Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-22 / 195. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP­KÜLFÖLD 1994. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Tábori lelkészek az USA-ban A vezérkari főnöknél Tapasztalatgyűjtés és bi­zalomépítés a kettős cél­ja annak a csaknem egy­hetes látogatásnak, amelynek keretében ma­gyar tábori lelkészek tar­tózkodnak az Egyesült Államokban az amerikai fegyveres erők meghívá­sára. Útjuk szervesen il­leszkedik a két hadsereg között 1990 óta folyama­tosan bővülő együttműkö­désbe. A négy fő — katoli­kus, református, evangéli­kus és zsidó — felekeze- tet képviselő katonapa­poknak a széles körű program lehetőséget biz­tosított arra, hogy hasz­nos információkat szerez­zenek az amerikai fegyve­res erőknél tevékenykedő tábori lelkészek munkájá­ról, a katonai társadalom­ban betöltött szerepükről, a szervezeti keretekről és képzésükről, a különböző lelki-vallási, gondolko­dásbeli és viselkedési for­mák kiegyensúlyozott ke­zeléséről és szolgálatáról. A magyar delegáció tagjait udvariassági talál­kozón fogadta John Shali- kashvili tábornok, az ame­rikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. A tábori lelkészek cso­portja ma felkeresi az Andrews légitámaszpon­tot. Elfelejtették a rendszerváltást? Walesa vétója Lech Walesa lengyel ál­lamfő szombaton megvé­tózta azt a törvényjavasla­tot, amely négy állami vállalatban egyesítette volna az ország cukorfel­dolgozó üzemeit, mert az szerinte ellentétes a piac- gazdasági reformokkal — jelentette a Reuter. Az elnöki hivatal közle­ménye szerint a tervezet, amely eves termelési kvó­tákat és árminimumokat is javasol, a központosí­tott gazdaság típusjegyeit hordozza magán, kidolgo­zói pedig — véli Walesa — bizonyára megfeled­keztek arról, hogy Len­gyelországban időközben rendszerváltás volt. Az el­nök azt is kifogásolja, hogy miközben a javaslat a cukoripari lobby érdeke­it szolgálja, árt a fogyasz­tónak, mert áremelke­déshez és a helyi vásár­lók költségére szubvenci­onált exporthoz vezet. Az elnöki vétó után a parlamentnek kétharma­dos többséggel kell jóvá­hagynia a törvényjavasla­tot ahhoz, hogy életbe lépjen. A szejm egyéb­ként júliusban egyszer már jóváhagyta a terveze­tet, de ennél kisebb arány­ban. Ukrajnai kenyérgondok A rendkívül alacsony gabo­natermés és a magas szállí­tási veszteségek miatt nem kizárt, hogy Ukrajna egyes körzeteiben ősszel nem lesz elegendő kenyér a boltokban — tűnik ki a hét végén közzétett hivata­los jelentésekből. Egyes dél-ukrajnai városokban máris akadozik az ellátás. A krimi hatóságok augusz­tus közepe óta csak a fél­sziget állandó lakosainak adják eredeti áron a ke­nyérféléket. Látomásos, ahogyan a tanító néni kezét fogom, s az utcán ha­ladva felelek magyar történelem­ből. Néhány háznyira laktak csak tőlünk, iskolába menet gya­korta utolértem, ő kérdezett, én meg mondtam, meséltem, de nemcsak a tankönyv anyagát, ha­nem amit hozzá lehetett olvasni apám szerény, de jól megváloga­tott könyvgyűjteményéből. Utólag nem egészen vagyok bizonyos benne, mennyire figyelt rám, bár olykor hasz­nos utasításokkal látott el, honnan tájékozódtam még, az órákon viszont szinte felelnem sem kellett,-csak a je­gyet írta be. Iskolánk alig néhány lépésnyire a Tiszához. Mindany- nyian úgy gondoltuk, ez a világ legnagyobb folyója. Kárpátalján aztán — negyven-egynehány évre rá — én siettem a legjobban a kiránduló társaságból; tenyerem­be venni a folyót, az indulásánál, eredeténél. Hosszú percekig dédelgettem úgy, ahogyan az a kassai tanárnő is dédelgette Mécs László egyik versét, amikor felkere­sett bennünket, éppen ott-tartózkodó négy vajdasági költőt, s azon a hideg, borongós, hószitálásos téli éjsza­kán a szavak jobban melegítettek bennünket, mint ott * Szlovákiai lapok a kétoldalú kapcsolatokról Göncz kérjen bocsánatot? „Mikor kér Magyarország bocsánatot a Szlovák Nem­zeti Felkelés leverésében való részvételéért?” — te­szi fel címben a kérdést a Slovenská Republika cí­mű, szélsőségesnek tekin­tett pozsonyi lap szombati számában, s nyomban meg is válaszolja: Göncz Árpád. magyar államfőnek — aki éppen e felkelés 50. évfordulója alkalmá­ból tartandó ünnepségre lá­togat a tervek szerint au­gusztus végén Szlováki­ába — küszöbön álló láto­gatása jó alkalmat kínálna a bocsánatkérésre. A közismert állítások­kal szemben — amelyek szerint a magyar hadsereg csupán századunkban há­romszor intézett támadást Szlovákia ellen — a cikk írója állítja, hogy ez leg­alább ötször történt meg. A Szlovák Nemzeti Fel­kelésben részt vevő Gus- táv ÍJusák emlékirataira hi­vatkozva az írás azt igyek­szik alátámasztani, hogy a második világháborúban a fasiszta Németország szö­vetségeseként harcoló ma­gyar hadsereg „tétovázás nélkül segített Németor­szágnak a felkelés elnyo­másában és a völgyek megtisztogatásában”. A boszniai kormányhadse­reg katonái tegnap . reggel behatoltak a nyugat-bosz­niai lázadók központjába, Velika Kladusába — jelen­tette be az ENSZ-erők szó­vivője. A kéksisakosok szerint a bihaci körzetben lévő város utcáin még harcok dúltak, azonban nem kétséges, hogy a lázadók nem képe­sek megvédeni a települést. A kormányerők támadására azután került sor, hogy Horn Gyula magyar kor­mányfő augusztus eleji po­zsonyi látogatását sikerte­lennek minősítette az Új Szó című, magyar nyelvű pozsonyi lap pénteki kom­mentárjában, amelyben megállapítja: a kedvező nyugati visszhang dacára ki kell ezt mondani, mert „gesztusokból és gesztus- értékű kormányfői látoga­tásokból nem élünk meg”, s eközben gyors tempóban Európa felé távolodik tő­lünk Csehország, Lengyel- ország és Szlovénia. A cikk szerzője, Dusza István szerint azt előre le­hetett tudni, hogy a ma­gyar kormány aligha kö­vet el olyan baklövést, hogy az idő és a belpoliti­kai csaták szorításában el­kapkodott alapszerződést kössön, azt azonban mél­tán várták el a magyaror­szági választók és a szlo­vákiai magyarok, hogy legalább a határátkelőhe­lyek megnyitását eléri Horn.' A szlovák kormánykoa­líció a (választások előtti) belpolitikai helyzetben nem engedhet meg magá­nak olyan döntéseket, ame­lyek a nacionalista szélső­ségesek malmára hajtják a vizet: a koalíciót alkotó szombat este a „Nyugat­boszniai Autonóm Körzet” megalapítója és elnöke, Fik- ret Abdic nem volt hajlandó visszavonni a független mu­zulmán állam létrehozásá­ról szóló közleményt. A bi­haci „muzulmán államot” egy évvel ezelőtt, szerb se­gítséggel hozták létre. Az ENSZ oltalmazási erőinek közleménye szerint a Velika Kladusa-i polgá­rok ezrei igyekeznek elme­nekülni a szerb kézen lévő pártok nem adták fel a re­ményt, hogy a rendkívüli választások után újra kor­mányt alakíthatlak, de eh­hez csendes visszatáncolás szükséges. Hatványozot­tan így van ez a Demokra­tikus Baloldal Pártja (DBP) esetében, amely az MSZP partnerpártjának te­kinthető, s amelynek Horn Gyula nyilvánvalóan nem akar ártani: ezért szület­nek az MSZP-s és DBS-es miniszterek közötti soroza­tos találkozókon csak lát­szategyezmények, miköz­ben a két ország gazdasági kapcsolataiban számtalan megoldatlan kérdés vár ha­tékony egyezmények általi rendezésre. A bizonytalan téblábo- lás fő okait a szerző abban látja, hogy a kétoldalú kap­csolatokban szinte kizáró­lag a még évekig lehetet­lennek tűnő alapszerződés­re helyezik a hangsúlyt, az ideologizált és történel­mi folklór szintjére sül­lyesztett kiegyezést forszí­rozzák, a nemzeti kisebb­ségek kérdését szinte már ráolvasásszerűen jelenítik meg, tovább tart a vita a bősi vízlépcső körül, s a választásokat mindkét or­szágban hiábavaló várako­zások előzik meg. horvátországi krajinákba. A hírügynökségi jelentések nem említik meg, hogy hol tartózkodik Fikret Abdic. Fegyveresek tűz alá vet­ték egy boszniai politikus autóját a Szarajevó melletti Igman-hegy közelében. Dzemal Cabanavdic helyet­tes kereskedelmi miniszte­ren kívül megsérült egyik kísérője és az autó vezetője is — közölte a Reuter-sze­rint a boszniai kormány szó­vivője. A nagyvilág hírei Hét külügyminiszter­rel folytatott rövid meg­beszélést pénteken Brüsz- szelben Kovács László külügyminiszter, aki Manfred Wörnemek, a NATO augusztus 13-án elhunyt főtitkárának bú­csúszertartása alkalmá­ból tartózkodott aznap a belga fővárosban. ♦ Többízbeli, korábbi hí­resztelés után (amelyek­nek aztán végül nem volt alapjuk) a néhány hete in­kább pletykaszinten emle­getett kormányátalakítás két, a Román Nemzeti Egy­ségpárthoz tartozó új mi­niszter személyében, csü­törtök este hirtelen bekö­vetkezett Bukarestben. •fc Roberto Robaina kül­ügyminiszter szerint Kuba az Egyesült Álla­mokhoz fűződő kapcsola­tok „teljes normalizálá­sára” törekszik. A kiván­dorlás nem a legfonto­sabb kérdés. __A Kuba és az Egyesült Államok kö­zötti esetleges tárgyaláso­kon a kubaiak kivándor­lásán kívül mindenek­előtt a kereskedelmi zár­latot kell megvitatni — hangoztatta szombaton. ★ A hasaadóanyagok ille­gális csempészésének és kereskedelmének megug­rására való tekintettel amerikai nukleáris szakér­tőik egy csoportja javasol­ja a régi globális biztonsá­gi rendszabályok felváltá­sát új, szigorúbb rendelke­zésekkel. A New York Ti­mes tegnapi száma szerint kezdeményezésük közpon­ti eleme annak a küszöb­nek a leszállítása, amely­nek átlépése esetén a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) már kritiku­san veszélyesnek minősíti az adott plutónium- vagy uránmennyiséget. A boszniai kormányerők sikere VÉLEMÉNY Kötődések tisztelete élő költő barátunk ránk testált finom pálinkája. Utunk másnap egy Balaton melletti kicsiny faluba vezetett, az előadói est után a helybeli dalkör próbájára invitáltak bennünket, omlós pogácsával és zamatos borral kínál­va, észrevétlenül futottak el az egymást követő órák, már késő éjszakává vánkosult az idő, midőn társasá­gunk egyik tagja, aki egyébként a mosztári mezőgazda- sági főiskolán végezte tanulmányait, arról a vak harmo- nikásról kezdett mesélni, aki a Csontváry által is meg­örökített török híd lábánál minden reggel egyetlenegy szomorú bosnyák dalt varázsolt elő, s barátunk — az énekléstől már rekedtes, szálkás hangon — rázendített: Aj ä, aj sa... Hosszú pillanatokon át mindenki néma maradt, majd az ottani kórus egyik női tagja hirtelen megszólalt: hi­szen "ez pontosan rímel erre az erdélyi dalra..., s ő is énekelni kezdett. Székelyudvarhelyen — mert ez a következő állomás — egy kislány napokon át csatlakozott a társaságunk­hoz. O lett a kedvenc, vittük kirándulásra, segítségét kértük városnézőben, a cukrászdában süteménnyel kí­náltuk. Egy napon megkérdezte, mi a foglalkozásunk. A válasz hallatán elgondolkodott. Keze hirtelen meg­lendült, majd mégis nyugalmat erőltetve magára várt még egy pillanatig s utána nekifeszülően rákérdezett: „Mondd, nálatok, Jugoszláviában az újságokban színe­sek a betűk?” Kissé elszontyolodott azt hallván, mife­lénk a magyar lapok megjelenése már hosszabb ideje egyáltalán kétséges, a betűk pedig — fehéren feketék. És még jó, hogy egyáltalán vannak. Léteznek azért, kézbe vehetők, dédelgethetők, mint a Tisza első cseppjei, vagy egy Mécs-vers... Zentai utcánkban annak idején hársfákat telepítettek. Az egyik hatalmas gyökerével megindult a járda irányá­ba, átkúszott alatta, majd lassan felfelé tört. A betonré­teg az esztendők múlásával hengerszerűen felgömbö- lyödött, majd hosszában kettérepedt, az erős ágról min­den irányba szétfutó gyökérzet pedig lassan-lassan már a járda szintje fölé emelkedett, úgy kell átlépni rajta. Ha éjjel vetődök haza — mostanában eléggé kivilágí- tatlanok ilyen idő tájt az utcák —, akkor is pontosan tu­dom, mikor érkezem a közelébe. És még soha nem lép­(Sinkovits Péter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom