Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-13 / 189. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT 3 Egy láng kialudt Idehaza már kevesen emlékeznek reá, egykori újságíró kortársai, háborús haditudósító bajtársai, akik már mind veteránok, ha még élnek. Aminthogy ó' is veteránként halt meg 86 éves korában németországi, waldkraiburgi otthonában, csendesen, szenvedés nélkül. Nagyrévi Neppel György újságíró és haditudósító kollégánk, bajtársunk, barátunk fejezte be a harcát a keresztény, nemzeti Magyarországért. Magas életkora ellenére fáradhatatlan volt és ott, Németországban is magasra emelte a fáklyát magyar hazájáért. A fáklya most kialudt. Végtelen optimizmussal hirdette a világ valamennyi emigráns magyar lapjában, hogy „...jönni, kell s jönni fog egy jobb kor...” Halála másnapján érkezett meg újabb levele, amelyben ismét csak a hitet hirdette, erősítvén engem is a reményben. Ekkor még nem tudtam, hogy a már halott Nagyrévi György levelét olvasom. Tele volt optimizmussal, jövőre vonatkozó tervekkel, nem törődve magas életkorával és az átélt megpróbáltatásokkal. Mint haditudósító főhadnagy, előbb az 1941-es hadjáratban Dnyepropetrovszkig jutott el. Kijevben tábori újságot szerkesztett. 1944-ben a magyar királyi honvéd haditudósító század állományában Galíciában, Kolomea, Nadvorna térségében harcoló honvédség irtózatos egyenló'tlenségü küzdelmeiről tudósított. 1945 után számára is az üldöztetés következett. Evekig könyvtárosként dolgozott a Szabó Ervin Könyvtárban. Mint huszártiszt, megírta a huszárság történetét, amely 1973-ban a Corvina kiadásában jelent meg. A könyvet tucatnyi nyelvre lefordították és az egész világon a huszárság történetének forrásmunkájává vált. A világ idegennyelvíí sajtójában is megvédte a magyar királyi honvédséget a tudatosan terjesztett rágalmakkal szemben. Munkásságát a világ valamennyi hadtörténelemmel foglalkozó intézménye, sajtója tiszteletbeli rangokkal honorálta. Csak idehaza felejtkeztek el róla. Az Antall-kormány honvédelmi minisztere eló'tt Nagyrévi haditudósító huszár főhadnagynak nem voltak érdemei, „elfelejtette” előléptetni. Pedig polihisztora volt a magyar királyi huszárságnak, a magyar királyi haditudósításnak és mindenütt ott volt, ahol a nemzeti szellem érvényesülését elősegíthette mind idehaza, mind külföldön. A hetvenes évek elején német állampolgárságú fia után kivándorolni kényszerült Németországba, ahol folytatta küzdelmét Magyarországért, magyarságáért, amelyet ott is büszkén vallott. 1956-ban a Magyar Újságírók Országos’ Szövetségében kezdeményezésére Gedényi Mihállyal, Schan- nen Bélával és Magyar Pállal, megalakították a Magyar Újságírók Nemzeti Bizottságát. Ezért is üldöztetés járt. A haza- és nemzetszeretet lángja kialudt. Nagyrévi György már nem fogja a világ sajtójában Magyarország igazságát és a kereszténység krisztusi győzelmét hirdetni. Ő már az örökkévalóságból fog segíteni minket. A sajtó és a magyar királyi haditudósítás veteránjai pedig az egész világon, ahol a bajtársai még élnek, álljunk képzeletbeli díszórséget emlékére. Kelenváry J. László újságíró, volt magyar királyi haditudósító főhadnagy KDNP-értékelés az egyeztetésekről Színjátéknak tartják az egészet (Folytatás a l. oldalról) Erre azért volt szükség, mert az eredeti előterjesztés olyan elemeket tartalmazott, amelyek az alkotmányos diktatúra tökéletes megvalósulását hozhatták volna az Országgyűlés működésében. Úgy tűnik, az egyeztetések hasznosak voltak, mert elhárult a veszély, s a házszabály már számos olyan pontot mondhat a magáénak, amelyet az ellenzék és a kormánypárt is örömmel vehet tudomásul. Hasonlóan pozitívan szólt a KDNP elnöke arról, hogy az önkormányzati törvény tervezetéből kikerült az a nem túl szerencsés gondolat, amely a tízezernél több lakossal rendelkező települések listavezetőjeként a polgármesterjelöltet szerepeltette volna. A KDNP az ilyen törvényi megkötést alkotmányellenesnek tartja, mert ezzel a független jelölteket megfosztják a polgár- mesteri poszt elnyerésének esélyétől. — Nem lehet az állampolgárokat a lakóhelyük szerinti adottságok alapján megkülönböztetni egy olyan választójogi rendszerben, amely választójog egy általános deklaráció alapja — mutatott rá Surján László, majd feltette a kérdést: vajon hogyan születhet meg ilyen előterjesztés akkor, amikor azt hallottuk, hogy hazánknak szakértői kormánya van? Egy ilyen felvetés nem ezt bizonyítja, hanem kapkodónak tűnik — hangsúlyozta. A tájékoztatón több példát hozott fel erre. Az ellenzéki pártok a szakértelemre történő hivatkozás kapcsán azt várták — tudtuk meg —, hogy egy átfogó gazdasági szemlélet jelenik majd meg. Ezzel szemben mi történt? Csupán azt hallani, hogy kevés a pénz, így el kell hagyni az expót és pótköltségvetésre van szükség, melynek része az áfa-emelés. A távlati tervekből az derül ki, hogy egykulcsos áfa-rendszer megvalósítása a cél. Ezek után várható, hogy két százalékkal emelik a kedvezményes áfa-kulcsot, majd az emberek megnyugtatására közlik, a gyógyszereknél marad a nullakulcs. Surján László örömmel üdvözölte ezt, s a KDNP legnagyobb sikerei közé sorolta azt a tényt, hogy a gyógyszerek az elmúlt években nem kerültek ki a nullakulcsból. De mit látni még: a kedvezményes kulcsból néhány árucikket átemelnek majd a magasabb kulcsba, viszont ez semmiféleképpen nem tekinthető az egykulcsos áfarendszer felé vezető menetelés tervezett lépésének. Hiányzik tehát egy átfogó rendszer szerinti gondolkodás, amire a koronát az Érdekegyeztető Tanácsnak az a lépése tette fel, amely úgy szól, hogy a pótköltségvetés nem része a szociálisgazdasági megállapodásnak. Érvelésük szerint azért nem, mert olyan megszorítások várhatók, amelyeket a szakszervezeti s a munkaadói oldal sem vállalhat. Az ÉT-megállapodásnak a KDNP szerint az az értelme, hogy a magyar lakosság tisztában legyen azzal, melyek azok a terhek, amit közérdekből kell vállalni, mert az ország egyre rosz- szabb gazdasági helyzetéből ez az egyetlen kiút. De ebből ki kell tűnnie annak is, hogy a terheket meddig kell viselni, s mikor várhatók a kedvező hatások. A KDNP elnöke szintén a kapkodás számlájára írta azokat a nyilatkozatokat, amelyek a magyar—szlovák alapszerződés kapcsán jelentek meg. Mint Surján László kiemelte: Szlovákiában nagyon erős nacionalista ellenzéke van a kor- mánynak, mely már nagyon sokat tett a táblatörvény elfogadtatásával is. így nem vállalhat további kompromisszumokat. Ha viszont ezek nem szerepelnek az alapszerződésben, az hazánknak, ha bennefoglaltatnak, az ,a szlovák fél számára elfogadhatatlan. — Nem létezik, hogy ezt a magyar külügyi apparátus ne tudná — hangsúlyozta Surján László. — Ha viszont tudja, akkor nem szabadna nyilatkozatokkal gerjesztenie a gyors siker reményét, amikor ez korántsem biztos. A Kereszténydemokrata Néppárt elhibázottnak tartja azt a kijelentést is, amely a betegszabadsággal kapcsolatban hangzott el a közelmúltban. Ennek lényege, hogy azt 30 napig terjedően fizetik a jövőben a munkaadók. Azonban alig telt el néhány nap a bejelentést követően, máris megjelent egy. szakértői elemzés, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a táppénzkiadásoknál nem a tíztől harminc napig terjedő betegállomány jelenti a legnagyobb terhet, hanem a felmondások elől táppénzre menekülő emberek használják ki leginkább ezt a lehetőséget. Surján László szerint, ha ezek a jelenségek a politikai hangosan gondolkodás eszközei, akkor az elkövetkezendő négy évben minden bizonnyal nyíltabb közélet vár ránk. Azonban ez a munkastílus az ellenzéktől sokkal nagyobb odafigyelést követel meg. (klug) Nyugdíjazták a főigazgatót Megrendült a bizalom? Az MTI értesülése szerint a napokban nyugállományba helyezték Szabó Imre ezredest, a polgári védelem országos főigazgatóját. Az 50 éves korában nyugdíjazott főigazgató a személyére vonatkozó döntést összefüggésbe hozta azzal, hogy nemrég feljegyzésben tájékoztatta közvetlen felettesét arról, hogy a polgári védelmi dolgozók szakmailag indokolatlannak, értelmetlennek tartják a polgárvédelem és a tűzoltóság egy éve megtörtént kényszerösszevonását. Ezt követően Bukovics István, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka értésére adta, hogy megrendült a bizalma benne. Bukovics István cáfolva Szabó Imre kijelentéseit, elmondta, hogy a főigazgató saját kérésére ment nyugdíjba.. A 298-as parcella avatása Magyar mártírok Ökumenikus szertartás keretében avatták fíü tegnap a rákoskeresztúri Új Köztemető felújított 298-as parcelláját. A sírkertben — a 301-es parcellához hasonlóan — nemzeti pantheont alakítottak ki a Politikai Elítéltek Közössége (PÉK) kezdeményezésére. Az ünnepély résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök. Horváth Lajos, a PÉK kegyeleti bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a nemzeti ellenállás már 1956 előtt elkezdődött és sokan estek a diktatúra áldozatául. A 298-as parcellá csaknem ezer kopjafája alatt nyugvó mártírok az egész magyar társadalmat képviselik: van köztük katonatiszt, vezérigazgató és gyári munkás is. Közösségben gyakorolható jog Göncz a kisebbségekről (Folytatás az 1. oldalról) Ennek következtében sem a vajdasági magyarok, sem az erdélyi magyarok, sem a szlovákiai magyarok helyzete nem azonos. A döntő különbséget abban látom, hogy ameddig a kommunista rendszer fennállt, addig a kisebbségiek is tárgyai voltak sorsuknak, most pedig — akárhogy nézem — az alanyai. Magyarországon a legfontosabb feladatunk az, hogy az itt élő tízmilliót úgy védjük meg, és úgy tegyük az országot virágzóvá, hogy az át tudjon sugározni, gazdasági és másféle kapcsolatok formájába is erősíteni tudja a határon kívül élő magyarságot. Másrészt pedig az, hogy olyan nemzetközi egyezményrendszert dolgozzunk ki, amely ellenőrizhetően és azonos elvek alapján biztosítja a nemzetiségiek jogait. Amitől általában félnek mindenütt, az az autonómia szó, és amitől rettenetesen félnek, az a közösségi jogok. Csakhogy az anyanyelven szólás joga', aztán a gyülekezés, a sajtónyilvánosság, a családdal fenntartott kapcsolatok, az anyanyelvi oktatás joga bármenynyire egyéni alapjog, ez mind csak közösségekben gyakorolható. Arra a kérdésre, hogy kell-e félni az alapszerződések aláírásától, Göncz Árpád így válaszolt: — Nem hiszem, hogy az alapszerződés önmagában veszélyt rejtene magában. Az alapszerződés lényege, hogy biztosítsa a kisebbségnek a jogait. Annak ellenére, hogy a kisebbségi jogok közül ezek az országok többet aláírtak, azok a jogok a gyakorlatban még nem valósultak meg. Tehát, ha létre is jön az alapszerződés, nem biztos, hogy ezeknek a megvalósulása szakadatlan erőfeszítés nélkül megtörténik. Ám ez esetben valaki a szerződést mindenesetre aláírta, s ez a lényeg. A későn lemondott megrendelések és a rendszeres papírellátási gondok ellenére az ország legnagyobb kapacitású tankönyvnyomdája, a debreceni Alföldi Nyomda időben elkészíti az 1994—95-ös tanév könyveit. Az idén 110 különféle könyv készült 1,7 milliós darabszámban MTI-felvétel
