Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-27 / 174. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint-------^—'S-j* ■■■ " \ V .* V. , _ 1994. JÚLIUS 27., SZERDA Mint madár Mit jelent a jel Több ezer éves a fészkét a Mátyás’templom leletek A „gyalázkodó” válasza falán? Százhalombattán (2. oldal) (4. oldal) (5. oldal) Tegnap a hús, holnap a benzin? Nem született döntés a Mól Rt.-nél tegnap arról, hogy marad, vagy emelkedik a benzin ára augusztustól. Az MTI információi szerint ez a tegnapi vezetői tanácskozás napirendjén szerepelt volna, azonban időhiány miatt nem került rá sor. Feltehetően ma fognak tárgyalni erről az olajvállalat vezetői. A sajtóban napok óta tartja magát az a hír, miszerint újabb üzemanyag- ár-emelésre van szükség, mivel a vilápiacon emelkedik az olaj ára. Egy hónappal ezelőtt azonban már volt egy drasztikus benzinár-emelés a fogyasztási adó növekedése miatt, melynek következtében az üzemanyagok literenkénti ára f forint 30 fillér és 4 forint 80 fillér közötti ösz- szeggel emelkedett, benzinfajtától függően. Tények és szóbeszédek a Technomark-ügyről Bocsánatos bűn az adócsalás? Elkészült a Fővárosi Főügyészség vádirata egy különösen nagy összegű adócsalási bűnügyben, melynek vizsgálatát a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya végezte. Milliárdos ügy, s ekkora összeg hallatán még manapság is felkapjuk a fejünket: hát ez is lehetséges? A vádiratból egyebek között az is kiderül, hogy a négy vádlott: a budaörsi székhelyen 1987-ben alakult Technomark vezérkara, a harminchét éves Tóth Tibor, a harminckilenc esztendős Vermes László, a nyugdíjaskorú Tóásó Dénesné és a negyvenéves Kéri János szabadlábon van. Pelikán László alezredes, rendőrségi főtanácsos, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának helyettes vezetője két esztendeig foglalkozott ezzel a bűnügygyei, mielőtt átadta a főügyészségnek. A rendkívül nagy horderejű, általános érdeklődést kiváltó vizsgálat részleteiről, általánosítható tanulságairól kérdeztük. — Mekkora összegről van itt szó tulajdonképpen? —-A konkrét adócsalás 609 millió forint. A bírság, a késedelmi pótlék és a kamatok együttesen több mint egymilliárd forintra növelik az összeget. A vádlottak 1 milliárd 700 millió forint körüli ösz- szeget vettek fel különböző bankoktól, s ennek visz- szafizetésére jóformán semmi remény sincs. Az összeg jelentős része bekerült a bankkonszolidációba, ezek után jogos a kérdés, hogy ki fizeti a révészt. A válasz csak az lehet, hogy valamennyien fizetjük... — Hol van jelenleg ez a pénz? — Nincs már az országban. Banki bizonylatok vannak róla, hogy külföldre vitték. ■ —Rendkívül nagy ösz- szegek szerepelnek ebben a büntetőügyben. Miért vannak a vádlottak mégis szabadlábon ? — Annak idején, amikor a nyomozást elrendeltük, a két gyanúsítottat: Tóth Tibort és Vermes Lászlót őrizetbe vettük. Véleményünk szerint indokolt lett volna az előzetes letartóztatásuk, amire előterjesztést is tettünk a Fővárosi Főügyészségnek. (Folytatás a 16. oldalon) Ha kormányváltás, akkor Bős—Nagymaros Ellenzéki tiltakozás eróműügyben A koalíciós kormány, de különösen annak miniszterelnöke, illetve külügyminisztere a hősi erőmű megépíthetőségéról, illetve a magyar álláspont bizonyos felülvizsgálatáról tett kijelentései közös sajtótájékoztatóra késztették tegnap a négy ellenzéki pártot. Egyöntetű véleményként fogalmazták meg, hogy az új kormánynak nincsen felhatalmazása az Országgyűlés e beruházással kapcsolatos korábbi határozatainak megkérdőjelezésére. Az országgyűlési képviselők irodaházában tartott tájékoztatón Kelemen András a Magyar Demokrata Fórum részéről leszögezte, hogy megítélése szerint egyfajta sikerpropaganda célját szolgálja a magyar—szlovák alapszerződés gyors megkötésének szándéka, amihez eszközül próbálják felhasználni az erőműügyben a „kompromisszumra” való törekvést. Emlékeztetett arra, hogy korábban az Az ellenzéki pártok képviselőinek — Szabó János (FKGP), Kelemen András (MDF), Illés Zoltán (Fidesz) és Farkas Péter (KDNP) — egyöntetű a véleménye: a bősi erőmű ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság határozata legyen a döntő Krekács Róbert felvétele erőmű ügye elsősorban műszaki kérdés volt, míg mára egyre inkább politikaivá válik. A nyilvánosság előtti tárgyalást követelte a Független Kisgazdapárt nevében Szabó János. Rámutatott, hogy míg eddig a jogbiztonságot veszélyeztető kormányszándékokat tapasztaltak, de a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatos új kormányelképzelések, nevezetesen, hogy visszavonjuk keresetünket a hágai bíróságtól, már az állam biztonságát veszélyeztetik. Ezzel a gesztussal az ország nemzetközi tekintélyén esik csorba. (Folytatás az 5. oldalon) Nem ért véget a médiaháború A ké.t közszolgálati médium, a rádió és a televízió új vezetőinek kinevezése számos közéleti személy, köztük Göncz Árpád köz- társasági elnök úr nagy nyilvánosságot kapott véleményével ellentétben, meglátásom szerint korántsem jelenti a médiaháború lezárását, vagy ha mégis, nem megnyugtató módon vet véget annak — jelentette ki tegnap sajtótájékoztató keretében Boros Péter ex- kormányfő, a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagja, parlamenti képviselő. — Nem jelenti, s nem is jelentheti, hiszen hivatalba léptetésük, az új kormány korábban tett ígéretével ellentétben, nem hat a parlamenti párt megegyezése alapján történt, hanem durva beavatkozásnak minősíthető módon, Horn Gyula kormányfő egy személyben, az ellenzék meghallgatása nélkül hozott döntése révén — tette hozzá. (Folytatás a 3. oldalon) Alapszerzó'dést minden áron? Még élénken él az emlékezetemben az a néhány évvel ezelőtt tartott kétnapos előadássorozat, amelyen a vízügyi szakemberek és a környezetvédők fejtették ki az álláspontjukat a bős—nagymarosi vízi erőmű megépítésével, illetve meg nem építésével kapcsolatban. Bár a nagyszámú hallgatóságot a környezetvédők az érveikkel hamar a maguk oldalára állították — ez a tetszésnyilvánításokból s a szünetekbeni beszélgetésekből egyértelművé vált számomra —-, a legmeggyőzőbb erőműellenes érv mégis az a film volt, amely a már megépített síkvidéki erőművek működéséről szólt. Pontosabban a nem működéséről. Merthogy — amint a filmből megtudható volt — gazdasági és környezetvédelmi okokból egymás után kénytelenek leállítani az efféle monstrumokat. Az akkori Szovjetunióban és az Egyesült Államokban egyaránt. Hiába, a természet az uralkodó politikai rendszertől független... Nem független viszont a vízi erőmű kérdése a nálunk éppen hatalmon lévő kormánytól — ahogy az a közelmúlt politikai történéseiből egyértelműen kiderült. Mert — úgy látszik — hiába maradtak alul a vízügyi lobby képviselői az elmúlt években, az új kormány megalakulásával ismét reménykedhetnek az elképzeléseik megvalósításában. Ezt bizonyítja a dunakiliti víztározó feltöltésének terve, s a kormányfő parlamenti felhatalmazás nélküli szlovákiai tárgyalástervezete a kérdésről. S ahogy az ellenzék tegnapi sajtótájékozíatóján elhangzott: mindez a két ország közötti mielőbbi alap- szerződés megkötése érdekében történik. Amit aztán a kormány persze sikerként könyvelne el. De vajon sikernek tekinthető-e a környezetünket veszélyeztető engedmények árán megkötött szerződés? Hardi Péter A KDNP németországi tárgyalásai Segítség a vállalkozóknak Nem befolyásolja a két párt közötti kapcsolatot az, hogy eddigi kormányzó párt volt a KDNP, most pedig ellenzéki szerepben folytatja működését — mondotta hazaérkezése után Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Surján László, Csenger-Za- lán Attila, a KDNP elnökhelyettese és Latorcai János alelnök egynapos munkalátogatáson vett részt Bonnban a CDU elnökének, Peter Hintzének meghívására. A megbeszéléseken szó esett a közelgő önkormányzati válaszásokról, valamint a hazai vállalkozók támogatásának lehetőségeiről. Lapunk ez utóbbiról kérdezte a pártelnököt. (Folytatás a 3. oldalon) Súlyos lőtéri baleset Négyen meghaltak Kiképzési baleset következtében két hivatásos és két sorkatona életét vesztette, ketten súlyosan éS négyen könnyebben megsérültek hétfőn délután a várpalotai lőtéren — tájékoztatta az MTI-t Erdélyi Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. A bajai Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár vizsgalövészetén egy aknavető csöve felrobbant. A négy katona: K. A. százados, P. K. őrmester, T. T., valamint P. L. honvéd életét az azonnali orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni. A győri katonai ügyészség szakértők bevonásával megkezdte a baleset okainak kivizsgálását. Az elhunytak és a sérültek hozzátartozóit kiértesítették. Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka a helyszínen tájékozódott a tragédia körülményeiről, Keleti György honvédelmi miniszter táviratban fejezte ki részvétét a hozzátartozóknak. A miniszter kérésére a Honvédség parancsnoka a gyakorlatot leállította — a katonák visszatérnek helyőrségükbe. Horn Gyula, a Magyar Köztársaság kormányának elnöke mély megrendüléssel értesült a kiképzési balesetről, és ezúton is őszinte részvétét fejezi ki mind a maga, mind kormánya nevében — közölte Erdélyi Lajos. (Folytatás a 3. oldalon)
