Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-08 / 158. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 8., PÉNTEK 3 Szuhay Balázs Rendezők A színházi világban szállóigévé vált Salamon Béla kérdése az akkor főrendezővé kinevezett Kazimir Károlyhoz: — „Mondja, aranyoskám, maga már rendező' is, vagy még csak főrendezői” Nem is tudom, miért jut eszembe folyton ez a szellemes mondás, amikor az új parlament munkáját nézem a tévében... Hát igen... Rendező'sokféle van. Akárcsak képviselő. Van, akinek az a legfőbb célja, hogy minden fordítva legyen, mint idáig volt. Erről is van egy színházi tanmese. Miért jobbak a vidéki előadások, mint a budapestiek? Mert a fővárosi rendező, mielőtt megrendez egy színdarabot, kiutazik Párizsba vagy Londonba, hogy megnézze az ottani előadást. Pontosan jegyzeteli, ott mi történik a színpadon, aztán hazajőve ezekre a jegyzetekre támaszkodik. De hogy ne lógjon ki a lóláb, „apró”módosításokat eszközöl. Az a szereplő, aki Párizsban vagy Londonban jobbról jött be a színre, az ő rendezésében balról fog bejönni, aki ott balról, itt jobbról... A vidéki színháznak szerényebb a költségvetése. Az ottani rendező csak Pestre tud felutazni „tanulmányútra”. Szorgalmasan jegyzetel a pesti előadáson, aztán visszatérve városába, jegyzetei alapján megrendezi az előadást. De hogy mégse legyen teljesen azonos, szerény változtatással él. Aki Pesten jobbról jött a színre, nála balról — és viszont... Csoda-e, hogy nálunk a világvárosi előadások kisvárosokban születnek? Valami hasonló érződik a parlament munkájában is. A fővárosi parlamentében... Sokan igyekeznek lemásolni a nyugati (főleg az angol és amerikai) képviselőház munkáját. De hogy a másolás ne legyen szolgai, némileg módosítanak rajta. Nem sokat, csak any- nyit, hogy minden fordítva legyen... Nem kellene létrehoznunk egy vidéki parlamentet is? És mert három a magyar igazság, álljon itt egy harmadik színházi történet is, a diktátorhajlamú rendezőről. Igaz mese, megtörtént. Az ifjú titán rendező felszólt az idős, tapasztalt színésznek a színpadra: — Ennél a mondatnál ülj le! A színész megdöbbent. A színpadi szituáció egyáltalán nem indokolta a leülést. Megkérdezte: — Miért üljek le? Nyeglén csattant a válasz: — Mert én azt mondtam! Hát igen... Aki már rendező, az rávezeti a színészt arra, mit tegyen a színpadon. Aki még csak főrendező, az dirigál, „...mert én azt mondtam...” Az új Országgyűlésben idáig két törvény született. Az egyik megszüntette az egyik — talán legjobban működő — minisztériumot, a másik lehetővé tette a polgármesteri és a képviselői poszt együttes betöltését. Mindkét elgondolás vitatható, de talán kellő indokolás mellett elfogadható lett volna. Am az indokolás rövid volt, és velőtlen. Nagyon emlékeztetett az imént idézett rendezői válaszra: „mert én azt mondtam...” Az indulás rosszat sejtet. Nehéz idők jönnek... És nem azért, mert én azt mondtam... Kész a koalíciós program Az MSZP és az SZDSZ vezetői tegnap alig másfél órás tárgyalás után megegyeztek a koalíciós kormány programjában, így már csak a szöveg stilizálása, lektorálása van hátra — mondta el Pető Iván, az SZDSZ elnöke a tanácskozást követően az újságíróknak. Az anyagot a terveknek megfelelően ma eljuttatják az országgyűlési képviselőkhöz és mellékelik hozzá a kormányalakításra felkért politikus, Horn Gyula kísérőlevelét is. A kormányprogram vitájára a jövő héten kerül sor a T. Házban. A program terjedelme közel másfél száz oldal, tudták meg a sajtó képviselői Horn Gyulától. Az utolsó egyeztetésen tartalmat érintő vita nem volt, és személyi kérdések sem kerültek szóba. A politikai államtitkárokról várhatóan a jövő héten tárgyalnak a két párt vezetői. Az MTI értesülése szerint már csak a művelődésügyi tárcánál kétséges a szocialista államtitkár személye. A jövő héten megkezdődik a kormány vezető tisztségviselőinek parlamenti meghallgatása. Baráti kézfogás a felmentett alelnököknek Kolozsvár: kormánytiltakozás (Folytatás az L oldalról) Juhász Judit ezután- bejelentette, hogy a kormány napirenden kívül foglalkozott a kolozsvári főtéren — tegnap — megkezdett régészeti ásatásokkal. Az ügyvezető kabinet állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy ásatások címén megbontsák a kolozsvári főtér arculatát. Ez az ásatás — amely az erdélyi magyarság, illetve Kolozsvár városának egyik legszebb szimbóluma ellen irányul — a romániai magyarság és a város lakossága érzéseinek olyan tudatos megsértése, amely a város nyugalmának feldúlása mellett interetnikai feszültségek keltésére is alkalmas. A magyar kormány sajnálattal vette tudomásul, hogy bizonyos román politikai körök kedvezőtlen irányba kívánják befolyásolni az ország demokratikus fejlődését, a nemzeti megbékélést és a két ország kapcsolatainak alakulását. A kabinet tiltakozik az erőszak alkalmazása ellen, és elvárja, hogy a román kormány megtegye a szükséges intézkedéseket Kolozsvár nyugalma és a nemkívánatos magyar—román ellentétek megelőzése érdekében. A kormányszóvivő egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a magyar kabinet nem először kap szomorú híreket Kolozsvárról, hiszen már tavaly novemberben is történt kísérlet az UNESCO védett műemlékek listáján szereplő Mátyás-szobor jellegének megváltoztatására. Juhász Judit beszámolt arról is, hogy a kormány a törvényhozás elé terjesztette azt a javaslatot, amely lehetővé teszi azoknak a brit katonáknak a belépését Magyarország területére, akik részt vesznek a szeptember 6-a és 24-e között megrendezendő magyar—brit közös hadgyakorlaton. Kajái József, a Miniszterelnöki Hivatal búcsúzó közigazgatási államtitkára rámutatott, hogy — a napokban megjelent egyes sajtóinformációkkal ellentétben — a Külügyminisztériumnak nincs hárommil- liárd forintos hiánya. A tárcánál jelenleg — a többszöri forintleértékelések miatt — 700 millió forintos hiány van, de ennek egy része pótolható a hazánkon átutazó sok ezer török vendégmunkás vízumdíjával. * A Magyar Út Körök Mozgalom tagjai és más társadalmi szervezetek képviselői ma 17 órakor baráti kézfogással fogadják Csúcs Lászlót a Pollack Mihály téren és Nahlik Gábort a Szabadság téren. Ezt követően szolidaritási gyűlést tartanak 18 órakor a Vérmezőn. Céljuk a két véleményük szerint méltatlan körülmények között eltávolított vezető iránti megbecsülésük és ro- konszenvük kinyilvánítása. Pártelnök kerestetik az MDF-ben A nagykövetek védelmében (Folytatás az L oldalról) Az országos gyűlés vidéki küldöttei ezentúl a budapesti küldöttek otthonában kapnak szállást, mellyel régi hagyományt támaszt fel az MDF — közölték a tájékoztatón. Egy kérdésre válaszolva Herényi Károly kitért Gra- nasztói György brüsszeli magyar nagykövet lemondásának körülményeire is. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy ez a lépés a leendő külügyminiszter azon üzenetének egyik következménye, miszerint a politikai szerepet vállalt nagyköveteknek távozniuk kell posztjukról. Az MDF neheztel azért, ha nyomást gyakorolnak a nagykövetekre, akiknek törvényes joguk a politikai szerepvállalás. — A mostani választások után merőben más helyzetben vetődött fel ez a kérdés, mint 1989-ben — emlékeztetett rá a szóvivő. — Akkor rendszerváltás, most pedig — az MDF reményei szerint — csak kormányváltás történt Magyar- országon. A rendszerváltó kormány 1990-ben azokat a nagyköveteket hívta visz- sza, akiket még az MSZMP külügyi osztálya nevezett ki — mutatott rá Herényi Károly. A szóvivő végül bejelentette, hogy az MDF elnöksége — bár az ügyvezető elnökség folytatja munkáját — legközelebb csak augusztus közepén tart ülést. (t. á.) Felrobbantották tegnap azokat a bombákat, amelyeket az expóépítkezések során az Eötvös Loránd Tudományegyetem tervezett déli épületének földmunkáinál találtak. A bombákat, amelyek valószínűleg a II. világháború idejéből származnak, néhány hete találták meg 6 méter mélységben. A nagy mennyiségű robbanóanyagot (mintegy 40 kilogrammot) azért nem szállították el rögtön a helyszínről, mert a honvédség tűzszerészei szerint mozgatásuk túl veszélyes lett volna MTI-felvételek Bolgár György: Az újságírásnak jót tett a Pesti Hírlap megszűnése A Respublika júliusi számából tekintsünk bele abba a beszélgetésbe, amelyik Bolgár György- gyel, a rádióból eltávolított szerkesztővel, jelenleg a Helikon Kiadó igazgatójával készült. Már maga ez a tény is figyelmet érdemel: az eltávolított rádiós hamar megtalálta boldogulását, egy kiadó igazgatója lett, miközben kalapoztak neki az aluljárókban. Am e tény is mutatja, a Bolgárok sokkal talpraesetteb- bek annál, semhogy az általuk évtizedeken át félrevezetettek filléreire szükségük lenne. A Respublika kíváncsiskodó újságírója a beszélgetés elején leszögezi: „Sokan szeretnének olyan színvonalon írni, rádiózni, ahogy ő teszi”... Sietve hozzáteszem. tán még többen vannak, akik mégsem szeremének olyan színvonalon írni és rádiózni, ahogy azt Bolgár György tette, merthogy ahhoz alapvető neveltetésükkel kellene szakítani, elfelejteni kedves szüleik intelmét, mely így szólt, kisfiam hazudni szigorúan tilos. Ám nézzük a beszélgetés eme részét: „A Pesti Hírlap eltűnése lehet egy tisztulási folyamat kezdete?” — kérdi az újságíró, és íme Bolgár György válasza: „Megszűnésükkel a magyar sajtó tisztább lett, ez egyértelmű. Jót tesz az újságírásnak, ha ez a hangvétel megszűnik, de a kérdés nem ilyen egyszerű, mert az itt dolgozó emberek biztosan keresni fognak más megjelenési formát, új orgánumokat.” Azt hiszem ez az „emberséges, tiszta hang” minden olvasóban nyomot hagyott, s tán hibaként róják fel az újságírónak, hogy nem tette hozzá, sokan szeretnének úgy gondolkozni, mint Bolgár György, aki a jelek szerint szívesen megtisztítaná a magyar sajtót a nemzetben gondolkodóktól, ki'tudja, tán a recskihez hasonló táborba is beutalná őket. (Vödrös) Bolgár internálna