Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-19 / 194. szám
ÜNNEP ^ Nagyboldogasszony tisztelete István király korában Az esztergomi egykori főszékesegyház kapujának képe (a Porta speciosa) egy XVIII. századi festményen. Középen Szűz Mária az angyalokkal, balra tőle Szent István. Az ábrázolást a kapun különböző színű márványokból rakták össze a XII. században Szűz Mária halálának és mennybemenetelének külön ünnepe van: az előbbi a Kisasz- szony napja, szeptember 8.; az utóbbi a Nagyboldogasszony ünnepe (Assumptio Beatae Virginis), augusztus 15. Szent István királyunk élettörténetével kapcsolatban is két évfordulóról tudunk, de ünnepélyesen megemlékezni csak az egyikről szoktunk. Ezek: augusztus 15., István király halálának napja és augusztus 20., a szent király tetemeinek „felemelése”, azaz halála után, 1083-ban a szentté avatáshoz szükséges koporsófelnyitás napja. Az évfordulók között bizonyos naptári egyezésen túl azonban nemcsak szimbolikus hasonlóságokat, hanem mélyebb gyökerű összefüggéseket is sejthetünk. Ennek kulcsa a Boldogasszony-kultusz, amelynek az egész Árpád-ház nagy tisztelettel adózott. Bálint Sándor, az archaikus vallási hiedelmek kiváló kutatója ebben az Emese-ha- gyomány továbbélését látta. „A mennyei édesanya és az ország oltalmazója szimbólumát, aki megálmodta fia, Álmos nagy dolgokra való elhivatottságát. A hagyomány alapján írt Hartvik püspök Szent Ist- ván-életrajzából tudjuk, hogy Sarolt is álmot látott fia születése előtt: Szent István vértanú jelent meg álmában, és ő sugallta, hogy Sarolt születendő fiát István névre kereszteljék. (Esztergomban a Boldogasz- szony tiszteletére szentelt egykori székesegyház szomszédságában állott Szent István vértanú temploma, amelyet még Géza fejedelem építtetett és állítólag itt keresztelték meg István királyt.)” Mindez azt sejteti, hogy István már csaknem beleszületett a pogányokból megtért újkeresztények között hamarosan általánossá vált „Asszony királyné, Boldogasszony, Nagyasszony” Mária-kultuszába, amely — az ősi, mitikus hitvilág kisugárzása révén — a magyarokra olyan nagy hatással volt, hogy még a pogány Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Boldogasszony tiszteletére emeltek kápolnát. Ezért szinte természetes, hogy Szent István királyunk nevéhez fűződő nagy templomalapítások csaknem kivétel nélkül a Boldogasszony tiszteletére épültek: így az esztergomi és székesfehérvári bazilikák, a kalocsai érseki, a váci és győri székesegyházak. Ezek közül is a székesfehérvárit a „Boldogságos Szűz mennybe való felvételének tiszteletére” szentelték. Ezért is jelentenek többet költői stílusban megfogalmazott tényközlésnél a kisebbik Szent István-legenda sorai a király halálára vonatkozóan: „A boldogságos örökszűz Mária mennybevitelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságához csatlakozott.” A fiatal korában a pogányokkal oly sokat küszködő szigorú — és a törvény betartása érdekében —, keménykezű uralkodónak az utókor által ismert jóságos szent arculata, István király élete alkonyán alakult ki. Imre herceg halála után az egyre jobban magába forduló nagy király már csak a vallásban nyert vigasztalást. Életéről a legrégebbi feljegyezések az ún. nagy és kis legendában olvashatók, amelyeket közvetlenül szentté avatása előtt, Szent László korában írtak, és amelyeket (Győrffy György kutatásai szerint) 1116 körül szerkesztett teljes életrajzzá Hartvik püspök. Ő rajzolta meg a nagy király végleges képét, amely az egész középkoron át máig is élő maradt. Hartvik egészítette ki István király életművét az országát az „Ég királynőjének oltalmába” ajánló jelenettel, amely egyházi művészetünk egyik legkedveltebb ábrázolása lett. A legrégebbi, amelyről tudunk, a XII. századból származik és az esztergomi egykori székesegyház ún. Porta speciosa kapuját díszítette. Ennek csak töredékei maradtak ránk és egy XVIII. századi festmény, amely a rekonstruált kapuról készült. A legtöbb ilyen ábrázolást azonban a jezsuiták által ösztönzött barokk művészetben találjuk. Nem véletlenül, mert a török és a reformáció által meggyengült magyar katolikus egyház a Hartvik püspök által megírt és történeti tényként elfogadott felajánlási jelenet alapján vallotta, hogy Magyarország Mária országa. Azóta — a vallási küzdelmek elmúlásával, az ökumenikus szemlélet korában — e szépen megkomponált művészi alkotásokban ma a nagy király a nyugati kultúrkörhöz való elkötelezettségét és bölcs előrelátásának szimbólumát látjuk. Pamer Nóra SZOLGÁLTATÁS A Duna Tv kínálata Családi véradónapok a budai Várban PENTEK 14.00: Hírek, műsorismertetés 14.05: Emlékképek — Régi híradók (ism.) 14.20: Régiók — Tudósítók Stúdiója (ism.) 14.55: Erdélyi orgonák IV. 15.30: „Mert álmodtunk egy csodálatos házat” I. Három évvel ezelőtt egy alig 500 lelkes kis erdélyi falu, Siklód heroikus vállalkozásba kezdett. Kós Károly egykori tervei alapján elkezdték új templomuk felépítését. 16.00: Hírmondó 16.25: A Tenkes kapitánya Magyar kalandfilmsorozat, XIII/10. 16.50: Mesteremberek Riportfilm. A téglás. Iparosok, a régi szakmák mesterei vallanak munkájukról. 17.00: Dunatáj Természetvédelmi filmsorozat. A folyó, ami összeköt 17.40: Mese Pufóka kalandjai: A bűvös szarv 17.55: Műsorismertetés 18.10: Cape Rebel — Szám- űzöttek balladája Színes, dél-afrikai filmsorozat, XXXII1/6. 19.00: Szemtől szemben Melocco Miklós szobrász- művésszel Képzőművészeti film 20.00: Közép-európai Magazin 21.00: Híradó 21.20: Halál dobol a folyó mentén Színes, angol bűnügyi film (ism.) 22.40: Vers SZOMBAT 9.00: Hírek, műsorismertetés 9.05: A brémai muzsikusok Spanyol rajzfilmsorozat, XXVI/11. 9.35: Monda és történelem XIII/10. rész: Szent László utolsó győzelme 10,20: Nyelvédesanyánk Nyelvművelő műsor (ism.) 10.50: Benji Színes, amerikai ifjúsági filmsorozat, XIII/2. 11.15: Még megmenthető Környezetismeret gyerekeknek. Védett területek Magyarországon 11.35: Akvárium Ismeretterjesztő műsor 12.00: Déli harangszó, hírek, műsorismertetés 12.05: Szalay Antal és zenekara játszik II. 12.35: Ameddig a harang szól Magyar riportfilm. Asztalos Sándor Ferenc virágai — Tákos 12.45: Közép-európai Magazin (ism.) 13.40: Nemzeti Galéria (1992) Képzőművészeti film 14.00: „Mert álmodtunk egy csodálatos házat” II. Magyar riportfilm. Három évvel ezelőtt Siklód heroikus vállalkozásba kezdett. Kós Károly egykori tervei alapján elkezdték új templomuk felépítését. Idén május 15-én sok ezren ünnepelték a „csodálatos ház” szentelését. 14.40: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde I. Tévéjáték 16.00: Hírmondó 16.25: Magyar képek Magyar dokumentumfilm 17.00: „Szent Jobb” ünnepi szentmise és körmenet közvetítése a budapesti Szent István-bazilikából 18.30: Mese Mondák a magyar történelemből. Magyar rajzfilm. Istvánt királlyá koronázzák. Irta és rendezte: Jankovics Marcell A szorgalmas és a rest lány. Magyar népmese 18.50: Híradó 19.00: Talpalatnyi föld Magyar játékfilm (1948) 20.40: Lisz Ferenc: A-dúr zongoraverseny Liszt Ferenc (1811—1886). Koncertfelvétel a Budapesti Kongresszusi Központban. Közreműködik: Ránki Dezső zongoraművész, a Magyar Állami Hangverseny- zenekart vezényli: Eötvös Péter 21.00: Híradó 21.20: Eltűntnek nyilvánítva Színes, amerikai film 23.20: Vers Vörösmarty Mihály: Honszeretet. Kölcsey Ferenc: Himnusz VASÁRNAP 9.00: Hírek, műsorismertetés 9.05: Cape Rebel — Szám- űzöttek balladája Színes, dél-afrikai filmsorozat, XXXIII/5. (ism.) 10.00: Sportképek (heti ösz- szefoglaló) 12.00: Déli harangszó, hírek, műsorismertetés 12.05: Nótaverseny VI. Dankó Pista emlékére 12.25: Mézga család 7. rész: Agy-gyanta 12.50: Vízikalandok Színes, angol—amerikai ismeretterjesztő film, XXV/ 25. 13.15: Isten öreg bojtára... Portré dr. Gyökössy Endre református lelkészpszichológusról 14.15: Zűrzavaros vakáció Színes, angol ifjúsági filmsorozat, VI/3. 14.40: Postabontás — Levélváltás 14.55: Don Quijote XXXIX/15. Kaland a poroszlókkal 15.20: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde II. Tévéjáték 16.45: Kedves Szórakoztató magazin. Nőkről nőknek 17.30: Mese Szippancsok: Eszkimohó szippancsevők. Az ármá- nyos árny 17.55: Műsorismertetés 18.00: Híradó 18.10: Marco Polo Színes, olasz kalandfilmsorozat, V1II/2. 19.30: Mamma Lucia Olasz tévéfilmsorozat, III/3. 21.00: Híradó 21.20: Casino de Paris Francia—német zenés film 23.00: Vers Immár hagyománnyá vált, hogy tavasszal a gyermeknap alkalmából a Margitszigeten, nyáron pedig az augusztus 20-ai rendezvényekhez kapcsolódva a budai Várban szervez családi véradónapokat az Országos Haematológiai Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet. Augusztus 20-án és 21-én a budai Várba, pontosabban a Tárnok utcai iskolába várják a véradókat az OHVI dolgozói. A családi véradónapok jelentőségét növeli, hogy a nyári szabadságok idején a rendszeres véradók nehezebben elérhetők, ezért a vérellátáshoz, a műtétekhez szükséges vérkészlet is csökken. A korábbi tapasztalatok alapján a két nap alatt több száz véradó jelentkezésére számítanak az intézet munkatársai. A jelentkezőket üdítővel, teával kínálják, majd laboratóriumi és orvosi vizsgálat alapján megállapítják, hogy adhat-e vért. A véradás után uzsonnával kínálják az önkénteseket, hogy legyen elég kalória a szervezetükben a vér újratermeléséhez. Traffipax és video Ma ismét villanhat a traffipaxos autó fényképezőgépe, megörökítve azokat a gépjárműveket, amelyeknek a vezetői nem tartották be a közlekedési szabályokat. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint ma reggel hét órától holnap reggel hétig a dunakeszi, ma este héttől holnap reggel hétig a budaörsi kapitányság területén, ma este héttől holnap reggel hét óráig az Ml-es autópályán és az MO-ás autóúton lesz traffipaxos ellenőrzés. Holnap délután egy és este hét óra között ugyancsak traffipaxos ellenőrzést tartanak a daba- si kapitányság területén. Vasárnap reggel héttől délután egy.óráig az, MO-ás autóúton, délután egy órától este hétig az Ml-es és az M7-es autópálya megyei szakaszán teljesít szolgálatot a traffipaxos gépkocsi.
