Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-18 / 193. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Nyílt levél az ifjúság érdekében Sporttelepet Nagykőrösnek! Nagykőrös a sport városa is. Kitűnő kosárlabdacsapata van, sokféle sportág jeles képviselői találhatók meg. Ör­vendetes módon szaporodik a tornaterem, tornacsarnok száma, ám a nagy teret igénylő tömegsport a labdarú­gás, atlétika helyhiányban szűkölködik. A Kinizsi Sport­telep zárt terület. Az utánpótlás szempontjából is na­gyon fontos ifjúsági sport szükséget szenved, megfelelő sportlétesítmény hiányában. A városi ifjúsági labdarú­gók, köztük a Toldi-szakközépiskola labdarúgóosztá­lyai, de még a Kinizsi labdarúgó-szakosztály fiatal labda­rúgói is — a múzeum mögötti területen, méltatlan körül­mények között edzenek, versenyeznek. Az Arany János Múzeum épülete az egykori huszár­kaszárnya része, akárcsak a mögötte lévő sportolásra használt terület, mely az 1950-ben lebontott kaszárnya épületének helyén jött létre. Ez a terület a Cifrakert és a múzeum közé ékelődve rontja a városképet, ugyanak­kor sportolásra is kevésbé alkalmas. Mindezt fokozza a túlzsúfoltság, a nagyfokú terhelés. Az Arany János Múzeum történeti, nemzeti emlék­hely. Itt toborozták 1848 őszén a 13. Hunyadi és a 16. Károlyi honvéd huszárezredet. Az egykori huszárkaszár­nya műemléki rekonstrukciója szükséges. Ez is, vala­mint a Cifrakert rehabilitációja, idegenforgalmi fejlesz­tése nélkülözhetetlenné teszi azt, hogy megfelelő Ifjúsági Sporttelep létesüljön az arra alkalmas területen. Ennek érdekében az Arany János Múzeum részéről létrehoz­tuk a Nagykőrös Ifjúsági Sporttelep Alapítványt, amely­nek pénzeszközeivel kívánjuk segíteni a Kinizsi Sportte­lep melleti szabad térség sportolásra való kialakítását. Ide tervezzük a korszerű Ifjúsági Sporttelepet, amely két nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas füves labdarúgópályával, atlétikai létesítményekkel, kispályák­kal fog rendelkezni. Egy városi atlétikai csarnok és régi valós igény megvalósulását szolgálná, amelynek megfele­lő helye lehet a Nagykőrösi Városi Ifjúsági Sporttelepen. Terveink megvalósítása érdekében kérjük anyagi tá­mogatását. Bankszámlánkat az OTP nagykőrösi fiókja vezeti: 769090168 sz. Devizaszámlaszám: B. 015167. Az adomány összege az APEH engedélye alapján levonható az adóalapból. Deák György Dr. Novák László az alapítvány az alapítvány képviselője kuratóriumának elnöke Kék dunás golfsikerek Több éve tart már a kisoroszi Kék Duna Golf Club sport­kapcsolata a bécsújhelyi Föh- renwalddal és a cseh PGC Ostravával. A három klub ha­gyományosan közös versenyt rendez, erre idén Ostravában került sor. A viadalon jól sze­repeltek a magyarok, hiszen mindhárom első helyet meg­szerezték. A csapatgyőzelem mellett a bruttó kategóriában Brankó Éva végzett az élen, Kenéz István harmadik lett. Kenéz viszont a nettó kategó­riában diadalmaskodott. Biztató ősz után tavaszi hullámvölgy Dunakeszi érmes reményei Felemás bajnoki évet zárt a Dunakeszi VSE NB I B-ben szereplő férfi kézilabdacsapa­ta. Az együttes a korábbi év­nél bár sikeresebben, de az el­várásoknál gyengébben szere­pelt. A korábbi év gyengébb telje­sítménye után a csapat vezetői új edzőt szerződtettek és jelen- tősenn megerősítették a játékos­keretet. Leigazolták az NB I-ből kiesett ceglédiektől a több poszton is használható Járdi Imrét, a Csepeli Papír gólkirályát, az átlövő Csányi Lászlót, valamint a korábban Foton, ill. Vácott is szerepelt Honáth Attilát. A kapusposz­tot nem sikerült megnyugtató­an rendezni, így mindössze egy kapussal vágtak neki a baj­nokságnak, ami nagy rizikó. Bár a játékosok nehezen szokták meg az ismételt erő­sebb edzésmunkát, a bajnoki nyitányra „összeállt a kép”, így derűlátóan kezdhették a bajnok­ságot. Az őszi szezonban nem is volt különösebb probléma, a fiúk kitűnően szerepelve, a 3. helyen fejezték be az idényt. Tavasszal viszont már látható volt, hogy égy kapussal nehéz lesz dobogón maradni. Ráadá­sul a játékosok sem úgy álltak a feladatokhoz, mint korábban: sok volt a hiányzás az edzések­ről, és így felkészületlenségük érzékeny pontveszteségeket eredményezett. A bajnokság hajrájában hazai pályán és ide­genben is sorozatban szenved­tek vereséget, így a már biztos­nak látszó 3. helyről vissza­csúsztak a középmezőnybe. Összességében az 1993/94-es bajnokságban előre­lépett a csapat, de ennek ellené­re nem lehetnek elégedettek, mert elszórakozták a dobogós helyet. Különösen az idegenbe­li produkciók sikerültek na­gyon halványra; ugyancsak kí­vánnivalót hagyott maga mö­gött a csapat játékfegyelme. Bár a pályán lévők nagy el­szántsággal küzdenek, ám a túl­zott akarás következtében elkö­vetett taktikai hibák erősen hát­ráltatták az eredményességet. A bajnokság befejeztével, a vezetők a csapat további meg­erősítésén fáradoztak. Öt új já­tékos leigazolása van folyamat­ban. Bíznak benne, hogy a kö­vetkező bajnoki idényben — melyre már elkezdték a felké­szülést — sikerül a 3. helyen végezniük. Nyári József Együtt marad az olimpiai csapat Egyiptom után Törökország 2004: Duna-monarchia... Új ötlettel állt elő a 2004-es labdarúgó Európa-bajnok- ság ügyében Beppo Mauhart, az osztrák szövetség elnö­ke. Az elnök szerint, a Duna menti országok egyfajta „Duna-monarchiát” alkotva, közösen vállalnák a ren­dezést. Mauhart az osztrákok mellett a csehekre, a szlo­vákokra, a magyarokra, a szlovénekre és a horvátokra gondoL — A 2000-es EB-rendezésrűl szóló terveket szeptem­ber közepéig kell benyújtani az európai szövetségnek, így erre már nincs idő. De a 2004-es kontinensbajnok­ságra jó eséllyel pályázhatna a Duna-monarchia — mondta Mauhart A Szupercsoportból az NB II-be? Abony—Tiszakécske fúzió Kedden barátságos mérkő­zésen fogadta a magyar labdarúgó olimpiai váloga­tott Egyiptom együttesét. Dunai Antal csapata 3-0-ra győzte le a vendégeket az első ötkarikás selejtező előtti utolsó felkészülési mérkőzésen. — Hányadik győzelme volt ez a csapatnak az ön irányítása alatt? — Hát, nem a sokadik, csak a második — vála­szolta Dunai. — Viszont rengeteg döntetlent játszot­tunk, pedig több mérkőzé­sen nyerhettünk volna. — Mennyire volt nehéz ellenfél Egyiptom? — A 3-0-ból nem sza­bad messzemenő következ­tetéseket levonni. Azt már a világbajnokságon is lát­hattuk, hogy az afrikai és arab együttesek is megta­nultak játszani, az egyipto­miak is helyenként nagyon korszerűen futballoztak és néha felülmúltak bennün­ket. Romániából érkeztek ide, ahol két mérkőzést vívtak, s csak egyszer kap­tak ki, 1-0-ra, a házigaz­dáktól. Most is sokáig egyenlő ellenfelek voltak, de aztán sikerült „bedarál­nunk” őket. — Összeállt már az olimpiai csapat a selejte­zőkre? — Sok mérkőzést vív­tunk és úgy néz ki, kezd összerázódni a társaság. A gerinc kialakult, az utóbbi találkozókon ugyanaz a 8-9 alapember szerepelt. Igazán majd a szeptember 6-i Törökország elleni ta­lálkozón derül ki, mennyit tudunk, hiszen a törökök­nél nagyon odafigyelnek az utánpótlásra. A tervek szerint az Üllői úton lesz az összecsapás. — Mészöly Kámánnal egyeztetett már a játéko­sok szerepeltetésének kér­désében? — Természetesen beszél­tem Mészöllyel és Benkő Lászlóval, az új elnökkel is. Abban egyetértettünk, hogy most nem szabad szétszedni ezt az olimpiai csapatot. Az itteni kulcs­emberek a nagyválogatott­nak még nem tudnak erős­ségei lenni, mutatja ezt Sándor Tamás vagy Dom­bi példája is. Először a klu­bokban, majd az olimpiai csapatban kell bizonyítani­uk és ha már letették a név­jegyüket, akkor jöhetnek számításba a válogatottnál is. Abban maradtunk, hogy a selejtezőknek min­denki a saját együttesével vág neki. Nyilván okosab­bak leszünk, ha már túl va­gyunk két-három mérkőzé­sen — mondta Dunai An­tal. Kedd este az Abonyi SE ve­zetői telefonon arról tájékoz­tatták a Pest Megyei Kézilab­da Szövetség versenybizottsá­gát, hogy a megyei Szuper­csoportba sorolt férfi kézilab­da-szakosztályuk fuzionált '(!?) a Tiszakécskei NB ll-es kézilabda-szakosztállyal. A mérkőzéseket mint abonyi szakosztály, az abonyi sport­csarnokban fogják rendezni. A PKSZ versenybizottsága a Kocsér SE-t írásbeli kérelmé­re a megyei I. osztályú cso­portból átsorolta a Szupercso­portba, az Abony helyére. A Magyar Kézilabda Szö­vetség versenybizottságától kapott információ szerint, az Abony SE a fúzióval kapcso­latban semminemű hivatalos, írásos bejelentést nem eszkö­zölt. Ők is csak hallomásból értesültek a fúzió lehetőségé­ről. Az Abony és a Tiszakécs­ke kézilabda-szakosztályai­nak fúziójáról készült vala­mennyi írásos dokumentu­mot, jegyzőkönyvet a cégbí­rósághoz történt bejegyzést követően meg kell küldeni a Pest Megyei Kézilabda Szö­vetségnek, a Magyar Kézilab­da Szövetségnek, valamint annak a csoportnak a rendező­szövetségéhez, amely azt a csoportot üzemelteti, amely­ben a Tiszakécske együttese besorolást nyert. Mindaddig a fúzió nem hivatalos, s nem nyert elintézést, amíg a fent leírtaknak nem tesznek ele­get. Ha valamely oknál fogva a két szakosztály fúziója meg­hiúsulna, úgy az Abonyi SE férfi kézilabdacsapata, a me­gyei I. osztályú bajnokság­ban fog játszani. (Könczöl) ✓ Újoncai között volt Albert, Göröcs, Bene, Mészöly, Farkas és Rákosi is Nyolcvanéves a magyar „Vittorio de Sica” A magyar labdarúgó közvélemény elé­gedetten fogadta, hogy az amerikai vb egyetlen magyar résztvevőjét, a Bra­zília—-Olaszország döntő játékvezetőjét, — a 39 éves — Puhl Sándort Eger váro­sa díszpolgárává választották. Dobó vá­rosától példát vehetne Szeged, éspedig abból az alkalomból, hogy augusztus 19-én tölti be 80-ik életévét Báród La­jos, a Tisza-parti város még ma is elis­merten legjelesebb futballszakembere, akinek nagyszerű pályafutása ehhez a városhoz fűződik, bár a napvilágot Er­délyben Baróton látta meg. Baróti 16 évesen már a Szegedi AK játékosa volt, majd a Szeged FC-ben rúgta a labdát. Innen került kétszer is a válogatottba, mégpedig 1939. szeptem­ber 24-én az Üllői úton a Németország ellen játszott 5-1-es, majd az 1941. no­vember 16-i zürichi Svájc—Magyaror­szág 1-2-es mérkőzésen. Bemutatkozá­sán Szalay II. István (Nemzeti), majd két év múlva a volt MTK-ás, de akkor már csened Dudással (WMFC) alkotta a „halfpárost”. Lámpalázát csapattársa, a mindkét alkalommal a magyar kaput őrző Tóth György „hűtötte le”. Bemutat­kozása jól sikerült, hiszen két győzelem­nek is részese lett. Ginuery Dénes és Fá­bián József válogatta Barátit a nemzeti 11 -be „Húzásukért” mindketten jó bírá- lajpt kpatak. Ú gy tűnt, mintha vonzódna a nagy fo­lyókhoz, hiszen a következőkben a „kék Duna menti”, győri csapatban foly­tatta pályafutását, amelynek egy súlyos lábtörés vetett véget. Visszavonult az ak­tív futballtól, de a jogi vizsgák letétele után az TF-en folytatta főiskolai tanul­mányait (1947). Sorra érte el a különbö­ző fokozatokat, s 1953—1956 között már szakedzőként működött. Sorrend­ben a Budapesti Postásnál, a Vasasnál (KK győzelmek, hazai bajnoki és nem­zetközi sikerek). Nem véletlen tehát, hogy az 1956-ban szétesett négy ma­gyar csapat újbóli életre hívására ő kap­ta a megtisztelő feladatot. Kapitányságá­nak első szakasza 1966-ig tartott, miköz­ben három vb-re is kivezette válogatot­tunkat (1958, 1962, 1966). Nem nevez­hető szerencsésnek annak ellenére sem, hogy az elért teljesítmény 65 százalékos volt és az újoncai között tudhatta többek között Göröcsöt, Albertet, Rákosit, Far­kast, Benét és Mészölyt is. A világbajnokságokkal hadilábon állt, mindhárom alkalommal kapushibáknak volt tulajdonítható, hogy nem sikerült az előbbrejutás. Ekkor nyilatkozta Gianni Brera milánói szakíró, aki végigkísérte a magyar válogatott akkori diadalútját: „Nagy hiba, ha az egyetemista szintű csapatrészek mögött elemista kapusok őrzik a hálót.” Baróti már nemzetközi hírrel a háta­Baróti Lajos, a sikeres kapitány MTI-fotó — Petrovics László felvétele mögött hagyta ott a válogatottat és a klubcsapatnál, az Ú. Dózsánál folytatta edzői tevékenységét, sorra jöttek a baj­noki címek és egyéb sikerek 1967—1970 között. Úgy vélte ekkor, hogy külföldön is mégpedig a Wacker Innsbrucknál, majd a portugál Benfica- nál (bajnokság és kupagyőzelem), s a pe­rui válogatottat is rendbe hozta...” A z MLSZ vezetése a sikertelen vb se­lejtezők után ismét Baróti Lajosban látta a megmentőt és 1975. május 7-től, 1978. június 10-ig ismét ő töltötte be a válogatottnál a szakvezetői tisztet. Az ar­gentínai vb-re megint kivitte a csapatot, a szereplés azonban nem sikerült valami fényesre, s ezzel le is zárult kapitánysá­gának második szakasza, megközelítő­leg 60 százalékos teljesítéssel. Hogy mennyire egyenletes volt a magyar válo­gatott Baráti-éra alatti szereplése, azt a magyar „Vittorio de Sica” 21 év alatti munkálkodásának ékes bizonyítéka: 117 mérkőzés, 62 győzelem, 27 döntetlen, 28 vereség 233-151, 151 p. Baróti Lajos a labdarúgásban végzett tevékenységével elérte, hogy mindmáig a világ legjobb szakemberei között tart­ják nyilván. Nincs olyan lexikon, amely­ben ne foglalkoznának eredményeivel, életpályájával. Természetesen minde­nütt illusztrációkkal színesítve azt. így például a legújabb kiadású Rohr/Simon „Fussball Lexikon” német évkönyvben neve az egyik hasábban olyan híressé­gek mellett található, mint Barics (jugo­szláv), Bearzot (olasz), Beckenbauer (né­met), Bican (csehszlovák), Boskov (ju­goszláv) — Többek között... B aróti még játékosként kapott ilyen kritikát: „kitűnő fizikumú, nagysze­rű adottságokkal rendelkező futballista egyéniség. Viselkedésével, intelligenciá­jával sokra viheti ebben a sportágban”. A jóslat nagyszerű találatnak bizo­nyult... Holier József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom