Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-09 / 185. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. AUGUSZTUS 9., KEDD Drágult a hús Debrecenben is Lopott áru — olcsó áru A csalóka látszat veszélye A sertés tőkehús árát 6,1, a marhahúsét 6,7 százalék­kal emelte hétfőtől a Deb­receni Hús Rt. Szombati László vezérigazgató az ár­emelést az importból be­szerzett marhahús világpi­aci árának folyamatos nö­vekedésével indokolta. Mindemellett egyre nehe­zebben jut hozzá a cég ha­zai sertéshez is, így Szom­bati szerint elképzelhető, (Folytatás az I. oldalról) A munkanélküliségi ráta (ez a munkanélküliek­nek a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együt­tes számához viszonyított aránya) országosan 10,1 százalékra mérséklődött, s így 0,8 százalékkal volt ki­sebb, mint az első negyed­évben. Ez a visszaesés a férfiak esetében erőtelje­sebb volt (1,1 százalék), mint a nőknél (0,3 száza­lék). Főként korábban a mezőgazdasági, az ipari és az építőipari szférában, va­lamint a szállítás, a raktá­rozás, a szálláshely-szol­gáltatás, a vendéglátás te­rületén dolgozók számá­ban következett be mérsék­lődés. Ebben szerepet ját­szott a szezonális hatás is. Ennek ellentételeként ez év második negyedévé­ben valamelyest nőtt a fog­lalkoztatottak száma. Azonban a 29 ezer fős nö­vekedés nem tudta ellensú­lyozni az előző negyedévi erőteljes, mintegy 100 ezer fős csökkenést. A KSH jelentéséből megtudható az is, hogy 27 ezren váltak újonnan állás- nélkülivé áprilistól júniu­sig bezárólag. Ezeknek az embereknek 3/4 része ko­rábban alkalmazottként te­vékenykedett. Sajnos folyamatosan emelkedett a több mint egy éve, azaz a tartósan munka nélkül maradtak lét­száma: már meghaladta a 43 százalékot, s ennek átla­hogy húskészítményeik­hez hamarosan sertéshúst kell importálniuk. Ezentúl a sertéscomb 340, a tarja 310, a hosszú karaj 355 fo­rintba kerül kilónként. Emellett már most biztos, hogy augusztus 15-től is­mét áremelés lesz a Debre­ceni Hús Rt.-nél. Akkor­tól a húskészítmények árai emelkednek további 7,6 százalékkal. gos időtartama elérte az 51 hetet. A tartósan munkanélkü­liek 37 százaléka sem jára­dékban, sem az önkor­mányzatok által folyósítha­tó jövedelempótló támoga­tásban nem részesült: pe­dig 31 százalékuk már két év óta nem rendelkezik jö­vedelemszerző munkával. A gazdaságilag nem ak­tív népességbe tartozó pasz- szív munkanélküliek (ebbe a csoportba azok tartoznak, akik ugyan szeretnének el­helyezkedni és képesek is erre, de koruk, szakképzet­lenségük vagy a munkaerő- piac jelenlegi állapota miatt az álláskeresést eleve re­ménytelennek tartják) szá­ma 9 ezerrel csökkent, így 107 ezren vannak ebben a kategóriában. Az előbbi csoporton be­lül többen lettek, akik egyál­talán nem kívánnak dolgoz­ni. A KSH megállapítása szerint sajátos, hogy ez a növekedés elsősorban a ta­nulmányaikat már befeje­zett, de a nyugdíjkorhatárt még el nem ért 25—54 éves korosztály körében fi­gyelhető meg. Összesen kö­zel 490 ezer jövedelemszer­ző tevékenységet nem foly­tató 25—54 éves ember (ezek 1/3-a férfi) nyilatko­zott úgy, hogy nincs munka- vállalási szándéka. Feltéte­lezhető, hogy egy részük — legalábbis alkalmilag — a feketegazdaságban dolgo­zik. (k. m.) A piacokon, az illegális piacokon, az útszélen, a kéz alatt vásárolt műszaki cikkek számos csapdát rejtenek a jóhiszemű, fel­készületlen vásárlók szá­mára. Érthető módon min­denki igyekszik a lehető legolcsóbban beszerezni a számára szükséges áru­cikket, de a néhány ezer vagy csak százforintos nyereség gyakorta fordul a visszájára, temérdek kel­lemetlenséget és néha je­lentős veszteséget okozva a vevőnek. Ne vásároljanak olyan készüléket, amely nem rendelkezik a forgalma­záshoz szükséges papírok­kal! Elcsépeltnek, felesle­gesnek tűnhet az iménti mondat, de a gyakorlat, a rendre-sorra bekövetkező kellemetlenségek azt iga­zolják, hogy sokan nem veszik tudomásul az intel­met. A tájékozatlan, felké­születlen vevő kiszolgálta­tott helyzetben van a ke­reskedővel és leginkább a becstelen, hibás, szabály­talan vagy esetleg lopott áruval kereskedőkkel szemben. Vannak azon­ban olyan óvintézkedé­sek, amelyek betartásával elenyészően alacsony szá­zalékra csökken a vevők A nettó keresetek átlaga 25,5 százalékkal növeke­dett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Mivel a fogyasztói árak az első fél­évben csak 17,5 százalék­kal emelkedtek, a kerese­tek reálértéke 6,8 százalék­kal nőtt — állapítja meg a KSH tájékoztatója. Június hónapban a brut­tó átlagkeresetek 34 ezer forint körül alakultak. Ez az összeg 22,7 százalékkal magasabb az előző évi becsaphatósága. Ilyen alapelv például, hogy a kedvezőbbnek hitt árak miatt ne vásároljanak ille­gális piacokon vagy isme­retlentől kéz alatt. Az ese­tek túlnyomó részében az olcsóbb árak mögött hiá­nyosságok, szabálytalan­ságok nemritkán bűncse­lekmények rejtőznek. Az adott tennék árusítási jo­gával rendelkező üzletek­ben nem kell tartani az ilyen fondorlatoktól, de néhány alapvető követel­ményt ezen üzletekben is érdemes ellenőrizni. A megvásárolni kívánt ké­szüléknek rendelkeznie kell a forgalomba hozatal előtti kötelező minőség- vizsgálati (KERMI) szak- véleménnyel, magyar nyelvű vásárlói tájékozta­tóval (használati utasítás­sal), jótállási jeggyel és esetenként tartalékalkatré­szekkel. A vásárlást köve­tően kérés nélkül meg kell kapni a vásárlást iga­zoló, dátumozott blokkot, amelyet célszerű megőriz­ni. Nem árt felírni (ameny- nyiben a cím nem szere­pel egyetlen okmányon sem) a szervizelést végző cég nevét és pontos cí­mét. Meg kell győződni arról is, hogy a garancia­eredményeknél. Az adatok­ból kitűnik, hogy bár a fizi­kai és a szellemi foglalko­zásúak keresete is nőtt az egy hónappal korábbi ada­tokhoz viszonyítva, a növe­kedés mértéke rendkívül el­térő az egyes foglalkozá­sok esetében. Míg a fizikai dolgozók átlagkeresete alig haladta meg a 26 ezer forintot, a szellemi foglal­kozásúak több mint 51 ez­ret, a pénzügyi területen dolgozó szellemi foglalko­(jótállási)jegy minden szelvénye le van-e pecsé­telve és szerepel e rajta a vásárlás dátuma. Mindezek birtokában nem érheti a vevőt megle­petés, hiszen meghibáso­dás esetén sem terheli pluszköltség. A piacokon vett árucikkek esetében számos szabálytalanságot találtak a fogyasztóvédel­mi felügyelőség szakem­berei, de ezek közül is több olyan van, amely hát­rányos helyzetbe kénysze­ríti a jóhiszeműeket. Ilyen trükk például, hogy nem ad számlát, mond­ván, hozza vissza, ha nem jó, hiszen megisme­rik egymást. Ennél' vala­mivel fortélyosabb az a fajta jótállási jegy, amely­nek nincsen szervize, te­hát semmit sem ér. A hi­hetetlenül sokféle vevőt megkárosító tettek egyike a lopott áru értékesítése. Ezekhez semmiféle papírt nem szokás adni, áruk meglepően olcsó. Ameny- nyiben a rászedett vásárló szükség esetén nem tud beszámolni a készülék eredetéről, akaratlanul is gyanúba keveredhet. Nem éri meg! Szűcs László zásúak több mint 75 ezer forintot kerestek bruttó. A nettó keresetek átlaga 21 ezer 504 forint volt. A vegyiparban, a bányá­szatban és az energetika te­rületein tevékenykedők ke­resete a 30 ezer forintot is meghaladta. A legalacso­nyabb fizetések változatla­nul a textiliparban, a szál­láshely-szolgáltatások és a vendéglátás területén ta­pasztalhatók. Sz. L. B. Munkanélküliek ma és holnap Egyre többen feketén Növekedett a bérek reálértéke A KSH adatai szerint Tovább csökken a lakásépítkezés Országszerte, így Pest megyé­ben is csökken a lakásépítke­zések száma. A jelenség azonban nem új keletű, még csak nem is a rendszerválto­zással kezdődött, hanem a nyolcvanas évek eleje óta megfigyelhető, olvasható ki a Központi Statisztikai Hiva­tal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának a nem ré­gen megjelent kiadványából. Az évtized elején még évente átlagosan csaknem 7 ezer la­kás épült a megyében, a má­sodik felében már csak 5 ezer. A csökkenés nem állt meg a ’90-es gazdasági, társadal­mi és politikai fordulattal sem, sőt 1992-ben az előző évihez képest 22 százalékkal esett vissza a lakásépítkezé­sek száma. Az elmúlt évben mérséklődött a csökkenés, a 2,4 százalékkal épült keve­sebb lakás, mint 1992-ben. A felépült lakások száma azon­ban már nem több mint 3300. Az ezer lakosra jutó felépí­tett lakások számát (3,4) te­kintve egyébként Pest első a megyék között, tudható meg a KSH kiadványából. A tele­pülések között e tekintetben Nagykovácsi áll az élen (11,8), majd Tinnye követke­zik (11,1). A sor elején áll még Leányfalu, Solymár és Sződliget, valamint a váro­sok közül Budaörs és Érd. A rangsor végén a városok kö­zül Vác, Nagykőrös, Abony és Aszód található. Minden­képpen elgondolkoztató, hogy a megye 24 községében tavaly egyetlen lakás sem épült. Ezek általában ezer la­kosnál kisebb települések — például Csornád, Ipolyda- másd, Ipolytölgyes, Kisoro­szi, Perőcsény —, de ott van közöttük a nagyobb Kocsér és Kakucs, valamint a 4 ezer­nél is több lakosú Páty. A név szerint említett ezer la­kosnál kisebb településeken már 1992-ben sem épültek új lakások... Az önkormányzatok, gaz­dasági szervezetek egyéb­ként általában szinte teljesen kiszálltak a lakásépítkezések­ből, tavaly a felépült laká­sok 94 százalékát magánsze­mélyek építtették. H. P. Költségkihatás Zöldségből, hagymából az aszály ellenére is nagy á fel­hozatal a nagybani zöldségpiacon, az árak alakulásán már érződik az öntözési pluszköltség. És ez még nem minden, a rebesgetett benzin- és olajárak emelkedését minden bizonnyal azok is megérzik, akiknek nincs autó­juk. A termelők az önköltség-növekedést beépítik az árakba, s a jó termés ellenére a téli beszerzések a tava­lyinál többe fognak kerülni Erdősi Agnes felvétele Forintos hírek A Tchibo Budapest Kft. a hamburgi Tchibo GmbH százszázalékos leányvál­lalata arra számít, hogy az idén a magyarországi kávé összértékesítésben mintegy 15-18 százalé­kos részesedést szerez. Emellett várható: mivel a forint leértékelése miatt drágul a nyersanyag, a Tchibo is hamarosan ár­emelésre kényszerül. Az építőanyag-vásárlás rohamos csökkenése sem állította meg a fejlesztést és a választékbővítést az osztrák érdekeltségű Bra­mac Kft.-nél. Bár ez a cég is jelentős karcsúsítás­ra kényszerült, napjaink­ra már sikerült kihevernie a kereslet 50 százalékos visszaesését. Több mint 30 millió forintos költség­gel új technológiai sort ál­lítottak munkába. Debrecen város vízi köz­műveinek koncesszióba adása volt a témája a hét­fői rendkívüli ülésnek, mi­után a köztársasági meg­bízott törvényességi észre­vételében kifogást emelt a testület egy korábbi, a tárgykörben hozott hatá­rozat ellen. Eszerint a jö­vőben egy német cég, az Eurowasser GmbH mű­ködtetheti Debrecen vízi közműhálózatát és -léte­sítményeit. A pénteki jelentős forint- leértékelést követően a bankközi devizapiacon je­lentős mennyiségű valu­tát adtak el a résztvevők. A két nap alatt a Magyar Nemzeti Bank valószínű­leg mintegy 500 millió dollárnak megfelelő kül­földi fizetőeszközt vásá­rol meg — mondta Hárs­hegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szakember szerint ilyen mértékű leértékelés elkerülhető lett volna, ha nem alakul ki jelentős spekulációs hullám, ame­lyet a különböző tudomá­nyos kutatóintézetek túl­zott mértékű előrejelzései nagymértékben tápláltak. Az integráción kívüli szénbányák helyzetének megoldására a kormány­nak kell intézkednie, a probléma ugyanis nem el­sősorban gazdasági, ha­nem alapvetően foglal­koztatási kérdés. Az érin­tett hét bányaüzemnél megközelítően 4500-an dolgoznak. Tény az is, hogy magasak a bezárás társadalmi költségei és a bányák egy részének azonnali pénzügyi segít­ségre van szüksége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom