Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-21 / 143. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 21.. KEDD Csak a kijelölt helyen fürödjünk! Mennyire szennyezettek megyénk vizei? A Pest megyében lévő álló- és folyóvizek tisztasága gyakorta nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, bennük fürödni veszélyes. A hír, amely szerint a Duna vize erősen szennyezett, sőt szinte mérgező, egyes szakaszokra sajnos igaz. Cs. Mudri Katalin, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) Pest megyei intézete közegészségügyi osztályának vezetője elmondta, hogy a mérési adatok szerint a Duna vize a Dunakanyartól a Budapest alatti szakaszig erősen szennyezett, a főváros belterületén pedig néhol szinte szennyvíz jellegű. Fürdőzésre alkalmatlan. Szerencsére a Ráckevei (So- roksári)-Duna-ág vízminősége Majosházától egészen Makád térségéig lényegesen jobb, ám csak a legális fürdőhelyeken úsz- szanak, mártózzanak meg, mivel itt lehetőség van a zuhanyozásra, amely elejét veszi az esetlegesen előforduló fertőzéseknek. Még a tisztának látszó vizek is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, hiszen az szennyvízbekötésektől adódó szennyezések nem minden esetben szemmel láthatóak. Biológiailag és kémiailag is tartalmazhatnak olyan vegyüle- teket, amelyek néha közvetlen veszélyt jelentenek a fürdözők egészségére. Igen kedvelt fürdőhelynek számítanak a budakalászi tavak is, holott az illetékes szervek nem járultak hozzá a fürdőzéshez. Ennek ellenére semmilyen intézkedés nem riasztja el a hőség elől a vízbe menekülőket. A budakalászi tavak, különös tekintettel az Omszki-tóra nem csupán egymással, hanem a Dunáéval is összeköttetésben, valamint a Fővárosi Vízművek kútjainak védőterületén vannak. A tavak biológiai egyensúlya az elmúlt évek során felbomlott, öntisztulása nagyban lelassult. A környékről a talajon keresztül beszivárgott szennyvíz miatt a tó vize sok nitrogén alapú ve- gyületet tartalmaz. Ez nem jelent közvetlen veszélyt az emberre, de az ember annál nagyobb kárt okoz a víz minőségében. Az évente több ezer turista által bekerült napolaj, vizelet, a horgászok által bedobált etetők és még sok más szennyeződés hosszú távon az ivóvízellátást is veszélyezteti. A környéken lévő bányatavakban is sokan keresnek felüdülést, holott ezek valóban életveszélyesek. Vízminőségükről nincsen konkrét adat, de mivel kitermelés alatt állnak, tehát munkaterület, tiltott a fürdőzés. Partjuk hirtelen mélyül, vizük hideg és a szabadstrandhoz szükséges minden követelmény (WC, ivóvíz, szemetes, zuhanyzó...) hiányzik. Segélykérésre sincs lehetőség. Azért, hogy a nyári örömök valóban örömök legyenek, néhány fontos szabályt be kell tartaniuk a vizek szerelmeseinek. Csak a kijelölt, engedélyezett fürdőhelyeket vegyék igénybe. Minden fürdés után alaposan zuhanyozzanak le (ezzel számos betegségtől kímélik meg magukat). Testi szükségleteiket semmi esetre se a vízben végezzék (ez temérdek fertőzés forrása). Abban az esetben, ha valaki véletlenül vizet nyel és ezért később gyomor-, és bélpanaszai jelentkeznek, azonnal forduljon orvoshoz. A bú- várkodók használjanak védőszemüveget, e nélkül ne nyissák ki szemüket a víz alatt. (szűcs) A gazda míg él, remél Ne nőjenek a parasztság terhei Pendelyes korom megfakult emlékei közt őrzöm a bihari parasztok két fontos gazdálkodási „stílusát”. Ritka volt az a porta a falunkban, ahol a 40-50 hold szántó mellett ne hizlaltak volna -30-40 sertést vagy négy-öt hízómarhát. Az állattartás volt az aranytartalék, ha netán aszály vagy jégkár csúfolja meg az évi termést. Nyilván nem Biharban találták fel a spanyolviaszt, a párhuzamos gazdálkodás máshol is dívik. Nagy Imre uram, a ráckevei gazdakör tagja is mindkettőt űzné, hisz van földje és állattartásra alkalmas tanyája. A feltételes mód két okból adódik. A földhöz — most kapott visz- sza 24 hektár szántót a szülők és a nagyszülők után — nincs munkaeszköze, az állattartáshoz meg hiányzik a nyereségérdekeltség. Az utolsó nekifutáskor — 80 hízóval bajlódott — annyi haszna volt, amit ha lebontunk napra, órára, a ráfordított idő és munka ellenértéke nem több mint egy átlagos munkanélküli-segély. Pedig — és ebben nyilván igaza van — a hús és a húskészítmények ára nem lett kevesebb, ám annál több az értékesítésben érdekeltek haszna. Nagy uram ezt egy szójátékkal juttatja kifejezésre: piac- gazdálkodás, rablógazdálkodás. A tisztességtelen haszon nincs senki által ellenőrizve. Különben mivel lehet azt megmagyarázni, hogy a 8,50 forintos búzából miként lesz 60 forint a kenyér kilója?! A konkrét kérdésre konkrét választ tudnék adni, ha nem járna sajtóperrel. Csupán a térségben tudok egy-két olyan pékmesterről, akik kihasználva a lovak közé dobott gyeplő' elv alapján működő szabadpiaci árpolitikát, degeszre keresték magukat az elmúlt négy évben. A Nagy Imrével folytatott beszélgetés tanulságos, de főleg elgondolkodtató. A ráckevei gazda nem egyedüli, csak egy a sok közül, akinek kisujjában van az állatnevelés tudnivalója. Már a ’70-es években 3-4 pár ökröt is „megforgatott” egy évben. (Értsd: felhizlalta, feljavította) Ma viszont két kocája és néhány süldője ténfereg a 200 sertés hizlalására alkalmas tanyán. Az ok világos. — Disznónként 500 forintot nyertem. Ennyiért nem caplatok a ganéjban hétszámra! — No és a föld, a gabonatermesztés? — kérdem én, bár nagyjából tudom a választ. — Eltekintve attól, hogy 24 hektárból és csak gabonából nem lehet megélni, számításaim szerint ötmillió forint forgótőkére lenne szükségem, ha egy 50 hektáros korszerű gazdaságot akarnék üzemeltetni. (Vagyis feltételezzünk 26 hektár bérelt földet a meglévő 24-hez.) Ennek kamatja 1,5 millió forint, a terméshozam jó évben kétmillió forint. Mire mindent kifizetek, marad 450-500 ezer forintom. Na de mi van ha beüt az aszály vagy a jégkár? Vagy ha nem lelek időben piacot a gabonámra? Miből fizetek bérletet, kamatot, miből veszek vetőmagot, gázolajat a vetéshez? Újabb kölcsönökből? Nagy Imre a kevésbé kockázatos megoldást választotta. Kiadta a földjét használatba egy kft.-nek. Egyelőre. Mert mint mondja: kivár. Egy olyan gazdaságpolitikára, mely csökkenti a parasztság terheit, kedvezőbb hitelkonstrukciókat biztosít, korlátozza a termények és a fogyasztáskész termékek közti „égbekiáltó” értékkülönbséget, nem ad zöld utat az importnak, illetve egyensúlyt teremt az import és export közt. A ráckevei gazda nem' egyedül vár e változásokra, melynek első lépéseit, ha késve is, a januárban meghirdetett mezőgazdasági állami támogatási rendszerrel a most leköszönő kormány megkezdte. A folytatás az újra vár. A jövő dönti el, Nagy Imre és társai nem várnak-e hiába. (matula) Mi lesz a nagymarosi vízlépcső helyén? A turizmust érdemes fejleszteni Ma is állandó "viták forráCsökkeno csődök Idén májusban tovább növekedett az országban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma, míg a költségvetési és társadalombiztosítási szervek száma csökkent — tájékoztatott minderről a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH ebben a hónapban 1406 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását jegyezte be. Ebből 1311 volt új alapítás és 95 cég már meglévő szervezetekből jött létre átalakulással, szétválással, vagy kiválással. Ebben az időszakban 96 társaság szűnt meg, melyek közül 13-at felszámoltak, 23 véglegesen beszüntette tevékenységét, míg 60 más gazdálkodási formában működött tovább. A hónap végén így 92 3Í4-re emelkedett a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma, ami 1 százalékkal magasabb, mint áprilisban. Ezek többsége, 89 százaléka, gazdasági társaság, melyeknek több mint a fele legfeljebb 10 főt foglalkoztat. A 300 főnél többet alkalmazó szervezetekarányamindösz- sze 1 százalék. A cégek többsége a kereskedelemben és a javítás területén működik — 35 százalék —, de számuk jelentős — 20 százalék —• az iparban is. Ebben a hónapban mindössze nyolccal emelkedett a Cégközlönyben közzétett csődöt jelentett jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma. A május végéig befejezett 2614 csődeljárás közül 1276 felszámolással, 1269 pedig hitelezői megegyezéssel zárult. A fennmaradó 69 esetben a bíróság megszüntette az eljárást. A felszámolás alá került jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma a hónap végére 5577-re emelkedett. sa a bős-nagymarosi vízlépcső ügye. A Visegrá- dot érintő szakasz helyre- állítási terveiről kérdeztük Hadházy Sándort, ViSeg- rád polgármesterét, aki elmondta, hogy a munkálatokat 1993 októberében kezdte meg a kivitelezést végző Strabag Hungária Kft. és a Vízügyi Építő Vállalat. A tervek alapján a visegrádi oldalon sor kerül az infrastruktúra fejlesztésére, a természeti környezet kulturált rendezésére, valamint a hajóállomás és a révállomás közötti partszakasz rendezésére. Ezeket a munkákat 1996 közepére kell elvégezni, melynek során lehetőség nyílna a helyreállított területek további átgondolt fejlesztésére. A tervek között szerepel egy turisztikai központ és egy jachtkikötő létesítése, a vízi turizmus fejlesztése, illetve még több kereskedelmi és szállásférőhelyek kialakítása. Ennek megvalósítása nagyrészt vállalkozói alapon történne, amelyre már különféle szándéknyilatkozatok érkeztek az önkormányzathoz, de vannak olyan elképzelések, melyeket jelentős részben az önkormányzatnak kell véghezvinni. A polgármester úr kifejtette, hogy amint ez érezhető, a fejlesztés fő irányát a turizmus jelenti, s ennek jegyében egy úgynevezett fejlesztési társaságot kell létrehozni. E társaság feladata egyrészt az lenne, hogy a különféle igényeket és szándékokat összehangolja, másrészt pedig a meglévő erőket és forrásokat összegezze. Ezenkívül tevékenykedése során elindítható lenne egy kisrégió fejlesztése, melybe bekapcsolódhatnának a Szob—Verőce, valamint az Esztergom—Viseg- rád közötti Duna menti települések is. D. Cs. Forintos hírek A Caola Rt., mely meghatározó részben magyar magán- tulajdonban van, az idén 5 milliárd forintos forgalomra, és közel 300 millió forintos exportra számít. Tovább folytatódik a cégnél a gazdaságtalan termékek megszüntetése, s új cikkek gyártását is meg- kezdik, olyanokét, amelyek elsősorban gyógynövény-kivonatokat tartalmaznak. A Honda autógyár egyesült államokbeli leányvállalata a történelem során első ízben jobb exporteredményeket mutathat fel valamennyi amerikai versenytársánál: az idei első negyedévben 24 877 autót exportált, ez 51 százalékos növekedés az előző év első három hónapjához képest. A Ford 18 192, a General Motors 16 402 személygépkocsit tudott kivinni. A Cereol Növényolaj-ipari Rt. emeli az étolaj termelői árát: ehhez járult hozzá a Gazdasági Versenyhivatal. A Cereol Rt. az egyliteres étolaj termelői árának 4 forint 40 fillérrel való megemelését azzal indokolta, hogy a korábbi környezetszennyező PVC-flakont környezetbarát műanyagra cserélte, egyben a korábban rosszul záródó, nehezen eltávolítható kupak helyett egy csavaros változatot alakított ki. Az adóhatóság idén első ízben élt azzal a jogával, hogy a magánszemélyek jövedelemadó-bevallását az esetleges visszaigénylés teljesítése előtt vizsgálat alá vegye. Az APEH összesen 222 ezer szja-bevallást jelölt ki vizsgálatra. A revizorok által feltárt esetekben az adózók terhére mintegy 354,6 millió forintnyi eltérést, míg a javukra majdnem 320 millió forintnyi adókülönbözetet állapítottak meg. A vízdíj állami támogatását „lekéste” Pécs városa, mert önkormányzatának közgyűlése nem alkotta meg az előírt határidőre az igénylésének feltételéül szabott rendeletet. A pécsi városatyák a szükségesnél hárommal kevesebb szavazattal támogatták ezt; a város most nem juthat hozzá az állami költségvetésben e célra tartalékolt, összesen hétszázötvenmillió forintos alapból remélt részösszeghez. Japán 500 millió dolláros kereskedelmi és beruházásbiztosító hitelkeretet nyit, ezzel ad ösztönzést a japán—délafrikai kereskedelemnek. Az Egyesült Államok nemrégiben kérte föl a vezető ipari országokat, hogy segítsenek a pretoriai gazdaság-helyreállítási program végrehajtásában.
