Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-12 / 188. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. AUGUSZTUS 12.. PENTEK Döbbenet Mintha tegnap lett volna. Pedig idestova négy éve. Az ország megbénult, a taxisok blokáddal válaszoltak az üzemanyagár emelkedésére. A sajtó tobzódott, a tv, a rádió nemkülönben. Az írásban, szóban, képekben megjelent tudósítások, kommentárok többsége nyíltan vagy burkoltan az új kormány ellen foglalt állást, s a zsenge, alig kihajtott demokráciát a korai pusztulás veszélyeztette. Ma már tudjuk, történt még valami, ami közvetve beleszólt az utóbbi négy év végkimenetelébe. Azokban a napokban szembesült Antall József a halálos kórral, s korai halála megbontotta a kibontakozó egyensúlyt. Akkor keserű dacot és korai kiábrándulást váltott ki az első' kedvezőtlen intézkedés. A politikai rafináltsá- gaiban járatosak állítják, az Antall-kormány túl hamar élt az olajárak emelésével. Az ember joggal hinné, hogy az országvezetésre önpredesztináltak okultak az akkori esetből, s nem drákói intézkedésekkel kezdik el négyéves országosukat. Tévedtünk. A nyolcszázalékos forintleértékelés úgy hullt ránk, mint egy pörölycsapás, a döbbenettől már állampolgári engedetlenségre sem futja az erőnkből. Pedig tisztában vagyunk a következményekkel, mely elsőként újra az olajárakat érinti. S most nem a taxisokra és kocsitulajdonosokra gondolok, Itanem a mezőgazdaságból élőkre, akik már eddig is vért izzadva teremtették elő a traktorok, vízszivattyúk üzemeltetéséhez szükséges olaj ellenértékét. Hogyan tovább? — kérdik a gazdák tanácstalanul, hisz tisztában vannak azzal, hogy a pluszköltség terheit már nem lehet áthárítani a létszükséglet peremén hányódó fogyasztókra. Gyűl a keserű ránc az arocokon, s a döbbenet ködéből kezd kibontakozni a szomorú valóság. Blokádra, hangos elégedetlenkedésre nem futja. Csak halk felismerésre: nem, erre még gondolni sem mertünk. .. (gyé) Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-Ö00960 TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Györgyei virágok Amerikában A sikert nem lehet megvenni Petúniával egyértelműen megéri foglalkozni Meglátni és leszakítani! Van-é ember, aki ne érezné ezt a reflexkényszert, amikor a mezőt, erdőt járva megpillant egy szép virágot? De mi van akkor, ha a virágot mi ültetjük, akár a kiskertben, akár az erkélyen? Mennyi féltés, aggódás kíséri, amíg a mag csírát bont, s a parányi sziklevélből palánta, majd virág lesz. Ezt bizony mindenki kíméli, eszébe sem jut leszakítani. A virág nem létszükségleti cikk, nélküle mégis szegényebbek volnánk. Mert feledteti a hétköznapok szürkeségét, színükkel, illatukkal megszépítik az életünket. Mindazonáltal — félretéve a lírát — a vágott- és cserepesvirág-, valamint a virág- mag-termesztés számottevő agrártevékenység, sok száz embernek nyújt megélhetést csupán a megyénkben is. Virágkertészekről — gondjaikról, örömeikről — írtam már néhányszor, arról viszont magam is csak a napokban szereztem tudomást, hogy van egy község Pest megyében, ahol mintegy harminc család foglalkozik a különböző virágmagvak nagyipari termesztésével. Tápió- györgyéről van szó, ahol huszonöt évvel ezelőtt Ladányi István és Bene István vetette meg az alapját ennek a kevésbé szokványos tevékenységnek. Ma viszont Mészáros István és Hugyi Pál vezet az élen, ketten, közösen tíz hektáron termesztik az őszirózsák kilenc fajtáját, a legényrózsát, a pézsma búzavirágot és a portulácskát számtalan színárnyalatban. Tíz hektár gabonának semmi, szabadföldi zöldség- termesztéshez már komoly terület. Virágnak még inkább, a Mészáros—Hugyi kettős állítja, két családnak maximum 6-8 hektár az ideális, azon túl szüreteléskor napszámosokat kell fogadni, amire viszont rámegy a nyereség nagy része. Kiszáradt sivatag Mészáros István tapasztalt virágkertész, jó nevű kertészetekben és kísérleti állomásokon dolgozott, mielőtt áttért a magtermesztésre. Mint mondja, tíz évvel ezelőtt sokkal optimálisabb éghajlati viszonyok közt dolgoztak, az utóbbi aszályos éveket ők is megérzik. A kánikulát és csapadékhiányt még az olyan igénytelen, szárazságtűrő virág is megsínyli, mint a portu- lácska. A terméshozam 20-30 százalékkal lesz kevesebb, mint ezelőtt öt évvel. — A tavalyi aszályon okulva a tavasszal kutakat fúrat- tunk, berendezkedtünk öntözésre ■— mondja a társ, Hugyi Pál. — Aztán rá kellett döbbenjünk, hogy a sikert nem lehet pénzen megvenni. A kútvíz nem pótolja az esőt, egyrészt minőségileg, másrészt a mi szivattyúink kapacitása nem bír megbirkózni a nap szomjával. Délben már nyoma sincs a hajnali locsolásnak, olyan a talaj, mint egy kiszáradt sivatag. Ami szintén gond, errefelé a talaj vízkészlete kritikus. Nem tudom hová vezetne, ha mások is áttérnének az öntözésre. Gondolok itt a kukoricára, ami a csapadékhiány miatt az idén megint veszteséges lesz. Aratás kézzel A levelek valóban „pörkölőd- nek”, néhol már sárgulnak. És a legényrózsák szirmai is fakók, de mint megtudom, ez nem az aszály következménye. Jelenleg a pasztell árnyalatokra van kereslet, divatnyelven szólva ez a sikk. Mármint külföldön, lévén, hogy a magyar virágmagvak 80-85 százalékát exportra termelik, s ennek a fele a tengeren túl, Amerikában bont majd virágot jövőre. Annál színesebbek a portu- lácskák, kapásból tíz színt számolok meg, illetve a piros és sárga szín tíz árnyalatát. Ez a virág — nem hiába hívják kövirózsának is — még a kavicson is gyökeret ver. Ha a mag megfakad — teszi hozzá Mészáros István. — Ez a ha függ a vetésmélységtől, a talajközeli páratartalomtól, a felpárolgástól és a széltől. Nem tűri a gyomot, ugyanakkor megsínyli a gyomirtó szereket. Következésképpen marad a kapa. Egy szezonban rendszerint hatszor kell kapálni és hatszor permetezni a kártevők ellen. Ez különben minden fajtára érvényes. Pont a minap számítottuk ki Palival, a tíz hektáron hat-hétezer kilométert kell letalpalni egyetlen szezonban. Ebben már a betakarítás is benne van, lévén, hogy ez a művelet is manuális, a virágok nagy részénél nem lehet gépet, kombájnt használni. Azt még egy városi ember is tudja, hogy közepes talajon, közepes évben egy hektár búza hozama 45-50 mázsa. No de mennyi portulács- kamag terem egy hektáron? A csúcs — tavalyelőtt mérte egy szomszéd — két mázsa volt. Tavaly Mészárosék 1,6 mázsát szüreteltek, az idén 1,4-gyel számolnak. Tessék ezt beszorozni 4500 Ft/ki- lóval. Ennyit fizet az átvevő. Leszámítva az önköltséget. Csupán a növényvédő szer ára 60 ezer forint/hektár, s a szivattyúmotor két liter olajat zabái meg óránként. Még mindig tisztes haszon marad rajta, jóvalta több, mint a gabonafélén. Ráadásul nincs gond az értékesítéssel. A forgalmazók már februárban jelzik, hogy miből mennyi a kereslet, s a szerződésben az árat is rögzítik. (Mellesleg, míg tíz évvel ezelőtt egyetlen cég forgalmazott virágmagot exportra, ma 28-30 körül van a számuk, s ennek következtében a versenyszellem is élénkebb.) Félkezű óriás Mészáros Istvántól azt is megtudtam, alapító tagja az 1992-ben újraalakult györ- gyei gazdakörnek, melynek múltja, tradíciója a húszas évekig nyúlik vissza. Jelenleg is a legnépesebb társaság a térségben, több mint 40 tagot számolnak. Visnyei János elnökletével szép eredményeket értek el, jóllehet — és ezt már a 30 hektáron gazdálkodó Józsa László mondja — ma még közel sem tölti be azt a funkciót, amiért hetven évvel ezelőtt az elődök létrehozták. Csakhogy — s ebben nyilván mindenki egyetért — tárgyi feltételek nélkül a gazdakörök szövetsége is olyan, mint egy félkezű óriás. Adna, de nincs mivel, pontosabban nincs miből. S ez pénzre, hitelre, támogatásra és törvényre — például érdekvédelmi törvényre — egyaránt érvényes. Matula Gy. Oszkár A hajnali locsolás már délre felszárad A szerző felvételei Új osztály az agrártárcánál Szakkiállítás nyílik szeptemberben Vége az aratásnak A minőség gyengébb az átlagosnál A hazai mezőgazdasági termékek mostaninál hathatósabb állami 'szintű menedzselése céljával a már meglévők mellett kiállításszervező és informatikai osztály alakult a napokban a Földművelésügyi Minisztériumban — jelentette be egy minapi sajtótájékoztató keretében Gál Béla, az új osztály vezetője. A bejelentést követően a szeptember 4-e és 6-a között sorra kerülő gödöllői Agri-Mech mezőgazdaságigép- és -eszköz-kiállítás programját ismertették a rendezvényt szervező Gödöllői Agrártudományi Egyetem, illetve FM Műszaki Intézetének kéDvise- lői: Kocsis Károly rektor és Mészáros György igazgató. Kocsis Károly elmondta: a tavalyi első próbálkozás után immáron második Agri-Mech kiállításon hatezer négyzetméter területen mutatják be gyártmányaikat a részt vevő vállalatok, a többi mellett például a Claas, az 1KR, illetve a mezőgazdaságigép-gyártás terén jól kiaknázható piaci lehetőséget látó Mercedes. — A kiállításhoz kiegészítő programok — agrárfórum elnevezéssel kötetlen tapasztalatcserére alkalmat adó tanácskozás, lovasbemutató, őrző-védő kutyák bemutatója, kerékpár- verseny, valaniint gyakorlati gépbemutató — is kapcsolódnak -— mondta Kocsis Károly. Mészáros György mindezt azzal egészítette ki, hogy az Agri- Mech ’94-re elsősorban Pest és Nógrád megyéből számítanak érdeklődőkre a szervezők, hiszen a kiállítók zöme is e két térségből érkezik. R. Z. Megyénkben befejeződött a gabona betakarítása. Bár az elért átlagtermések meghaladják az előző évek hozamát, de nem tekinthetőek kiemelkedőnek — tájékoztatta lapunkat Tunyogi András, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. Az adatok véglegesítése egyelőre még folyamatban van. Az előzetes becslések szerint búzából negyvennégy, rozsból huszonnégy, ó'szi árpából pedig negyvenkét mázsás termésátlagot ért el az ágazat hektáronként. Sajnos azonban a búza minősége gyengébb, mint az elmúlt évek átlaga. Ez a felvásárlásnál és a sütőipari felhasználásnál is gondot okoz. A minőség romlásának okait széles körű vizsgálat tisztázhatja — valószínű viszont, hogy a jó minőségű vetőmagvak vetésével, a technológia szakszerű betartásával, valamint a vetett fajták megfelelő megválasztásával a minőségromlás a jövőben még száraz időjárás esetén is megelőzhető lesz. A megye területén a korábbi éveknél sokkal gondosabb s gyorsabb szalmabetakarítás figyelhető meg, a termelők számolva a jövő évi esetleges kisebb szalmatermésre, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján több évre is biztosítani kívánják szükségletüket. Az idei nyár zavartalan aratásában jelentős szerepet játszott az, hogy nem voltak hosszan tartó csapadékos időszakok. A jelenlegi elhasznált és elavult gépállomány mellett ugyanis kedvezőtlen időjárás esetén csak nagy veszteséggel kerülhetett volna sor a betakarításra. Az elkövetkezendő időkben a jövő évi aratás gond nélküli lebonyolításához feltétlenül szükséges új kombájnok beszerzésére. A szárazsághoz képest jó ütemben haladnak a talajmunkák. A hivatal már megkezdte az előkészületeket az őszi munkák elvégzéséhez. Ennek keretében felmérik a rendelkezésre álló minőségi vetőmagkészleteket. Szervezik nagyobb mennyiségű, garantáltan vírusmentes burgonya-vetőgumó behozatalát Erdélyből, a Csíki-medencéből, s ennek tárolását is megoldják. Felülvizsgálják az anyagi-műszaki ellátás helyzetét. A hivatal intézkedéseket hoz a vitás földügyek lezárására a minél előbbi művelhetőség érdekében. Belső átszervezéssel pedig meggyorsítják az őszi munkák támogatásának, például a vetési előlegek kiutalását — zárta tájékoztatóját Tunyogi András. N. L.
