Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-28 / 175. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Pokolgépes merényletek / Éberség Londonban Brit parlamenti képviselők és Londonban dolgozó izra­eli tisztségviselők bírálatai­ra válaszul a Scotland Yard szerdán napi 24 órás fegyve­res védelmet adott több mint szájz zsidó és izraeli in­tézménynek a brit főváros­ban. ki épületek környé­kén ezenkívül szigorú par-' kolási tilalmakat vezettek be. Előzőleg — kedd délben és szerda hajnalban — pokol­gépes merényletet követtek el London belvárosában az izraeli nagykövetség épülete ellen, London északi részén pedig egy zsidó és izraeli in­tézményeknek otthont adó épület, a Balfour Ház ellen. Ez utóbbinak például eddig nem volt rendőrségi védel­me. A biztonságról izraeli ügynökök gondoskodtak, de csak az épületen belül. A brit külügyminisztéri­um szerdán közleményt adott ki arról, hogy értesülé­se szerint valaki, aki á Ha- mász palesztin iszlám szer­vezet nevében jelentkezett, a szervezetet nevezte meg a merényletek elkövetője- ként. De a brit külügymi­nisztériumban hozzátették, hogy a személy nem a brit hatóságoknál jelentkezett, és elzárkóztak az értesülés hitelének minősítésétől. Összecsapások Burundiban A Ruandával határos és et­nikai összetételben hasonló Burundiban is összecsapá­sok vannak a többségi hutu és a kisebbségi tuszi tör­zsek között. A kenyai fővárosból, Nai­robiból érkezett Reuter-je- lentés szerint a burundi rá­dió közölte, hogy az utóbbi napokban az ország észak- nyugati részén kétszáz em­ber életét vesztette. Mbuye közigazgatási körzetben a hatóságok képtelenek vol­tak úrrá lenni a helyzeten, emiatt a lakosság elmene­kült. Burundi hadseregét a ki­sebbségben lévő tuszi törzs tagjai tartják kézben, akik korábban megtagadták a ha­talom megosztását a 85 szá­zalékos többségben lévő hutu lakossággal — írja a Reuter. Tavaly már súlyos súrlódások voltak köztük, miután októberben lázadó katonák megölték az ország első hutu elnökét. S okan és sokféleképpen elemezték az első világháború­hoz vezető okokat. Voltak, akik egyoldalú magyaráza­tokat találtak és egy-egy népben vagy nemzetben vélték a főbűnösöket megtalálni. Ez a könyvtárnyi irodalom inkább arról győz meg minket, hogy az önző célok követése csőlá­táshoz vezet és egyáltalán nem hoz pozitív eredményeket. Sőt a Kárpát-medencét évtizedekre visszavetette az euró­pai fejlődés perifériájára. A háború végén, de a béketárgyalások alkalmával is a győztesek szája tele volt a világbéke és humanizmus jelsza­vaival, de önzésük és hatalmi érdekeik épp ellenkező ered­ményhez vezettek. Európa azon részét, mely Németország és Oroszország között fekszik, először apró államokra szabdalták szét, amelyekben jelentős népcsoportok nem tudtak maradékta­lanul lojálissá válni az új államok iránt. Soknemzetiségű „nemzetállamok” születtek, melyek államiságát nem a pol­gárok lojalitása tartotta össze, hanem a külpolitikai konstel­lációk és a nemzetközi szerződések. De amint ezek a múló hatalmi viszonyok megváltoztak, e garanciák is csupán erőtlen papírcafatokká lettek. Anglia és Franciaország nem tudta megőrizni befolyását Közép-Európában, mert a nagy­zási mániában szenvedő Olaszország és főleg a hitleri Né­metország kiszorította az előbb említett európai nagyhatal­makat ebből a térségből. Gyakorta hangzik el a megállapítás, hogy a magyarok huszadik századi legnagyobb traumája Trianon. Más nem­zeteknek hasznára lett volna? A Tisók, Szálasik, Paveli- cek, Antonescuk, Gottwaldok, Rákosik, Bierutok, Gheor- ghiu-Dejek, Ulbrichtok, Titok. Kádárok, Husákok, Ceau- sescuk és panoptikumi szellemtársaik a trianoni palackból szabadultak ránk. A szlovákoknak is el kellene tűnődniük. 1920 után nemzettársaik egy része új államkeretekbe ke­rült. Egy részük Lengyelországba és Magyarországra, sőt két határon túlra is: Romániába és Jugoszláviába. így elve­szítették azokat a lehetőségeiket a kapcsolattartásra, me­lyek az idáig egy államon belül természetszerűleg rendelke­zésükre álltak. Ha azelőtt a falusi népesség télen Galíciá­ban kereshette meg kenyerét favágóként, majd nyáron az Alföldön dolgozhatott aratómunkásként, 1920 után ez a le­hetőség már nem állt rendelkezésre és a nyomor még elvi­selhetetlenebb lett. Még súlyosabb következményekkel járt a népszavazás elmaradása, mely csak jelentéktelen területeken valósult meg. A lakosság nem dönthetett arról, hogy mely államke­retben kíván élni. A szlovákság zömét is váratlanul érte az államfordulat. A szlovák értelmiség, egy kis csoportot le­számítva, nem bízott az új államkeret tartósságában. így ki­mondatlanul is az a jogos kérdés merül föl, hogy antide­Gracsov ismét tárgyal / Újabb szankciók Belgrád ellen? Pavel Gracsov orosz védel­mi miniszter a belgrádi álla­mi rádió jelentése szerint újabb kísérletet tesz, hogy a szerb vezetést rábírja a bosz­niai béketerv elfogadására. Amint diplomatakörökben hírlik, Gracsov Slobodan Mi­losevic szerb elnökkel és Ra­dovan Karadzsiccsal, a bosz­niai szerbek vezetőjével talál­kozott. Abban az esetben, ha a boszniai szerbek szombatig nem fogadják el a nemzetkö­zi összekötő csoport béketer­vét, már készen áll a lista a Jugoszlávia ellen bevezeten­dő új rendszabályokról. Amint azt a Borba szerdán megbízható ENSZ-források­Légitámadás A török légierő egyetlen lé­gitámadásban hetven kurd felkelőt ölt meg Irak terüle­tén, a határtól húsz kilomé­terre — jelenti a Reuter. Ankarai hivatalos közlés szerint a harci gépek egy a határ átlépésére készülő, mintegy százfős gerillacso­portra csaptak le Mezi térsé­gében. Emberveszteség oko­zásán túl szétbombázták a szakadár Kurd Munkáspárt, a PKK egyik lőszerraktárát is. ra hivatkozva jelentette, az ENSZ már tájékoztatta a belgrádi vezetést, milyen új büntetőintézkedésekkel néz­het szembe. Ezek sorában egyebek között szerepel Szer­biával és Montenegróval a teljes nemzetközi távközlési összeköttetés megszakítása, valamint a jugoszláv állam­polgárok külföldi utazásid­nak további nehezítése. A Borba tudomása szerint á béketerv elfogadása esetén a belgrádi repülőtér — több mint két év után — már a jövő keddtől megnyílhat a külföldi légijáratok előtt. Ki­látásba helyezték továbbá az ENSZ-szankciók fokozatos enyhítését is. Borisz Jelcin orosz államfő tegnap elégedetten nyilatko­zott az észt államfővel meg­tartott keddi tárgyalásainak eredményéről. Jelcin kijelen­tette, hogy elérte célját, és si­került megvédeni az Észtor­szágban élő orosz nyugdíjas katonatisztek jogait. Borisz Jelcin és Lennart Meri kedden délután több mint öt órán át tárgyalt a válságba jutott kétoldalú kapcsolatok legkényesebb B. Walkó György, az MTI tudósítójának jelentése sze­rint szerdán -— a szerb fenye­getéseket követően — lezár­ták a Szarajevó repülőterére vezető útvonalat a francia ENSZ-katonák, mert nem tudják garantálni a polgári személyek biztonságát. Rado­van Karadzic boszniai szerb elnök kedden jelentette be, hogy muzulmán fegyver- csempészés és csapatátcso­portosítások miatt megszün­tetik az úgynevezett kék út­vonalakat. A boszniai fővá­rosba vezető utakat február­ban nyitották meg a szerb csapatok, miután a NATO lé­gicsapással fenyegette meg a boszniai Szerb Köztársaságot. problémáinak megoldásá­ról. A tárgyalás végeredmé­nyeként két megállapodást írtak alá az államfők. Az egyikben Oroszország vál­lalta, hogy augusztus 31-ig kivonja a balti köztársaság területén hátramaradt csapa­tait. A másikban Észtország kötelezte magát, hogy az Észtországban élő orosz nyugdíjas katonatisztek az észt állampolgárokkal azo­nos jogokat kapnak. A nagyvilág hírei Y Egy iráni katona gya­núsítható azzal, hogy ő volt a Buenos Aires-i zsi­dó központ elleni merény­lete megszervezője. A ter­rorcselekmény következ­tében az eddigi ismere­tek szerint 95 ember meg­halt, tíz eltűnt, és 250 sze­mély megsebesült.-*■ Hvanghe észak-koreai tartomány rádióállomása szerdán első' ízben nevezte Kim Dzjsong lit, a július 8-án elhunyt Kim ír Szén fiát és örökösét a Koreai Munkapárt főtitkárának és az ország elnökének. * A panamai kormány megbízásából folytatott vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy pokolgép okoz­ta a múlt heti panamai légi szerencsétlenséget, amelynek során 21-en meghaltak, köztük 12 zsi­dó üzletember. Y Az ENSZ Boszniában járt emberi jogi kiilönmeg- bízotja, Tadeusz Mazowiec­ki zágrábi sajtótájékoztató­ján arról számolt be, hogy Bihac körzetében muzul­mán lázadók kegyetlen bá­násmódban részesítik ugyancsak muzulmán, ja­varészt polgári foglyaikat. Jelcin elégedett VÉLEMÉNY Az apokalipszis első pisztolylövése mokratikus eszközökkel lehetséges-e demokratikus rendet teremteni? Az azóta eltelt évtizedek egyértelmű választ ad­tak. A szétaprózott Közép-Európa először a hitleri „új rend” martalékává vált, óriási pusztulást idézve elő a lelkekben és kínt okozva a kollaborációt igenlő gerincteleneken kívül szinte mindenkinek. Ez viszont jól előkészítette a szovjet tí­pusú totalitarizmus számára a talajt, mely 1985 után már omladozni kezdett. Ha a ’40-es évek elejétől Németország érdekében állt a kialakult helyzet megóvása, 1948 után már a Szovjetunió „fagyasztotta” be a történelmet és tartotta fenn a trianoni rendszert saját érdekeinek és arrogáns befolyásának megőr­zése érdekében. Az úgynevezett szabad világ 1953-ban, ’56-ban, ’68-ban és ’80-ban sorozatosan leplezte le cinikus magatartását. Lemondott rólunk. A lánctalpak csak a teme­tők békességét hozták magukkal. Az 1989-es változások oly váratlanul érték e térség la­kosságát, hogy a kollaboráló hatalmi elit, de az ellenzék sem volt felkészülve a helyzet kiaknázására. A letűntnek vélt kommunista elit viszont idejekorán magához tért, és szemünk előtt zajlik a rózsaszínű vagy éppen vörös hatal­mi struktúrák rekonstrukciója — sokakat meghökkentő mó­don —, demokratikus választások útján és liberális segéd­lettel. Pillanatnyilag hatalmi vákuum alakult ki térségünkben. A Nyugat nem ad hathatós támogatást a demokrácia meg­szilárdítását elsősorban támogató erőknek, mintha leírta volna Közép-Európát. Erre a legélesebben és legfájdalma­sabban épp a jugoszláviai barbárságok mutatnak rá. Trianon megbukott, mert a mesterségesen létrehozott ál­lamok, mint Jugoszlávia és Csehszlovákia nem állták ki a történelem próbáját. De a Szovjetunió sem volt képes fenn­maradni és Németország is egyesült. A határok sérthetet­lenségének dogmája halálos döfést kapott. A trianoni kísérletezés, melyet a Párizs környéki békék megerősítettek, emberek millióinak okozott hatalmas káro­kat, egész generációkat téve tönkre, megfosztva őket az emberi lét méltóságától. A deklarált földi paradicsom he­lyett, a pokol erői uralták a terepet, melynek egyes stációit egyformán jelképezi Auschwitz és Katyn, Szárazajta vagy a ligetfalusi tömegsír és a szibériai gulágok világa, hogy most a kassai kormányprogramot és a csehországi németel­lenes pogromokat ne is említsük. Nyolcvan évvel ezelőtt, június 28-án egy fanatikus fiatal­ember lelőtte Szarajevóban az osztrák trónörököst. Ponto­san egy hónapra rá kitört az első világháború. Katonák és civilek énekelve, vonultak az utcákon, éltetve a háborút, majd néhány év múlva, megborzadva az óriási vérveszte­ségtől, ellene tüntettek. Nem született méltányos béke. A győztesek erőszakolták rá Közép-Európa népeire saját rendjüket. Majd a megalázott népek bosszúja kerekedett fe­lül és torolta meg a valós vagy vélt sérelmeit, hogy másod­szor is romba döntsék mindazt, amit generációk építettek föl szellemiekben és anyagiakban. Nyugati segédlettel sike­rült egy semmivel sem emberibb hatalomnak kitűznie zász­laját a Réichstagra, hogy a pillanatnyi fellélegzés után, új alattvalóit ismét gúzsba kösse és korrumpálja. Nem az em­berbaráti szeretet és a „szeresd ellenségedet” parancsa érvé­nyesült. E torz történelmi vonalvezetés nemcsak egyéneket, de egész társadalmi csoportokat, sőt nemzeteket nyomorított meg. Egyik oldalon a legyőzőnek megbüntetésével, a mási­kon a győztesek érdemtelen megajándékozásával. Kétféle mérce szerint mértek. Ezért kell meghallanunk ma is a sza­rajevói pisztolylövés visszhangjában milliók halálhörgését, hogy ébredjünk rá közös feladatainkra. Látszólag szaba­dok lettünk, de a múlt belénk adagolta narkotikumoktól nem tudunk megválni. Ezek az avítt és veszélyes eszmék jelennek meg régi-új köntösben a publicisták és történé­szek írásaiban. Ezekkel van tele a szlovák, román és dél­szláv sajtó. Ennek jelképe Fadrusz János szobrainak sorsa is. Pozsonyi alkotását közvetlenül Trianon után pusztította el a csőcselék, kolozsvári szobrát most egy nagyzási és ha­talmi hóbortban szenvedő polgármester kívánja eltávolíta­ni. Nyolc évtized keserves tapasztalata néz le ránk az em­berek megkínzott, félelemtől és bizonytalanságtól vagy ép­pen gyűlölettől eltorzult arcáról. Nem volt még mindebből elég!? Az öncélú nacionalizmusok által szétszabdalt térség egyelőre képtelen közös érdekeit felismerni. Pedig sokáig nem lehet büntetlenül tétlenkedni. Az orosz hatalom felleg­várát már Zsirinovszkij ostromolja. A szarajevói startpisztoly eldördült. Az apokalipszis négy lovasa nekiiramodott. A lelátókon tapsolnak és fogadásokat kötnek, miközben a versenypályán folyik a ha­lálos küzdelem. Megállás nélkül követi egyik öldöklő futam a má­sikat... Balassa Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom