Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-29 / 176. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JULIUS 29., FENTEK a Londoni merényletek A Scotland Yard egy tízfős csoportot gyanúsít a londoni izraeli nagykövetség ellen kedden, illetve egy északlondoni zsidó intézmény ellen szerda hajnalban elkövetett pokolgépes merénylettel. A BBC szerint a rendőrségnél úgy vélik, hogy a csoport vezetője az az 55-60 év közötti, elegánsan öltözött, mediterrán típusú hölgy lehet, aki az izraeli nagykövetség előtt leállított, hamis rendszámú szürke Audi 100-as autóból kiszállt. Ebben a kocsiban volt a néhány perccel később felrobbant pokolgép. A Scotland Yard szerint a csoport tagjai már egy ideje Londonban élnek, és olyan személyek, akik nem csak mások, hanem a tulajdon életüket sem féltik, és ezért nehéz tetteiket megakadályozni. Tibeti szakadárok Plakátragasztásért börtön „Ellenforradalom” szervezésének vádjával tizenöt, illetve tizenkét évre bebörtönöztek öt, Tibet függetlenségéért küzdő aktivistát — adta hírül a pekingi ellenőrzési! tibeti televízió egy nyugattibeti bíróság közleménye nyomán, jóllehet a felsőbb bíróságok hivatalosan nem erősítették meg a jelentést. A kínai kormány- és pártvezetők nemrégiben vizsgálták felül Tibettel kapcsolatos politikájukat — közölte az állami televízió. Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára és Li Peng miniszter- elnök ígéretet tett arra. hogy fejlesztik a himalájai térség elmaradott gazdaságát, de elfojtanak minden elszakadási kísérletet. A tibeti bíróság szerint az öt elítélt az anyaországtól való elszakadást szorgalmazó plakátokat helyezett el, március 29-én pedig megrongálták a kommunista párt épületén elhelyezett névtáblát. Tisztségviselők állítólag kijelentették, hogy a népbíróság súlyos büntetéssel sújtja mindazokat, akik fenyegetik az állam biztonságát, illetve megpróbálják szétzúzni az anyaország egységét — írja a Reuter. Turul-ünnepség Kárpátalján A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) július 31-én, vasárnap ismét megrendezi a kárpátaljai magyarság immár hagyománnyá vált júliusát, az úgynevezett Turul-ünnepséget a Tiszaújlak (Vilok) mellett lévő Turul-emlékműnél, a Tisza partján. Az emlékmű a Rákóczi- szabadságharc egyik győztes csatájának állít emlékét, ezért a rendezvényen a kárpátaljai ruszinok is képviseltetik magukat. A rendezők több ezer résztvevőre számítanak, s mivel az emlékmű csupán pár száz méterre van a tisza- becsi határátkelőtől, a kárpátaljai lakosokon kívül — hangsúlyozza a KMKSZ közleménye — szerettei várják a magyarországi vendégeket is. T empora mutantur... változnak az idők, és mi is változunk bennük. Nem árt néha a szembesülés kedvéért újraolvasni, amit írtunk. Akár naplót, akár újságot. Ez utóbbi esetben mások írásait is. Kezembe került egy csaknem egy évvel ezelőtti írásom, amelyben fönnakadtam Bencsik Andrásnak egy, a ’93-as szárszói összejövetellel kapcsolatos mondatán: „Szárszón sem lesz könnyű választ találni, hogy az erkölcsi legitimációnak, azaz a nemzeti méretű támogatásnak (kiemelés tőlem, K. I.) milyen szerepe van egy modern demokratikus államrend megteremtésekor... Az első válasz ugyanis az, hogy semmilyen. Fából nem lehet vaskarikát készíteni.” Szegény Bencsik András! Ő sem tudta, hogy merről, honnan fenyegeti igazi veszély, és kiktől kell féltenie igazán azokat, akiket védeni akart. Apológiájában odáig ment, hogy azt sugallta: lehet ellentét erkölcsi legitimáció és demokratikus államrend között, amelyben az utóbbi javára kell döntenünk. Megtörtént. Csak nem úgy, ahogy ő gondolta. így döntött a szavazáson részt vevő magyar választópolgároknak több, mint a fele. Olyan pártra voksolt, amelynek mindene lehetett (volt is, főleg átmentett vagyona, demagóg ígéretei a gazdasági növekedésről), csak erkölcsi legitimitása nem. Akik pedig úgy gondoltuk, hogy erkölcsi legitimáció és modern demokratikus államrend ellentétét már föltételezni is szentségtörés, nem is sejtettük, hogy nem ezen kellene fönnakadnunk. Csak azon az egyetlen „azaz” szón. Mert „elkölcsi legitimáció” és „nemzeti méretű támogatás” közé sem egyenlőségi jel, sem „azaz” szó nem tehető. Nem lehetséges, hogy ebben is „dugába dőlt” ez a szeA szlovák sajtó az alapszerződésről Nincs probléma a kisebbségekkel Lubor Bystricky szlovák külügyi államtitkár egyelőre korainak tartja, hogy a magyar fél véleményt nyilvánítson a magyar—szlovák alapszerződés szlovák tervezetéről, hiszen Budapestnek eddig csupán néhány napja volt arra, hogy a dokumentumot tanulmányozza. Bystricky a Smena című ifjúsági napilap tegnap megjelent számában nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a két ország viszonyának sokoldalú rendezését célzó dokumentum hosszú távra szól, és rendezni kívánja a határgaranciák, valamint a kisebbségek jogállásának kérdését is. „Úgy gondolom, hogy Szlovákiának nincs problémája a magyar kisebbséggel, s hogy a vonatkozó törvényes keretek az európai mérce legmagasabb fokán állnak” — mondta a lapnak a szlovák Michael Rose borúlátó Sir Michael Rose tábornok, a boszniai ENSZ-erők brit parancsnoka úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy szerinte a Szarajevó körüli helyzet — az új keletű szerb blokád miatt — hovatovább hasonlít a februári tűzszünetet megelőző tarthatatlan állapotokhoz. Légitámadásokat ígért, ha a szerbek folytatnák provokációikat. A tábornok tudomásul vette a szerb magyarázatot, hogy szerdán tévedésből lőtték le Philip Bottomley brit tizedest, aki egy segélyszállítmány kísérői között volt, bár úgy vélte, hogy a szerb mentegetődzést igencsak kétségessé teszi, hogy nem sokkal később a britek segítségére siető francia ENSZ-katonákra is tüzet nyitottak. külügyi államtitkár, aki szerint — „tekintettel a dokumentum fontosságára” — nem reális, hogy Horn Gyula és Jozef Moravcik közeli találkozóján azt elsietve alá is írják. Lubor Bystricky „eredetinek és sokszínűnek” nevezte a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom elnöke, Duray Miklós által kinyilvánított elvárásokat, melyek szerint az alapszerződésben rögzíteni kellene az Európa Tanács ajánlásait, a helsinki egyezmény, az Európai Önkormányzati Charta és a Révko- máromban elfogadott dokumentumok kisebbségeket védő vonatkozásait, nemkülönben pedig a Benes-féle dekrétumok egyes elemeinek érvénytelenítésével kapcsolatos elvárásokat is. Hozzátette, hogy Szlovákia a kisebbségeket érintő törvények elfoBorisz Jelcin orosz elnök tegnap a Krasznojarszk— 26 nevet viselő városba utazott. A Krasznojarszktól mintegy 40 kilométerre elterülő város nemrégiben még szigorúan titkos és zárt hely volt: itt termelték a nukleáris fegyverekhéz szükséges plutóniumot. A plutóniumot előállító vállalat egyedülálló az egész világon. Mélyen a föld alá rejtették el, hogy megvédjék egy esetleges atomcsapástól. A hadiipari vállalat három reaktort működtetett, ebből kettőt már leállítottak. A harmadikat az ezredfordulóig kell leállítani. A Jenyiszej partján fekvő gadása után a nemzetközi politikai színtéren máris érzékelte a kedvező fogadtatást, s hogy Duray Miklós „ajánlásai kissé megmosolyogtató- ak.” Az alapszerződés kérdésével foglalkozik a Národna Obroda csütörtöki kommentálja is, mely az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alapszerződést érintő elvárásait úgy értékeli, hogy mindez a magyarországi „választók által elvetett politikai irányvonal szemmel látható folytatása.” A lap emlékeztet rá: a szlovákiai magyar politikai vezetők nem vették jó néven, hogy a szlovák kormány az alapszerződés tervezetéről nem konzultált velük, márpedig — mint írja — az ilyen államközi szerződés megkötése „kormányfeladat, sőt talán egyenesen a kormány felségjoga”. 100 ezres lakosú város sorsa most attól függ, hogy sikerül-e az üzemet polgári célú termelésre átállítani. A város lakossága és az üzem vezetése atomerőművé szeretné átalakítani a katonai létesítményt, de ehhez legalább 1 milliárd dollárra lenne szükség. Most abban reménykednek, hogy tervüket Jelcin elnök támogatni fogja. Borisz Jelcin elnök álláspontja azonban már ismeretes. Szerdán adott nyilatkozataiban kijelentette, hogy a gyárat és a várost mindenképpen be kell zárni. Szerinte a kérdés csak az, hogy mi legyen a lakossággal. A nagyvilág hírei Az ENSZ politikai ügyekben illetékes főtitkárhelyettese, Marrack Goulding megerősítette, hogy a nemzetközi szervezetnek esetleg ki kell vonnia csapatait a volt Jugoszláviából, ha a nemzetközi közvetítőcsoport kérésére katonai intézkedésekre kerül sor a boszniai béke megteremtése érdekében. Argentína meg fogja szakítani diplomáciai kapcsolatait Iránnal, ha kiderül, hogy az arab ország vezető tisztségviselőinek közük van a múlt heti Buenos Aires-i robbantáshoz. Az argentin vezetés konzultációra hazarendelte iráni nagykövetét. *Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár szerint ideje, hogy a Biztonsági Tanács intézkedéseket foganatosítson Horvátország ellen, mert a hor- vát kormány többszöri felszólítás ellenére sem teljesíti kötelezettségeit az Unprofor-ral szemben. Azok a horvát menekültek, akik szeretnének visszaköltözni otthonaikba, eltorlaszolják az ENSZ-erők útját a szerb kézen lévő horvátországi Krajinában. A jemeni kormány befejezettnek nyilvánította az országban május negyedikén, a polgárháború kitörésekor bevezetett rendkívüli állapotot. A kabinet e heti ülésén úgy ítélte meg, hogy a két hónapos polgárháború idején megingott stabilitás helyreállt az országban. Föld alatti reaktorok Jelcin Krasznojarszk—-26-ban VÉLEMÉNY Hatalom és erkölcs rencsétlen kormánykoalíció? Meghirdette az erkölcsi megújulást (amelybe az igazság kimondása is beletartozott), majd amikor kezdték ezt számon kérni rajta, akkor még az őt támogató néhány sajtóorgánum egyikében is ilyeneket olvashattunk: ezt. csak a „romantikus politizálás” igényli, egy „modern, pragmatikus”, „profi” politikai párt számára nem ez a fontos, hanem a „játékszabályok betartása”! (Amit ki tudja, kik állítanak ismét ösz- sze...) Tessék. A nép most betartotta a játékszabályokat. Magas részvételi aránnyal juttatta kétharmados többséghez azokat, akiktől mást se hallott, mint hogy a profi politikában nem sok keresnivalója van az erkölcsnek. Furcsa is lett volna, hogyha mást mondanak. De legalább nem hirdették meg az ellenkezőjét. Nincs mit számon kérni rajtuk. Csak a 3,60-as kernyeret, a jólétet, a gazdasági csodát, amit csak félig ígértek meg (azt is csak a választások megnyerése előtt, utána rögtön visszavonták), de máris elhitték nekik. Emelkedjék az életszínvonal, vagy legalább legyen meg mindenkinek (?) a relatív létbiztonság, más nem számít. Az eszközök sem számítanak. És ha nem tartják be ezt az ígéretüket sem? (Ahogyan némi kétely már a rájuk szavazókban is megfogalmazódott: „ha magukban is csalódunk...” (Annak talán semmi köze sincs az erkölcshöz? Nem az erkölcs nevében fogják ezt számon kérni rajtuk?... Profi gengsztereknek sem azért adnak megbízást, nem azért alkalmazzák őket, akik alkalmazzák, mert olyan nagyon erkölcsösek. Hanem mert megbízóik bíznak abban, hogy őket legalább nem csapják be. Betyárbecsületből, kényszerűségből, kiszolgáltatottságból, alkuból — mindegy. Valami szótartásra, az erkölcs valamiféle halvány másolatára mégiscsak lehet számítani. Itt van most az elvtársak nagy dilemmája is. Győzni látszott a bolsevik politikai logika: az az erkölcs, hogy nincs erkölcs! A lét határozza meg a tudatot, és éppen ezért léttudatú emberek vannak, akiket más nem érdekel. (Vagy mégsem?...) Nem az első eset lenne persze, hogy az elvtársi logika önmagán belül sem következetes. De szó sem lehet következetességről kommunistákból lett kapitalisták esetében, akik nem is olyan régen még a kapitalizmus végvesztére esküdöztek. Hiszen a hatalom minden másnál fontosabb nekik! D e hát valóban legyőzheti-e a hatalom, az erő(szak) az erkölcsöt? Szabó Lőrinc egyik verse jut eszembe. Igen, legyőzheti, ahogy Szun Vu Kung, a majmok királya — Buddhát. Ha túljut a bölcs alig lótuszlevél nagyságú tenyerén, övé a világ! Ott is hagyja a nyomát a száguldó „barbár ész- és erőszörnyeteg” a világ végén emelkedő oszlopok tövében. S kéri a jussát Buddhától. Az megmutatja neki középső ujját: „Itt járt Szun Vu Kung... itt van, ezt te írtad. S nézd piszkod, itt a hüvelykem alatt!” Erkölcs nélkül politizálni... mintha a hajunknál fogva akarnánk magunkat fölemelni. Kiss István
