Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-20 / 168. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1994. JULIUS 20.. SZERDA i Farmost helyzetkép: nehéz az élet Négy évnél több kell a bizonyításhoz Egy 1793-as, Bállá Antal által készített térkép tanúsága szerint Farmost és környékét ősmocsár és nádaspusztaság ölelte körül, mely akkoriban gyakori állapot volt itt a Kiskunság és Jászság találkozásának nyugati csücskében. A régmúlt idők történelmén Farmos osztozkodott a környező falvakkal, a honfoglajás utáni osztozkodás során a Tápió menti gyepűk az Árpád törzsnek jutottak, s az Árpád-házi királyok uralkodása alatt mindvégig királyi birtok volt. Farmos nevével a XIV. század elejéről származó okiratokban találkozunk először, amikor Szolnok megyével együtt ez a vidék is Csák Máté birtokában volt. Ot követte a Káta nemzetség, akik hét községet alapítottak a környéken. A török uralom alatt ezek, s Farmos is, teljesen elpusztultak. Az északi alvég új ABC-je, amelyben már tőkehús is kapható Bél Mátyás 1740-ben tesz emh'tést a fAluról, a Gyapai család birtokaként akkor kezd az élet újra indulni Farmoson. Az 1784-ben II. József által elrendelt népszámlálás 72 portát, 97 családot és 693 lakost regisztrált, ebből 544 jobbágy volt. Alig ötven év múlva már 120 házat és 159 családot jegyeztek, ami egy erőteljes betelepülési hullám következménye. Elzártsága ellenére időről időre a történelem is rátalált Farmosra. Ami dicsőség: Rákóczi kurucainak itt járta. Amire nem szívesen gondolnak: az 1849-es tápióbicskei csata előtt a farmosi Kozma réten táboroztak az osztrák csapatok. Ami a közelmúlt történéseit illeti, azokat egy amatőr helytörténész, Kis Béla tanár gyűjtötte monográfiába 1968-ban. Következésképp az 1945 utáni állapotok megítélésében a szerző egyrészt elfogult, másrészt túl óvatos. Például leírja, hogy Farmoson utolsónak alakult pártszervezet a járásban, s ezért hosszú évekig rossz szemmel néztek a községre. A Hatalom megtestesítőjének járási atyaistene, bizonyos Csányi- elvtárs számtalan jelét adta a Farmos iránti ellenszenvének. Ennek ismeretében paradox Kis Béla ama állítása, miszerint az 1956-os ellenforradalom a község számára nem jelentett különösebb megrázkódtatást. Igaz, emer- halál nem történt. „Csak” a beadásokra, földosztásra és adóügyekre vonatkozó okmányokat égette el az elkeseredett, felbőszült lakosság. Ami a szerző szerint a „barbarizmus” megnyilvánulása volt. Nézőpont kérdése. A maga idejében a francia forradalmat is elítélték egyesek. Segély a tartalékalap rovására Farmos történelméből hiányzik az aranykor, a lakosság mindenkor keményen megdolgozott a vékonyra szelt, vékonyan megkent kenyérért... így volt ez a Horthy- korszakban, a Rákosi, majd Kádár-érában, s a rendszer- változás utáni négy év sem hozott korszakalkotó változást. Az aktív lakosság tíz százaléka — 170-en —jelenleg is munkanélküli, bár ez a szám közel sem tükrözi a valós helyzetet. Csupán az elmúlt három hónapban 87 személynek szűnt meg a munkanélküli-segélye, s jó néhá- nyan vannak, akik eleve nem vették igénybe, miután kikerültek az utcára. Valójában tehát 260-270 farmosinak kérdőjeles a jövője, családjukkal együtt a létminimum peremén tengődnek. Gecse János polgármestert joggal aggasztja eme állapot, még inkább az, hogy a munkaügyi központ csak utólag tájékoztatja az önkormányzatot, kinek mikor jár le a segélye. — A továbbiakban nekünk kell gondoskodnunk ezekről az emberekről egy erre a célra elkülönített alapból. De minek az alapján különítsünk el, ha a tárgyév költségvetésének elkészítésekor sejtelmünk sincs arról, hogy hány ember szorul majd önkormányzati segélyre?! Következésképp már második éve erre megy rá a tartalékalapunk. Azt hiszem egyetért velem abban, hogy nem jól van ez így. Az önkormányzatnak 86 millió forint áll rendelkezésére a 3700 lakosú nagyközség intézményeinek fenntartására és a beruházásokra, összesen. Csupán az iskola és az óvoda 45 személyt foglalkoztat, akiknek a bére és annak járulékai messze meghaladják a központi költségvetésből számukra leosztott támogatás egynegyedét. No, és még hol van a dologi kiadás, a fűtés, világítás vagy a fejkvótákat kiegészítő önkormányzati hozzájárulás?! Okulva a vitákon — a pénz soha nem elég — a képviselő-testület úgy Gecse János: Igaz, nehéz az élet Farmoson. Az emberek mégsem vándorolnak el. Máshol tán jobb? döntött, a tanintézmény oldja meg önhatalmúlag, hogy mire fordítja, miként gazdálkodik a pénzéből. Nem híve a basáskodásnak Addig semmi nem drága, amíg nem zsebre megy. Állítom, manapság ötször megnézik, mielőtt egy forintot kiadnak — mondja Gecse János, aki különben sem híve az intézményeken való basáskodásnak.. — Az önállósággal jobban kezelhetőek a konfliktusok is, esetenként flem nekünk kell beavatkzni a viták rendezésébe. A közelmúltban volt iskolaigazgató-választás. A testület annak az alapján döntött? amit az iskolaszék és a taritestület javasolt. És ez így a helyes. Nem mi, hanem a tanárok fognak együtt dolgozni az igazgatóval az elkövetkező öt évben. A már említett munkanélküliség és egyéb megélhetési gondok miatt meglehetősen rossz a közhangulat Farmoson. Viszont a közállapotok sokat változtak az elmúlt négy évben, s ezt még a borúlátók sem vitatják. A 25 kilométeres úthálózat 70 százalékát portalanították, leaszfaltozták. Ez a kis „korszerűsítés” 30 millió forintba került, s már építik a 2,5 kilométer hosszú belterületi kerékpárutat, mely mentesíti a 311-es út közúti forgalmát, s csökkenti a balesetveszélyt is. Ez újabb 15 milliót visz el a közös kasszából. A kétévesre tervezett gázprogram során tavaly nyolc, az idén 16 kilométer hosszúságban lett lefektetve a gázvezeték, s ez év végéig összesen 1300 portán állhatnak át a gázzal való fűtésre. A lakossági hozzájárulás 50 ezer forint volt — némileg több, mint az országos átlag —, ezzel szemben jelentősen nőtt az ingatlanok értéke. Hasonló értéknövekedés várható a telefonbekötés után, amit 1995-re ígért a Matáv. A szolgáltatások és kereskedelem kapcsán Gecse János tömören fogalmaz: Bővült az üzlethálózat, csökkent a vendéglők száma. Ami maradt, az ad magára, úgy a szolgáltatást, mint a küllemet tekintve. A községben 130 vállalkozó van, nincs olyan szakma, ami ne volna képviselve. A község északi részéből három kilométert kellett gyalogolni a legközelebbi mészárszékig. Végre ezt is megoldották, az ottani lakosság örömére. Lehet, kis öröm, csekélyke előrelépés. De négy évtől nem lehet többet várni. A közbiztonságról lesújtó a lakosság véleménye, s ebben osztozik velük a polgár- mester is. — Próbálkoztunk egy faluvédő csoporttal. Feloszlott. A rájuk vonatkozó jogosítványok semmilyen intézkedést nem tesznek lehetővé, sok esetben fenyegetett, életveszélyes helyzetbe kerültek. Farmosnak van ugyan egy körzeti megbízottja, akinek hetente egyszer itt kellene szolgálatot teljesítsen. Eltekintve attól, hogy ez nem old meg semmit, többnyire egyszer sincs jelen, mert másfelé vezénylik. Ezért aztán a testület úgy döntött, hogy Tápió- val, Tápiógyörgyével és Tápi- ószentmártonnal közösen létrehozunk egy rendőrősöt. Szándékainkat jeleztük a nagykátai rendőrkapitányság vezetőjének, egyben felajánlottunk az őrs részére egy épületet Farmoson, valamint 300 ezer forint fozzájárulást községenkét. Meggyőződésem, hogy az állandó rendőri jelenlét elriasztja majd az utazó bűnözőket, s a helyi jómadarakat is jobb belátásra bírja. A tulajdonviszonyok rendezetlenek A kárpótlás felől érdeklődve megtudtam, a termőföldek 60 százaléka a téesz kezelésében maradt, amit Gecse János annak tulajdonít, hogy a téeszelnök egy kivételesen jó szakember, aki már a-pártállam idején is következetesen kiállt a tagság érdekében, s a gyengébb években is nyereséggel gazdálkodott. — Tudomásul kell venni valamit: a tulajdonviszonyok rendezetlenek, a mindmáig kialakulatlan helyzet elbizonytalanítja az embereket. Viszont a téesz magára vállal egy sor problémát, köztük az értékesítést és biztonságot, megélhetést nyújt az ott dolgozóknak — mondja a polgármester. — Mindazonáltal szép számmal vannak magángazdák is, csupán a májusban megalakult gazdakör 22 tagot számol. Sokan meglelik a számításukat a fóliázásban, szabadföldi kertészkedésben. Tavasztól késő őszig kocsiszám megy a paprika, paradicsom, uborka a pesti piacokra. (Újfent paradox helyzet, hogy a helyi zöldségkereskedők a pesti nagybani piacra járnak be áruért és nem Farmoson szerzik be, pedig ott kiszolgáltatottabb a termelő a piaci maffia .jóvoltából.”) — Az emberekkel beszélgetve azt szűrtem le, többségük elégedett az önkormányzattal, s nincs ellenvetésük, hogy továbbra is ön maradjon a község első embere. Indul a választásokon? — kérdeztem Gecse Jánostól. — Ha a lakosság igényli, úgy igen. Annál is inkább, mert négy év kevés volt a bizonyításhoz, közel sem tudtam mind azt megvalósítani, amit 1990-ben eltreveztem. Véleményem szerint ez nemcsak rám és nemcsak az ön- kormányzatokra érvényes. A leköszönt kormánynak is kevés volt a négyéves kifutás, hogy kézzelfogható eredményeket produkáljon. Matula Gy. Oszkár Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Farmos község Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt szerény külsejű római katolikus temploma semmiféle stíluskategóriába nem sorolható, jóllehet, hogy építésekor — az egyházi iratok szerint 1786 körül — a késő barokk volt az uralkodó stílus. Az egyházi iratok azt is említik, hogy a templom egy régebbi helyén áll. Mivel a ma is álló templom szentélye sokszög záródású — tehát látszólag gótikus — az sem zárható ki, hogy a jelenlegi szentély az egykori középkori templom falmaradványainak felhasználásával készült. A templom mai semleges külseje nyilván több átépítés eredménye, és csak gondos falvizsgálattal, esetleg ásatással volna kimutatható az épület eredeti formája. Az tény, hogy a bejárati homlokzat elrendezésében késő barokk jellegű, de részleteiben erre már alig utal valami; legfeljebb az erőteljes párkány, amely fölött a nyeregtető két szélén kereszttel ellátott kőgömbök állnak. A tető nyergére ültetett kis torony, az ún. huszártorony, a hazai hatok k falusi templomépítészetben általánossá vált „homlokzati középtomyos” megoldást pótolja. Nagyon zavaró az eredeti kőkeretes bejárat fölé emelt új védőtető, amely lehet, hogy célszerű, de teljesen lerontja az alapjában véve jó arányú épület hatását. Belül a templom sík mennyezetű. A szentélyt egy kápolna és a sekrestye fogja közre. A berendezés nagy részben megőrizte barokk jellegét. A legközelebbi tatarozás alkalmával ajánlatos volna behatóbb kutatás alapján az eredeti állapot helyreállítása, ami növelné a templom értékét, és felismerhetőbbé tenné építési korának stílusjellegzetességeit. E semleges külsejű épületet a műemléki jegyzék nem tartja számon. Pamer Nóra A község főutcájának teljes hosszában folyik a forgalommentesítő kerékpárút építése A szerző felvételei
