Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-13 / 162. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 13., SZERDA 3 M, , — ■ . , -----------­Köszönet Pálfy G. Istvánnak, Magyarország Kedves Pista! Nem a magam nevében írok, nem is a hallgató, la­puló „barátaim-barátaid” egyikeként, és nem a Köz­akarat Egyesület elnökeként, nem százak, ezrek, tízez­rek, százezrek, milliók — becsapottak — helyett, de mégis az önevükben, a névtelen senkik szószólójaként mondom — köszönjük, amit értünk, miattunk tettél, tettetek. Köszönjük, Pista, mindenek fölött az anyanyelvet, amelyen hozzánk szóltál, szépen, tisztán, helyesen — ahogyan azt édesanyádtól tanultad. A hang határo­zott, de sajátos zenéjű is, férfiasán nemes, így korta­lan és ősi egyszersmind, ahogyan Balassi, Csokonai, Petőfi nyelve is az. Te az ő szépséges nyelvükön szólí­tottál meg minket, s ezt elfeledni nem fogjuk soha. Kö­szönet érte. Köszönet vesszőfutásodért. Köszönet tisz­tességedért. Köszönet a szavakért. Köszönet a viga­szért, hogy állva kell maradni. Nem pótolhatatlan senki sem — szajkózták sokan, de ez nem igaz. Lehet majd magyarul beszélni akcen­tussal is, megértik előbb-utóbb az Alföldön is, de lehet­séges-e magyar élet olyan szívvel, amely „akcentussal dobog”? Meddig? És hol? Mondják, olyan magyar szí­vekkel foglalkozol majd, akik mind e szűkre árult ha­tárokon kívül lüktetnek, és még mindig érettünk, vala­hol Németországban, de anyanyelvűnket már alig ér- tik-beszélik. Pista, lehet, hogy nem itt, hanem ott van, s lesz Magyarország!? Baráti szeretettel ölel Csete György építész Sepsey Tamás elköszönt Szorgalmazza a negyedik kárpótlási törvényt Miniszterjelöltek a gazdasági bizottság előtt Békési elvben támogatja az expót (Folytatás az I■ oldalról) Emlékeztetett rá, hogy országszerte fórumokon, nyilvános megszólalásai al­kalmával mindig nyoma­tékkai felhívta rá a figyel­met: a kárpótlási jegy ér­tékpapír, ezért akkor hajt­ható végre maradéktalanul a kárpótlási törvény, ha az államtól a jegyekért cseré­be, részvényvásárlás során igazi értéket kapnak a jogo­sultak. Hosszú példákkal sorolta azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket az el­múlt időszakban azért tett, hogy ne érje csalódás a jo­gosultak százezreit. Mivel az államigazgatási út nyúj­totta minden lehetőséget megtett, és ezek nem jár­tak sikerrel, Sepsey Tamás a nyilvánossághoz fordult. Leszögezte: az Altami Va­gyonkezelő Részvénytársa­ság magatartása az első or­szággyűlési választási for­dulót követően a korábbi­nál is előnytelenebbé vált a kárpótoltak számára. A jegyezhető kötvénykibo­csátásokkor nem az erede­ti kárpótlásijegy-tulajdono- sok számára teszik könnyű­vé a jegyzést, hanem az extraprofithoz jutó felvá­sárlóknak. A nagy nehe­zen, kifejezetten Sepsey Tamás többszöri kérésére legutóbb végzett értékpa­pír-felügyeleti vizsgálat ta­pasztalatai is ezt támaszt­ják alá. Egy másik eset kapcsán elmondta, hogy az OTP részvények kibocsátá­sakor is kifejezetten a nagybefektetők igényét elé­gítették ki, igaz, nem tör­vénytelenül, de erkölcsi szempontból súlyosan kifo­gásolható módon. A most hatalomra kerülő baloldali koalíció ígéretei­ben nem fukarkodva a kár­pótlási folyamat gyors lezá­rását, illetve vagyont ígért. Ennek teljesítését mint ellen­zéki országgyűlési képvise­lő figyelemmel fogja kísér­ni, de az igazi ellenőrzést a kárpótlásijegy-tulajdono- sok az értékpapír „beváltása­kor” maguk végzik el. Végezetül a leköszönő ál­lamtitkár köszönetét mon­dott az országos és a me­gyei hivatalok vezetőinek és munkatársainak, akiknek valóban áldozatos munkája nélkül, a számtalan gátló kö­rülmény dacára, nem lehe­tett volna a kárpótlási törvé­nyek végrehajtásában eddig sen eljutni. Ez annál is in­kább igaz, fejtegette, hiszen ezen igazságtételi törvé­nyek a jobbközép koalíció parlamenti többségének kö­szönhetően születtek meg, az akkori ellenzék szakadat­lan politikai támadásai köze­pette, amelyek a későbbiek­ben a törvény végrehajtása­kor sem múlhattak el nyom­talanul. Lapunk kérdésére Sep­sey Tamás elmondta, hogy az Országgyűlésben az em­beri jogi kisebbségi, illetve önkormányzati bizottság­ban foglal helyet. Törvény- alkotóként olyan jogszabá­lyok megszületését fogja szorgalmazni, amelyek vég­rehajtása nem követelhet emberfeletti erőfeszítést a hivatalnokrétegtől. Szintén lapunk kérdésére elmondta, hogy a negyedik, a nemzet­közi szerződések által az ál­lampolgároknak tulajdoná­ban okozott károk sérelmét orvoslandó kárpótlási tör­vény megalkotását szemé­lyesen fogja indítványozni a tisztelt házban. Németh Zsolt Az Országgyűlés gazdasági bi­zottsága kedden meghallgatta Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi-, Pál László ipari és kereskedelmi-, és Béké­si László pénzügyminiszter-je­löltet. A bizottság tagjainak mintegy háromnegyed része a meghallgatások utáni szavazás során támogatta a jelöltek kine­vezését, ellenszavazat nem volt, öt ellenzéki képviselő mindhárom esetben tartózko­dott. Lotz Károly (SZDSZ) a KHVM előtt álló, a közeljövő­ben befejezendő feladatok kö­zött a közlekedésfejlesztési és távközlési koncepciók parla­ment elé teijesztését említette. Kérdésekre válaszolva elmond­ta: fontosnak tartja a közútháló­zat további fejlesztését, ugyan­akkor szerinte javítani szüksé­ges a vasúti szállítás arányát. — A Dunai Vízlépcsővel kapcsolatban fontos a kérdés átpolitizáltságának megszün­tetése — vélte Lotz Károly. Ez ügyben az eddigieknél jó­val nagyobb kompromisz­Kollégium­szentelés Az Apor Vilmos Római Ka­tolikus Iskola kollégiumát tegnap szentelték fel Győ­rött. Az oktatási intézmény szomszédságában nem egé­szen egy év leforgása alatt 2200 négyzetméteres diák­otthont emeltek, amelyben 36 négyágyas szobát, 3 tár­salgót és tanulószobákat rendeztek be. Ezenkívül két nevelői lakást és egy gond­noki lakást is kialakítottak. Minden szobához fürdőszo­ba is tartozik, így a gyere­keknek szinte szállodai ké­nyelemben lesz részük. Benkovich Ferenc plébá­nos, az Apor-iskola építésé­nek elindítója, ügyének fő mozgatója az MTI érdeklő­désére elmondta: a diákott­hon építésére 120 millió fo­rintot költöttek. A kollégiu­mot Pápai Lajos győri me­gyés püspök áldotta meg. (Folytatás az L oldalról) Ebben kérte a bizottsá­got, hogy a kiadandó határo­zattervezet tartalmazza a kö­vetkezőket: az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlásának megtagadása az EBEÉ-be fölvett álla­mokban (jelenleg ötvenhá­rom ország tagja) akadá­lyozza a demokratikus fejlő­dést; ezért az önrendelkezé­si és a nemzeti kisebbségi jogok rendszeres megtaga­dása esetén az EBEÉ lépjen föl tevőleg a fenti jogokat sértő országokban — vagy a párbeszéd megindítása, vagy a szakértő és a javas- lattevő missziók kiküldése révén. Varga László javaslatát a szlovák és a román képvise­lők ellenezték, de a bizott­szumképességet kell tanúsíta­ni, mivel a hágai nemzetközi bíróság várhatóan nem fog gyökeresen változtatni a hely­zeten. Pál László (MSZP) ipari és kereskedelmiminiszter-je- lölt elmondta: az új igények­nek megfelelően végre kíván­ja hajtani a tárca elmaradt át­szervezését, összehangolva az ipari és a külgazdasági ér­dekeket. A volt ipari és kül­gazdasági tárcát, valamint az OMFB-t egyesítő új IKM-et Pál László a szervezetileg egységesebb NGKM alapján képzeli el újraformálni. Az ügyben, hogy kihez kerüljön a külföldi kereskedelmi ki- rendeltségek által folytatott tevékenység ellenőrzése, a Külügyminisztériummal fo­lyik az egyeztetés. Békési László (MSZP) pénzügyminiszter-jelölt az­zal kezdte beszámolóját: a jö­vőben gazdasági csúcsmi­nisztériumként működő pénz­ügyi tárcának alapvetően a mély válságban lévő gazda­Az idén szeptember 21-24. között ismét megrendezik, immár harmadszor, a bábol­nai nemzetközi gazdanapo­kat — tájékoztatta az MTI-t Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazga­tója. Az előkészületek már javában folynak, s az érdek­lődés alapján arra számíta­nak, hogy a tavalyinál lé­nyegesen több kiállítója, részvevője lesz a rangos szakmai találkozónak. Ez a fokozott érdeklődés a ve­zérigazgató szerint kifeje­zésre juttatja az agrárszak­ma várakozását az új mező- gazdasági politika iránt, amelytől azt várják, hogy megteremti az ágazat előre­lépésének, fejlődésének fel­tételeit. A házigazdák — a Bá­bolna Részvénytársaság és az IKR Rt. — két helyszínt ság nagy többséggel meg­szavazta, s beillesztették a plenáris ülés elé terjeszten­dő tervezetbe. Egyébként az ügyben dr. Tokaji Györgynek, az RMDSZ Arad megyei képviselőjé­nek támogatását is élvezte a KDNP-s politikus. A július 8-i konferencia­záró plenáris ülés a szlovák és a román delegációk he­ves kirohanásai ellenére a határozatot elfogadta. A kiegészítésre azért volt szükség — folytatta Varga László —, mert az emberi és önrendelkezési jogok nem azonosak a kisebbségi jogokkal, így a határainkon túli magyarság érdekei újra csorbultak volna. A kisebb­ségi jogok (a szabad vallás­gyakorlás, az anyanyelv ság stabilizációját, a gazdasá­gi növekedés feltételeinek megteremtését és a moderni­záció előrehaladását kell elér­nie. A többé-kevésbé átfogó növekedés jelei az első félév­ben már mutatkoztak, de csu­pán egyötöd része mögött állt hatékonyságjavulás, mi­közben tovább romlottak a gazdaság egyensúlyi muta­tói, és irreális mértékű reál­bér-kiáramlás történt. A pénzügyminiszter-jelölt kifejtette: nagy erőfeszítése­ket fog tenni a kormány, hogy teljesíthesse a közalkal­mazotti és köztisztviselői tör­vény által rá háruló kötelezett­ségeket, ez a teher azonban ki- záróag költségvetési források­ból nem finanszírozható. Az 1996-os expóval kapcsolatos kérdésre elmondta: elvben tá­mogatja a világkiállítás gon­dolatát, ha azonban kiderül, hogy a jelenleg 36 milliárd fo­rintra becsült költségvetési te­her két-háromszorosára növe­kedhet, ezt már nem tartaná elviselhetőnek. jelöltek ki a gazdanapok le­bonyolítására. Az egyik az Ml-es autópálya bábolnai csomópontja környékén lévő terület, ahol a szántó­földi gépek bemutatója lesz; ennek szervezője az IKR Részvénytársaság. A másik helyszín a központi bemutatótér, itt a Bábolna Rt. és társaságai, valamint a partnergazdaságok, a ke­reskedelmi partnerek és a külföldi kiállítók kapnak helyet. Az elképzelések szerint a kiállítás az eddigi­eknél vevőcentrikusabb lesz, jobban hangsúlyoz­zák a kereskedelmi jelle­get, ennek megfelelően az eddiginél jobb lehetőséget nyújtanak a tárgyalásokra, üzletkötésekre. A gazdana­pokat partnertalálkozók, ta­nácskozások, szimpóziu­mok egészítik ki. használata, a kulturális ha­gyományok ápolása, a poli­tikai autonómia) melletti harcos kiállás eddig a nem­zeti kisebbségeket sújtotta, amennyiben az érintett kor­mányok zavar- és nyugta­lanságkeltéssel vádolhatták meg a jogaik mellett kiálló­kat; mostantól azonban — az EBEÉ megállapítása alapján — a jogok gyakorlá­sát megtagadó kormányok a békétlenség okozói. Győriványi Sándor kiegé­szítendő Varga László tájé­koztatóját, megjegyezte, hogy az EBEÉ-ben először fogadtak el magyar javasla­tot. S mint folytatta — a kö­vetkező EBEÉ-kongresz- szust Budapesten rendezik majd meg decemberben. N. V. Csak szabadon Jobb volt a Kádár-rend­szerben —, mondja is­merősöm, merthogy ak­kor a diákok nagyon könnyen nyári munká­hoz juthattak, dolgoz­hattak, vagyis kerestek némi zsebpént. Napja­inkban minden bizony­nyal nehezebb nyári munkához jutni, már csak azért is, mert a munkáltatók nagyon megnézik, mire költik a pénzt. Miután a Kádár­rendszerben is újságíró voltam, készítettem ak­koriban egy nyírségi ri­portot, amely arról szólt, hogy a diákmun­ka következtében a fán még körülbelül kilenc­ven százalékban export minőségű almából ho­gyan lesz negyven-ötven százaléknyi, amelyik a külföldre való értékesí­tés próbáját kiállja. Nos, az úgy történt, hogy a kertészek el­mondták: sajnos a diá­kok és a katonák, akik a szüreti csúcsban részt vettek, bizony nem vé­geztek minőségi mun­kát, azaz nem szedték, hanem rázták a gyümöl­csöt. Hála Isten, hogy ma már a munkaadók nemcsak azt veszik fi­gyelembe, hogy társa­dalmilag mennyire fon­tos, ha diákoknak mun­kát adnak, hanem némi gazdasági számításokat is végeznek. Ez a kérdés ugyanis korántsem szo­ciálpolitikai, hanem gaz­dasági kérdés, hiszen egyetlen vállalat sem en­gedheti meg magának, hogy szórja a pénzt. Per­sze azt is el tudom kép­zelni, hogy a diákok, akik valóban pénzt akarnak keresni, megér­tik — ha elmagyaráz­zák nekik —, miként kell úgy leszedni az al­mát a fáról, hogy a gyü­mölcs ne szenvedjen sé­rülést. Akik ezt képesek elsajátítani, azok min­den bizonnyal hasznos munkát tudnak végezni, akik viszont nem, azo­kat mi tagadás, ki kell űzni a paradicsomból, pontosabban az almás­kertből. A Kádár-rend­szerben pont azért volt rosszabb, mert a gazda­ság — tetszett vagy nem tetszett — a megyei ta­nácstól, innen-onnan olyan utasítást kapott, hogy ennyi meg annyi katonát, diákot kell al­kalmazni a kampány időszakában, s ezt végre kellett hajtani. Magam, mint afféle liberálisan gondolkodó, szívesen megadnám a Élhetősé­get a munkaadóknak: ők választhassák ki, mi­kor és kikkel kívánnak együtt dolgozni, hogy ezt ne holmi felsőbb, szociálpolitikai beütése­ket tartalmazó utasítá­sokkal kelljen elintézni. (Vödrös) Bábolnai gazdanapok Vevőcentrikus kiállítás KDNP-képviselők a kisebbségekért Elfogadott magyar javaslat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom