Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. JÚLIUS L, PÉNTEK A gazdák szolgálatában A hivatal sem ül ölbe tett kézzel Az agrárigazgatás időszerű kérdéseiről és feladatai­ról tartott megbeszélést megyénk három településén a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal az Állat­egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomással és a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomással kar­öltve. A tanácskozássorozat — melynek meghívottal az egyes önkormányzatok jegyzői, a földkiadó bizott­ságok elnökei, a körzeti falugazdászok, a gazdálko­dók és az érdek-képviseleti szervek voltak — Ceglé­den ért véget. Tunyogi Andrást, a megyei földműve­lésügyi hivatal vezetőjét a fórumokon szerzett tapasz­talataikról kérdeztük. Kilenc hektár mák a dányi határban Közös úton a boldogulásért Egy székely népmese szerint a mákvirág elvarázsolt tündérlány, akit egy gonosz szellem féltékenységből va­rázsolt jellegtelen, szürke virággá. Hogy jellegtelen, azt vitatom. Egy hatalmas mákvirágtábla a fakólila színe ellenére is megkapó látvány. A gyenge szélben ringó vi­rágerdő messziről úgy hat, mint egy nagy báli forgatag, amiben azonos színű tüllruhába öltözött bakfisok tán­colnak. — Az effajta megbeszélé­sek már hagyományosnak mondhatók megyénkben — mondotta Tunyogi András. — Ezekkel az a célunk, hogy az agrárigazgatás ne csak akkor találkozzon az emberekkel, amikor meg­hoz egy határozatot, hanem állandó kapcsolatban le­gyen velük. Hiszen a határo­zatokat alkalmazni is tudni kell. A jogszabályok pedig eleve két részből tevődnek össze. Az egyik részük fog­lalkozik a talajvédelemmel, az eboltással, a marhalevél kérdésével s hasonlókkal. A másik viszont bizonyos adható támogatásokról szól. A hivatal is tanul — Ezek megismerésében se­gít a hivatal? — Kötelességünknek érez­zük, hogy az érintettek tud­janak ezekről, s hogy tudja­nak velük élni is. Nem ülhe­tünk ölbe tett kézzel, várva azt, hogy majd megkérdez­nek ezekről. Azért fontosak ezek a fórumok, mert az ér­dekeltekkel tudatjuk, hogy mik az elvárások, ám egy­idejűleg az elvárásoknak való megfeleléshez nyújtott lehetőségekről is szólunk. Sokszor megdöbbenve ta­pasztaljuk: automatikusan járó támogatásokért milyen sokan megkésve jelentkez­nek. Tehát az ilyen fórumo­kon felhívjuk az érdekeltek figyelmét, s megvitatjuk a lehetőségeket. — Ha egyes kérdéseket megvitatnak, az azt jelenti, hogy nem csak a gazdák számára hasznos egy ilyen találkozó. — Tulajdonképpen ezen alkalmakkor mérhetjük fel mi is, hogy mi érdekli legin­kább az embereket. Nagyon jó ebben a közös gondolko­dásban, hogy látjuk: milyen problémák kerülnek felszín­re. Ezentúl azonban van még az egésznek egy rend­kívüli tanulsága: halljuk a véleményeket. A tanácsko­zás tehát egyfajta vélemé­nyező fórumként is szolgál. Az összegyűjtött kérdése­ket, javaslatokat a földmű­velésügyi hivatal továbbítja a megfelelő felettes szervek­nek. Nem biztos, hogy ezek közül a jövőben mindegyik hasznosítható lesz, de mint információ szerepelni fog. Nem unatkoztak — A konzultációkon mely té­mák iránt mutatkozott a leg­nagyobb érdeklődés? — Rengetegen kérdez­tek minket az állattenyész­tési támogatásokról, s na­gyon sokan jelezték érdek­lődésüket az őszi munkák pénzügyi kérdéseivel kap­csolatban. Ugyanígy fog­lalkoztatja a gazdákat a be­takarítási munkák támoga­tása és a forgóeszközökre felvehető hitelek is. A fó­rum utolsó helyszínén, Cegléden vetődtek fel a kárpótlás egyes részeinek rendezetlenségei. Sajnos még több helyen ott tarta­nak, hogy miként kell kije­lölni a kárpótlási földala­pot. Az időik során ugyan­is voltak változások, s így a nyilvántartott adatok és a valódi helyzet között bi­zony adódhatnak eltérések. Lesz folytatás — A felsorolás alapján úgy látszik nem voltak hiá­ba ezek a fórumok... — Bizony nem. Nagyon sok vita volt a természet- védelmi területeket illető­en is. Arról volt szó, hogy ezek csak állami tulajdon­ban lehetnek. A következő lépés az volt, hogy ezekre is lehet licitálni. Később az Alkotmánybíróság meg­változtatta a törvényt, s is­mét állami tulajdonba ke­rültek. Nagyon sokan tuda­kolták: hogyan lehet ezt megoldani? Ám az állami földek kijelöléséről, a rész­aránytulajdonokról vagy a tanyákat övező földekről is hasonlóan nagy vita ala­kult ki. Ugyancsak lénye­ges témának bizonyult a föld használatának kötele­zettsége vagy a méhek vándoroltatásának kérdé­se, s változatlanul sok gond van a marhalevéllel is. Ezekre mind-mind visz- sza kell térnünk majd a ké­sőbbiekben. — Az összejövetelek te­hát nem egyszerű előadás- sorozatok voltak, hanem sokkal inkább tapasztalat- cserét jelentettek. — Az összejövetelekre a legmegfelelőbb szó talán a kerekasztal-beszélgetés len­ne — vélekedett a hivatal vezetője. — A jövőben cél­szerű lenne még kisebb egységeknek rendezni ha­sonlókat, vagy a legna­gyobb érdeklődést kiváltó gondokkal, kérdésekkel kü­lön, részletesen foglalkoz­ni. A szakigazgatásnak, az államigazgatásnak a szolgá­lat a feladata. S nem az, hogy intézkedjünk, hanem az, hogy elintézzünk, meg­oldjunk problémákat. (nádai) Távol áll tőlem a sértő szándék, de Szekeres József­ről, a szerény, csendes dányi gazdáról első látásra senki sem gondolná, hogy jól kép­zett agrárszakmémök. Neki és a dányi gazdakör jó néhány tagjának úgyszin­tén egy rossz szellem avat­kozott bele a sorsába, amit nyugodtan nevezhetünk el­vetélt mezőgazdasági politi­kának. Szekeres József 1981-ben államvizsgázott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem agrárkémiai szakán, s mint növényvédelmi szakmér­nök ötezer forintos fizetés­sel kezdett a dányi Magvető 7sz-ben. Ennyi pénz már ak­kor is kevés volt, ha az em­ber ötödmagát kellett eltart­sa, ahhoz viszont a tsz-nek nem ment olyan jól, hogy a kezdőknek többet fizessen. Később csak romlott a hely­zet, a melléküzemágak nem­hogy hasznot hajtottak vol­na, de még azt is elvitték, ami az alaptevékenységből, a mezőgazdasági termelés­ből összejött. Nagy fába vágta a fejszét — A csődhelyzet sokunkat arra késztetett, hogy a háztá­jiban és a bérelt földeken próbáljunk jövedelemkiegé­szítést szerezni. Magam do­hányt, majd hajtatott zöld­hagymát termesztettem, el­sőként kezdtem a tálcás ki­csomagolású korai hagyma forgalmazását a megyében. Ma is csináljuk a feleségem­mel, de ez a család szükség­letéhez mérten igen csekély bevétel. Sőt, még azt sem mondhatom, hogy a kárpót­lásból és vásárlás útján meg­szerzett 25 hektár föld el tudja tartani a családot. A jelenlegi „konstellációban” legalábbis nem — teszi hoz­zá Szekeres gazda, a dányi gazdakör alapító elnöke. — így aztán a föld mellett főál­lásban a Central Farm Kis­termelő Szövetkezetnél dol­gozom mint növényvédel­mi szaktanácsadó. Szekeres József a maga földjén kukoricát és napra­forgót termel, az apja ki­lenc hektárján pedig étkezé­si mákot. Tulajdonképpen ez hozott ki Dányba, lévén, hogy ilyen nagy fába — ek­kora területen — tudomá­sunk szerint nem vágta sen­ki a fejszéjét ebben a „mű­fajban”. Ä mák ugyanis igen igényes portéka, 20-25 aranykoronás földet igé­nyel. A homokot nem tűri, a szél hordta homokban zsenge korában könnyen megfullad. (Ezt hívják erre­felé jászesőnek.) — A talaj az hagyján, azt mi választjuk ki, tudjuk, hogy oda nem szabad vetni, ahol előzőleg kapásnövé­nyek voltak. De túl ezen, ér­zékeny a peronoszpórára, a fagyra, könnyen megtámad­ja a máktokbarkó és a mák- tokszúnyog — sorolja a mák „bolondériáit” Szeke­res József. — Ezeket csak rendszeres, intenzív vegy­szerezéssel lehet megelőz­ni, különben oda az egész termés. A mákra mindig van kereslet Igényes, érzékeny, de meg is hálálja a törődést. Már egy közepes termés 5-600 kilogramm mákot garantál egyetlen hektár földről. Az idén előreláthatóan ennyi lesz, s a terménykereske­dők 150—180 forintot prog­nosztizálnak kilónként. Vagyis közel háromszor any- nyi jövedelmet hoz, mint a kalászosfélék. Van aztán egy másik előnye is, nincs gond az értékesítéssel, jólle­het az országos össztermés jóval több, mint amennyi a bejglibe és a mákosgubá­hoz szükséges. — A mák kétharmadát nyugati exportra termeszt­jük — világosít fel Szeke­res József. — Ugyanis a nyugat-európai országok­ban kivétel nélkül tilos a ter­melése, ami a tok ópiumtar­talmával van összefüggés­ben. Valóban van, de nem mindegyik mákfajtában. Ná­lunk is termelnek egy gyógyszer céljára kitenyész­tett hibridet, amiből a Tisza- vasvári Gyógyszergyár von­ja ki a morfium alapanyagát. — Vagyis az ön által ter­melt mákgubók nem alkal­masak ópium előállítására? — Olyan csekély az alka­loidtartalmuk, hogy gyakor­latilag nem vonható ki belő­le drog. Amit viszont a gyógyszergyárnak termel­nek, ahhoz a gyár adja a ve­tőmagot, s a termelés egész folyamatát figyelemmel kí­sérik. Bár sok máktermelőt ismerek, olyanról nincs tu­domásom a térségben, aki gyógyszermákra kötött szer­ződést. Ennek elsősorban a fölöttébb igényes betakarí­tás az oka. Az étkezési mák aratása, cséplése kombájn­nal történik, míg a gyógy- mákot kézzel kell aratni, hogy a szár és gubó épen maradjon. Jövőre lesz kombájn is — Önnek vannak gépei, nem lesz gondja a betakarí­tással? —- A gazdakör tagjai kö­zül heten összeálltunk, s a kombájn kivételével min­den más gépet megvettünk. A kombájnra már nem futot­ta a pénzünkből, az idén még bérmunkában végeztet­jük a betakarítást. Gond nincs vele, le vagyunk szer­ződve. S ahogy az idei ter­més mutatkozik, a nyereség­ből kiszorítjuk a kombájnra valót is. Az elvarázsolt mákvirág nem tud visszaváltozni tün­dérré — gondolom útban hazafelé Szekeres József máktáblája, mellett. Ám a gazda, a gazdák szembe­szálltak a múlt rossz szelle­mével, s a közös szónak új tartalmat adva, közösen jár­ják a boldogulás útját. Matula Gy. Oszkár KERES — Olyan vállalkozók jelent­kezését váijuk, akik Se- ghers fajta sertést kíván­nak tenyészteni. A jelent­kezőknél környezettanul­mányt végzünk, annak ér­dekében, hogy a személyi és tárgyi feltételek egy­aránt biztosítottak legye­nek e fajta tartásához. Erre akkor is sor kerül, ha a termelő a saját tőkéjéből kívánja a termelést megva­lósítani. Ha a körülmé­nyek nem megfelelőek, úgy eleve nem vásárolhat­nak ebből a fajtából. Azoknak, akik hitelből kívánnak hizlaljii, a hitel- ügyintézést mi bonyolít­juk. Felhívjuk az érdekel­tek figyelmét, hogy az OTP csak abban az eset­ben folyósít hitelt erre a célra, ha a termeltető a hi­telkérelmet szakmailag és pénzügyileg megalapozott­nak ítéli meg. Ezt a felada­tot a gazdakörök megyei szövetsége ellenszolgálta­tás nélkül végzi a tagság­nak. A Seghers fajta tartásá­nak várható jövedelmező­ségéről még nincs konkrét prognózis, mivel a várha­tó költségek a takarmány­árak változásának függvé­nyében alakulnak. A jelen­legi árak mellett a várható költségek: tenyészsüldő- nél 100 kg-os alapár:- 20-25 ezer, tenyészkocá- nál 25-30 ezer forint. A koca évi takarmányköltsé­ge kb. 20 ezer forint, ezek általában 2,5-3 évig ma­radnak a termelésben. Eves szinten kocánként 19,5 hízóval lehet számol­ni. Termékenyítési költ­ség: egy adag sperma 350 Ft. (Egy termékenyítésre két adaggal kell számolni, a termékenyítésről a ter­melőnek kell gondoskod­ni.) A malac takarmányo­zási költsége a 27 kg — választási súly eléréséig kb. 1000 Ft/malac. Ezeket a mindenkori Ft/kg malac­áron veszik át. A hízó ára a minőségtől függően vál­tozik. Hozzávetőlegesen 116 Ft/kg-os átlagárral le­het számolni jelenleg. Az ár vágóhidanként válto­zik. A hízó takarmánykölt­sége ráhizlalt kg-onként 70-75 Ft. Az együttműkö­dés három fajtáját kínál­juk: adásvételi, bértenyész­tési vagy bérhizlalási for­mában, avagy ezeket kom­binálva. További felvilágosítá­sért keresse meg a szövet­séget. KÍNÁL Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Város­ház u. 7. II. cm. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáv András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960

Next

/
Oldalképek
Tartalom