Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-25 / 172. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JÚLIUS 25., HÉTFŐ Gyártók és termékeik kritikája Ártó sütemények és vitaminok A cukrászat a vendéglátóipar húzóágazata volt és az is maradt mind a mai napig. Ehhez, mondhatni fel­zárkózott a vitaminkonyhai, mely remekeivel, nem­csak a fogyni vágyóknak, de a korszerű táplálkozás híveinek is kellemes perceket szerez. E fenti okok in­dították a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munka­társait arra, hogy országos vizsgálatot végezzenek e két termék előállítása és forgalmazása területén. Már abból a kettősség­ből is gondok adódtak, hogy a cukrászati és hideg- konyhai készítmények elő­állítása egyszerre vendéglá­tó-ipari és kereskedelmi te­vékenység. A felügyelet szakemberei ezért jegyző­könyvezték: sok készítő és kereskedő nincs tisztában a szakma alapvető jogi ren­delkezéseivel. Mindemel- lett ji legsúlyosabb kifogá­sokat az élelmezésügy egészségügyi körülmé­nyek betartásánál tapasztal­ták a szakemberek. Gyako­ri hibaként jegyzőkönyvez­ték, hogy nem megfelelő az alapanyagok tisztítása, azok tárolása; helytelen konyhai kezelésük, előké­szítésük, egészséget veszé­lyeztető a hűtésük. Ami a vendéglátóipart illeti, ott a szakemberek ál­talában jó tárgyi és szemé­lyi feltételeket találtak. Ér­dekesség, hogy a ma már kisebb számban működő, a vendéglátó vállalatoktól átvett nagyüzemi termelő­helyeken sokkal több a sza­bálytalanság, mint a ve­vőkkel közvetlen kapcso­latban álló kistermelőknél és -kereskedőknél. Utóbbi­akra jellemző, hogy nem ritka e szakmában a mes­tercukrász magánkisiparos sem. Néhány negatív példa: gyakran találkoztak a fo­gyasztóvédők szabálytalan tárolással, hiányos moso­gatással, takarítatlan pad­lózattal, minőségileg be nem vizsgált alapanyagok­kal. E szemle kiterjedt a súlycsonkítás felderítésére is. E téren a szakemberek megállapították, hogy a nagy múltra visszatekintő cégek nem élnek a vásár­lók megkárosításával. A hidegkonyhai terme­lőknél végzett szemle so­rán a fogyasztóvédők azt tapasztalták, hogy a leg­több kifogás az előre cso­magolt termékek fogyaszt- hatóságának feltüntetésé­vel kapcsolatban van. Ez a hanyagság okozza aztán a gyakori szalmonellás meg­betegedéseket. Bár közvetlenül nem ká­rosítja a vevőt, a fogyasztó- -védelem munkatársai még­is alaposan megvizsgálták az egyes boltok üzemelteté­sének és a vásárlók tájé­koztatásának rendjét is. Sajnos e területen sorozat­ban fedeztek fel hiányossá­gokat a szakemberek: nem olvasható a nyitvatartási idő', nem szabályos a vásár­lók könyvének elhelyezése, a tulajdonos adatainak nyil­vánosságra hozatala. Ugyancsak több esetben kellett szankciókat alkal­mazni az árfeltüntetés mi­att is: helytelen ugyanis az egyes termékek árait gyűj­tő, a vevő számára nem kö­zérthető bontásban kiírni. (mé) Pharmavit-beruházások Veresegyházon Megsokszorozzák a pezsgőtabletták gyártását Hároméves beruházási terv megvalósítását kezdte meg a veresegyházi Pharmavit. Erről Somody Imre, a cég vezetője tájékoztatta az MTl-t. A Pharmavit nemrégiben nyilvános részvénykibocsá­tás útján emelte alaptőkéjét, hogy az így keletkező for­rás egy részét a gyártás bő­vítésére fordítsa. A gyár fő terméke a pezsgőtabletta. Az egyre növekedő igények kielégítéséhez az évente 500 millió tablettát gyártó két gépsor már kevés. Az ez évben beruházásokra szánt 806 millió forintból a veresegyházi cég 457 mil­lió forintot új pezsgőtablet­ta-gyártó és -csomagoló gépsorok vásárlására és üzembe állítására költ. A gé­pek 90 százalékának megvá­sárlására a napokban írták alá a szerződést. A fejlesztés révén októ­berben már munkába álló új pezsgőtablettasorokkal együtt 1995-ben 1,2 milli­árd darab pezsgőtablettát préselnek és dobozolnak majd. Fejlődés várható a hagyományos tablettáknál is: az ez évi 100 millió da­rabos termelést jövőre meg­négyszerezik, a filmtablet­tákét pedig meghonosítják. A kapacitások növelé­sén kívül raktár építésére, felújító és hiánypótló beru­házásokra jövőre 831 mil­lió, 1996-ban pedig 444 millió forintot fordít a Pharmavit Rt. A korszerűsí­tés és termelésbővítés ré­vén a veresegyházi cég idei várható 3,83 milliárd forintos árbevételét jövőre 5,4 milliárd forintra, 1996-ra pedig 7-,5 milliárd forintra kívánja feltornász­ni. Megújult buszforduló Battán A parkosítás nem várat sokáig magára A szerző felvétele Aki Százhalombattáról uta­zott akár Érdre, akár Buda­pestre, úgy másfél-két év­vel ezelőtt, minden alka­lommal tapasztalhatta az akkoriban uralkodó áldat­lan állapotokat a környé­ken: sáros utak, kivilágítat- lan és fedetlen buszváró. Közel másfél éve kezdő­dött el a vasútállomással szemben az új buszforduló építése, s a munka már a befejezéshez közeledik. Ez a terület a helyközi buszjáratok végállomása, illetve a távolsági járatok megállóhelye, így a város­nak lényeges közlekedési csomópontja. Közvetlenül a buszforduló mellett egy gépkocsiparkoló is helyet kapott, így a környék vég­re egy modern városhoz illő rendezett külsőt nyert. Az autóbuszok már most is az újonnan kijelölt helye­ken állnak meg, az átadása július végén lesz. Jónás Józseftől, az építé­si és városgazdálkodási iro­da vezetőjétől megtudtuk, hogy a beruházás áfával együtt negyvenhárommillió forintba került. A tervekben egy kulturált szolgáltatások­kal ellátott utasváró is szere­pelt, ez azonban csak a kö­vetkező évben valósul meg. Addig is három héten belül építenek egy ideiglenes nyi­tott váróhelyiséget, ahova behúzódhatnak az utazók az eső elől. Természetesen a parkosítás sem marad el, s a most még sivár terület nemsokára kizöldül. V. Cs. Huzavona az Autókernél A hónapok óta tartó tárgyalá­sok ellenére sem született még véglegesen egyezség az Állami Vagyonügynökség és a — ma még ismeretlen — német befektető között az Au- tóker privatizációjának ügyé­ben. Ä vagyonkezelő azon­ban bízik benne, hogy végül is hozzájuthat követeléseinek kamattal növelt értékéhez. Mint ismeretes, az ÁVÜ a német ISP céggel két és fél éve kötött adásvételi szerződé­sében 48 millió márkát kért az Autóker tulajdonjogáért az­zal a lehetőséggel, hogy a ha­zai kereskedelmi társaság 1992. évi veszteségének pon­tos ismeretében a vételárat — legfeljebb 10 millió márkával — csökkentik. Az ISP azon­ban az első 6 millió márkás részlet kifizetése után több részletet nem utalt át a va­gyonügynökségnek, hanem újabb tárgyalásokat kezdemé­nyezett a vételár további csök­kentése érdekében. Az ÁVÜ több engedményre nem volt hajlandó, sőt bejelentette, hogy jogos követeléseinek ér­vényesítése érdekében bíró­sághoz fordul. Ekkor újabb megegyezési lehetőség nyílt egy másik német befektő szín­relépésével. Erről a cégről ma még csak annyit lehet tudni, hogy a rendelkezésre álló cé­ginformációk szerint az egy tőkeerős német társaság, amely a tervek szerint a hol­dingként működő Autóker egyes részeit vásárolná meg. Matol péntekig tart a jegyzési időszak Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ma bocsátja ki első forint- kötvényét. A kötvény első sorozata egy 5 milliárd fo­rint össznévértékű kibocsá­tási programnak. Az EBRD-papír futamideje 5 év, a kötvény kibocsátási ára a névérték 100 százalé­ka. Az EBRD-kötvény első sorozatának össznévértéke 1 milliárd forint. Az EBRD első forintköt­vényének piacra dobása azért nagy jelentőségű lépés hazánk és a nemzetközi pénzintézet életében, mert ez az első alkalom, hogy az EBRD annak az országnak a pénznemében gyűjt forráso­kat, mely ország projektjé­nek finanszírozására fordítja a befolyt pénzt. A kötvé­nyek bemutatóra szólóak, egyenként 100 ezer forint névértékűek olyan címlete­zésben, melyek között a 100 ezres névértékű kötvények, illetve ezen kötvények tízsze­res és ötvenszeres többszörö­seit lehet megvenni. A köt­vényt mind magyar, mind külföldi befektetők jegyezhe­tik. A jegyzési időszak má­tól péntekig tart. A kötvé­nyek allokációjára augusz­tus 1-jén, hétfőn kerül sor. Az első hat hónapra évi 27,75 százalék kamatot fi­zetnek a kötvénytulajdono­soknak, a továbbiakban a Daiwa—MKB Kincstár­jegy Hozamindex (DW1X) alapján számított lebegő ka­matot alkalmaznak. A lebe­gő kamat mértéke évi DWIX plusz 1,75 százalék, melyet félévente utólag fi­zetnek. A DWIX olyan rö­vid távú hozamindex, me­lyet hetente számít és közöl a Budapesti Értéktőzsde. A index az MNB 30, 90 és 180 napos diszkont kincstár- jegy aukcióin kialakult ho­zamokhoz igazodik. A kibocsátás vezető for­galmazója a Daiwa—MKB (Magyarország) Befektetési és Értékpapír-forgalmi Rt. A vezető forgalmazó kon­zorciumot szervezett a köt­vények értékesítésére. A konzorcium tagjai a Credi­tanstalt Értékpapír Rt., a CB First Boston (Budapest) Rt., az Internationale Neder- landen Értékpapír (Hun­gary) Rt., az MKB Értékpa­pír és Befektetési Rt. és az OTP Értékpapír Rt. Emel­lett hét kisebb cég is részt vesz a forgalmazásban. A külföldi befektetők Bécs- ben a Creditanstalt Bankve­rein, Londonban a CS First Boston és a Daiwa Europe irodáiban jegyezhetik az EBRD forintkötvényét. A befolyt pénzt az európai nemzetközi pénzintézet vár­hatóan az Ml—Ml5-ös au­tópálya építésének finanszí­rozására fordítja. Az EBRD-kötvényt várhatóan bevezetik a Budapesti Érték­tőzsdére is. Forintos hírek Új modellel bővíti ősztől a kiskategóriájú autók, va­lamint a haszongépjármű­vek kínálatát a Peugeot. A magyarországi képvise­let ősztől dobja piacra a 106-os típus „Kid” válto­zatát, valamint a Boxer márkanevű kisteherautót. A hazai piacon újnak szá­mító két típustól piaci el­adásai növelését reméli a Peugeot. Az első félévi, növekvő forgalma ellené­re ugyanis a márka Ma­gyarországi piaci részese­dése még mindig csak 1,1 százalék. Profilbővítésbe kezdett a veszprémi Balaton Bútor­gyár. A székek, asztalok és étkezőganitúrák legna­gyobb hazai gyártója fa falburkoló elemek készíté­sére rendezkedett be. Olyan egységeket állíta­nak elő — több színben —, amelyek kiválóan al­kalmasak butikok, ki- sebb-nagyobb üzletek gyors és esztétikus bebú­torozására. E mellett iro­dabútorokat is gyártanak és vállalkoznak éttermek, üzletek, irodák komplett berendezésére. Nem tudni még, hogy mennyi pénz jut a Mező- gazdasági ' Fejlesztési Alapból az elfogadott, ám még nem finanszírozott pályázatokra. A Földmű­velésügyi Minisztérium­ban úgy tájékoztatták az MTI-t, hogy az alap pénz­ügyi finanszírozhatósága annak függvénye, hogy az ismert költségvetési helyzetben végül is mi­lyen megegyezés jön létre az ország agrár-, illetve pénzügyi vezetése között. Az Állami Vagyonügy­nökség összes bevétele jú­niusban meghaladta a 41 milliárd forintot, melyből 10,67 milliárd volt a kész­pénz, 17,7 milliárd forint a hitel és 13,42 milliárd forint a kárpótlási jegy. Ugyanakkor a szervezet kiadásai is 41 milliárd fo­rint fölé _ emelkedtek, melyből 3,8 milliárd forin­tot fordítottak reorganizá­cióra, 751 millió forintot garanciális kiadásokra és több mint 17 milliárd fo­rintot fizettek be az álla- madóság törlesztésére. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom