Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-15 / 164. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JULIUS 15., PENT EK Megkérdeztük Mit kifogásol Biatorbágy a megyei közgyűlésben? Biatorbágy képviselő-testüIete már jóval az In- czédy János ellen indított fegyelmi eljárás és a cí­merhasználati jog lapunktól való megvonása elótt jelezte a törvényhozás részére: nehézsége­ket tapasztal a megyei közgyűlés működésében, ezért kéri a megye funkcióinak és a közgyűlés tagjainak közvetlen választását törvénybe iktat­ni. A kérés indokairól kérdeztük Palovics Lajos polgármestert. — A megyei közgyű­lés jelenlegi szerepköré­ben tulajdonképpen csak egy intézményfenn­tartó társulás — vála­szolta. — Hiszen tagjait jelenleg a delegált elek­torok választják meg. A jelöltek legtöbb esetben polgármesterek vagy képviselő-testületi ta­gok, akik egyértelműen a saját településük érde­keit képviselik elsődle­gesen a megye érdekei helyett. Sokszor előfor­dult az utóbbi időben is, hogy a közgyűlési, bi­zottsági ülések egy ré­szét határozatképtelen­ség miatt nem tudták megtartani. Más esetben a tagok távozása miatt már ebéd után képtelen­ség volt folytatni a mun­kát. Ha ezekre a problé­mákra valaki figyelmez­tette őket — légyen az a közgyűlés elnöke vagy a Pest Megyei Hírlap — megharagudtak rá. Véle­ményem szerint, ha nem működik jól egy testü­let, akkor először ezen kell javítani, és nem a hiányosságokra figyel­meztető elnököt és újsá­got büntetni különféle retorziókkal. így azt ja­vaslom a közgyűlésnek: inkább a munkáján javít­son, így kevesebb kriti­kát és több dicséretet kaphat az illetékesektől és a sajtótól. De ennek biztosítékát mi a közvet­len választásban látjuk: hiszen jelenleg senki sem tudja, hogy ki tagja a közgyűlésnek, és fele­lősségre sem vonható a küldött cselekedeteiért. N. T. Vélemény a címerügyről Nagy Zoltán, a Kék Nefelejcs Nagykőrös helyi lap fő- szerkesztője: — Együtt érzek a lap szerkesztői csapatá­val, hiszen a helyi polgármester „jóvoltából” mi is ha­sonló „címer (nem) használati büntetésben” (s még egyéb másban is) részesültünk! Mivel ismerem az „új” megyei lap helyi stábját, egyes megnyilvánulása­it, a háttérben mozgó helyi politikai szereplőket, azt kell hogy mondjam: semmi meglepő nincs ebben a diszkrinrnatív, érthetetlen, kicsinyes döntésben. Mint ahogy a csütörtöki véleménykutató cikk címe is mond­ja „Egy éve még bátor tett lett volna.” Most pedig... Budakeszi községi utak kivitelezése Az OMEGA M.T. Mélyépítési Tervező és Fővállalkozó Kft., a Budakeszi Polgármesteri Hivatal megbízásából, nyilvános pályázatot hirdet a nagyközségi utak kivitelezésére a következő utcákban: MEZEI MÁRIA UTCA és PETŐFI SÁNDOR UTCA Hossz kb: 1000m, VIRÁGVÖLGY UTCA Felület kb: 1325+92mJ A kiírási dokumentáció és a kiviteli terv rendelkezésre áll, melyet az érdeklődők 12.000.-Ft (mely az AFA-t tartalmazza) készpénz ellenében vehetnek át a Budakeszi Polgármesteri Hivatal Műszaki osztályán, 2096. Budakeszi, Fő utca 179. A befizetés a polgármesteri hivatalban átvehető postautalványon történik. (Tervet nem vásárolunk vissza) Kezdési határidő: 1994. augusztus 15. Véghatáridő: 1994. szeptember 30. A kivitelezésre vonatkozó ajánlatokat zárt borítékban ,, Budakeszi útépítés“ jeligével 1994. július 22-én de. 10.00 óráig kell beadni a Budakeszi Polgármesteri Hivatalba. A Kiíró jogosult a meghirdetett utcákat egyenként is vállalkozásba adni. Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy együttes kivitelezés esetén milyen árengedményt tud adni. Az ajánlatok feÜMmtásának időpontja: 1994. július 22. de. 10.30 óra Az eredményhirdetés időpontja: 1994. augusztus 5-én de. 10.00 óra Helye: a polgármesteri hivatal « OMEGA M.T. Mélyépítési Tervező és Fővállalkozó Kft. X Meddig húzzák a rolót? Kofasztrájk a vevőkért is A piacon már nem csak a káposzta savanyú. A hangulat is Talum Attila felvétele Tizenkettőkor egy órára bezártak a standok, s bár a kereskedők a helyükön ma­radtak, az árusítás szüne­telt. A letakart árukon, fél­ig leengedett redőnyökön feliratok hirdették: az újjá­épített csarnokban irreáli­san meg akarják emelni a helypénzt. Ez váltotta ki az árusok felháborodását, ám tiltakozásuk nem csak önmagukért, de a vásárlók érdekében is szólt. — Ötvennégy évet húz­tam le a Nagyvásárcsar­nokban — panaszolta egy idős néni, aki bizony már a nyolcvanadik életévén is jócskán túlvan. — Ha a helyzet nem változik, ak­kor most, öregségemre fo­gok majd tönkremenni. Olyan magas helypénzt akarnak kérni, amit képte­lenség kifizetni. Akkor nemcsak félig húzhatom le a redőnyt, hanem teljesen. — Júniusban, amikor az érintették tárgyaltak egy­mással, arról volt szó,' hogy a csarnokban a helye­inket négyzetméterenként hatvanezer forintért vehet­jük meg — mondta a ve- csési savanyú káposztát árusító asszony. — Leg­alábbis mi, akik a felújítás előtt is ott árultunk. Az újonnan jövőknek liciten kellett a helyeket megven­niük. A Csarnok- és Piac- igazgatóság később ne­künk tizenhatezer forinttal megemelte a díjat. Még ezt is kifizettük volna, ám azóta az árak ismét maga­sabbak lettek. Most azt sze­retnék, ha egy, a licitára­kat is magába foglaló átla­got fizetnénk. Ez körülbe­lül kétszázezer forint len­ne. — Mit tudnak ez ellen tenni? — Legfeljebb csak re­ménykedhetünk. A sztrájk­kal arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy nem kizá­rólag a kereskedők fognak rosszul járni. Ha a már em­lített módon megemelt helypénzt kellene fizet­nünk, akkor nekünk is árat kellene emelnünk. Mi vi­szont nem szeretnénk ezt, hiszen akkor a vevők töb­bet nem vásárolnának ná­lunk. Mi mindannyian azt akarjuk, hogy elfogadható áron szolgálhassuk ki a ve­vőinket. — Mi lesz akkor, ha a főváros illetékeseivel nem sikerül megfelelő helyhasz­nálati díjban megállapod­ni? — Mint mondtam, olyan mértékben kellene árakat emelnünk, hogy az embe­rek nem jönnének többet ide vásárolni. Nem tudom, hogy mi lesz velünk. Mi itt évtizedek óta árusítunk, nem akarunk innen elmen­ni. Amúgy sem lenne ho­vá, hiszen a piacok mind telítettek. Nem tudom mi­hez fogunk kezdeni — is­mételte meg —, nem tu­dom... (nádai) Ünnepi szentmise Vácott Zsúfolásig megtelt JL, / szerdán este Vácott /IfpC) a fehérek temploma (a felsővárosi egy­házközség plébániatemplo­ma) abból az alkalomból, hogy Keszthelyi Ferenc me­gyés püspök ünnepi szent­mise keretében megáldotta az elmúlt három hónapban jelentős belső felújításon át­esett műemlék épületet. — Nagy ünnep a temp­lom megáldása, s maga a felújítás is, ami nem való­sulhatott volna meg, ha ma­gánszemélyek nem járulnak hozzá kisebb-nagyobb ösz- szegű adományokkal. Hoz­zájárultak, s az ő önzetlensé­güknek, illetve a kivitele­zők igényes, lelkiismeretes munkájának köszönhetően gyönyörűvé vált Isten ezen régi háza — mondotta a szentmisén Keszthelyi Fe­renc. —- Az utca forgatagá­ból e falak közé belépve, s itt csendben megállva köl­tözzön béke mindenki szívé­be! — tette hozzá. Megemlí­tette továbbá: a hívő embe­rek amellett, hogy minden­ki máshoz hasonlóan igye­keznek otthont teremteni maguknak, családjuknak, Is­tennek is házat, házakat épí­tenek, bizonyítandó iránta való szeretetüket, hálát adva jótéteményeiért. Az ünnepi szentmise vé­gén a felújított templom plé­bánosa, Zavetz József kano­nok is szólt az egybegyűl­tekhez. Megköszönve a ki­vitelezők munkáját, az ön­zetlen hozzájárulok pénz­adományait, illetve a váci egyházmegyétől kapott je­lentős összegű kölcsönt, ki­jelentette: a templom felújí­tása összehangolt csapat­munka eredménye. Ne is legyen tandíj! Béremelésre vár a szakszervezet (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a lépést elsősorban az indokolja, hogy a felsőfo­kú képzésbe fektetett pénz nemcsak az ország verseny- képességének növelésében térül meg, hanem abban is, hogy a magasan kvalifikált szakemberek az átlagosnál lényegesen több jövedelmet élveznek, így magasabb adót fizetnek. Kis Papp László a készü­lő felsőoktatási fejlesztési törvénnyel kapcsolatban ki­fejtette: a nappali tagozaton tanulók számát fokozatosan emelni szükséges, mert ez jelentősen hozzájárul a fog­lalkoztatási gondok kezelé­séhez. Törvényes lehetősé­get kell kapniuk az egyete­meken és a főiskolákon az előképzéseknek a munka- nélküliek átképzése mellett. Az FDSZ azt várja az új Országgyűléstől és kor­mánytól, hogy folytatódjék az 1989-ben megindult de­mokratizálódási folyamat, melynek egyik alapja a pár­beszéd az érdek-képviseleti •szervezetekkel — mutatott rá az elnök, hozzátéve: konkrét tárgyalásokat kez­deményeztek a költségveté­si intézmények érdekegyez­tető tanácsában és a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium ágazati érdek­egyeztető fórumán. Elmondotta, hogy az FDSZ részt kíván vállalni a kormány előtt álló legfonto­sabb feladatok megoldásá­ban. Azonban elleneznek minden olyan törekvést, amelyek a • szakszervezetek törvényes érdek-képviseleti eszközeinek bármilyen idő­re történő befagyasztását vagy felfüggesztését eredmé­nyezné. Az elnöktől megtudtuk, hogy alapvető fontosságú­nak tartják a felsőoktatás­ban dolgozó oktatók, kuta­tók és nem oktató beosztá­sú munkavállalók jövedel­mi viszonyainak rendezé­sét. Első lépésként a közal­kalmazotti alapilletmény­nek a minimálbérhez törté­nő felzárkóztatását tartják elkerülhetetlennek. (klug) Szalmából font történelem A szent koronát is belefonta aratási koszorújába a kartali Mészárosné Varjú Angyalka. Munkájával első helyezést ért el a Galga menti képzőművészeti pályázaton. Képünkön az alkotó mellett (jobb oldalon) a túrái Maczkó Mária népdalénekes látható, aki a kartali asz- szonykórust vezeti, melyben Angyalka is énekel Balázs Gusztáv felvételei (r. z.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom