Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-07 / 131. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JÚNIUS 7., KEDD Nagyobb figyelmet a vizeken Veszélyes a Ráckevei-Duna-ág Bár tavaly lényegesen keve­sebben lelték halálukat ha­zánk álló- és folyóvizeiben, az áldozatok száma még így is túl magas. Megyénk bővel­kedik veszélyt rejtő vizekben, éppen ezért a rendőrkapitány­ságok baleset-megelőzési szakemberei nagyobb körülte­kintésre, megfontoltságra in­tik a fürdőzőket. A bányatavakon kívül igen veszélyes a Duna Esztergom térségében, a Szentendrei-, valamint a Ráckevei-Duna- ág. A múlt évi vízi balesetek tanulságai szerint majdnem kétszázan fulladtak meg a vízi közlekedés szabályai­nak figyelmen kívül hagyá­sa miatt, és ugyanennyien, mert felhevült testtel ugrot­tak a vízbe. A felnőtt áldoza­tok közül minden harmadik ittas volt. Az életmentők ta­valy 421 személyt mentettek meg a fulladástól. A nyári vakáció beköszön­te után, a vízi túrák alkalmá­val is sok baleset történik. A megelőzés érdekében az ORFK illetékesei ismertető­ket készítettek, amelyek a helyi önkormányzatoknál ve­hetők át. A különösen veszé­lyes vízi szakaszon táblák, plakátok figyelmeztetik a fürdőzőket, túrázókat. A hatóságok, a polgári vízi mentőszervezetek kérik a vízi sportok szerelmeseit, hogy saját épségükön kívül különös gonddal vigyázzák a többi vízben lévő ember életét, hogy idén még keve­sebb halálos áldozata legyen hazánk vizeinek. (szűcs) Egységes iskolarendszer Cegléden Bárki ott tanul, ahol akar A ceglédi önkormányzat — a képviselő-testület döntése alapján — tíz évre szóló közoktatási megállapodást kö­tött a Ceglédi Református Egyházközség és a Ceglédi Római Katolikus Óplébánia és Egyházközség képviselő­ivel az általános iskolai nevelési-oktatási feladatok ellá­tásáról. Ezzel a két szerző- l déssel — tájékozta- ' tott bennünket Fésűs Ferenc alpolgármes- létrejött az egységes ceglédi iskolarendszer. Ez an­nál is inkább megnyugtató, mert az alapfokú oktatás a vá­ros kötelezettsége. Ettől kezd­ve nem okozhat gondot a gye­rekek elhelyezése; bárki ott tanulhat, ahol akar. Az sem lényegtelen, hogy mindkét általános iskolába ceglédi gyerekek járnak — a középiskolákat is támogatja a város, pedig sok a vidéki diák — és helybéli pedagógu­sok tanítanak. A település tar­tozik nekik ennyi felelősség­gel. Természetesen a fejkvó­ta nem elegendő a zavartalan működtetéshez. A fenntartó egyházak is segítik anyagi le­hetőségeikhez mérten saját oktatási intézményüket. Am az előbbieken kívül még szükségeltetik némi összeg, s ezt adja a továbbiakban az ön- kormányzat. A képviselő-tes­tület ügyelt arra is, hogy az egyházi iskolák éves költség- vetése nyitott könyv legyen a város előtt: kiderüljön, mi­ként sáfárkodtak, s kitől kap­tak egyáltalán pénzt. így nem lehet semmiféle gyanús ügy: let. A korábbiakban az önkor­mányzat segítőkész volt — tudtuk meg Fekete Gyulától, a református általános iskola igazgatójától. Ezért a nevelő- testület, az egyházközség és az iskolaszék is úgy gondol­ta, tovább kell folytatni ezt a jó partneri kapcsolatot. Kö­vetkezésképp ne a minisztéri­ummal köttessék meg ez a megállapodás. Az utóbbi tu­lajdonképpen az eddigi gya­korlatot rögzíti. Csak annyit egyszerűsít rajta, hogy átte­kinthetővé teszi, s nem kell minden alkalommal kilincsel­ni a támogatásért. Az iskola viszont azt vál­lalja, hogy a közoktatási tör­vény szerint, a mindenkori nemzeti alaptantervet figye­lembe véve formálja saját pe­dagógiai programját. S ennek alapján neveli és oktatja a ta­nulókat. Az igazgató meg­nyugtatónak tartja azt, hogy a szerződést kiegészítették az­zal, amennyiben a feltételek időközben megváltoznak — a fő cél érintése nélkül —, módosulhat a megállapodás egy-egy része. Örvendetes az is, hogy a református iskola egy évtizedre megkapta a Ma­lom téri épület használati jo­gát. Perényi Ferenc, a Mészá­ros Ló'rincz Katolikus Általá­nos Iskola igazgatója is hangsúlyozta: az intézmény átvállal egy önkormányzati alapfeladatot. S ezt a közok­tatási törvény szerint végzi. A katolikus iskola nyitva áll bármely felekezethez. tartozó vagy felekezeten kívüli, tan­köteles korú, elsősorban ceg­lédi diák előtt. Gondoskodik arról is, hogy azok a tanu­lók, akik nem veszik igény­be a vallásoktatást, a polgári etikai ismereteket sajátítsák el. Tájékoztatja az önkor­mányzatot, hogy a követke­ző tanévben körülbelül hány gyereket vesz fel. Az idén szeptemberben öt első osz­tályt indítanak. A megállapo­dás értelmében a város ga­rantálja a működéshez szük­séges anyagi eszközöket. Egyébként az önkormányzat eddig is segítette az iskola működését. Mindkét igazgató akként vélekedett, hogy a felekezeti iskolák véletlenül sem lesz­nek előnyösebb helyzetben az önkormányzat által fenn­tartott alapfokú oktatási in­tézményekhez képest. Nem titkolózhatnak, az éves költ­ségvetésükbe betekint a kép­viselő-testület. F. F. Veresegyház gyermekvédelmi központ lehet Elválás: közös megegyezéssel Ahogy rövidül az idő a ve­resegyházi gyermekliget át­adásáig, illetve az oda kerü­lő gondozottak jelenlegi in­tézményeinek, a szobi és a vácdukai létesítmények fel­számolásáig, úgy nő a jog­gal, illetve jogtalanul táp­lált aggodalom az utóbbi helyszíneken dolgozó kollé­gák körében. Erről szólt egy közelmúltban megje­lent, Szobon készített be­szélgetést visszaadó írá­sunk is, s ezzel kapcsolat­ban ült le munkatársunkkal közös asztalhoz Noseda Ti­bor, a megyei önkormány­zat oktatáspolitikai osztá­lyának vezetője, illetve Molnáráé Bertó Márta, a vácdukai intézet igazgató­nője. Utóbbi szerepe annyi­val egészül ki, hogy szóbe­li megállapodás értelmé­ben őt kérte fel a megyehá­za, hogy bonyolítsa le a két otthon átadásának, szemé­lyi és tárgyi átszervezésé­nek ügyét. Iránybuszt ajánlottak fel Jelenleg 98-an dolgoz­nak a szobi és a vácdukai nevelőotthonokban. Termé­szetesen csak egy részük a pedagógus, többségük tech­nikai, úgynevezett kiegészí­tő személyzet. Ennek meg­felelően alakul a két inté­zet felszámolása révén ke­letkező elhelyezkedési gond is: a pedagógusok többsége — egy részük már hónapokkal korábban — talált magának munka­helyet, míg a kisegítő sze­mélyzetből sokan még ma is állás nélkül vannak. Sor­suk alakulásában sokat se­gített egyrészről a vácdu­kai vezetés, mely megegye­zett például a vagyonügy­nökséggel, hogy utóbbi öt személyt alkalmaz helyi karbantartói munkára. Ha­sonlóan nagy segítséget je­lent az a felajánlás is, me­lyet a szobi nevelőotthon régi-új tulajdonosa, a laza- rista szerzetesrend vezető­je, Sebestyén Imre atya tett, mely szerint a techni­kai személyzetet — a kony­hával együtt — átveszik. A pedagógusok állás­gondja körüli vihar — ért­hető módon — az idő és az ügy előrehaladtával tovább növekedett. így például még áprilisban, amikor a megyei önkormányzat fő­jegyzője, Erdélyi László, s a már említett osztályveze­tő felkeresték a két nevelő- otthont, hogy a jövőbeni el­képzelésekről tájékoztas­sák a kollégákat, illetve amikor egy előzetes felmé­rés érdekében még május elején szándéknyilatkozat megtételére kérték a neve­lőket arról, hogy kívánnak-e a megváltozott, új szakmai követelmények ismeretében Veresegyhá­zon tovább foglalkozni a gyermekekkel, nos az emlí­tett időpontban még alig- alig jeleztek félelmet az érintettek. Nem úgy ké­sőbb... A májusi megkérdezés­kor még a mainál többen (utóbbi létszám: heten az egyikből, nyolcán a másik­ból) írták, hogy amennyi­ben utaztatási, szállásbeli, étkezésbeli igényeiket ki­tudja majd elégíteni a me­gye,- úgy ők is vállalják a költözést. (A vácdukai igaz­gatónő szerint az új szak­mai követelményeknek való megfelelés vízválasz­tó volt a pedagógusok dön­téshozatalában: sokukat el­tántorított a veresegyházi gyermekligetben való mun­kába állástól.) — A megyeháza annyira partnernek bizonyult a ne­velők kéréseihez, hogy azt is felajánlottuk, iránybuszt indítunk a kollégák Veres­egyházra történő el-, illet­ve az onnan való hazaszállí­tására — mondja Noseda Tibor. Tőle azt is megtud­juk, hogy Pásztor Béla, a település polgármestere fel­ajánlotta a Szobról, Vácdu- káról átjáró pedagógusok­nak, hogy amennyiben sze­retnének áttelepülni Veres­egyházra, hozzásegíti őket ház-, illetve telekvásárlás­hoz. Nyolcvanfős személyze­tet szeretne a fenntartó, a megyeháza foglalkoztatni Veresegyházon. Egy-egy házban, ahol 10—12 gyer­meket helyeznének el, 2 ne­velőnő és 2 gyermekfelü­gyelő (vagy 1-3 megoszlás­ban ugyanők) gondozná a fiatalokat. A máig benyúj­tott igények szerint Vácdu- káról és Szobról összesen 15 korábbi alkalmazott vál­lalta az átjárást, illetve át­költözést. A hiányzó lét­szám kiegészítésére a me­gyeháza pályázatot írt ki: 115 jelentkező nyújtotta be ajánlását a felhívásra. Vár­hatóan még e hónap köze­pén, egy szakemberekből álló bizottság előtt meghall­gatják a pályázókat, s dön­tenek a felvehető körülbe­lül 65 személyről. Fele végkielégítés Az ügyben, főként a Veres­egyházra való kijárást nem vállalók részére, a fő gon­dot az okozta, hogyan vál­janak el/meg korábbi mun­kahelyüktől. E körül rob­bant ki a feszültségeket to­vább növelő vita is. Ugyan­akkor ebben nemcsak a már említett személyek je­lenlétében lefolytatott fo­lyamatos egyeztetés, ha­nem a Pedagógusok De­mokratikus Szervezete ál­tal kezdeményezett megol­dás is segített. Utóbbiak ugyanis azt javasolták, hogy közös megegyezéssel hagyják ott Vácdukát, illet­ve Szobot azok, akik nem akarnak Veresegyházon munkát vállalni. Emellé — ugyancsak az érintettek egyeztetése folytán — a megyeháza azt is felaján­lotta, hogy az intézeteket véglegesen elhagyók részé­re kifizeti a végkielégítés felét (a teljes összeg csak akkor járna, ha a megszű­nés napjától az illetők ke­zében lenne a felmondás, ám ebben az esetben az új munkahely keresése ütköz­ne akadályba), sőt kiegészí­tésképpen megkapják az érintettek a felmondás ide­jére járó átlagbér felét is. — Ez utóbbi javaslat a PDSZ-től származik — ma­gyarázza Noseda Tibor. — S még egy fontos dolog: az utóbb említett összegek nem terhelik meg a megyei költségvetést. Azoknak abba a 400 millió forintba kell „beleférniük”, melyet a közgyűlés a Veresegyhá­zon megépítendő gyermek- ligetre hagyott jóvá. Eddig nem ismert kényelem Úgy tetszik, lassan-lassan rendeződnek a vitás kérdé­sek. A szobi pedagógusok néhány nappal ezelőtt egyeztettek Molnárné Ber- kó Mártával; a veresegyhá­zi és a vácdukai iskolák ve­zetői is a közelmúltban ju­tottak egyezségre. Eszerint — a korábbi elképzelések ellenére — a vácdukai hete­dikesek és nyolcadikosok ugyancsak Veresegyházon járnak majd iskolába. Ez mindössze — nyolc évfo­lyamra elosztva — megkö­zelítőleg nyolcvan gyerme­ket jelent. A többiek ugyan­is Vácon, Gödöllőn folytat­ják tanulmányaikat, de lesz­nek olyan szakmát tanuló fiatalok is, akiknek Dunake­szi kínál iskolát. (Utóbbiak a hét öt napján helyben, kollégiumban laknak majd, s csak a hétvégére jönnek „haza”, Veresegyházra.) — Szerencsére megnyu­godtak a gyermekeink is — mondja Molnárné. — Mi ta­gadás, a nagymarosi nemle­ges döntés, majd az ügyben megjelent, elhangzott talál­gatások, cikkek miatt a gye­rekek is meglehetősen el­kedvetlenedtek. Reméljük azonban, hogy a nagyon szépnek ígérkező veresegy­házi gyermekliget nemcsak a 120 gondozottnak nyújt számukra eddig nem ismert kényelmet, otthont, hanem hosszú távon az Észak-Pest megyei állami gondozás központjává is avathatja a települést. Mailár Éva Biatorbágy kisvárossá szeretne válni Kétezer új lakosnak épül otthon É Biatorbágy a meg­előző négy évben többet fejlődött, mint az elmúlt negyvenben. Ha így megy tovább, a község lakói az ezredfordulóra büszkék le­hetnek településükre. Mindezt Zoltán Zoltán, a Noveko Gm. vezetője nyilat­kozta a helyi lapnak. Ot és cégét nemrég bízta meg a képviselő-testület egy kisvá­rossá válási program kidol­gozásával. A program készí­tői egy olyan település ké­pét szeretnék felvázolni, amelyben helyi családi kis­vállalkozások sokasága elé­gítené ki a széles körű igé­nyeket. Elősegítheti ezt az az ér­deklődő nemzetközi cég is, amely az Ml-es autópálya mentén fekvő szántóföldi tábla helyén kertváros kiépí­tését vállalná. A mintegy hatszáz, infrastruktúrával el­látott kertes lakóház felépí­tése és értékesítése után akár kétezer fővel is növe­kedhet a község lakossága. A Biatorbágy iránt meg­növekedett érdeklődés a vá­rosból kitelepülő családok megjelenésével is együtt jár. Az új lakások építésének elő­segítésére utcanyitásokat ter­vez az önkormányzat, amely­ből az első már a kivitelezés megkezdése felé halad. A fejlődés az ingatlanárakra is hatással van. Az üres te­lek négyzetmétere ma már meghaladja az ezer forintot is, így elsősorban a középré­teg letelepedése várható. Mindezt a közműépítés alapozta meg, amely az ön- kormányzat nagy vállalko­zása. Tavaly egyszerre épült ki a gáz-, és csatorna­hálózat nagy része. A hátra­lévő munkálatok most is folynak: a gáz elérkezett az utolsó szakasz műszaki át­adásához, a csatornabekö­tésre sorban érkeznek a la­kossági kérelmek. A már megépült nagy kapacitású szennyvíztisztító március eleje óta végzi próbaüzemét. Ez még nem mondható si­kemek, mivel nincs elég szennyvíz a csövekben. A félezer engedélyezett bekö­tés még csak naponta száz­százötven köbméter tisztíta- nivalót produkál. Növelheti ezt a közeljövőben megnyí­ló budaörsi Metro Áruház, amely szintén a biatorbágyi szennyvíztisztítóra csatlako­zott. .. A tavaly feltúrt gödrök már eltűntek az utcákból. A Strabag Rt. megkezdte az aszfaltos helyreállítás első ütemét, amely az eddig elké­szült négy utcában a község­ben eddig még soha nem lá­tott minőségű gyalogos köz­lekedést tesz lehetővé. (-más)

Next

/
Oldalképek
Tartalom