Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-12 / 161. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. JÚLIUS 12., KEDD 9 ALLASAJANLO A Pest Megyei Munkaügyi Központ ajánlata: Fiatalkorúak börtöne és fogháza keres: 2 szakácsot, 5 felügyelőt, érettségizettek előnyben, 20 biztonsági őrt, 1 építészmérnököt, 10 nevelőt pedagógus diplomával, 1 pszichológust, 1 biztonsági tisztet rendőrtiszti diplomával. Cím: 2316 Tököl, Ráckevei u. 6. Jelentkezés: (06-24)-379-l 15 /191 m. Bordás Béla. Hajavics Györgyné csepeli varrodájába keres szakképzett varrónőket két műszakos munkarendbe. Cím: Bp. XXL, Kassai út 17. Tel.: 276-3404 reggeli és esti órákban. MÁV Dunakeszi Javító Kft. keres: 5 asztalost, 5 villanyszerelőt, 14 fényezőt és mázolót, 20 lakatost, akik hegeszteni is tudnak, 1 maróst, 2 kárpitost, 5 betanított munkást. Cím: Dunakeszi- Gyártelep, Állomány sétány 19. Tel.: (06-27)-342-881. Budapesti Vegyipari Gépgyár Rt. keres: hegesztő szakmunkásokat és minősített hegesztőket, esztergályosokat, szerkezeti lakatosokat. Cím: Bp., Gyömrői út 76—80. Tel.: 157-7511/170. Magyaródi István. Juhász István vállalkozó keres 2 ács-állványozó szakmunkást. Lehet pályakezdő is. Cím: Pilisvörösvár, Kisfaludy u. 56. Főiskola keres gyakorlott bérelszámolót és SZTK-ügy- intézőt. Cím: Bp. Zugligeti út 11—25. Tel.: 176-1722 Fischer Imréné. C+M Kft. szentendrei munkahelyre keres: 6 autószerelőt (3 fő pályakezdőt is), 1 karosszérialakatost gyakorlattal. Jelentkezés: Szentendre, Rózsa u. 23. T.: (06-261-315-449. Rádi és Fia Kft. 1 ofszetgépmestert vagy -gépkezelőt keres Romayor géphez? Cím: Bp. XI., Neszmélyi út 44. T.: 166-7240. Kiemelt fizetéssel keresnek: 2-3 CNC esztergályost (pályakezdőre is számítanak), MC 403 megmunkáló központos Bosch vezérlésű gép mellé szakembert, aki mérnöki végzettséggel rendelkezik. Jelentkezés: Hor- monn Kft. Szigetszentmik- lós, Teleki u. 2. T.: (06-241-368-400, 368-003. Horváth Lajos. L0B0 Hungary Bt. keres 10 varrónőt, lehet betanított is. Cím: Dunaharasz- ti, Soroksári út 34. Csemege^ Julius Meinl Diszkont Áruháza keres: 40 önkiszolgáló-árukiadó pénztárost, 20 élelmiszereladót. Jelentkezés: Bp. XV., Bogáncs u. 6—8. Wagszer Bt. változó budapesti munkahelyre keres munkatársakat az alábbi szakmában: asztalos, épületasztalos, géplakatos, könnyűszerkezetlakatos, vas- és fémszerkezetlakatos, általános gépszerelő és karbantartó, műszergyártó és karbantartó, általános villanyszerelő, épületvillamossági szerelő, villa- mosgép-szerelő, villamoshálózat-szerelő, bádogos, tetőfedő, épületburkoló, padlóburkoló, gáz- és vízvezetékszerelő, kőműves, ács-állványozó. Elvárások: erkölcsi bizonyítvány, igényes munkavégzés, jogosítvány, előző munkahelyekről ajánlólevél. Érdeklődni: Bp. XVI., Budapesti út 90/A. Tel.: 153-0185. Csillag Kft. keres szakácsokat, pályakezdő is jelentkezhet. Cím: Gyömró', Munkás u. 18. Pest megyei üres pedagógus álláshelyek nyilvántartása! Jelentkezés: Pest Megyei Munkaügyi Központ Budapest, XI., Karinthy Frigyes út 3. 185-2411. Rektenwald Attila. Anyakönyvi hírek Nagykőrösön kötöttek házasságot: Jakubetz Gyula Rudolf és Szálai Zsuzsanna, Simon Ferenc és Stok Mária Terézia, Sipos Pál és Nyerges Gertrud, Hatvani István és Harlacher Szilvia Ilona, Kis István és Mészáros Zsuzsanna. Meghalt: Nagy Benőné sz. Nagy Skolasztika, Palásti Ambrus, Gombai Lászlóné sz. Simon Erzsébet, Kopa Imre, Burján Imréné sz. Csikós Eszter, Horváth Bálint. Születtek: Szendi Ferenc és Szűcs Gabriella: Attila, Horváth József és Farkas Ilona: Ágota, Kere- ki Tibor és Szilágyi Erzsébet: Tibor, Juhász Ferenc és Gyulai Ágota: Bettina, Sarkadi Lajos és Völgyi Zsófia: Zsófia, Dani László és Kiss Erika: László, Reszeli Dániel és Fekete Andrea: Richard, Aszódi Ferenc és Kovács Mária: Bence, Horváth Ferenc és Tóth Éva: Bence, Módra György és Nagy Ágnes: Csaba, Rafael György és Klupp Edit: Annamária, Kenyeres Ferenc és Mu- csi Ildikó: Róbert, Radics István és Vilcsák Zsuzsanna: Renáta, Juhász László és Szilágyi Ildikó: Henrietta, Zsemler Mihály és Király Emese: Dávid, Kiss Zoltán és Rózsa Ibolya: Dániel, Sopajti Imre és Szűcs Edit: Edina, Balázs Zsolt és Bogdanov Andrea: Dóra, Fancsali Sándor és Kovács Erzsébet: Krisztián, Völgyi Ernő és Takács Julianna: Zsolt, Bakos Dénes és Antal Erzsébet: Laura, Kiszel Miklós és Teréki Anna: Csaba nevű gyermeke. Jogi tanácsok A termőföld tulajdonlásáról Az Országgyűlés 1994. április 6-i ülésnapján abból a célból, hogy az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak. A termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdasági tulajdon szerkezetét ne terheljék. A gazdálkodó zavartalan mezőgazda- sági termelést folytasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon — megalkotta a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt. Az új törvénynyel kapcsolatos alkotmányossági kifogások miatt a köz- társasági elnök — a törvény kihirdetése előtt — az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát kérte. A törvénytestület a 35/1994. (IV. 24.) AB határozatában alkotmányosnak nyilvánította, aminek alapján a Magyar közlöny 69. számában, 1994. június 27-én kihirdették. Az új földtörvény rendelkezései a kihirdetését követő 30 napon lépnek hatályba. A bevezetőben ismertetett rendkívüli jelentőségű jogszabály haszonbérletre, feles bérletre és részesművelésre vonatkozó rendelkezéseit — amelyek a kárpótlás révén földhöz jutott új tulajdonosokat legközvetlenebbül érintették — korábbi rovataimban már ismertettem. A mezőgazdaság fellendülése érdekében rendkívül fontos új törvény hatályára és a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályait ez alkalommal; az ugyancsak nagyon fontos, a termőföld hasznosításának védelmével és a talajvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseit a következőkben ismertetem meg olvasóinkkal. A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi termőföldre. Az 1987. évi I. törvénnyel, a korábbi földtörvénnyel szemben azonban nem vonatkozik az egyéb rendeltetésű állami ingatlanokra (telek, üdülő, lakás stb.), hangsúlyozottan a termőföldre vonatkozó jogi normákat tartalmaz. A törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzésére, illetőleg a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára, hasznosítására, a birtok kialakítására és a földvédelemre vonatkozó szabályokat állapít meg. A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket — a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok kivételével — alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekre is. A tulajdonos kérelmére, illetőleg a földhivatal megkeresésére az elsőfokú építésügyi hatóság igazolja, hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld kialakított építési teleknek vagy építési területnek, illetőleg kialakított területnek minősül-e. Nem a törvény, hanem külön jogszabály irányadó az erdők létesítésére, rendeltetésére, kezelésére stb., valamint a föld mint környezeti elem védelmére. Ha a természetvédelmi törvény másként nem rendelkezik, a természetvédelmi oltalom alatt álló termő- földterületekre is a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ugyanígy — eltérő jogszabályú rendelkezés hiányában — az erdőterületek védelmére is. Termőföldnek minősül — a törvény meghatározása alapján — az a földrészlet, amelyet a település külterületén szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá a zárt kert, amin a továbbiakban külterületi földet kell érteni. A termőföld tulajdon- szerzésére a törvény jogalanyok szerint differenciált korlátozást rendel. A termőföld tulajdonjogának megszerzésénél — ami a Polgári törvénykönyv alapján többféle jogcímen történhet — a törvény tehát a tulajdonjog megszerzését — ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is — korlátozza, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, a ráépítéssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést. A kivételekre ily módon a szerzési korlátozások nem vonatkoznak. Magánszemélyek tulajdonszerzése Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonába legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6 ezer aranykorona (a továbbiakban AK) értékű termőföld legyen, ideértve a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett földterületet is. Figyelmen kívül hagyható a legfeljebb 6 ezer négyzet- méter területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén lévő földterület. Tanyának minősül a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó-, illetőleg gazdasági épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese. A magánszemély a törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld tulajdonát legfeljebb annak területnagyságát és AK- értékét meg nem haladó területnagyságú és AK- értékű termőföldre cserélheti. A törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld kisajátítása folytán kapott kártalanítás ösz- szegéből vásárolt termőföld, valamint a közös tulajdon megszüntetésével tulajdonba került termőföld területnagysága és AK-értéke az egyébként meghatározott 300 hektárt és AK-értéket meghaladhatja. Külföldiek lehetőségei Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld-tulajdonjogát — a magyar állam, az önkormányzat, az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulat és a közalapítvány kivételével — nem szerezheti meg. A kategorikusan tiltó főszabály alól a törvény még egy sajátos kivételt tesz az egyházi jogi személyek vonatkozásában. Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozás, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet, tulajdon- jogi korlátozás nélkül. A törvény egyértelmű tilalma alapján külföldi magánszemély (a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személy) és a külföldi jogi személy (a külföldi jogi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. A jogalkotó azonban a már kialakult tulajdoni helyzetek alapján bizonyos kivételeket enged a belföldi magánszemélyeknél biztosított esetekben. Nem áll fenn a tilalom azokban az esetekben, amelyek a korlátozó rendelkezések szempontjából nem minősülnek tulajdonszerzésnek. A külföldiek ily módon szintén korlátozás nélkül szerezhetnek tulajdont törvényes öröklés vagy kárpótlási árverés jogcímén. A törvény továbbá a külföldiek már meglévő termőföldtulajdonát a belföldi magánszemélyeknél ismertetett módon is védi és kezeli. A külföldi a már meglévő földtulajdonát legfeljebb azonos területnagyságú és AK-érté- kű termőföldre cserélheti, valamint szintén korlátozás nélkül vásárlásra fordíthatja a törvény hatálybalépésekor meglévő termőföldjének kisajátítása folytán kapott kártalanítási összeget. A közös tulajdon megszüntetése esetén annak a földnek a megszerzését teszi lehetővé a törvény, amelynek egy bizonyos hányada a törvény hatálybalépésekor a tulajdonában volt, ez esetben korlátozás nélkül. Külföldi a tanya tulajdonjogát a Pénzügyminisztérium engedélyével szerezheti meg a jogszabályban meghatározott esetekben. Abban az esetben, ha a tanyához 6 ezer négyzetméternél nagyobb termőföld- terület tartozik, akkor a termőföldre vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni, aminek alapján az ilyen tanya tulajdonjogát külföldi nem szerezheti meg. A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, a földhivatal az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. Az elővásárlási jog Termőföld vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, részesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg. Védett természeti területen a magyar államot is elővásárlási jog illeti meg, amelyet nevében az illetékes természetvédelmi igazgatóság más elővásárlási jogosultakat megelőzően gyakorolhat. Dr. Fogarasi Gabriella
