Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-02 / 179. szám
J PEST MEGYE/ HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 2., KEDD 3 Nem nulla A nulla valahol középen van. Tőle balra találhatók a negatív, jobbra pedig a pozitív értékek. Persze az igazi értékek pozitívak. Ezek jutottak eszembe, amikor olvastam a Magyar Televízió elnöke által megbízott Híradó-főszerkesztő nyilatkozatát, melyben elődeinek tevékenységéről tömör egyszerűséggel csak ennyit mondott: „az nulla volt”. A kormánykoalíciót alkotó pártok legbiztatóbb választási ígérete az volt, hogy győzelmük esetén mindenhova szakember fog kerülni. Az egyik párt „a régi bevált szocialista szakemberek”visszatérését helyezte kilátásba, a másik meg azzal dicsekedett, hogy ő az ország szürkeállományának egyedüli birtokosa. Aztán megalakult a „szakértői”kormány. S lám csak, kiderült, hogy például a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyetemi képesítésű népművelő, a belügyminiszter pedig műszaki középkáder. Félni kezdtünk. Mi lesz lejjebb, ha felül is csak eny- nyire futja? Kicsit megnyugodtunk, amikor a rendkívüli, pontosabban politikai renden kívüli kinevezést nyert tévéelnök objektív hangú és hozzáértésről árulkodó nyilatkozatában a Híradó stábjával kapcsolatban föltett kérdésre — többek között — ezt felelte: „...a tevékenységüket látom, különféle benyomásaim vannak”. Tehát a régi Híradó munkája „különféle”,lehet mondani: jó és rossz egyaránt található benne. Tehát semmiképpen sem nulla! Az új elnök által kinevezett új főszerkesztő aztán felülbírálta főnöke véleményét, és lenullázta kollégáit. És a tévénézőket is, akik — legalábbis jó részük — szerették a nemzeti színekkel induló híradókat. A televízió e kiválóságának azonban ez is nulla! Honnan ez a pimasz szakmai gőg? Tán az új híradófőnök kiváló szakember? (Igaz, már az apja is az volt, hiszen csak így lehetett a Szabad Nép főszerkesztője.) Vajon mi a biztosíték arra, hogy az ő híradása objektív, elfogulatlan lesz? Eszünkbe jut „Össztú'z”beli tündöklése és egy — tán 1992-es — emlékezetes vitavezetése. A képernyő előtt Elek István küszködött Csurka Istvánnal. A vita végén kiváló szakemberünk e szavakkal fordult Csurkához: „Ne haragudj Pista, hogy itt mi ketten ellened voltunk.” Ha egy futballbíró a mérkőzés végén kijelenti, hogy részrehajlóan, az egyik csapat kárára ítélkezett, akkor arról nem csak az állapítható meg, hogy rossz bíró, hanem a szellemi képességei is megkérdójelezhetők, hiszen még be is vallja, hogy elvesztette az objektivitását. Visszatérve a vitavezető-főszerkesztő teljesítményére, az bizony nem nulla, hanem messze balra, a negatív oldalra sorolható. Ilyen hibát az általa nullára értékelt régi híradóstáb soha nem követett el. Török Bálint Tegnaptól új székházban Horn az Alkotmánybíróságon Horn Gyula és dr. Sólyom László tegnapi találkozójáról az Alkotmánybíróság a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t. „Horn Gyula miniszter- elnök hétfőn hivatalában felkereste dr. Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság elnökét. A kormányfő e látogatásával is hangsúlyozni kívánta, hogy az új kormányzat elkötelezett híve a jogállami intézményeknek, ezen belül nagyra értékeli és elismeri azt a munkát, amelyet az Alkotmánybíróság a rendszerváltozás idején végzett, és azt követően folytat. A kormányzat messzemenően tiszteletben kívánja tartani az Alkotmánybíróság politika- mentességét, autonómiáját. Az Alkotmánybíróság elnöke tájékoztatta a kormányfőt az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának indokairól. Az Alkotmánybíróság törekvése az, hogy a testület létszáma változatlan maradjon. A miniszterelnök biztosította az Alkotmánybíróság elnökét, hogy a kormányzat kiemelten fogja kezelni az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás előkészítését. A miniszterelnök szükségesnek tartja, hogy az Alkotmánybíróság tevőlegesen vegyen részt az új alkotmány szakmai előkészítésében. Az Alkotmánybíróság elnöke ezzel egyetértve hangsúlyozta, hogy a részvétel csak tudományos keretek között képzelhető el. Az alkotmányozási folyamat ütemezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság elnöke kiemelte, hogy e gyorsaság nem veszélyeztetheti a szakmai előkészítés alaposságát.” ' * Új székházba költözött az Alkotmánybíróság. A testület címe augusztus 1-jé- től: 1015 Budapest, Donáti utca 35—45.; telefonszáma: 2121-160; faxszáma: 2121-170. A költözködés és a nyári szabadságok után az Alkotmánybíróság augusztus 22-én kezdi meg működését. Munkaadók a világkiállításról A VOSZ beperli az államot? Az ÉT munkaadói oldala sajnálattal értesült arról a kormánydöntésről, amely szerint Magyarország le kíván mondani az 1996-os expóról. Nem csupán a döntés tartalmával, de meghozatalának módjával sem értünk egyet — mondta a munkaadói oldal tegnap tartott zárt ülését követő sajtótájékoztatón Mészáros Gyula, a munkaadói oldal soros elnöke. A munkaadói oldal sérelmezi: a gazdasági-társadalmi megegyezésről szóló tárgyalásoknak közvetlenül az elején a kormány úgy hozott meg egy, a vállalkozókat és a gazdaságot komolyan érintő döntést, hogy előtte nem tárgyalt a szociális partnerekkel. Reméljük, hogy a fogyasztási és az általános forgalmi adó tervezett emelésének ügyében — melyről a sajtóból értesültünk — nem marad el a konzultáció — mondta Mészáros Gyula. A munkaadók nem ismerik az expóról hozott kormányhatározat mellett szóló érveket és számadatokat, de véleményük szerint meghozásakor a költségvetés szempontjai voltak a döntőek, és nem érvényesülhettek a továbbra is expópárti vállalkozók érdekei. Éppen ezért az expó ügyében újabb tárgyalásokra van szükség. A világkiállítást mely munkaalkalmakat teremt és jótékony hatással van a gazdaságra — nem helyettesíthetik a millecentenáriumi ünnepségek, mivel ezek jóval szőkébb kört érdekelnének. Az ÉT munkaadói oldalának kilenc szervezete közül kettő — a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Magyar Ipar- szövetség OKISZ képviselői — nem rendelkeztek felhatalmazással a közös állás- foglalás elfogadására, ezért tartózkodtak. A radikális álláspontot képviselő VOSZ arra hívja fel tagjait, hogy számítsák ki, mekkora kárt okoz a vállalkozóknak az expó elmaradása. Ha a parlament a világkiállítás megrendezése ellen dönt, akkor a VOSZ kártérítési pert kíván indítani a magyar állam ellen. Szlovák—magyar alapszerződés A magyar—szlovák alap- szerződésről tanácskozott tegnap Budapesten a Miniszterelnöki Hivatalban a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és Tabajdi Csaba, a hivatal államtitkára. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba elmondta: az új kormány nem kívánja összekötni a magyarországi szlovákok ügyét a szlovákiai magyarság ügyével. Fontosnak tartja — hangsúlyozta Tabajdi —, hogy a magyar—szlovák alapszerződés bizalomerősítő tényező legyen a két ország között. Mat a Mihály, a Magyar- országi Szlovákok Szövetsége ügyvezető elnökének szavai szerint: jó, hogy a kormányzat kikéri a kisebbség véleményét még a szerződés megszövegezése előtt. Mata Mihály elsőrendű kérdésnek tartja, hogy az alap- szerződés nyomán fékeződjön a magyarországi szlovákok asszimilációja és megfelelő összegű támogatást kapjanak az oktatás fejlesztéséhez. A szövetség ügyvezető elnöke sajnálatosnak vélte, hogy a magyarországi — mintegy 110 ezres — szlováksággal kevésbé intenzíven foglalkozik a szlovák kormány, mint a vajdasági magyarokkal a magyar kormány. Gyivicsán Anna, a szlovák szövetség elnöke elmondta: szeretnék elérni például, hogy a szlovák televízió műsorát a térség szlovákjai is láthassák. Ehhez persze a magyar kormány anyagi segítsége is kell — fűzte hozzá Gyivicsán Anna. Baja és a zöldek Nem támogatja a dunakiliti tározó feltöltését Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter, s ezt az álláspontot képviseli majd a kormányülésen. Ezt a környezet- védő mozgalmakkal tegnap ismét megtartott zártkörű tárgyalást követően közölte a miniszter az újságírókkal. Bár azt is hozzátette, hogy a kormánytagok között van, aki más véleményt képvisel, s a kormányülésen a többség dönt. A tározó feltöltésének elhagyásáról meg kellene győzni a helyi önkormányzatokat is — mondta. A tárgyaláson a környezetvédő mozgalmak képviselői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a dunakiliti tározó feltöltése hosszabb távon nem jó megoldás a Szigetköz vízpótlására sem. A hágai bíróság döntéséig környezetkímélőbb megoldással juttatható annyi víz az ágrendszerbe, amely mérsékli a természeti károkat — hangsúlyozták. Médiatörvényelőkészítés A szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvény előkészítéseként tegnap szakértői tanácskozás kezdődött a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban (MKM). A tervek szerint nyolc napon át tartó fórumra a Magyar Köztársaság Elnöki Hivatala, a parlamenti pártok, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió, illetve érdek-képviseleti szerveik, a Duna Tv, valamint a kábeltelevíziók, magántelevíziók és a kereskedelmi, illetve magánrádiók képviselői kaptak meghívást. Fodor Gábor kultuszminiszter megnyitójában elmondta: reméli, hogy a tanácskozás eredményeképpen az MKM és az Igazságügyi Minisztérium által felkért független kodifikációs bizottság augusztus végére elkészítheti azt a koncepciót, amely alapján a törvénytervezet akár már szeptember végére a kormány elé kerülhet. Veszélyben a demokrácia? Az FKGP nem legitimál A Független Kisgazdapárt országos elnöksége és országgyűlési képviselőcsoportja közös tanácskozásra gyűlt össze tegnap. A két testület megvitatta a parlament utolsó plenáris ülése óta eltelt időszak belpolitikai történéseit, és úgy foglalt állást, hogy az FKGP a hatpárti egyeztetéseken nem vesz részt. A kibővített elnökség nyilatkozatot fogadott el, amely egyebek között aláhúzza: „úgy látszik, a diktatúrába való hajlás, az ez irányú beidegződések tovább élnek a reformkommunizmus zászlóvivőiben, ezért a Független Kisgazdapárt teljesen céltalannak és értelmetlennek tartja bármilyen kérdéskörben is az úgynevezett hatpárti tárgyalásokon való részvételt, mert ez a többpárti demokrácia imitá- lását célozza a már elhatározott kormányzati döntések legitimizálására.” Erről a párt elnöke, Torgyán József számolt be az újságíróknak. Torgyán József rámutatott: a Független Kisgazda- párt azért függeszti fel részvételét a hatpárti tárgyalásokon, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a parlamentáris demokráciát fenyegető veszélyekre. A kormányzat ugyanis nagy horderejű kérdésekben — az expó, Bős— Nagymaros, a kétoldalú államszerződések, a médiavezetők és a pótköltségvetés ügyében — a törvényhozás véleményének megismerése nélkül dönt, illetve már döntött. A kabinet a világkiállítás kérdésében például kész helyzet elé állította az Országgyűlést, amelynek ki kell mondania a végső döntést az ügyben. A többpárti parlamentáris demokrácia veresége, hogy a kormányzat — kihasználva az Országgyűlés nyári szabadságát — az ország életének legfontosabb kérdéseit egyedül dönti el. Az elnök az expó kapcsán leszögezte, hogy a kormány lépése tragikus volt, hiszen a világkiállítás hazánk kitörési pontja volt. A kibővített elnökség döntött arról is, hogy az önkormányzati választások előtt a helyi szervezetek szabad kezet kapnak a szövetségesek kiválasztásában; a helyi csoportok csak a jelenlegi kormányzó pártokkal nem szövetkezhetnek. Dehogyis profik! Kedves olvasóink jól tudják, hogy a Pest Megyei Hírlap nem tartozik azon lapok közé, ahol pezsgőt bontottak annak hírére, hogy a Magyar Szocialista Párt megnyerte a választásokat, s akkor sem koccintottunk, amikor az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetsége koalícióra lépett. Mi, a nemzeti pártok győzelmében éreztük magunkat érdekeltnek, ám a nemzet urnákhoz járuló részének nagyobbik fele másképpen határozott, amit mi feltétlen és minden körülmények között tiszteletben tartunk. Pezsgőt még mostanában sem kezdünk bontogatni, amikor beigazolódni látszik korábbi feltevésünk, nevezetesen, hogy az MSZP— SZDSZ-koalícióval nem professzionista politikusok és szakemberek ülnek a kormánykerekekhez. Egyre-másra megmutatkozik, hogy olyan „szakemberekkel” állunk szemben, akik most jónak látják szakember mivoltukat feledtetni s a politika álorcáját tartják maguk elé, mert csak ennek tudható be az a szűklátókörűség, s az ebből fakadó kapkodás, aminek az utóbbi hetekben szemtanúi lehettünk. Professzionista politikusok ritkán követnek el rövid idő alatt annyi hibát, amennyit a baloldali liberális kormány elkövetett, kezdve a nyugdíjügy teljesen bizonytalan rendezéséig, avagy a hatpárti egyeztetés alatt bizonyos papírokra az aláírását odaíró miniszterelnökig, a képviselői jogállásról szóló törvény módosításáig, hogy az expóra kimondott nemet már ne is említsem. Látván ezt a kapkodást, ezt a fejetlenséget, lehetetlennek tartom, hogy mindezt csak a Pest Megyei Hírlapnál veszik észre, sőt: nagyon jól tudom, már az MSZP és az SZDSZ egyes köreiben is azt beszélik, nem ilyen lovat akartak. Lehet, hogy a fennálló hatalom fölismeri hibáit, s ezeket erőszakkal próbálja meg szőnyeg alá söpörni. Reméljük, idáig azért nem fajulhatnak a dolgok Magyarországon. (Vödrös)
