Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-29 / 176. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JULIUS 29., FENTEK a Londoni merényletek A Scotland Yard egy tízfős csoportot gyanúsít a londoni izraeli nagykövetség ellen kedden, illetve egy észak­londoni zsidó intézmény el­len szerda hajnalban elköve­tett pokolgépes merénylet­tel. A BBC szerint a rendőr­ségnél úgy vélik, hogy a cso­port vezetője az az 55-60 év közötti, elegánsan öltözött, mediterrán típusú hölgy le­het, aki az izraeli nagykövet­ség előtt leállított, hamis rendszámú szürke Audi 100-as autóból kiszállt. Eb­ben a kocsiban volt a né­hány perccel később felrob­bant pokolgép. A Scotland Yard szerint a csoport tagjai már egy ideje Londonban él­nek, és olyan személyek, akik nem csak mások, ha­nem a tulajdon életüket sem féltik, és ezért nehéz tettei­ket megakadályozni. Tibeti szakadárok Plakátragasztásért börtön „Ellenforradalom” szervezé­sének vádjával tizenöt, illet­ve tizenkét évre bebörtönöz­tek öt, Tibet függetlenségé­ért küzdő aktivistát — adta hírül a pekingi ellenőrzési! tibeti televízió egy nyugat­tibeti bíróság közleménye nyomán, jóllehet a felsőbb bíróságok hivatalosan nem erősítették meg a jelentést. A kínai kormány- és párt­vezetők nemrégiben vizsgál­ták felül Tibettel kapcsola­tos politikájukat — közölte az állami televízió. Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt (KKP) fő­titkára és Li Peng miniszter- elnök ígéretet tett arra. hogy fejlesztik a himalájai térség elmaradott gazdasá­gát, de elfojtanak minden el­szakadási kísérletet. A tibeti bíróság szerint az öt elítélt az anyaország­tól való elszakadást szorgal­mazó plakátokat helyezett el, március 29-én pedig megrongálták a kommunis­ta párt épületén elhelyezett névtáblát. Tisztségviselők állítólag kijelentették, hogy a népbí­róság súlyos büntetéssel sújtja mindazokat, akik fe­nyegetik az állam biztonsá­gát, illetve megpróbálják szétzúzni az anyaország egységét — írja a Reuter. Turul-ünnepség Kárpátalján A Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség (KMKSZ) július 31-én, vasárnap is­mét megrendezi a kárpátal­jai magyarság immár hagyo­mánnyá vált júliusát, az úgynevezett Turul-ünnepsé­get a Tiszaújlak (Vilok) mellett lévő Turul-emlék­műnél, a Tisza partján. Az emlékmű a Rákóczi- szabadságharc egyik győz­tes csatájának állít emlékét, ezért a rendezvényen a kár­pátaljai ruszinok is képvisel­tetik magukat. A rendezők több ezer résztvevőre számítanak, s mivel az emlékmű csupán pár száz méterre van a tisza- becsi határátkelőtől, a kár­pátaljai lakosokon kívül — hangsúlyozza a KMKSZ közleménye — szerettei vár­ják a magyarországi vendé­geket is. T empora mutantur... változnak az idők, és mi is válto­zunk bennük. Nem árt néha a szembesülés kedvéért újraolvasni, amit írtunk. Akár naplót, akár újságot. Ez utóbbi esetben mások írásait is. Kezembe került egy csaknem egy évvel ezelőtti írá­som, amelyben fönnakadtam Bencsik Andrásnak egy, a ’93-as szárszói összejövetellel kapcsolatos mondatán: „Szárszón sem lesz könnyű választ találni, hogy az er­kölcsi legitimációnak, azaz a nemzeti méretű támogatás­nak (kiemelés tőlem, K. I.) milyen szerepe van egy mo­dern demokratikus államrend megteremtésekor... Az első válasz ugyanis az, hogy semmilyen. Fából nem le­het vaskarikát készíteni.” Szegény Bencsik András! Ő sem tudta, hogy merről, honnan fenyegeti igazi veszély, és kiktől kell féltenie igazán azokat, akiket védeni akart. Apológiájában odáig ment, hogy azt sugallta: lehet ellentét erkölcsi legitimá­ció és demokratikus államrend között, amelyben az utób­bi javára kell döntenünk. Megtörtént. Csak nem úgy, ahogy ő gondolta. így dön­tött a szavazáson részt vevő magyar választópolgárok­nak több, mint a fele. Olyan pártra voksolt, amelynek mindene lehetett (volt is, főleg átmentett vagyona, dema­góg ígéretei a gazdasági növekedésről), csak erkölcsi le­gitimitása nem. Akik pedig úgy gondoltuk, hogy erkölcsi legitimáció és modern demokratikus államrend ellentétét már föltéte­lezni is szentségtörés, nem is sejtettük, hogy nem ezen kellene fönnakadnunk. Csak azon az egyetlen „azaz” szón. Mert „elkölcsi legitimáció” és „nemzeti méretű tá­mogatás” közé sem egyenlőségi jel, sem „azaz” szó nem tehető. Nem lehetséges, hogy ebben is „dugába dőlt” ez a sze­A szlovák sajtó az alapszerződésről Nincs probléma a kisebbségekkel Lubor Bystricky szlovák kül­ügyi államtitkár egyelőre ko­rainak tartja, hogy a magyar fél véleményt nyilvánítson a magyar—szlovák alapszerző­dés szlovák tervezetéről, hi­szen Budapestnek eddig csu­pán néhány napja volt arra, hogy a dokumentumot tanul­mányozza. Bystricky a Smena című if­júsági napilap tegnap megje­lent számában nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a két or­szág viszonyának sokoldalú rendezését célzó dokumen­tum hosszú távra szól, és ren­dezni kívánja a határgaranci­ák, valamint a kisebbségek jogállásának kérdését is. „Úgy gondolom, hogy Szlo­vákiának nincs problémája a magyar kisebbséggel, s hogy a vonatkozó törvényes kere­tek az európai mérce legma­gasabb fokán állnak” — mondta a lapnak a szlovák Michael Rose borúlátó Sir Michael Rose tábornok, a boszniai ENSZ-erők brit pa­rancsnoka úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy szerinte a Sza­rajevó körüli helyzet — az új keletű szerb blokád miatt — hovatovább hasonlít a februári tűzszünetet megelőző tarthatat­lan állapotokhoz. Légitámadá­sokat ígért, ha a szerbek foly­tatnák provokációikat. A tábornok tudomásul vette a szerb magyarázatot, hogy szerdán tévedésből lőtték le Philip Bottomley brit tizedest, aki egy segélyszállítmány kísé­rői között volt, bár úgy vélte, hogy a szerb mentegetődzést igencsak kétségessé teszi, hogy nem sokkal később a bri­tek segítségére siető francia ENSZ-katonákra is tüzet nyi­tottak. külügyi államtitkár, aki sze­rint — „tekintettel a doku­mentum fontosságára” — nem reális, hogy Horn Gyula és Jozef Moravcik közeli ta­lálkozóján azt elsietve alá is írják. Lubor Bystricky „eredeti­nek és sokszínűnek” nevezte a szlovákiai Együttélés politi­kai mozgalom elnöke, Duray Miklós által kinyilvánított el­várásokat, melyek szerint az alapszerződésben rögzíteni kellene az Európa Tanács ajánlásait, a helsinki egyez­mény, az Európai Önkor­mányzati Charta és a Révko- máromban elfogadott doku­mentumok kisebbségeket védő vonatkozásait, nemkü­lönben pedig a Benes-féle dekrétumok egyes elemeinek érvénytelenítésével kapcsola­tos elvárásokat is. Hozzátet­te, hogy Szlovákia a kisebb­ségeket érintő törvények elfo­Borisz Jelcin orosz elnök tegnap a Krasznojarszk— 26 nevet viselő városba uta­zott. A Krasznojarszktól mintegy 40 kilométerre elte­rülő város nemrégiben még szigorúan titkos és zárt hely volt: itt termelték a nukleá­ris fegyverekhéz szükséges plutóniumot. A plutóniumot előállító vállalat egyedülálló az egész világon. Mélyen a föld alá rejtették el, hogy megvédjék egy esetleges atomcsapástól. A hadiipari vállalat három reaktort mű­ködtetett, ebből kettőt már leállítottak. A harmadikat az ezredfordulóig kell leállí­tani. A Jenyiszej partján fekvő gadása után a nemzetközi po­litikai színtéren máris érzékel­te a kedvező fogadtatást, s hogy Duray Miklós „ajánlá­sai kissé megmosolyogtató- ak.” Az alapszerződés kérdésé­vel foglalkozik a Národna Obroda csütörtöki kommen­tálja is, mely az Együttélés és a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom alapszer­ződést érintő elvárásait úgy értékeli, hogy mindez a ma­gyarországi „választók által elvetett politikai irányvonal szemmel látható folytatása.” A lap emlékeztet rá: a szlová­kiai magyar politikai vezetők nem vették jó néven, hogy a szlovák kormány az alapszer­ződés tervezetéről nem kon­zultált velük, márpedig — mint írja — az ilyen államkö­zi szerződés megkötése „kor­mányfeladat, sőt talán egye­nesen a kormány felségjoga”. 100 ezres lakosú város sor­sa most attól függ, hogy si­kerül-e az üzemet polgári célú termelésre átállítani. A város lakossága és az üzem vezetése atomerőművé sze­retné átalakítani a katonai létesítményt, de ehhez leg­alább 1 milliárd dollárra len­ne szükség. Most abban re­ménykednek, hogy tervüket Jelcin elnök támogatni fog­ja. Borisz Jelcin elnök állás­pontja azonban már ismere­tes. Szerdán adott nyilatko­zataiban kijelentette, hogy a gyárat és a várost minden­képpen be kell zárni. Sze­rinte a kérdés csak az, hogy mi legyen a lakosság­gal. A nagyvilág hírei Az ENSZ politikai ügyekben illetékes főtit­kárhelyettese, Marrack Goulding megerősítet­te, hogy a nemzetközi szervezetnek esetleg ki kell vonnia csapatait a volt Jugoszláviából, ha a nemzetközi közvetítő­csoport kérésére kato­nai intézkedésekre ke­rül sor a boszniai béke megteremtése érdeké­ben. Argentína meg fogja szakítani diplomáciai kapcsolatait Iránnal, ha kiderül, hogy az arab or­szág vezető tisztségviselő­inek közük van a múlt heti Buenos Aires-i rob­bantáshoz. Az argentin vezetés konzultációra ha­zarendelte iráni nagykö­vetét. *Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár szerint ideje, hogy a Biztonsági Ta­nács intézkedéseket fo­ganatosítson Horvátor­szág ellen, mert a hor- vát kormány többszöri felszólítás ellenére sem teljesíti kötelezettségeit az Unprofor-ral szem­ben. Azok a horvát me­nekültek, akik szeretné­nek visszaköltözni ottho­naikba, eltorlaszolják az ENSZ-erők útját a szerb kézen lévő horvát­országi Krajinában. A jemeni kormány be­fejezettnek nyilvánította az országban május ne­gyedikén, a polgárhábo­rú kitörésekor bevezetett rendkívüli állapotot. A kabinet e heti ülésén úgy ítélte meg, hogy a két hó­napos polgárháború ide­jén megingott stabilitás helyreállt az országban. Föld alatti reaktorok Jelcin Krasznojarszk—-26-ban VÉLEMÉNY Hatalom és erkölcs rencsétlen kormánykoalíció? Meghirdette az erkölcsi megújulást (amelybe az igazság kimondása is beletarto­zott), majd amikor kezdték ezt számon kérni rajta, akkor még az őt támogató néhány sajtóorgánum egyikében is ilyeneket olvashattunk: ezt. csak a „romantikus politizá­lás” igényli, egy „modern, pragmatikus”, „profi” politi­kai párt számára nem ez a fontos, hanem a „játékszabá­lyok betartása”! (Amit ki tudja, kik állítanak ismét ösz- sze...) Tessék. A nép most betartotta a játékszabályokat. Ma­gas részvételi aránnyal juttatta kétharmados többséghez azokat, akiktől mást se hallott, mint hogy a profi politi­kában nem sok keresnivalója van az erkölcsnek. Furcsa is lett volna, hogyha mást mondanak. De leg­alább nem hirdették meg az ellenkezőjét. Nincs mit szá­mon kérni rajtuk. Csak a 3,60-as kernyeret, a jólétet, a gazdasági csodát, amit csak félig ígértek meg (azt is csak a választások megnyerése előtt, utána rögtön vissza­vonták), de máris elhitték nekik. Emelkedjék az életszín­vonal, vagy legalább legyen meg mindenkinek (?) a rela­tív létbiztonság, más nem számít. Az eszközök sem szá­mítanak. És ha nem tartják be ezt az ígéretüket sem? (Ahogyan némi kétely már a rájuk szavazókban is megfogalmazó­dott: „ha magukban is csalódunk...” (Annak talán sem­mi köze sincs az erkölcshöz? Nem az erkölcs nevében fogják ezt számon kérni rajtuk?... Profi gengsztereknek sem azért adnak megbízást, nem azért alkalmazzák őket, akik alkalmazzák, mert olyan na­gyon erkölcsösek. Hanem mert megbízóik bíznak abban, hogy őket legalább nem csapják be. Betyárbecsületből, kényszerűségből, kiszolgáltatottságból, alkuból — mind­egy. Valami szótartásra, az erkölcs valamiféle halvány másolatára mégiscsak lehet számítani. Itt van most az elvtársak nagy dilemmája is. Győzni látszott a bolsevik politikai logika: az az erkölcs, hogy nincs erkölcs! A lét határozza meg a tudatot, és éppen ezért léttudatú emberek vannak, akiket más nem érde­kel. (Vagy mégsem?...) Nem az első eset lenne persze, hogy az elvtársi logika önmagán belül sem következetes. De szó sem lehet kö­vetkezetességről kommunistákból lett kapitalisták eseté­ben, akik nem is olyan régen még a kapitalizmus vég­vesztére esküdöztek. Hiszen a hatalom minden másnál fontosabb nekik! D e hát valóban legyőzheti-e a hatalom, az erő(szak) az erkölcsöt? Szabó Lőrinc egyik verse jut eszem­be. Igen, legyőzheti, ahogy Szun Vu Kung, a majmok ki­rálya — Buddhát. Ha túljut a bölcs alig lótuszlevél nagy­ságú tenyerén, övé a világ! Ott is hagyja a nyomát a szá­guldó „barbár ész- és erőszörnyeteg” a világ végén emel­kedő oszlopok tövében. S kéri a jussát Buddhától. Az megmutatja neki középső ujját: „Itt járt Szun Vu Kung... itt van, ezt te írtad. S nézd piszkod, itt a hüvely­kem alatt!” Erkölcs nélkül politizálni... mintha a hajunknál fogva akarnánk magunkat fölemelni. Kiss István

Next

/
Oldalképek
Tartalom