Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-16 / 165. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JULIUS 16., SZOMBAT Horn hétfon Bonnba látogat Visszarendelt Bundestag A szabadságukról rende­lik vissza a német képvi­selőket a jövő hét pénte­kére, mivel a bonni koalí­ciós kormány úgy dön­tött, hogy rendkívüli ülé­sen, egyszerű többséggel igyekeznek utólag meg­szerezni a Bundestag hoz­zájárulását két, katonai elemeket sem kizáró akci­óhoz. Egyrészt ahhoz, hogy a német katonák raj­ta maradhassanak a Bal­kán térségében felderítő repüléseket végző AWAGS-gépeken, illetve ahhoz, hogy német hajók továbbra is ellenőrizhes­sék az Adrián a Szerbia és Montenegró ellen el­rendelt ENSZ-szankciók betartását. A bonni kormány a né­met alkotmánybíróság ál­lásfoglalása után, tegnap döntött a Bundestag — 150 ezer márka pótlóla­gos kiadást jelentő — rendkívüli tanácskozásá­nak megszervezéséről. Az alkotmánybíróság nem találta ugyan alkot­mányellenesnek a NATO illetékességi területén kí­vül zajló akciókat, ám el­marasztalta a kormányt, amiatt, hogy a Bundestag jóváhagyása nélkül egye­zett bele német egységek vezénylésébe. Mindkét missziót ENSZ-felhatal- mazással hajtja végre a NATO, illetve a Nyugat­európai Unió. A szociáldemokraták — AWACS-ügyben a li­berálisok is — alkot­mányjogi panasszal él­tek, ám a karlsruhei alkot­mánybíróság nem paran­csolta le a gépekről a né­meteket, s nem gördített akadályt a német ellenőr­ző hajók útjába, egyebek között arra hivatkozva, hogy egy ilyen lépés kül­politikai károkat okozna Németországnak. Fenntar­totta magának azonban a jogot, hogy érdemben is megvizsgálja a panaszt, döntését kedden hozta nyilvánosságra. 'Horn Gyula miniszter- elnök hétfőn egynapos hi­vatalos látogatást tesz Bonnban, és tárgyal Hel­mut Kohl kancellárral — jelentették be ugyancsak tegnap a német kormány és parlament székhelyén. Az új magyar kormány­főt délben fogadja majd Kohl katonai tisztelet- adással, a tárgyalások után a két kormányfő a sajtó rendelkezésére áll. Más forrásokból szár­mazó értesülés szerint Horn Gyula — aki egyben az MSZP elnöke — talál­kozót tervez Günter Ver- heugennel, Németország Szociáldemokrata Pártjá­nak (SPD) országos ügyvi­vőjével, azaz főtitkárával és Hans-Ulrich Klosével, a párt Bundestag-frakció- jának vezetőjével is. Fehéroroszországban Olcsóbb lesz a kenyér Megtartotta első kabinetülé­sét a közelmúltban megvá­lasztott új fehérorosz elnök. A számos miniszter és a központi bank vezetőjével folytatott megbeszélés kö­zéppontjában a legfonto- sabbnaK ítélt gazdasági kér­dések megvitatása állt. Mint arról az ITAR- TASZSZ beszámolt, a fó­rum képviselői megálla­podtak abban, hogy az első gazdasági lépések egyike a kenyér árának a leszállítása lesz, és ezt mi­hamarabb végre kell hajta­ni. Fontosnak tartották to­vábbá az energiaellátás gondjainak gyors megoldá­sát és az állami kincstár fel­töltését. M egnyugtató, hogy Pest megye híres-neves közgyűlése mennyire szívén viseli az agrárágazat gondjait. Ameny- nyire hasznos azonban a címerezés a kukoricaföldeken, me­rőben szokatlan a címertelenítés lapunkat illetően. Szánal­mas döntés volt a címerhasználat megszüntetése, no nem azért, mert a Pest Megyei Hírlapról van szó, hanem azért, mert a vármegyeháza lépése kisstílű, gyáva és ellentmondá­sos. Kisstílű, mert apróságról van szó, hiszen nem a lapot szüntette meg (egyelőre), még csak nem is a névhasználat jo­gát vette el, csupán a megyei címert tiltotta le a címoldalról (egyelőre). Gyáva ez a döntés, mert a vármegyeháza elöljá­rói megvárták azt az alkalmas időt, amikor egy ilyen pitiá­ner határozatot különösebb ellenállás nélkül végre lehet haj­tani. S végül több szempontból is ellentmondásos, hiszen nemcsak elvette egy laptól, hanem rögtön már oda is adta egy másiknak anélkül, hogy tudná, a most induló orgánum mennyiben felel meg az elvárásoknak. Nem tudok arról, hogy lapunk a megyei önkormányzat tulajdona lett volna. Az természetes, hogy nem mindenkinek nyerte el tetszését az újság, akár széles e megyében, akár a vármegyeházán, az azonban elgondolkoztató, hogy a testület indoklásában szél­sőségesnek és elfogultnak tartja lapunkat. Köztudott, hogy a Pest Megyei Hírlap évek óta kettős funkciót igyekszik ellátni: egyrészt mint regionális lap a helyi, a megyét érintő híreket, tudósításokat közli (terjedel­Bukarest az alapszerződésről Iliescu megdorgálta az RMDSZ-t Semmi rendkívüli nincs abban, hogy a megköten­dő magyar—román alap- szerződésben a határok sérthetetlenségéről és a kisebbségi jogok garantá­lásáról szóló cikkelyek szerepelnek majd — nyi­latkozta Traian Chebeleu elnöki szóvivő tegnap. A szóvivő Horn Gyula kije­lölt magyar miniszterel­nöknek a Szlovákiával és Romániával megkötésre váró alapszerződésekről szóló nyilatkozatára rea­gált. Chebeleu elmondta: a területi integritás tisztele­te, a határok sérthetetlen­sége, valamint a kisebbsé­gek jogainak tiszteletben Milosevic ellen A szerb katonai parancsno­kok Boszniában és Jugoszlá­viában minden jel szerint szembeszegültek Milosevic szerb államfővel. A bosz­niai szerbek katonai vezető­sége elvetette Milosevic ja­vaslatát, amely szerint kiürí­tenék az Ozren-hegy és Do- boj városa környékét, s a te­rületet átengednék a fnuzul- mán—horvát föderációnak. Erről tegnapi számában tu­dósított a Borba című füg­getlen belgrádi újság. E kör­zet átadását szorgalmazta a legújabb nemzetközi bosz­niai béketerv is, amelynek elfogadásáról vagy elutasítá­sáról július 19-éig kell ál­lást foglalniuk a szemben álló feleknek. A boszniai szerb erők fő- parancsnoka, Ratko Mladic egyértelműen elutasította a kezdeményezést. Mladic eh­hez megkapta Jugoszlávia katonai vezetőjének, Mom­cilo Perisicnek a támogatá­sát is. — Uzrent és Dobojt nem adjuk fel semmilyen áron sem — állította Mladic. A Szerbiából ,.és Monte­negróból álló Jugoszlávia katonai vezetése ezúttal elő­ször szegült szembe Milose- viccsel. tartása az európai nor­mákhoz tartozik, úgy az EBEÉ, mint az Európa Tanács vonatkozásában. — Tehát fel sem vetődik az, hogy Románia valami rendkívüli dolgot fogad majd el az alapszerződés aláírásával, hanem arról van szó, hogy a ma­gyar—román kapcsola­tokban az európai normá­kat fogadjuk el a területi és a kisebbségi jogok kér­dését illetően — szögez­te le a román elnöki szó­vivő. Belpolitikai kérdésekre térve a szóvivő felolvasna Iliescu román elnöknek az RMDSZ-t nagyon szi­gorúan bíráló közintézmé­Douglas Hogg brit külügyi államminiszter személyé­ben keddtől az első nyugati kormánytag vendégeskedik Budapesten az új magyar kormánynál. — Számunkra fontos a jó munkakapcsolat a ma­gyar kormánnyal. Ez az elő­ző kormánnyal is megvolt, és nem lesz semmiféle ne­hézség a kapcsolatépítés­ben az új magyar kabinet­tel sem — mondta ebből az alkalomból tegnap London­ban az MTI-nek Douglas Hogg. Úgy vélte, brit—ma­gyar érdekközösség lehetsé­ges abban, amit John Ma­jor miniszterelnök mondott néhány hete, vagyis, hogy Nagy-Britannia többsebes­séges, többlépcsős, többré­tegű Európai Uniót szeret­ne. — Ezt az elképzelést még nem dolgoztuk ki rész­letesen. A lényeg a nemzet­állam megmaradása. Egy ideális világban minden or­szág egyszerre haladna a közös cél felé. De ha egye­sek az Európai Unióban szorosabb központosítást akarnak, mint mások, ak­nyét. A tanügyi törvény elfogadását ellenző RMDSZ-döntés — amely polgári engedetlenségi és tömegmegmozdulások szervezését tervezi — az alkotmányosság keretei­nek és az állam törvényei­nek figyelmen kívül ha­gyását jelenti — szögez­te le egyebek között köz­leményében Iliescu. Az elnök felhívta „a polgári konfrontációra és rend­bontásra felbújtó” RMDSZ-döntés szerzőit, hogy ésszerűen gondol­ják azt át és a jogállami­ság normáival egyező ál­láspontot alakítsanak ki, bízzák a parlamentre a törvényalkotást. kor kérdéses, hogy Nagy- Britanniának, vagy például Magyarországnak jó-e őket követni, pusztán a gyorsa­ság kedvéért? — mondta a brit külügyi államminiszter. De azt is világossá tette, mit nem ért a brit kormány sem a többsebességes Euró­pán. — Ez nem befolyásol­ja a közép-európai jelentke­zők, köztük Magyarország csatlakozásának vagy a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, amelyre a jelenlegi szakasz­ban nem tennék fogadást. A szakaszos csatlakozás, például először politikai, majd gazdasági belépés for­májában, mindenesetre ki­zárható. A brit kormány tá­mogatja a magyar törek­vést az EU felé, de az idő a gazdasági felzárkózástól függ. Figyelembe kell ven­ni, milyen költségeket okoz a tagság részint az EU-nak, részint Magyaror­szágnak. De ha Magyaror­szág kész lesz a tagságra, akkor feltételezem: teljes jogú tag óhajt lenni, és nem részleges — magya­rázta Douglas Hogg. A nagyvilág hírei Jk Magyarország be­nyújtotta fellebbezési kérelmét a New York-i fellebviteli bírósághoz a Seuso-kincsek ügyében — közölte Koszorús Fe­renc washingtoni ügy­véd, aki a magyar érde­keket képviselte a kin­csek tulajdonjóga ügyé­ben tavaly ősz óta zajló perben. jk Az osztrák közoktatási és művészeti minisztéri­um zenei szaktanácsá­nak javaslatára idén Kurtág György kapta az európai zeneszerzőknek járó osztrák állami kitün­tetést. 4k Az amerikai kereske­delmi felelősök Japán­ellenes gazdasági szank­ciókat fognak javasolni a vezetésnek, ha Tokió július 31-ig nem változ­tat illő mértékben ke­reskedelmi gyakorla­tán — írta a tegnapi The Wall Street Jour­nal magas rangú hiva­talnokokat idézve. 9k John Major brit mi­niszterelnök tegnap értés­re adta, hogy nem várha­tó brit vétó az EU-bizott­ság elnökét megválasztó rendkívüli tanácskozá­son. Brit lapértesülések szerint most Jacques Sanier luxemburgi mi­niszterelnök, Paul Schlü­ter volt dán kormányfő és Ruud Lubbers hol­land miniszterelnök van versenyben; a legtöbb esélyt Santemak adják. 9k Margaret Thatcher volt brit miniszterel­nök-asszony azt taná­csolja a cseheknek, hogy ügyeljenek fizető- eszközük értékállandó­ságára, valamint ne hagyják veszni nemzeti identitásukat. That­cher csütörtökön érke­zett Prágába, és tegnap kerekasztalvitán vett részt, többek közt Vác­lav Klaus cseh minisz­terelnökkel együtt. Hogg lesz az elsői A lényeg a nemzetállam EGY HÉT Felszállott a páva mének túlnyomó részében), másrészt pedig publicisztikájá­ban a konzervatív értékek, a nemzeti és a keresztény szelle­miség hordozója. E kettős feladat ellátása persze nem köny- nyű, különösen a magyar sajtóviszonyok ismeretében. Mindemellett a Szűkebb hazánk oldalai a megyében történ­tekről tudósítják az olvasókat. Nem tudom, a vármegyehá­zán ezt is szélsőségesnek és elfogultnak tartják-e. Amennyire fals egy önkormányzat részéről ez a sommás ítélet, cseppet sem meglepő, ha ezt egy liberális napilap szerkesztősége teszi. Szemem se rebbent, amikor olvas­tam, hogy jobboldali hecclap a mienk. Remélem, az olva­sók azért meg tudják különböztetni a Hócipőtől vagy az Úritöktől. Örvendetes továbbá a Magyar Hírlap megkülön­böztető figyelme, a befolyásos napilap többet foglalkozott velünk, mint az összes többi megyei lappal együttvéve. Címer tehát nincs, de kormányunk már van. Mégpedig olyan, amelyik nem fog urizálni. A leendő miniszterelnök nagylelkűen lemondott arról, hogy a kormányfői rezidenci­ára költözzön. Ez azért baj, mert a címerügyhöz hasonló­an, ez is apróság. Csak nálunk az ilyen apróságok tömege, az ezekből fakadó spekulációk és félreértelmezések jelen­tik a belpolitikát. Horn Gyula miniszterelnök lett, de nem költözik a mindenkori miniszterelnöknek szánt épületbe. Nem, mert ő szerény. Aki viszont eddig ott lakott, illetve a későbbiekben ott fog lakni, az nem szerény. Egyszerű ez. A lakást várhatóan bérbe adják. Zimmer frei. K inek jobb a memóriája? — így lehetne összefoglalni a kormányprogram kétnapos parlamenti vitáját. Az, hogy a szakértői kormány szép ígérete csak álom maradt, már hetek óta tudjuk, a tárcák élére pártpolitikusok kerül­tek. Ez még önmagában nem lenne baj, ám hogy a lázas egyeztetésekből milyen 162 oldalas program született, azt a vita jól érzékeltette. A leírtakról persze a gyakorlat fogja bebizonyítani, mennyire életképesek. És nem négy év múl­va. Egy-két hónap alatt sok minden kiderül. A külügyi, szo­ciális és kulturális fejezeteket ért bírálatok azonban sokat sejtetőek. És az sem felejthető el, hogy egy hete már szüle­tett két elképesztő törvénymódosítás. Békési úr azt mond­ta, most azért lesz rosszabb, hogy később jobb legyen. Fel­szállott a páva a vármegyeházra. -Csak azt nem tudom, mit szól ehhez a sok szegénylegény. Székely Ádám

Next

/
Oldalképek
Tartalom