Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-06 / 156. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. JULIUS 6., SZERDA A szakmai szervezet tiltakozása Nem ez a megoldás A Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szőlő 1990. évi LXV1I. törvénymódosítás a parlamentben jelenleg tárgyalás alatt lévő' tervezetéről a következő' nyilatkozatot tette: A módosításra vonatkozó törvényjavaslattal alapvetőén nem értünk egyet. Önkormányzati szövetségünk megítélése szerint az országgyűlési képviselői és a polgármesteri funkció egy idejű betöltése mind elméleti, mind gyakorlati oldalról vitatható. A gyakorló polgármesterek szempontjából, a két funkció egy idejű, igényes ellátása megoldhatatlan. Az Országgyűlés általunk ismert munkarendje nem teszi lehetővé a—polgármesteri szándékok szerint tovább növekvő'—feladatok folyamatos ellátását, s joggal fog ellenérzést kiváltani a településeken a — terv szerint a lakosság által közvetlenül — választott polgármesterek állandó távolléte. Az eddigi polgármesteri munka ledegradálásának érezzük azt a javaslatot, hogy majd az alpolgármester viszi az ügyeket. Nem szólva arról a többletköltségről, amit a helyettesítés megoldása jelent az önkormányzatnak. Az önkormányzati érdekérvényesítésnek, érdekképviseletnek nem a törvényhozásban személyeken keresztül való megjelenés a megoldása. (Ez sokkal inkább egy konkrét település vagy egy adott önkormányzati szint érdekében a kizárólagos képviselete lesz a többi önkormányzat, illetve az általános önkormányzati érdekek rovására. Az Órszággyűlésben „országgyűlési képviselő- höz”nem jutó települések eleve hátrányos helyzetbe kerülhetnek.) Meggyőződésünk, hogy az önkormányzatok általános és sajátos érdekeit integráltan megjelenítő önkormányzati szövetségnek kell garanciákat kapniuk a megfelelő partnerségre és a társadalmi, állami érdekegyeztetésben való megjelenésre. Kompromisszumként elfogadható számunkra, hogy csak olyan településeken lehessen országgyűlési képviselő a polgármester, ahol a törvény ma is úgy rendelkezik, hogy az csakis társadalmi funkcióban, mellékállásban tölthető be. Ez esetben is fontosnak tartjuk megszorító törvényi tisztázdvnt Dr. Gémes György elnök Csúcs László közleménye Jogsértő kezdeményezés? Parlamenti napló Zöld út polgármestereknek Csúcs László tegnap az MTI- hez eljuttatott közleményében visszautasítja a rádiós végkielégítések törvényességét megkérdőjelező nyilatkozatokat. A rádió alelnöke ebben kifejti: „Az elmúlt napokban vezető politikusok több alkalommal foglalkoztak a rádiós és tévés végkielégítéssel. így például Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője jelezte, hogy Bo- ross Péter ügyvezető miniszterelnöknél kezdeményezik a nagy összegű végkielégítések kifizetésének leállítását.” A továbbiakban a rádió alelnöke közli: „a Magyar Rádióban a végkielégítések kifizetése a törvény előírása szerinti módon és mértékben történik, annak esetleges leállítása jogsértő cselekmény.” A Magyar RáBefejeződött a Munkaügyi Minisztériumban a Csúcs László ellen indult szabálysértési eljárás. Mécs László Szilárd, az alelnök jogi képviselője bejelentette: törvényességi felülvizsgálatot kér a Fővárosi Főügyészségtől, mert aggályosnak tartja a szabálysértési eljárás lefolytatását, a bizonyítási eljárás törvényességét. A tárgyalást Bonifert György, az Országos Munka- védelmi és Munkaügyi Felügyelőség Fővárosi Felügyelőségének igazgatóhelyettese vezette, s ennek során valameny- nyi érdekelt jogi képviselője írásban és szóban egyaránt megtette érdemi nyilatkozatát. Mécs László Szilárd nyolcoldalas beadványában indítdiótól a napokban megvált vezetők végkielégítésével kapcsolatban az alelnök kijelenti: „nem kaptak végkielégítést, mert közalkalmazotti jogviszonyuk lemondással, illetőleg közös megegyezéssel szűnt meg, ez esetben végkielégítés nem jár.” Csúcs László hozzátette: „ugyanakkor az áprilisi létszámleépítéssel felmentett rádiósok juttatásukat megkapták, amely egyes, nem vezető munkatársak esetében meghaladta a másfél millió forintot is”. Csúcs László végezetül kijelenti: „a végkielégítés kifizetése nem kegyúri adomány, hanem a törvényes feltételek fennállása esetén a munkáltatót terhelő kötelezettség”. ványozta, hogy a szabálysértési hatóság szüntesse meg az eljárást Csúcs László ellen, mert szerinte, nem nyert bizonyítást, hogy a rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke megsértette volna a vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket. Dénes Gábor, Fehérvári Győző, Katona Terézia és Záboji Jánosáé jogi képviselője, Mohácsi János ugyancsak az eljárás megszüntetését javasolta, miután szerinte az egész ügy nem a szabálysértési hatóságra tartozik. Bonifert György bejelentette: az eljárás bonyolultságára való tekintettel él a törvény által megszabott háromnapos „gondolkodási idővel” így július 8-án, pénteken hirdet határozatot az ügyben. (Folytatás az L oldalról.) Ebben a fiatal demokrata politikus azt szorgalmazta, hogy a kormány 120 napon belül terjessze elő azokat a törvény- módosításokat, amelyek az NGKM megszűntével, az ipari és kereskedelmi tárca hatáskörének változása miatt szükségesek. Jogos kifogásként ismerte el Kuncze Gábor az indoklás rövidségére vonatkozó bírálatokat, kijelentette: hibát követtek el, s ezért elnézést kért az előterjesztők nevében. A törvénymódosítás megszavazása után az elnöklő Gál Zoltán házelnök szünetet rendelt el, mivel az illetékes bizottságok egyelőre nem végeztek az összeférhetetlensé- gitörvény-módosítás tárgyalásával. A szünet után Salamon László alelnök — Szabó Iván javaslatára — elhalasztotta a polgármesteri összeférhetetlenség módosításáról benyújtott önálló indítvány részletes vitáját, és ismét megnyitotta az általános vitát. Az MDF frakcióvezetője kérését azzal indokolta, hogy a hétfői vita óta az érintett bizottságok meghallgatták az önkormányzati érdekképviseletek képviselőit, így új helyzet állt elő. Szabó Iván javaslatát Torgyán József (FKGP) frakcióvezető is támogatta, aki azt indítványozta, hogy Hack Péter, az alkotmányügyi bizottság elnöke ismertesse az érdekképviseletek véleményét. Csapody Miklós (MDF) a Magyar Önkormányzatok és Ónkormányzati Képviselők Szövetségének álláspontjáról számolt be, amely szerint, ha megszűnik az összeférhetetlenség a polgármesteri tisztség és az országgyűlési mandátum között, akkor az érintett képviselők csak az egyi tiszteletdíjukat vegyék fel. A részletes vitában Pusztai Erzsébet (MDF) rámutatott, hogy a módosításnak hosszú távú következménye lehet. Várható ugyanis, hogy az országgyűlési képviselők ezután nagy számban indulnak majd az önkormányzati választásokon, és feltehetően a nagyvárosok ismert polgár- mesterei is elindulnak majd az országgyűlési választásokon. Kónya Imre (MDF) kapkodva elkészített, elhamarkodott javaslatnak nevezte az indítványt, és feltette a kérdést: miért volt ennyire sürgős a módosítás beteijesztése. A képviselő ezután arra figyelmeztette a koalíciós pártokat, hogy fogadják el az ellenzék konstruktív javaslatait, legyenek mértéktartóak. Hozzátette: a módosítás elfogadása a jogfolytonosság elleni súlyos lépés lenne. A törvényhozás végül 215 szavazattal, 50 ellenében, 21 tartózkodás mellett megszavazta az indítványt. A kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály megszünteti azt a tiltó rendelkezést, amely miatt polgármesterek eddig nem lehettek országgyűlési képviselők. Még tán hízhatunk Az új Országgyűlés már az első pillanatokban bizonyítani tudja, hogy hatalmi gűgrűl az elmúlt négy esztendőben esz- telenség volt beszélni, hiszen az igazi gűg most következik. Csupán abban bízhatunk, hogy a Szabad Demokraták Szövetségében és a Magyar Szocialista Pártban, illetőleg a képviselő- csoportjaikban lesznek olyan józan gondolkodású, tisztességes emberek, akik egy idő után ki tudják majd mondani: eddig és ne tovább. Nem hiszem el, hogy például Kuncze Gábor olyan beterjesztésekre bólintson, amelyek előkészítetlenek, megalapozatlanok, pusztán a hatalom diktálta őket. Nem hiszem el, hogy Szűrös Mátyás, Annus József vagy Kósa Ferenc olyan mértékben elveszítheti józan ítélőképességét, mint például Keleti György, aki a tegnapi Magyar Hírlapban azt a stílust tartja követendőnek a miniszterváltás idején, mint amelyet Kárpáti Ferenc egykori honvédelmi miniszter képviselt. Mindezek jelzik, hogy a majdnem háromszáz fős kormánypárti parlamenti koalíció olyan mértékben megosztott, amilyet az elmúlt négy évben tán csak az Antall József és a Torgyán József közti ellentétek mutattak. Ám ez is kismiska ahhoz, ami előtt állunk, hiszen ez a parlament, s ez is az első percekben kiderült, gyönge másolása elődjének. Az elmúlt négy évben viták folytak, néha majdhogynem késhegyre menő- ek, de mindez a demokráciát, a parlamentarizmust jelentette. A következőkben mindezekre csak akkor számíthatunk, ha az előbb említett urak nem öltik magukra azt a mezt, amelyet majd pártjuk kíván rájuk erőltetni. Ha ez így igaz, akkor tán még lehetnek reményeink. (Vödrös) Varsói randevú A távozó és a hivatalba lépő kormányzat megállapodása alapján hárman képviselik Magyarországot holnap Varsóban a visegrádi külügyminiszterek és az amerikai diplomácia irányítójának találkozóján. A magyar delegáció tagja lesz Jeszenszky Géza, az ügyvezető kormány külügyminisztere, Kovács László, az új koalíciós kormány külügyminiszter-jelöltje, és Szent- Iványi István, a leendő külügyi politikai államtitkár. A varsói találkozó előkészületéről Kovács László tájékoztatta tegnap az MTI-t. A politikus elmondta: a magyar delegáció „vegyes” összetétele alkalmat ad arra, hogy a távozó külügyminiszter, Jeszenszky Géza elbúcsúzzék kollégáitól. Ugyanakkor hivatalba lépő külügyi vezetőként Szent-Iványi Istvánnal lehetőséget kapnak arra, hogy bemutatkozzanak leendő nemzetközi partnereiknek. Megállapodtak abban is, hogy Varsóban az egyes kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspontot már nem Jeszenszky Géza, hanem Kovács László fejti ki. A főbb témakörök felölelik a közép-európai térség belső helyzetét, a régió országainak egymáshoz való viszonyát, illetve a térség és az Egyesült Államok kapcsolatait. Várják az új elnököt Július 15-éig, az új kormány megalakulásáig fogom ellátni a kárpótlási hivatal elnöki teendőit — mondta Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke tegnap az MTI kérdésére. Az államtitkárnak egyelőre nincs tudomása arról, hogy ki lesz az utódja, de szeretné már az új elnöknek átadni a folyó ügyeket. A hivatal hároméves működéséről már elkészült az összefoglaló anyag az új vezető számára. Az átadás azonban nem csak a tények közlését jelenti, hanem számos olyan információ ismertetését is, amely szükséges ahhoz, hogy helyesen tudja értékelni az új vezető a tényeket — mondta Sepsey Tamás. Véleménye szerint ez a kárpótlási hivatalnál is inkább így van, mert a hivatal vezetője miniszteri és közigazgatási államtitkári feladatokat is ellát egy személyben. így nincs, aki tovább vigye az ügyeket az elnök távozása után. Ezért is tartaná szerencsésnek, ha olyan ember követné őt az elnöki poszton, aki részt vett a kárpótlás végrehajtásában, ismeri az eljárásokat, együtt élt a kárpótlással. A leköszönő államtitkár szerint az elnöki funkció a jövőben nem lehet politikai jellegű beosztás. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetőjének tisztán közigazgatási feladatokat kell ellátnia. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete gödöllői táborában gyermekek és szülők az együtt pihenés mellett csoportos foglalkozásokon is részt vesznek. Az ügyes kezdek agyagozhatnak, festhetnek. Képünkön Fóthi Zsuzsa papírhajtogatást tanít Krekács Róbert felvétele Szüntessék meg az eljárást
