a törvénytiszteletnek, a de­mokratikus gondolkodásnak és az igazi úri magatar­tásnak, amely utánozhatatlan egy bizánci légkörben felnőtt politikus számára. Sainas! Török Bálin. Százhúsz gödöllői véradó Segíteni mindennap lehet Több mint százhúszan ad­tak vért tegnap a koradélutá­ni órákig a gödöllői vér­transzfúziós állomáson. Dr. Pethő Ede állomásvezető fő­orvos szerint ez a szám szépnek mondható, s az len­ne a jó, ha mindennap leg­alább ennyi véradó lenne. A gödöllői állomás me­gyénknek körülbelül a felét látja el vérkészítménnyel, tehát mintegy félmillió em­ber tartozik hozzájuk. A megfelelő ellátáshoz évente húszezer egységnyi vér, azaz húszezer véradás kelle­ne. Sajnos ettől három-, há­rom és fél ezer egységnyi­vel elmaradnak. Vérre pedig — pontosab­ban vérkészítményre — nagy szükség lenne. Egy gombamérgezés esetén pél­dául legalább háromszor kell a mérgezett egyén vé­rét cserélni, s mivel egy em­berben átlagosan négy-öt li­ter vér van, ehhez tizenkét- tizenöt liter vér kell. A vér nem olcsó dolog. Egy alkalommal négy deci- liternyi vért lehet adni, ám mire ez felhasználható len­ne, a különböző vizsgálatok és eljárások, mintegy négye­zer forintot emésztenek fel. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom