Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-12 / 188. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK S Árpád-kori Lesz-e Intés leleteket találtak emlékhely magunk épülésére a Csörögi-réten Nagykőrösön Fábián Gyula írása (5. oldal) (8. oldal) (9. oldal) Magyar—brit hadgyakorlat Az első magyar—brit kö­zös hadgyakorlatot és kikép­zést szeptember 1—25. kö­zött tartják Magyarorszá­gon. A programjában lőgya- korlatok, harcászati kikép­zés, a békefenntartó tevé­kenység gyakorlása és éles­lövészettel egybekötött har­cászati gyakorlat szerepel. A részleteket Bíró Béla ve­zérőrnagy, a honvéd vezér­kar hadműveleti főcsoport- főnöke ismertette tegnap. A közös kiképzés és gya­korlat célja a Magyar Hon­védség csapatkiképzési rendszerének megismerteté­se egy NATO-tagállam alegységével a békepartner­ség szellemében, a tapaszta­latszerzés a brit katonák fel­készítésének rendszeréről, illetve a kölcsönös tájékoz­tatás egymás harcászati el­veiről. Magyar részről a Bercsényi Miklós gépesített lövészdandár egyik száza­da, illetve a Magyar Hon­védség békefenntartó száza­da vesz részt a közös gya­korlaton, a brit vendégek pe­dig a Coldstream II, elneve­zésű brit gyalogosgárdából kerülnek ki. Robert Palmer alezredes, budapesti brit légügyi atta­sé elmondta: bár kisebbfaj­ta gyakorlatról van szó, a közös manőver igen fontos a britek számára is. Egymilliárddal több a vidéknek? Új változat az expóra Az Expo ’96 „E” variációját mihamarabb szeretnék megismertetni a szakértőkkel, a parlament bizottságai­val, képviselőivel, és ezt követően juttatják el az anya­got a kormányhoz — hangzott el a Világkiállítási Fó­rum tegnapi sajtótájékoztatóján. Tagjai abban remény­kednek, hogy terveiket is figyelembe veszik a döntésho­zók a végleges álláspont kialakításakor. Ahogy arról már több­ször hírt adtunk, a kormány július 27-i ülésén úgy hatá­rozott, gazdasági megfonto­lásból lemondja a világkiál­lítás megrendezését. Erre, mintegy válaszlépésként született meg a Világkiállí­tási Fórum „E” variációja, mivel tagjainak változatla­nul az a véleménye, hogy az expó kiemelkedő jelentő­ségű, nemzetközi, idegen- forgalmi vonzatú rendez­vény, ami fontos a gazda­ság számára. Kassai Róbert, a Világki­állítási Fórum elnöke részle­tesen vázolta az „E” variá­ció építészeti, idegenforgal­mi koncepcióját, költség- elemzését, forrásait. Számí­tásaik szerint 18 milliárd fo­rintot igényelne a költségve­tésből az expó megrendezé­se. Ez úgy érhető el, hogy elhagynak néhány beruhá­zást az eredeti tervhez ké­pest: például az energia-kör­vezetéket, a gyalogoshidat vagy a szőlőhegy kialakítá­sát. Az „E” variáns értelmé­ben a világkiállítás összkölt­sége 76 milliárd forint len­ne, ami a korábbihoz képest mintegy 17 milliárd forin­tos megtakarítást jelent. For­rásai pedig az eddig megva­lósult beruházásokra fordí­tott összegek. (Folytatás a 3. oldalon) Önkormányzati kérdőjelek Polgármestert hoz a Mikulás? Az MTI értesülése szerint a Belügyminisztériumban je­lenleg azt a két lehetőséget vizsgálják, hogy november 27-én vagy december 6-án legyenek-e az önkormány­zati választások. Erdélyi László, a Ma­gyar Közigazgatási Kama­ra titkára, a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője ezzel összefüggésben el­mondta: az időpontok azon­ban több okból is gondot okoznak. így például az ál­lamháztartási törvény sze­rint a képviselő-testületek­nek november 30-ig kell el­fogadniuk jövő évi gazdál­kodásuk koncepcióját. Egy éppen távozó testülettől azonban — amely várható­an már csak november ele­jén ülésezik — kérdéses, hogy elvárható-e a gazdál­kodás irányának meghatá­rozása. Testületi döntések hiányában viszont előfor­dulhat, hogy csak hivatali költségvetése lesz az önkor­mányzatoknak, ami min­denképpen aggasztó helyze­tet eredményezne. Érdekes állapot alakulhat ki azáltal is, hogy törvény szerint az állami költségvetés elfoga­dását követően az önkor­mányzati költségvetéseket egy hónapon belül kell el­készíteni. (Folytatás a 3. oldalon) Begyújtják a rakétákat Ki érzéketlen? Egy újságíró kolléga megkérdezte az egyik kiváló köz­gazdászt (aki mellesleg sok tekintetben bírálja a mai kormány gazdaságpolitikáját), hogy „Ön szerint is a szociális érzéketlenségnek »köszönheti« bukását az eló­zó' kormány?”A válasz nem egyszerű igen volt, hanem ez: ,-A legnagyobb mértékben.” Tehát a választásokon leszavazott Antall—Boross- kormány „szociálisan érzéketlen”volt. Lássuk a ténye­ket! A nyugdíjak a fordulat előtti utolsó négy év, tehát a szocialista szakemberek kormányzása alatt mintegy 20 százalékkal nőttek, a szociálisan érzéketlen MDF- koalíció idején pedig majdnem 110 százalékkal. A leg­alacsonyabb nyugdíjak még nagyobb mértékben. Ezért fordult Palotás János jogorvoslatért az Alkotmánybíró­sághoz, mert liberális lelkülete sérelmesnek tartotta, hogy a legrászorultabbak relatíve többet kapjanak. Be­vezették a szocialista rendszerben ismeretlen munka­nélküli-segélyt. Felemelték a családi pótlékot, a lakás- építési kölcsönt stb. Ezzel szemben a Horn-kabinet, melynek névadója a kampány idején, sőt a győzelem után is fogadkozott, hogy az átalakulást nem a kisemberek kárára fogják megvalósítani, törvényellenesen (megsértve egy érvé­nyes országgyűlési határozatot), szinte első döntésként megtagadja a szeptemberi nyugdíjemelés visszamenőle- gességét, ugyanakkor egyszerre 8 százalékkal leértéke­li a forintot, emeli a hús, a benzin, a telefon, a kávé stb. árát, drasztikus közműdíjemelést helyez kilátásba, a bérfejlesztés korlátozásáról beszél (következésképpen lelassítja a nyugdíjak emelkedését is), a munkaviszo­nyon kívüli jövedelmek adóját 44 százalékra tervezi fel­emelni, jövőre 18—20 százalékos áremelkedést helyez kilátásba. S hol vannak még a meglepetések? Persze felesleges nekünk csokorba szedni azokat a tényeket, amelyek a kisembereket fogják sújtani. Min­denki érezni fogja azokat. Az azért mégis furcsa, hogy az egyik lap munkatársa (nyilván „kormánypárti ellen­zéki” az illető) „tájékoztatási bravúr”-nak nevezi azt az ócska trükköt, hogy a kormányszóvivői tájékoztatóban a 8 százalékos nyugdíjemelés úgy szerepelt, mintha az a forintleértékelés kompenzációja lenne. Nem bravúr ez, hanem a nyugdíjasok becsapása vagy színvonal alatti munka. A sokat emlegetett szakértelem és a meg­ígért „másság” tehát nem látható egyelőre. Mert az nem szakértelem, hogy az igazság bevallása helyett pri­mitív tájékoztatási trükkökhöz folyamodnak a kor­mánypárti újságírók, az „ellenzékiek”pedig az előző kabinet érzéketlenségének emlegetésével takargatják a mostani kormány sokkal nagyobb érzéketlenségét. Török Bálint A kormányprogram veszélyei Ma a Hungaroringen a hivatalos edzéssel megkezdődik a 9. Magyar Nagydíj, a For­ma—1-es autós-világbajnoki futam magyarországi versenye. Felvételünkön Alain Prost autója látható Budapesten. A Magyar Nagydíjról készült összeáljításunk a 15. oldalon olvasható Erdősi Ágnes felvétele Beszélgetés Bogárdi Zoltán országgyűlési képviselővel Bogárdi Zoltán, az MDF elnökségi tagja az elmúlt négy évben harmincegy Pest megyei falut képviselve dolgo­zott a parlamentben. Most országos listán bejutott kép­viselő, de a vidék sorsával most sem foglalkozik keve­sebbet, mint régen. A közelmúltban több alkalommal hangoztatta véleményét az új kormányprogramról, s ér­telmezte, hogy mit is jelent az a falunak. Nemrégiben egy sajtótájékoztatóján a veszély kormányprogramjá­ról beszélt, bár nagyon visszafogottan, s inkább aggód­va, mint kritizálva szólt róla. Bogárdi Zoltán képviselőt most arra kértük, fejtse ki részletesebben ezzel kapcso­latos véleményét és aggodalmait. — Sajnos eddig már sok olyan dolog történt -— mon­dotta Bogárdi Zoltán —, amelyek megerősítették a félelmeimet. Már nemcsak a kormányprogramról kell beszélnünk, hanem azzal együtt az új kormány intéz­kedéseiről is. A kormány­program csak félreérthető- en s félmondatokkal jelezte azokat a rossz irányokat, melyek azóta tetteik révén már egyértelművé váltak. Vegyük először magát a kormányprogramot. Egy olyan kormánynak, melynek személyi állománya részben megegyezik a szocializmus kormányainak összetételé­vel, nagyon kellene vigyáz­nia arra, hogy programja ne legyen félreérthető. Tehát ha szövetkezetről beszél, ak­kor tisztáznia kell azt, hogy mit ért pontosan a szövetke­zet alatt. Ha „a magántulaj­don meghatározó szerepé­ről” szól, akkor azt, hogy ez mit jelent részükről. Enélkül ugyanis az emberek köny- nyen a régi, szocialista típu­sú szövetkezetre gondolhat­nak, esetleg erőszakos szö­vetkezetesítésre, illetve arra, hogy lesz ugyan magántulaj­don, de a vezetőszerep vala­melyik másik tulajdonfor­máé lesz. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom