Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-19 / 167. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. JULIUS 19.. KEDD ALLAS AJANLO A Pest Megyei Munkaügyi Központ ajánlata: Fiatalkorúak Börtöne és Fogháza keres: — 2 fő szakácsot, — 5 fő felügyelőt, érettségizettek előnyben, — 20 fő biztonsági őrt, — 1 fő építészmérnököt, — 10 fő nevelőt, pedagógusdiplomával, — 1 fő pszichológust, — 1 fő biztonsági tisztet, rendőrtiszti diplomával. Cím: 2316 Tököl, Ráckevei u. 6. Jelentkezés: (06-24) 379-115/191 m. Bordás Béla. Hajavics Györgyné csepeli varrodájába keres szakképzett varrónőket, két műszakos munkarendbe. Cím: Bp. XXL, Kassai út 17. Tel.: 276-3404, a reggeli és esti órákban. MÁV Dunakeszi Javító Kft. keres: — 5 fő asztalost, — 5 fő villanyszerelőt, — 14 fő fényezőt és mázo- lót, — 20 fő lakatost, aki hegeszteni is tud. — 1 fő maróst, — 2 fő kárpitost, — 5 fő betanított munkást. Cím: Dunakeszi-Gyártelep, Állomás sétány 19. Tel.: (06-27) 342-881. Budapesti Vegyipari Gépgyár Rt. keres: — öntödei segéd- és betanított munkásokat. Cím: Bp. X., Gyömrői u. 76—80. Tel.: 157-2511/170. Mogyoródi István. Juhász István vállalkozó keres 2 fő ács-állványozó szakmunkást. Lehet pályakezdő is. Cím: Pilisvörösvár, Kisfaludy u. 56. Főiskola keres gyakorlott bérelszámolót és SZTK-ügy- intézőt. Cím: Bp., Zugligeti út 11—25. Tel.: 176-1722, Fischer Imréné. C+M Kft. szentendrei munkahelyre keres: — 6 fő autószerelőt (3 fő pályakezdőt is), — 1 fő karosszérialakatost, gyakorlattal. Jelentkezés: Szentendre, Rózsa u. 23. T: (06-26) 315-449. szett-gépmestert vagy gépkezelőt keres Romayor géphez. Cím: Bp. XL, Neszmélyi út 44. T: 166-7240, 8—16 óráigKiemelt fizetéssel keresnek: — 2-3 fő CNC-esztergá- lyost (pályakezdőre is számítanak), — MC 403 megmunkálóközpontos, Bosch-vezérlésű gép mellé szakembert, aki mérnöki végzettséggel rendelkezik. Jelentkezés: Hurmann Kft., Szigetszentmiklós, Teleki u. 2. T: (06-24) 368-400, 360-003 Horváth Lajos. Lobo Hungary Bt. keres 10 fő varrónőt, lehet betanított is. Cím: Dunaharaszti, Soroksári út 34. Csemege Julius Meinl Diszkont Áruháza keres: — 40 fő önkiszolgáló áru- kiadó-pénztárost, — 20 fő élelmiszer-eladót. Jelentkezés: Bp. XV., Bogáncs u. 6—8. Wagszer Bt. változó budapesti munkahelyre keres munkatársakat az alábbi szakmákban: asztalos, épületasztalos, géplakatos, könnyűszerkezetlakatos, vas- és fémszerkezet-lakatos, általános gépszerelő és -karbantartó, műszer- gyártó és -karbantartó, általános villanyszerelő, épület- vili.- szerelő, villamosgépszerelő, villamoshálózat-szerelő, bádogos, tetőfedő, épületburkoló, padlóburkoló, gáz- és vízvezeték szerelő, kőműves, ács-állványozó. Elvárások: erkölcsi bizonyítvány, igényes munkavégzés, jogosítvány, előző munkahelyekről ajánlólevél. Érdeklődni: Bp. XVI., Budapesti út 90/A. Tel.: 122-0265, 220-2385. Csillag Kft. keres szakácsokat, pályakezdő is jelentkezhet. Cím: Gyomra, Munkás u. 18. Pest megyei üres pedagógus-álláshelyek nyilvántartása: Jelentkezés: Pest Megyei Munkaügyi Központ, Budapest XL, Karinthy F. út 3., 185-2411, Rektenwald Attila. Rádi és Fia Kft. 1 fő ofHirdetési levelezőlap Pest megye valamennyi postahivatalában kapható az a levelezőlap, amelynek segítségével a Pest Megyei Hírlapban jelentethetik meg hirdetéseiket kedves Olvasóink. Vállalkozók, közületek, magánszolgáltatók a kartonon hét szóig, magánszemélyek húsz szóig hirdethetnek. Nem kell ezután Budapestre utaznia annak, aki lapunkban akarja a hirdetését közzétenni. A megye valamennyi postahivatalában megvásárolható az említett levelezőlap, amelyhez boríték is jár, s bélyeg nélkül elküldhető a címünkre. A levél közvetlenül szerkesztőségünkbe érkezik, s mi ígérjük: a beérkezéstől számított negyvennyolc órán belül megjelentetjük hirdetését. Pest megyében ilyen rövid határidőre csak nálunk adhat fel sajtóhirdetést! Budapesti olvasóinknak pedig változatlanul szolgálatára áll a Blaha Lujza tér 3. szám alatti hirdetési üzletünk. Jogi tanácsok A termőföld hasznosítása és védelme A hazánkban korlátozottan rendelkezésre álló termőföld nem pótolható, de folyamatosan megújítható erőforrás, ezért megóvása és rendeltetésszerű használata jövőnk záloga. A piacgazdaság követelményeit is figyelembe véve ezért a jogalkotó kiemelten, külön törvényi fejezetben foglalkozik a termőföld hasznosításának és védelmének szabályaival, s ezen belül részletesen rendelkezik a földhasználók — tulajdonosok vagy más jogcímen használók — kötelezettségeivel, a hasznosítás, a mellékhasznosítás és az újrahasznosítás, valamint a művelési ág megváltoztatása, a termőföld más célú hasznosítása kérdéseivel, továbbá az engedélyezésével és a szankcionálással. I A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény V. Mk fejezete alapján ,;6é: a használó — választása szerint — köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani. Az állam — kártalanítás mellett — elrendelheti, hogy a használó a hasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül — a hasznosítási kötelezettség felfüggesztésével — tegyen eleget. Ehhez azonban hatósági engedély szükséges, amit a következő esetekben lehet kérelmezni: a) ha a termőföld a művelési ágának megfelelő hasznosításra a talajvédelmi előírások betartása mellett alkalmatlanná válik — az esetben időlegesen vagy véglegesen lehet ennek megfelelően eltérni, továbbá b) a külterületi földet belterületbe vonni, c) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet céljának megfelelően használni, d) nem talajvédelmi jellegű védelmi erdőt telepíteni. Ezeket az eseteket a törvény más célú hasznosításnak tekinti, de hatóságilag engedélyezi. A földhasználókra és az engedélyező hatóságokra egyaránt vonatkozó általános szabály, hogy a táj alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeit, így különösen a domborzatot és a jellegzetes felszíni alakzatokat, a természetes vízfelületeket, a nádasokat és vizes élőhelyeket a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát, a kulturális vagy történeti szempontból jelentőséggel bíró tájértékeket a termőföld hasznosítása és egyéb tevékenységek végzése során meg kell őrizni. A más célú használat engedélyezésével a földhasználó mentesül az eredeti művelési kötelezettségek alól, de a föld engedélyezett célú fel- használásáig is köteles az általános hasznosítási kötelezettséget teljesíteni. Ez jelenti az ideiglenes hasznosítási kötelezettséget. Mellék- és újrahasznosítás Mellékhasznosítási kötelezettség akkor következik be, ha már engedélyezték a más célú hasznosítást. Ilyenkor a használó a termőföldnek nem minősülő földön a növényzet gondozását köteles rendszeresen elvégezni, ha ez a föld más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg korlátozza. A más célú használat megszűnését követően a használó köteles a területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni és annak újrahasznosításáról gondoskodni. A más célú hasznosítás megszüntetését köteles a földhivatalnak bejelenteni és mellékelni az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkára készített tervet. A művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített tervet — a bányaterületekre vonatkozóak kivételével — a földhivatal hagyja jóvá, és az erről szóló határozatban megállapítja az újrahasznosítás célját, valamint előírja az újrahasznosítás érdekében a terület használójának kötelezettségeit. A terv jóváhagyására, ha az újrahasznosításra alkalmas terület több földhivatal illetékességi területére terjed ki — a megyei földhivatal, ha a föld több megyében fekszik, a legnagyobb területtel érintett fővárosi, megyei földhivatal az illetékes. A művelési ág megváltoztatása A termőföld művelési ágának megváltoztatását — a vonatkozó külön jogszabálynak megfelelően — be kell jelenteni a földhivatalnak. Természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, amit a bejelentéshez csatolni kell. A termőföld művelési ágának engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani és az előírt földvédelmi bírságot megfizetni. A határozat meghozatalára — a természetvédelmi hatóság megkeresésére — a földhivatal illetékes. Kérelemre — a természetvédelmi hatóság állásfoglalása alapján — az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállítása kötelezettsége alól a földhivatal felmentést adhat. A földhivatal a hasznosítással, ideiglenes és mellékhasznosítással járó kötelezettségek teljesítését rendszeresen ellenőrzi. Hatósági engedéllyel is csak a következő — törvényben meghatározott — esetekben lehet a termőföldet más célra hasznosítani: a) termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igény- bevételével — lehet felhasználni, b) szőlőt, gyümölcsöst, öntözésre berendezett és meliorált területet, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak különösen indokolt esetben — helyhez kötött beruházás céljára, c) hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi szabályok betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű földet lehet kijelölni, d) az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni, e) a településrendezés terve szerint a belterületi célú fel- használásra kerülő területek folyamatosan, a rendezési terv megvalósításától függően vonhatók belterületbe. A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. Időleges hasznosítás csak meghatározott időre, legfeljebb egy alkalommal öt évre engedélyezhető, ezt követően a jogosult köteles az ingatlan-nyilvántartásnak megfelelő előző állapotot helyreállítani és mezővagy erdőgazdasági termelést folytatni. Időleges használat akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, ami előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. Az engedélyezési eljárás A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezheti. A kérelemnek tartalmaznia kell a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt és mellékelni kell a földmérési alaptérképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást. A földhivatal helyszíni vizsgálat alapján dönt, illetőleg előterjesztést tesz az engedélyezésre jogosult megyei földhivatalnak. A kiadott engedély érvényét veszti, ha a megvalósításra öt éven belül nem kerül sor. A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába kell helyreállítani, amit a földhivatal — a határidő megjelölésével — határozatban rendel el. Engedély nélküli hasznosításnak minősül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyt a használó még nem kapta meg, vagy a kiadott engedélyben meghatározott idő már eltelt, vagy az időleges hasznosítást az igénybevevő az engedélyben meghatározott időn túl sem fejezi be. Ha a termőföld más célú hasznosítása miatt az eredeti állapot helyreállítását elrendelték vagy a használó ez alól felmentést kapott, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni. A helyreállítás megtörténtét a kötelezett köteles a földhivatalnak bejelenteni, a földhivatal pedig a bejelentést helyszíni szemlén ellenőrzi, és határozatot hoz a helyreállítás elfogadásáról, valamint egyidejűleg határoz a fizetendő földvédelmi járulék és bírság kérdésében, vagy újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését rendeli el. Az eredeti állapot helyreállítási kötelezettsége alól, kérelemre és indokolt esetben a Földművelésügyi Minisztérium felmentést adhat, egyidejűleg rendelkezve a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról. A földvédelmi járulék és bírság A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell az igénylőnek fizetni — aminek mértékét a törvény 1. sz. melléklete tartalmazza —, a törvény által meghatározott kivételekkel. A járulék összegéről a hasznosítást engdélyező határozatban kell rendelkezni. Földvédelmi bírság, mint szankció fizetésére kötelezett, aki neki felróhatóan: a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítási kötelezettségét megszegi, b) az időleges hasznosítást követően a termőföldet minőségi osztályánál alacsonyabb minőségű termőföldként vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá, c) természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg, d) termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra. A bírság mértékét a törvény 2. sz. melléklete tartalmazza. A bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kötelező megfizetni. A földvédelmi járulék és a bírság fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető, ezért nagyon fontos a termőföldvédelmi szabályok ismerete és betartása. A termőföldekkel kapcsolatos ügyekben — ha eltérő jogszabályi rendelkezés nincs — első fokon a termőföld fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal jár el. dr. Fogarasi Gabriella
