Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-20 / 168. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 20., SZERDA 3 A MÚK nyilatkozata Veszélyben a sajtószabadság A Magyar Újságírók Közössége megdöbbenéssel utasítja el a demokrácia látszatát is megcsúfoló döntéseket, amelyekkel a hatalomra került politikai erők — néhány napra — az önkényuralom szellemét, hosszabb távra pedig az önkényuralom gyakorlatát honosítják meg a nemzeti médiumokban, a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban. Példátlan, hogy egy-magát demokratikusnak tartó kormány miniszterelnöke a politikai egyeztetések befejezése előtt tegyen javaslatot a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új felső vezetőinek kinevezésére. Még példátlanabb, hogy bár a mögötte álló politikai pártok ezért bocsánatkérésre kényszerülnek, a kinevezési javaslatokat újra megismétli. Figyelmen kívül hagyja azt az ellenzéki javaslatot, amely a Magyar Televízió élére az MSZP vezetőségi tagját, Kosa Ferencet, a filmrendezőként vitathatatlan szakembert, a rádió élére pedig a korábbi szocialista kormány egyik miniszterét, Glatz Ferencet kívánja jelölni. A diktatúra bevezetésének világos jele, hogy a megismételt tanácskozásról kivonuló ellenzéki politikusok egyértelmű magatartása és véleménye ellenére az Országgyűlés Kulturális Bizottsága megszavazta a Horn Gyula és Pető Iván által beterjesztett jelölteket. A Magyar Újságírók Közösségének tagjait aggodalommal tölti el a médiadiktatúra bevezetésére tett kísérletsorozat, amelynek szomorú következményeképp az elhallgatás és a mellébeszélés lehet az úr a médiapolitikában. A szakértőnek kikiáltott politikusok minden eddigi lépése a hatalmi gőg oinikus fitogtatása volt. Bejelentették, hogy megszüntetik a kormányfelügyeletre vonatkozó 1974-es minisztertanácsi rendele- ;tet, holott ezt nem az Antall-kormány, hanem — a médiatörvény elfogadásáig — az Alkotmánybíróság hagyta érvényben. Bejelentet- jték azt is, hogy megváltoztatják a Magyar Televízió és a Magyar jPádió költségvetési fejezet-besorolását. Ezt csak a most nyári szabadságra vonult Országgyűlés tehetné. ] A Magyar Újságírók Közössége riasztónak és félelemkeltőnek t artja ezt a politikai magatartást, mert ahol a kormány nem kénysze- il betartani a demokrácia viselkedésnormáit, ott nem csak a sajtó- szabadságot, de a szabadságot is veszély fenyegeti.-> A Magyar Újságírók ti Közösségének Elnöksége i: Elnapolt rádiósperek A Fővárosi Munkaügyi Bíróság kedden elnapolta az elbocsátott rádiósok munkaügyi perét. Mint ismert. Bolgár György, Rádai Eszter, Barát József, Freund Judit, Nemes Gábor, Lantos Gabriella és Halász Istvánná elbocsátott rádiósok azért fordultak a munkaügyi bírósághoz, hogy állapítsa meg eltávolításuk körülményeinek jogszerűtlenségét. Arányosáé dr. Váradi Erzsébet, az eljáró tanács elnöke valamennyi eljárás folytatását azzal az indokkal halasztotta időpont nélkül szeptemberre, hpgy addig várhatóan bírói eljáráson kívül egyezség születik az elbocsátottak és a rádió új vezetése között. Ez, mint mondta, mindenképpen helyénvaló megoldás lenne. Szükségessé tette az eljárás elhalasztását az is, hogy a kártérítés megítélésénél valamennyi ügyben egyénileg kell dönteni, s ehhez konkrét pénzügyi adatokra van szüksége a bíróságnak. A munkaügyi perek folytatását az a tény is befolyásolhatja, hogy a Magyar Rádió új vezetése visszavonja-e fellebbezését a munkaügyi bíróságon. A munkaügyi bíróság ugyanis korábban már kimondta első fokon, hogy a szakszervezeti kifogás jogszerű volt. A Fidesz a környezetvédelemről Nem támogatják a kormányprogramot A Fidesz szakértői bírálták a kormányprogramot, amiért homályosan kezeli a környezetvédelem ügyét, és halogatja az azonnali kezelést igénylő problémák rendezését. Emelett, mint ez a párt székházában tartott tegnapi sajtótájékoztatón, kiderült, aggasztónak tartják az új kormány, s azon belül is az MSZP Bős—Nagymaros ügyében képviselt álláspontját. Megyessy Balázs, fiataldemokraták környezetvédelmi szakértője úgy értékelte: bár a kormányprogram tartalmaz bizonyos irányelveket a környezetvédelmet illetően, amelyek egy hatékony környezetvédelmi program alapját képezhetnék, azonban a dokumentumból hiányoznak a konkrét, számonkérhe- tő elemek. Szóvá tette azt is, hogy a kormányprogram szerkezete nem tükrözi a környezeti és gazdasági problémák és válságjelenségek szerkezetét és mélységét. A szakértő végezetül leszögezte: a kormány- program környezetvédelmi alapelveinek jelentős részével egyetértenek ugyan, de nem támogatják, mivel nem derül ki belőle, hogy valójában milyen konkrét cselekvési szándék húzódik meg mögötte. Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke a Bős—Nagymaros vízlépcső kapcsán felhívta a figyelmet: a kormány, s azon belül is a szocialisták a dunakiliti víztározó feltöltésére törekszenek, amely túl a környezeti károkon a nagymarosi beruházás megvalósítást vetíti előre. Bírálta emellett azokat a megjegyzéseket is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kormány esetleg visszavonná a hágai bírósághoz a vízlépcső ügyében benyújtott keresetét. Illés Zoltán külön is hangsúlyozta: fennáll a veszélye annak, hogy a magyar—szlovák kapcsolatokban a kisebbségi kérdést összekeverik a környezetvédelem ügyével. Megjegyezte, hogy a jelek szerint azok az emberek kerülnek ismét pozíciókba, akik 1990 előtt politikailag kötelezték el magukat Bős—Nagymaros megépítése mellett. A környezetvédelemmel kapcsolatos kormányzati munka kapcsán Illés Zoltán elmondta, hogy nem tartanák jó megoldásnak a Környezetgazdálkodási Intézet felszámolását, mert ezzel egy fontos háttérintézmény szűnne meg. Sürgette viszont, hogy a perlament mielőbb ratifikálja a riói környezetvédelmi egyezményt és ne'keret-, hanem kódexszerű környezetvédelmi törvényt alkosson. kenötezer pedagógus munka nélkül? ' a » l •a r-tEz több, mint kormányváltás , j o. ytatás az 1- oldalról) Ugyanakkor nem lelhető me« az iskolastruktúrát érin- A kormányelképzelés a le- anyagban. Az eddigi elképzeléseket úgy tűnik, be ,.,'ják fagyasztani. Szin- c ' isszalépésként értékel- - Dobos Krisztina, hogy a Jképzést központosítani 'Irtják. A konzervatív •Hány közvetlenül a vál- Xé^ó, gazdálkodó szerek' támogatására számított, ugyanis így nyílott nagyobb íéhetőség a kitanult diákok helyezkedésére; ha ezt '. központi előírásokkal , vánják megoldani, felvetődné a kérdés, melyik az a tárca, amelyik el tudja dönteni, mely szakmából hány szakembert képezzenek. Vélhetően a pedagógusok körében nyugtalanságot kelt, hogy az új kormány- program helyi tantervek írását látja célszerűnek. Dobos Krisztina szerint a pedagógusokat nem lehet erre kényszeríteni. * — Nem tekintem koalíciós programnak, kizárólag a szabaddemokraták liberális felfogását tükrözi a kulturális élet újjászervezésének programja — szögezte le Fekete György képviselő. Megítélése szerint ilyen mértékben piaci alapokra helyezni a kultúrát, még soha senki nem merte megtenni, bár kétségtelenül az elmúlt évtizedekben kísérletet tettek rá. A kormányprogramot elemezve, annak első rétegét „fecsegésként" nevezte meg. Általánosságokban fogalmaz, amelyek olykor nyelvész szakemberek szerint is értelmetlen megfogalmazások. A második rétegről elmondta, hogy egyfajta „hallgat a mély” szemléletet tükröz. E szerint hosszú távon a kultúrát kizárólagosan a fogyasztói igények kielégítésétől tennék függővé. Ez teljes képtelenség, fogalmazott, hiszen a piaci követelményekkel szemben a valódi értéket alkotó kultúrát védeni kötelesség. A program harmadik részét a „fenyegetések" körébe utalta. Ügyanis jól kitapintható, hogy az ellenzék bevonását tulajdonképpen csak a szükséges látszat érdekében tervezik. Ez különösen igaz a médiák területén. Jelen helyzetben alaposan megnő a köztársasági elnök felelőssége. Mivel a program összességében általánosságban fogalmaz, ezért Fekete György megállapította, hogy ellenó'rzése, ígéreteinek teljesítése sem lesz könnyen nyomon követhető. * A közszolgálati médiák körül fellángolt vitáról vendégként fejtette ki véleményét Zsigmond Attila, az MDF médiaszakértője, képviselője. Elmondta, hogy a koalíciós pártoknak a médiákkal kapcsolatos álláspontját nagyon nehéz volt követnie- az ellenzéknek, mert az korántsem volt egységes. Ezzel szemben, cáfolva a miniszterelnök minapi kijelentését, Zsigmond Attila leszögezte, hogy az ellenzéki pártok álláspontja mindvégig egységesnek bizonyult. Úgy tűnik tehát, hogy a miniszterelnök urat nemcsak a tárgyalások úgymond megszakadásáról tájékoztatták rosszul. Úgy tűnt, hogy ezeknek a „tájékoztatóknak” nem volt fontos, hogy hatpárti megállapodás szülessék a rádió és a televízió kinevezendő elnökeinek személyéről. Az elmúlt napok történései azt bizonyítják, hogy a négy ellenzéki pártnak tulajdonképpen a szocialista, SZDSZ-es elképzelések maradéktalan végrehajtását kellett volna támogatnia. Mindezek a lépések késztették arra, az ellenzéki pártok médiaszakértőit — MDF, FKGP, KDNP és Fidesz —, hogy elhagyják a hétfó'i bizottsági ülést, tudván tudva, hogy a koalíciós szocialista SZDSZ-es többség részvétele elegendő' a bizottsági állásfoglalás meghozatalához. * Mind Zsigmond Attila, mind Fekete György aggodalmát osztva Balsai István az alkotmányügyi és jogi kabinet vezetője baljós előjelnek nevezte, hogy a kormányprogram, szemben az európai gyakorlattal, túlnyomórészt magántulajdonon alapuló gazdaságról beszél, noha Európában, miként a konzervatív kormány tevékenységének eredményeként hazánkban is, kizárólagosan magántulajdonon alapuló, vagyis tőkés rendszerről lehet pusztán beszélni. (Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek egyéb tulajdonosi formák.) Ami a kormány jogalkotási tevékenységéből a program szerint kitűnik, az voluntarista, tehát pusztán a mennyiségre törekvő szemléletet tükröz. Homályos pontként említette a miniszterek bizonyos „kettős alárendeltségét", ami az európai joggyakorlatban ismeretlen. Mindezek ellenére Balsai István kritikai, de egyben konstruktív magatartást tanúsító MDF- et ígért a parlamenti munkában. * Dávid Ibolya, ugyancsak ennek a kabinetinek tagjaként, a Házszabály módosítására tett javaslatból kiemelte, hogy a képviselők egyötödének javaslatára állítható fel a vizsgálóbizottság, amely a kormányzat és a kormányzati szervek ellenőrzésekor ellenzéki irányítás alatt áll. Ugyancsak eny- nyi képviselő indítványára kell tartani politikai vitanapot, amely szintén a kisszámú ellenzéki képviselők számára teremt megnyilatkozási lehetőséget. Németh Zsolt SZDSZ-program: Kovácsoljunk hibánkból erényt! A Szabad Demokraták Szövetségének a kormány- koalíció egyik tagjának, illetőleg a párt vezetőinek van egy csodálatos tulajdonságuk, s lehet, ez az, amit ma Magyarországon liberalizmusnak neveznek. Ez a tulajdonság az, amit a magyar parasztember hajdanán úgy fogalmazott meg, hogy ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes... Szóval arról van szó, hogy az SZDSZ Országos Tanácsának múlt hét szombati ülése után Petó' Iván és Tamás Gáspár Miklós sajtótájékoztatót tartottak, s azon Petó' Iván megjegyezte, hogy az új koalíció máris többször gyakorolt önkritikát, mint elődje a négy év során. Magam természetesen azon az állásponton vagyok, hogy bár az új parlament és az új kormány mögött még igen kevéske működési idő áll, ám már azért, hogy működésbe kezdtek, elnézést kérhetnének, de hát ne legyünk ennyire kicsinyesek, ne törődjünk most a nyugdíjügyekkel, ne törődjünk elkapkodott miniszterelnöki aláírásokkal, ne törődjünk a képviselők jogállásáról szóló dolgokkal, hanem inkább idézzük fel Pető Iván kijelentésével kapcsolatosan a Fidesz politikusának, Deutsch Tamásnak az ezzel kapcsolatos észrevételét. Ő az elkapkodott miniszterelnöki aláírásról így vélekedett a televízió A Hét című műsorában: „Példátlan eset azért, mert az 1990 óta Magyarországon létező parlamentáris demokráciában ilyesmi még nem fordult elő”. Azaz, ilyen ügyben (Pető Iván ezt nyilván nem kísérte figyelemmel) az elmúlt négy esztendőben, nem is kellett Antall Józsefnek vagy Boross Péternek önkritikát gyakorolnia. Petőék nagy csodája, hogy lám csak hibáikból pillanatokon belül kovácsolnak erényt. Önkritikát gyakorolnak! Minő szép dolog, mélyen meghatja az embert, s tudomásul veszi a Petőt hallgatók sokasága, hogy lám csak, önkritikákkal kezdődik a pártvezetők és a nép érthető, tiszta párbeszéde. Magam jobban szeretném, ha a koalíció kevesebb hibát követne el, s kevesebb önkritikát gyakorolna. Szeretném, mert mint Deutsch Tamás, én is ehhez szoktam hozzá az elmúlt négy esztendőben. (Vödrös) 1
