Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-19 / 194. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. AUGUSZTUS 19., PENTEK Ünnepi számunk tartalmából 3. oldal: BENEDEK ISTVÁN Pillantás az erkélyről 4. oldal: ARANY JÁNOS Él-e még az Isten? FÁBIÁN GYULA Aratástól új kenyérig SZUHAY BALÁZS Jövőre veled ugyanitt 5. oldal: SÁNDOR ANDRÁS Hét nappal Világos után 6. oldal: HERING JÓZSEF Árpád-házi szentjeink Jeruzsálemben 7. oldal MAKKAY JÁNOS István király kőtrónusa 8. oldal: MATULA GY. OSZKÁR Jákob lajtorjáján, szemben a Gonosszal 9. oldal: NÁDUDVARI ANNA Földtől égig vezető látomás Ráckevén (képes beszámoló Patay László művéről) 10. oldal REMÉNYIK SÁNDOR Templom és iskola FEHÉR FERENC Jászkarajenői papok mártírhalála 11. oldal: HORVÁTH LAJOS A szent jobb története 13. oldal: PAMER NÓRA Nagyboldog-* asszony tisztelete István király korában Szent István a jeruzsálemi magyar kápolna mozaikképén (Írásunk a 6. oldalon) Sorsunk összeforraszt Nemzetünknek mindig küzdenie kellett fönnmaradásáért. Olyankor is, amikor úgy tüntették fel, mintha derült lenne az ég fölöttünk. De sosem volt derült, hiszen még egy esztendővel ezelőtt is e hasábon vajdasági ismerőseimről emlékeztem, kiknek a fiuk éppen a szerb hadseregben szolgált. Emlékeztem hétfalusi csángó és marosvásárhelyi barátaimra, akik magyarországi vendégmunkásként próbálnak a mai napig is megélhetést biztosítani az otthoniaknak, s említést tettem egy felvidéki szlovákiai falucskáról, mely visszakapta magyar nevét, de az ezt jelző táblától hamarosan megfosztották. Még egy éve is úgy tűnt: a nemzet, ha nem is az első demokratikus választásokat követő négy esztendőben, de nyolc vagy tizenkét év kitartó munkája nyomán végre magára lel, s tán ez a biztonság erősítette föl bennem azt az érzést akkor, hogy délvidéki, felvidéki, erdélyi honfitársaimért szót emeljek. Am az idő halad, s napjainkra tudomásul kell venni, hogy az a szellemi, amelyik mindig szolidaritást tudott vállalni kisebbségbe szorult honfitársainkért, az a kiállás, amelyik nem kirívó módon, de megköveteli a magyarság tiszteletét, érdemeinek elismerését, az az ember, aki a nemzet jövője érdekében akár koplalásra is rászánná magát, bizony háttérbe szorult, kisebbségbe került idehaza is. Esztendeje, midőn határon túlélő ismerőseimre emlékeztem, így fejeztem be mondandómat: „...most összetett kézzel csak azt kérdem: Hol vagy, Szent István király?” A kérdés ma is időszerű, hiszen odáig jutottunk, hogy a határainkon belül élők — olyan derék emberek, akik az elmúlt négy esztendőben embert próbáló munkát végeztek a szocializmus demoralizáló évtizedei után azért, hogy nemzetünk ismét magára találjon — bizony földönfutók lettek. Menesztette őket az a hatalom, amely megtévesztések sorozata után került jelenlegi helyzetébe. A vajdaságiaktól, az erdélyiektől s minden határon túlra szorult jó honfitársunktól kell most megtanulnunk miként kell ismét átvészelni azokat a napokat, amely napokat például a világkiállításra kimondott „nem” is szomorítják. A határon túl élőktől kell példát vennünk, akik igenis István királyunk szellemiségét örökölve tudtak, tudnak úrrá lenni a számukra hátrányos helyzeteken. Jelenlegi sorsunk méginkább összeforraszt bennünket, méginkább keresnünk kell a minket összetartó szellemet, azt, amit Szent István király hagyott reánk. Ha ebből nem engedünk — talpra állhatunk. Vödrös Attila Szent Istvánra emlékezve • • Ünnepség a megyeházán Államalapító királyunkról, történelmünkben elfoglalt helyéről, szerepéről emlékeztek meg a tegnapi ünnepi közgyűlésen a megyeházán. A hagyományokhoz híven ez alkalommal immár negyedszer vehettek át kitüntetéseket kiváló munkájuk elismeréseként azok, akiket az önkormányzat bizottságai díjazásra javasoltak. A demokrácia védelméért Kerekasztal Budán Az ünnepség vendége volt Komáromi István ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, valamint Skultéty Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye köz- társági megbízottja. Asztalos István, a köz- művelődési és oktatási bi- zottág elnöke ünnepi beszédében kitért arra, hogy Szent István korában épült ki az a területi, közigazgatási rendszer, amely megvetette a vármegyék létrejöttének alapjait. Utalt a megyék szerepével kapcsolatos vitákra, hozzátéve, hogy az európai típusú modern állam követelménye nem lehet a történelmi tradíciók lesöprése; ehelyett meg kell őriznünk Szent István örökségét, hiszen az ezer éve lerakott pillérek ma is állnak. Ezt követően került sor a kitüntetések átadására. Bányai Judit, a közgyűlés alel nőké és Erdélyi László főjegyző nyújtotta át a díjakat. (Tudósításunk a 2. oldalon) Ellenzéki kerekasztalt alapított négy párt tegnap délután a főváros II. kerületében. A Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Magyar Igazság és Elet Pártja az elmúlt évek demokratikus vívmányainak megőrzése, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása és a közélet tisztasága feletti őrködés céljából hívta életre a helyi EKA-t Porkoláb Mátyás, az MDF részéről lapunk kérdésére válaszolva kijelentette: a kerékasztal alapvető feladatának azt tartja, hogy fennállása alatt az ország és a II. kerület hatalmi intézményeinek működését és intézkedéseit figyelemmel kíséije. Az alapítók együttesen és határozottan lépnek majd fel minden olyan esetben, ahol a demokrácia megsértését tapasztalják. Az ellenzékiségből fakadó kötelezettségüknek a nyilvánosság rendszeres tájékoztatásával, egyes fontos kérdésekben véleményüknek és állásfoglalásuknak közzétételével kívánnak eleget tenni. Porkoláb Mátyás elmondotta: a II. kerületi ellenzéki kerekasztal várja és örömmel fogadja más pártok, pártsemleges állampolgári szervezetek, törpörülések csatlakozását, melyek egyetértenek célkitűzéseikkel. Felhívják az ország településein működő ellenzéki pártokat, hogy kerékasztalok létrehozásával egyesítsék erőiket, így őrködve a demokrácia felett. A négy párt rövid nyilatkozatot is közzétett. Alulírottak, mint a II. kerületi ELLENZÉKI KERÉKASZTAL megalapítói, csatlakozván pártjaik vezetőségének állásfoglalásához, kijelentik, hogy a magyar parlament által elfogadott törvények és az ország érdekének megfelelően az 1966-os VILÁGKIÁLLÍTÁST MEG KELL RENDEZNI. Ennek megfelelően felszólítják a kormányt, hogy a világ- kiállítás lemondására hozott döntését vonja vissza. Az Ellenzéki Kerekasztal címe: 1028 Budapest, Rómer Flóris u. 34. Telefon: 136-3821. K. M.