Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-15 / 190. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ Uram, irgalmazz nekünk Komolyzenei tábor Vácott Vallásos csángó énekek * A história szerint jövőben lesz 770 esztendeje annak, hogy a mai moldvai magyarok őseinek első csoportját II. Endre királyunk a Keleti-Kárpátok mentére telepítette — határvédőknek. Erőszakos telepítésekről, menekülésekről egyaránt szól a történelem — az ima, a fohász, a szentes énekek, népdalok, imádságos és népi „evangéliumok”. 1479—1493 között Báthory István erdélyi fejedelem kegyetlenségei miatt sok székely Moldvába menekül. Petru Schiopu moldvai vajda kancellárja a XVI. század második felében már 20 000 főre teszi a moldvai magyarok számát. Az 1607-es marosvásárhelyi országgyűlés okirataiból megtudjuk, hogy: „elmúlt üdökben az szegény országnak nagy sok ínsége és romlása miatt, főképpen Mol- dovában számtalan sok sze- génség futott”. A következő nagy futás az 1764-es Siculicidium Madéfal- vi veszedelem néven vált is: mértté: „Csíkmadéfalva határában tanácskozásra összehívott székelyeket az orsztrák császári katonaság az éjszakai pihenés alatt ágyútűz alá veszi. A tömeggyilkosság túlélői a vidék megfélemlített lakosságának zömével együtt Moldvába menekülnek. Égy részük innen továbbmegy Bukovinába, ahol öt falut alapítanak, a többiek végleg megtelepednek a moldvai magyarok között.” 1905-ben a bukaresti Román Akadémia évkönyvében Radu Rosetti 50-60 000-re taksálja a moldvai magyarok számát. Ez (is) írja: „A moldvai állam létrejöttekor (1342) minden valószínűség szerint számottevő magyar népesség volt letelepedve részben a Szeret, részben a Tatros völgyében.” A fentiekben csak a legfontosabb áttelepítésekről, száműzetésekről szóltam az Uram, irgalmazz nekünk című hanglemez, kazetta megjelenését üdvözölvén, avagy ennek ürügyén, ugyanis a Kallós (Zoltán) Alapítvány megbízásából az értékes lemezt és kísérő füzetet (ez utóbbi angol és román nyelvű kivonatos fordítást is tartalmaz) Pávai István szerkesztésében a marosvásárhelyi Pentaton Kft. adta ki 1993-ban. Sokat, megállás nélkül kell beszélnünk — a moldvai magyarokról — csángókról, azokról a régi tűrhetőbb időkben is csak módjával vitatott „elcsán- gált” eleinkről, akik csoda folytán, mondhatni irgalmas Isteni sugallatra maradtak meg, vészelték át elpusztíttatá- sukat. Az ellenük, etnikai és vallási beolvasztásukért indított, szított legfanatikusabb hadjáratokat — hadd tudja meg a világ főleg anyaországunk szélesebb néptömege jegyezze meg, a megtudni való- kat-illőket, mert ezekről eddig, főleg a szocialista tá- bor(ok)ban tabu volt beszélni. Kallós Zoltán gyűjtéseiről úgyszintén. Nem csak a nyelvétől, hanem még a vallásától is meg akarták fosztani őket a „skorpiólelkűek”. „A vallásos énekek és imák nem tartoznak a folklóralkotások közismert műfajai közé. Kapcsolatuk az írott kultúrával sokkal erősebb, mint a világi műfajok esetében — olvashatjuk a kísérőfüzetből Pávai István sorait A szentes énekek, siralmak, imádságok-gyó- nások, kántálások csodálatos, patinás szövegei („Megmosdottam minden bűneimtö”, „magos mennyég” stb.) a gyűjtők rusztikus előadók adatai mellett forrásanyagokról történeti kivonatokat, szemlét közöl a szerkesztő Pávai István. Nevét illik megtanulni. Tudós idénnyel dolgozik. A Jaga- ma.s-Kallós-elődök munkáinak méltó folytatója ő — vallási- és sajátos népi kultúránk bartóki mércerendszerében. Demeter József (A Kallós-archívum kazettáit, lemezeit a 1062 Bp., Lendvai u. 15. alatt lehet megrendelni. Akik a Kallós Alapítvány célját — az erdélyi és moldvai magyarság hagyományos szellemi és anyagi kultúrájának további feltárását és terjesztését kívánják támogatni — adományaikat az alábbi bankszámlákra helyezhetik el — Magyarországon: Nemzeti Hitel Bank — Válaszút Alapítvány — Kallós Arch. — 222-20938-7007.) Jó muzsikusokat a XXI. századnak Rangos komolyzenei nyári táboraink kínálata új választékkal bó'vült: idén először rendeztek nemzetközi kurzust Kodály Zoltán műveiből a váci zeneiskolában augusztus 8. és 18. között. A kezdeményezésről az ötletadó és a szervező Interkoncert Budapest Művészeti Rt. igazgatóját, Nyikos Istvánt kérdeztük. — Magyarországon több tucat komolyzenei tábort rendeznek nyaranta. Számos közülük hosz- szú évek, sőt évtizedek óta működik, fiatal muzsikusok tömegeit vonzva határon innen és túl. Két kurzus kifejezetten Kodály műveivel foglalkozik. Miért tartották fontosnak egy újabb kezdeményezés életre hívását? — Szándékunk szerint, ez a váci tábor egy olyan sorozat első próbálkozása, amelyeknek keretében kifejezetten magyar szerzők műveivel foglalkozunk. Kodály méltó reprezentánsa a magyar muzsikának, emelett kezdeményezésünkhöz lelkes támogatóra találtunk Kodályné Péczely Saroltában, aki maga is vállalta, hogy tanít a kurzuson. A mi táborunk célja egyébként, hogy határainkon túli fiatal magyar muzsikusoknak adjunk szakmai hátteret nagy zeneszerzőink műveinek megtanulásához. A Kodály-tá- bort Bartók, Liszt, Dohná- nyi és mások műveivel foglalkozó nyári kurzusok követik majd. Ezért most és a jövőben is a jelentkezés előfeltétele, hogy résztvevőink alapszinten ismerjék a darabokat, amelyeket aztán kitűnő tanáraink segítségével csiszolhatnak, tökéletesíthetnek. — Kik tanítanak a kurzuson ' Kamarazenét és zenekari műveket Tátrai Vilmos, zongoraműveket Kiss Gyula, dalokat Gulyás Dénes és Kodályné, Péczely Sarolta, fuvolát Kovács Imre tanít. — Az előzetes program alapján úgy látom, nem valósult meg mindenben eredeti elképzelésük. Nem jött el Palló Imre Dortmundból a Budavári Te Deum betanítására, és nincs biciniuméneklés sem, amit pedig Kodály zenepedagógiájának egyik fontos eleme. — Sajnos, a szervezés nem úgy sikerült, ahogy reméltük. Nem álltak mellénk azok a szervezetek (itt neveket nem szeretnék említeni), amelyekre joggal számíthattunk volna. Ezért csupán húszegynéhány fiatal érkezett a kurzusra, s egyikük sem készült bicinium- éneklésből. Ez a létszám a Te Deum előadására egyáltalán nem elegendő, márcsak azért sem, mert például egyetlen mélyvonós sincs a résztvevők között. — Tátrai Vilmostól hallom, hogy kamaraórákon tanulják például a Triószerenádot, s a zenekari gyakorlaton Werner Prelúdium és fúgáját és Ci- marosa Két fuvolás versenyművét. .. — Az Állami Hangversenyzenekar néhány tagját sikerült megnyernünk arra, hogy besegítsenek ezekbe a darabokba. Részt vesznek a szerdai zárókoncerten is a zeneiskola nagytermében; ahol a diákokkal és a tanárokkal együtt játsszák a kamaraműveket és a zenekari darabokat, a műsoron szereplő Kodály dalok mellett. — Úgy tapasztalom, a fiatalok nagyon jól érzik magukat. Ön hogyan értékeli kezdeményezésüket? — Az effajta kurzusoknál néhány évre van szükség, míg meggyökeresednek, míg hírük kel. Az Interkoncert annak idején bábáskodott a szombathelyi Bartók-szeminárium- nál vagy a barcsi fúvóstábornál. Akkoriban egyáltalán nem voltak olyan zik. Mi ösztönözte Önöket egy ilyen kurzussorozat elindítására? Kaptak-e más szervezetektől támogatást a nyilván tetemes költségek fedezésére, hiszen a határon túli fiataloknak ingyenes részvételt biztosítottak — kérdeztem végezetül. — Ha nem támogatjuk a fiatal tehetséges előadó- művészeket, 2000 után nem lesz kit „eladni". A fiatalok támogatásának önzetlen célján túl ez motiválta a Reménytől a hírnévig alapítványunk élet- rehívását is, amelyből a jövő reménységeinek ösztöndíjat biztosítunk. A kurzus megrendezését Vác látképe népszerűek, mint manapság. Ezért bízom benne, hogy ez a kezdeményezés is előbb-utóbb kinövi magát... Addig pedig szakmailag jóval többet kap ez a néhány résztvevő, mintha tömegek lennének itt, hiszen a kiváló tanároknak csak közöttük kell megosztani idejét. — Az Interkoncert magyar művészek külföldre „eladásával” foglalkoegyébként az Országos Idegenforgalmi hivatal, az Országos Játékalap és a Művelődési Minisztérium támogatta. Azt ne kérdezze, hogy nekünk menynyibe került —, nevette el magát kérdésemre. Sem pénzt sem fáradságot nem szabad sajnálni, ha van remény tehetségek kibontakoztatására. D. Veszelszky Sára Menyecskéké ecsettel Szentendrén a Népművészetek Házában tegnap nyílt meg a Mészáros Erzsébet textilművész akva- relljeit bemutató tárlat. A palóc menyecskék ecsettel című kiállítást Hann Ferenc művészettörténész vezette be. Mészáros Erzsébet több mint 20 éve szerepel az országos képző- és iparművészeti kiállításokon gobelinjeivel, tűzzománcaival és akvarelljeivel. Mostani tárlatára a nógrádi falvak ma is élő népviseletét, annak megújuló szín- és formavilágát festette meg. A kiállításon a nógrádi falvakban készült ínunkafo- tók mellett megismerkedhetünk a maconkai, a va- nyarci, a galgagutai, a bujá- ki, a rimóci, akazári, a teré- nyi, a hercsényi és az őrhalmi menyecskék, leányok színes viseletével. S. A. Naiv művész tárlata Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban nyílt meg Orisekné Farsang Erzsi naiv művész életmű-kiállítása. Az Országzászló téri kiállítóteremben szeptember 18-ig tekinthető meg a tárlat MTI-fotó
