Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-01 / 152. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. JÚLIUS L, PÉNTEK A gazdák szolgálatában A hivatal sem ül ölbe tett kézzel Az agrárigazgatás időszerű kérdéseiről és feladatairól tartott megbeszélést megyénk három településén a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomással és a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomással karöltve. A tanácskozássorozat — melynek meghívottal az egyes önkormányzatok jegyzői, a földkiadó bizottságok elnökei, a körzeti falugazdászok, a gazdálkodók és az érdek-képviseleti szervek voltak — Cegléden ért véget. Tunyogi Andrást, a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjét a fórumokon szerzett tapasztalataikról kérdeztük. Kilenc hektár mák a dányi határban Közös úton a boldogulásért Egy székely népmese szerint a mákvirág elvarázsolt tündérlány, akit egy gonosz szellem féltékenységből varázsolt jellegtelen, szürke virággá. Hogy jellegtelen, azt vitatom. Egy hatalmas mákvirágtábla a fakólila színe ellenére is megkapó látvány. A gyenge szélben ringó virágerdő messziről úgy hat, mint egy nagy báli forgatag, amiben azonos színű tüllruhába öltözött bakfisok táncolnak. — Az effajta megbeszélések már hagyományosnak mondhatók megyénkben — mondotta Tunyogi András. — Ezekkel az a célunk, hogy az agrárigazgatás ne csak akkor találkozzon az emberekkel, amikor meghoz egy határozatot, hanem állandó kapcsolatban legyen velük. Hiszen a határozatokat alkalmazni is tudni kell. A jogszabályok pedig eleve két részből tevődnek össze. Az egyik részük foglalkozik a talajvédelemmel, az eboltással, a marhalevél kérdésével s hasonlókkal. A másik viszont bizonyos adható támogatásokról szól. A hivatal is tanul — Ezek megismerésében segít a hivatal? — Kötelességünknek érezzük, hogy az érintettek tudjanak ezekről, s hogy tudjanak velük élni is. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, várva azt, hogy majd megkérdeznek ezekről. Azért fontosak ezek a fórumok, mert az érdekeltekkel tudatjuk, hogy mik az elvárások, ám egyidejűleg az elvárásoknak való megfeleléshez nyújtott lehetőségekről is szólunk. Sokszor megdöbbenve tapasztaljuk: automatikusan járó támogatásokért milyen sokan megkésve jelentkeznek. Tehát az ilyen fórumokon felhívjuk az érdekeltek figyelmét, s megvitatjuk a lehetőségeket. — Ha egyes kérdéseket megvitatnak, az azt jelenti, hogy nem csak a gazdák számára hasznos egy ilyen találkozó. — Tulajdonképpen ezen alkalmakkor mérhetjük fel mi is, hogy mi érdekli leginkább az embereket. Nagyon jó ebben a közös gondolkodásban, hogy látjuk: milyen problémák kerülnek felszínre. Ezentúl azonban van még az egésznek egy rendkívüli tanulsága: halljuk a véleményeket. A tanácskozás tehát egyfajta véleményező fórumként is szolgál. Az összegyűjtött kérdéseket, javaslatokat a földművelésügyi hivatal továbbítja a megfelelő felettes szerveknek. Nem biztos, hogy ezek közül a jövőben mindegyik hasznosítható lesz, de mint információ szerepelni fog. Nem unatkoztak — A konzultációkon mely témák iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés? — Rengetegen kérdeztek minket az állattenyésztési támogatásokról, s nagyon sokan jelezték érdeklődésüket az őszi munkák pénzügyi kérdéseivel kapcsolatban. Ugyanígy foglalkoztatja a gazdákat a betakarítási munkák támogatása és a forgóeszközökre felvehető hitelek is. A fórum utolsó helyszínén, Cegléden vetődtek fel a kárpótlás egyes részeinek rendezetlenségei. Sajnos még több helyen ott tartanak, hogy miként kell kijelölni a kárpótlási földalapot. Az időik során ugyanis voltak változások, s így a nyilvántartott adatok és a valódi helyzet között bizony adódhatnak eltérések. Lesz folytatás — A felsorolás alapján úgy látszik nem voltak hiába ezek a fórumok... — Bizony nem. Nagyon sok vita volt a természet- védelmi területeket illetően is. Arról volt szó, hogy ezek csak állami tulajdonban lehetnek. A következő lépés az volt, hogy ezekre is lehet licitálni. Később az Alkotmánybíróság megváltoztatta a törvényt, s ismét állami tulajdonba kerültek. Nagyon sokan tudakolták: hogyan lehet ezt megoldani? Ám az állami földek kijelöléséről, a részaránytulajdonokról vagy a tanyákat övező földekről is hasonlóan nagy vita alakult ki. Ugyancsak lényeges témának bizonyult a föld használatának kötelezettsége vagy a méhek vándoroltatásának kérdése, s változatlanul sok gond van a marhalevéllel is. Ezekre mind-mind visz- sza kell térnünk majd a későbbiekben. — Az összejövetelek tehát nem egyszerű előadás- sorozatok voltak, hanem sokkal inkább tapasztalat- cserét jelentettek. — Az összejövetelekre a legmegfelelőbb szó talán a kerekasztal-beszélgetés lenne — vélekedett a hivatal vezetője. — A jövőben célszerű lenne még kisebb egységeknek rendezni hasonlókat, vagy a legnagyobb érdeklődést kiváltó gondokkal, kérdésekkel külön, részletesen foglalkozni. A szakigazgatásnak, az államigazgatásnak a szolgálat a feladata. S nem az, hogy intézkedjünk, hanem az, hogy elintézzünk, megoldjunk problémákat. (nádai) Távol áll tőlem a sértő szándék, de Szekeres Józsefről, a szerény, csendes dányi gazdáról első látásra senki sem gondolná, hogy jól képzett agrárszakmémök. Neki és a dányi gazdakör jó néhány tagjának úgyszintén egy rossz szellem avatkozott bele a sorsába, amit nyugodtan nevezhetünk elvetélt mezőgazdasági politikának. Szekeres József 1981-ben államvizsgázott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem agrárkémiai szakán, s mint növényvédelmi szakmérnök ötezer forintos fizetéssel kezdett a dányi Magvető 7sz-ben. Ennyi pénz már akkor is kevés volt, ha az ember ötödmagát kellett eltartsa, ahhoz viszont a tsz-nek nem ment olyan jól, hogy a kezdőknek többet fizessen. Később csak romlott a helyzet, a melléküzemágak nemhogy hasznot hajtottak volna, de még azt is elvitték, ami az alaptevékenységből, a mezőgazdasági termelésből összejött. Nagy fába vágta a fejszét — A csődhelyzet sokunkat arra késztetett, hogy a háztájiban és a bérelt földeken próbáljunk jövedelemkiegészítést szerezni. Magam dohányt, majd hajtatott zöldhagymát termesztettem, elsőként kezdtem a tálcás kicsomagolású korai hagyma forgalmazását a megyében. Ma is csináljuk a feleségemmel, de ez a család szükségletéhez mérten igen csekély bevétel. Sőt, még azt sem mondhatom, hogy a kárpótlásból és vásárlás útján megszerzett 25 hektár föld el tudja tartani a családot. A jelenlegi „konstellációban” legalábbis nem — teszi hozzá Szekeres gazda, a dányi gazdakör alapító elnöke. — így aztán a föld mellett főállásban a Central Farm Kistermelő Szövetkezetnél dolgozom mint növényvédelmi szaktanácsadó. Szekeres József a maga földjén kukoricát és napraforgót termel, az apja kilenc hektárján pedig étkezési mákot. Tulajdonképpen ez hozott ki Dányba, lévén, hogy ilyen nagy fába — ekkora területen — tudomásunk szerint nem vágta senki a fejszéjét ebben a „műfajban”. Ä mák ugyanis igen igényes portéka, 20-25 aranykoronás földet igényel. A homokot nem tűri, a szél hordta homokban zsenge korában könnyen megfullad. (Ezt hívják errefelé jászesőnek.) — A talaj az hagyján, azt mi választjuk ki, tudjuk, hogy oda nem szabad vetni, ahol előzőleg kapásnövények voltak. De túl ezen, érzékeny a peronoszpórára, a fagyra, könnyen megtámadja a máktokbarkó és a mák- tokszúnyog — sorolja a mák „bolondériáit” Szekeres József. — Ezeket csak rendszeres, intenzív vegyszerezéssel lehet megelőzni, különben oda az egész termés. A mákra mindig van kereslet Igényes, érzékeny, de meg is hálálja a törődést. Már egy közepes termés 5-600 kilogramm mákot garantál egyetlen hektár földről. Az idén előreláthatóan ennyi lesz, s a terménykereskedők 150—180 forintot prognosztizálnak kilónként. Vagyis közel háromszor any- nyi jövedelmet hoz, mint a kalászosfélék. Van aztán egy másik előnye is, nincs gond az értékesítéssel, jóllehet az országos össztermés jóval több, mint amennyi a bejglibe és a mákosgubához szükséges. — A mák kétharmadát nyugati exportra termesztjük — világosít fel Szekeres József. — Ugyanis a nyugat-európai országokban kivétel nélkül tilos a termelése, ami a tok ópiumtartalmával van összefüggésben. Valóban van, de nem mindegyik mákfajtában. Nálunk is termelnek egy gyógyszer céljára kitenyésztett hibridet, amiből a Tisza- vasvári Gyógyszergyár vonja ki a morfium alapanyagát. — Vagyis az ön által termelt mákgubók nem alkalmasak ópium előállítására? — Olyan csekély az alkaloidtartalmuk, hogy gyakorlatilag nem vonható ki belőle drog. Amit viszont a gyógyszergyárnak termelnek, ahhoz a gyár adja a vetőmagot, s a termelés egész folyamatát figyelemmel kísérik. Bár sok máktermelőt ismerek, olyanról nincs tudomásom a térségben, aki gyógyszermákra kötött szerződést. Ennek elsősorban a fölöttébb igényes betakarítás az oka. Az étkezési mák aratása, cséplése kombájnnal történik, míg a gyógy- mákot kézzel kell aratni, hogy a szár és gubó épen maradjon. Jövőre lesz kombájn is — Önnek vannak gépei, nem lesz gondja a betakarítással? —- A gazdakör tagjai közül heten összeálltunk, s a kombájn kivételével minden más gépet megvettünk. A kombájnra már nem futotta a pénzünkből, az idén még bérmunkában végeztetjük a betakarítást. Gond nincs vele, le vagyunk szerződve. S ahogy az idei termés mutatkozik, a nyereségből kiszorítjuk a kombájnra valót is. Az elvarázsolt mákvirág nem tud visszaváltozni tündérré — gondolom útban hazafelé Szekeres József máktáblája, mellett. Ám a gazda, a gazdák szembeszálltak a múlt rossz szellemével, s a közös szónak új tartalmat adva, közösen járják a boldogulás útját. Matula Gy. Oszkár KERES — Olyan vállalkozók jelentkezését váijuk, akik Se- ghers fajta sertést kívánnak tenyészteni. A jelentkezőknél környezettanulmányt végzünk, annak érdekében, hogy a személyi és tárgyi feltételek egyaránt biztosítottak legyenek e fajta tartásához. Erre akkor is sor kerül, ha a termelő a saját tőkéjéből kívánja a termelést megvalósítani. Ha a körülmények nem megfelelőek, úgy eleve nem vásárolhatnak ebből a fajtából. Azoknak, akik hitelből kívánnak hizlaljii, a hitel- ügyintézést mi bonyolítjuk. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy az OTP csak abban az esetben folyósít hitelt erre a célra, ha a termeltető a hitelkérelmet szakmailag és pénzügyileg megalapozottnak ítéli meg. Ezt a feladatot a gazdakörök megyei szövetsége ellenszolgáltatás nélkül végzi a tagságnak. A Seghers fajta tartásának várható jövedelmezőségéről még nincs konkrét prognózis, mivel a várható költségek a takarmányárak változásának függvényében alakulnak. A jelenlegi árak mellett a várható költségek: tenyészsüldő- nél 100 kg-os alapár:- 20-25 ezer, tenyészkocá- nál 25-30 ezer forint. A koca évi takarmányköltsége kb. 20 ezer forint, ezek általában 2,5-3 évig maradnak a termelésben. Eves szinten kocánként 19,5 hízóval lehet számolni. Termékenyítési költség: egy adag sperma 350 Ft. (Egy termékenyítésre két adaggal kell számolni, a termékenyítésről a termelőnek kell gondoskodni.) A malac takarmányozási költsége a 27 kg — választási súly eléréséig kb. 1000 Ft/malac. Ezeket a mindenkori Ft/kg malacáron veszik át. A hízó ára a minőségtől függően változik. Hozzávetőlegesen 116 Ft/kg-os átlagárral lehet számolni jelenleg. Az ár vágóhidanként változik. A hízó takarmányköltsége ráhizlalt kg-onként 70-75 Ft. Az együttműködés három fajtáját kínáljuk: adásvételi, bértenyésztési vagy bérhizlalási formában, avagy ezeket kombinálva. További felvilágosításért keresse meg a szövetséget. KÍNÁL Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. cm. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáv András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960
