Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-30 / 177. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVm. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JÚLIUS 30., SZOMBAT-----------------t-J------ / Á J Bodoni elvtárs és a vadas bélszín (7. oldal) A baloldalon fröcsögó' mocsadék Lovas István írása (8. oldal) Kiáltás az expóért Bartos Ferenc, Vác város polgármestere: Az expó le­fújása, mely véleményem szerint nem szakmai, ha­nem politikai döntés volt, számomra egyértelműen azt bizonyítja, hogy az MSZP hangzatos választá­si szlogenjével ellentétben korántsem a szakértelem került kormányra. A dön­tés után vélhetően számo­sán arra a megállapításra jutnak, hogy nagyon sok valótlanságot állítottak ma­gukról a kampányidőszak­ban az SZDSZ és az MSZP politikusai. Hozzáte­szem: a kormány nem jól mérte föl a közvélemény expóval kapcsolatos hangu­latát. * Kétségbe vonom azt, hogy a kormány minden szem­pontot figyelembe vett, ami­kor úgy döntött: 1996-ban mégsem rendezi meg Ma­gyarország az expót — nyi­latkozta lapunknak Duray Felboly dúlt az ország. Szerkesztőségünkben egy­mást érik a telefonok, sorban érkeznek a telefa­xon az állásfoglalások, közlemények ugyanazzal az üzenettel: akarjuk az expót! Olyasfajta érzület van kialakulóban, mint annak idején a romániai átalakuláskor. Csak most nem embertársainkon kell segítenünk, hanem — hivatalos kifejezéssel — egy beruházást, ami természetesen messze túl­mutat önmagán, és eszmévé válik. Meg akarjuk mutatni a világnak, kik vagyunk, mire vagyunk képesek. Munkatársaink összeállításában az aláb­biakban közöljük a vélemények egy csokrát. Miklós, a szlovákiai Együtt­élés Politikai Mozgalom ve­zetője. — Biztos vagyok abban, hogy a világkiállítás előké­születeinek jelenlegi helyze­tében a leállítás jóval na­gyobb károkat okoz, mint­ha megrendeznék azt. Ne­vetségesnek tartom arra a ti- zennyolcmilliárd forintra hi­vatkozni, amit a leállítással nyernek. Ugyanakkor vi­szont nem értem, hogy mi­ért jó az, ha egyes beruházá­sokat mégis befejeznek, csak éppen a vendégeket nem hívják meg. A döntés óriási csapás mindazon vál­lalkozóknak és önkormány­zatoknak, akik részt kíván­tak venni az expón. — Mennyiben érinti a szlovákiai magyarságot, ha a parlament is úgy határoz: ne legyen világkiállítás? — Mi egyébként sem tud­tunk volna azon megjelen­ni. Ám a véleményem az, hogy a budapesti világkiállí­tás nem csak gazdasági hasznot hozott volna, -ha­nem politikailag is nagyon pozitív tartalmat hordozott volna magában. A világkiál­lításnál méltóbb keretet el sem tudtam volna képzelni az államalapítás ezeregyszá- zadik évfordulójának meg­ünneplésére. Nagyon sú­lyos következményei lesz­nek annak, ha az Ország- gyűlés jóváhagyja a kor­mány döntését. Nem biztos, hogy a következő választá­son ugyanilyen kormány ke­rül majd hatalomra, de en­nek a döntésnek a következ­ményeit, terheit nem is ők fogják viselni. Az egész nemzet látja majd a kárát. Egyébként pedig meggyőző­désem, hogy akiknek ré­szük volt a döntés befolyá­solásában, úgy gondolták: így kell csökkenteni a jelen­tőségét annak, hogy a világ jelen lehet az államalapítás ezeregyszázadik évforduló­jának ünneplésekor. (Folytatás a 4. oldalon) Nixpó Nem lesz expó. Nem baj. Miért pont expó lenne? Volt egyszer egy ideológia, amelynek nevében veszteséges iparágak tucatjait finanszírozták. Volt egyszer egy ideológia, amely magyarnak (is) mond­ta magát, de amelynek felkentjei természetesnek tartották, hogy dollármilliókat gurítsanak ki Moszk­vába. Volt egyszer egy ideológia, amelynek templo­mában káromkodásként hatott a piacgazdaság és a polgári demokrácia megemlítése. Az ideológia ön­magukat túlélt papjai most úgy döntöttek: a buda­pesti világkiállítást nem rendezik meg. Mert sokba kerül. Mert kockázatos. Mert felesle­ges. Mert budapesti. Mert világkiállítás. Igazuk van. A szociálliberális koalíció szempont­jából az expó valóban rendkívüli kockázatot rejtett magában. Nevezetesen azt, hogy esetleg sikeres lesz. Ezt nem lehetett vállalni. Az expókazalból egy szalmaszálat kikapva érde­mes megemlíteni Gyarmati Andrásnak, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkárá­nak a televízióban tett kijelentését. A helyettes ál­lamtitkár kifejtette: a kormány döntése nem elha­markodott, mert az elkövetkező' hónapokban a gaz­dasági élet expópárti képviselői úgysem tudtak vol­na olyan érveket felhozni, amelyek megváltoztathat­ták volna a kabinet véleményét. Ez azért érdekes, mert így a szakértői kormány újabb fontos szereplőjével ismerkedhettünk meg: a jövetbe látó adminisztrátorral. Ha az urak mindent előre tudnak, akkor valóban felesleges mindenfajta társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés. Vajon megint hit kérdése lesz a demokrácia? Csermely Péter Előrelépést jelent az új hely Költözik a földhivatal Megszépült a ceglédi főtér Berlusconi újabb lépése A ceglédi Szabadság tér öreg fáinak felújítása miatt a város polgárai között elégedet­lenséget váltott ki, hogy a hatalmas lombkoronákat tavasszal levágták. A közel 20 millió forintos térrekonstrukció első lépése volt a fák fiatalítása, amelyet a közműhá­lózat lefektetése, a díszburkolat kiépítése és a világítás szerelése követett. A szabad­ság napján átadott központi tér kihajtott fái most már nem takarják a műemléki épületeket Vimola Károly felvétele Silvio Berlusoni a támadá­sok kereszttüzébe került olasz kormányfő tegnap Ró­mában tartott sajtóértekezle­tén bejelentette, hogy le­mond valamennyi vállalatá­nak tulajdonosi jogairól, cé­geit teljes körű felhatalma­zással egy vagyonkezelői bi­zottság fogja irányítani. Berlusconi azért kénysze­rült erre a lépésre, mert Fi- ninvest nevű cége belekeve­redett a pénzügyőrség kor­rupciós botrányába, s ala­pos a gyanú, hogy a kor­mányfő testvére, Paolö Ber­lusconi személyesen felelős pénzügyőrök megvesztege­téséért. Silvio Berlusconi Olasz­ország egyik leggazdagabb embere. Hatalmas sajtóbiro­dalma, üzlethálózatai, ki­adóvállalatai, reklámcégei mellett biztosítótársasága, filmforgalmazó vállalata, filmszínházak sora és egy színház van a birtokában. Övé a Milan, a legjobb eu­rópai labdarúgócsapat. Költözik a monori földhivatal, mégpedig új, sa- ját épületbe. A hivatal dolgozói ugyanis eddig M l bérelt helyen, a bíróság és az önkormányzat épületeiben voltak. A költözködés ideje alatt a hivatali munka szünetel, az első ügyfélfogadási nap au­gusztus 22-én lesz — tudtuk meg Kovács Benő hivatal- vezetőtől. A monori földhivatalok között eddig középkategóri­ásnak számított, ám most minden bizonnyal változik majd a helyzet. Az előrelé­péshez az is nagyban hoz­zájárul, hogy számítógépek­kel szerelik fel a hivatalt. Kovács Benő lapunknak elmondta: a kárpótlással kapcsolatos munkák nagy leterhelést jelentettek a hi­vatalnak, de ugyanígy sú­lyos gond az is, hogy Mo- nor és környéke — Nagyká- tához hasonlóan — fehér folt a közművek terén. A hivatal vezetője szerint gyakran előfordult, hogy ilyen ügyekben napi száz­százötven ügyféllel foglal­koztak. ' A megfeszített munka ellenére csak kevés panasz érkezett, s ennek okát Kovács Benő abban látja, hogy az okmányokat mindig gondosan és ponto­san kezelték. A hivatali munka — a számítógépeknek köszönhe­tően — a jövőben minden bizonnyal fel fog gyorsul­ni, ám nem egyik percről a másikra. A számítógép je­lenleg még a hivatal mun­katársainak is újdonságot jelent, hiszen ez idáig nem dolgoztak még azokkal. A betanulás után azonban vár­ható, hogy sokkal gördülé­kenyebb lesz az ügyintézés. Áz ügyfelek tájékoztatá­sa érdekében a hivatal már hetek óta szórólapokon és kis térképen hívja fel min­denki figyelmét arra, hogy augusztus 22-től új helyen lehet őket megtalálni. A Nemzetőr utca 23. szám alatt lévő épület a megyei hivatalnak nem kis erőfeszí­tésébe került, de a mintegy harmincmillió forintot érő segítség nagyon sokat je­lent Monornak és környéké­nek — fűzte hozzá végeze­tül Kovács Benő. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom