Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-07 / 131. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. JUNIUS 7, KEDD Az IDF választmányának állásfoglalása Az Ifjúsági Demokrata Fórum tiszteletben tartja a parlamenti választások eredményét és folytatja ifjú­ságpolitikai munkáját. Korosztályunk alapvető érde­ke, hogy megszilárduljon hazánkban a politikai de­mokrácia és az európaihoz hasonló piacgazdaság. Szervezetünk továbbra is nemzeti elkötelezettségű, toleráns és a fiatalok problémáit aktívan képviselő mozgalom marad. Céljaink érdekében részt ve­szünk az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament munkájában, párbeszédre törekszünk a korosztály más csoportjaival és a pártokkal. Az IDF kéri a most megalakuló kormányt, hogy mihamarabb hív­ja össze az ifjúsági érdekegyeztető fórumot, ahol szakmai vitát lehet folytatni a foglalkoztatási, okta­tási, finanszírozási kérdésekről. Gyors döntést igé­nyel a második Európai Ifjúsági Központ ügye is. Az IDF nemcsak kormánypozícióban és a kampány során támogatta az MDF-et, tagságunk segíti a párt ellenzéki munkáját, megújulási folyamatát. Szá­munkra is fontos egy erős és stabil, értékeit megőr­ző, de gyakorlatias MDF, ahol számítanak a fiata­lok aktív munkájára. Az IDF országos választmánya Pert nyert a televízió Törvénysértő volt az OVB-határozat (Folytatás az 1■ oldalról) A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a fe­lülvizsgálati kérelem ala­pos, az OVB törvényi fel­hatalmazás hiányában ho­zott határozata törvény- sértő, ezért azt megsem­misítette. A bírósági végzéssel kapcsolatban megkeres­tük Tallós Emilt, aki la­punknak elmondta: az OVB — melyben a pár­tok delegáltjai vannak túl­nyomó többségben — a választási kampány során feltűnően törekedett arra, hogy befolyást gyakorol­jon a közszolgálati televí­zióra. Tette ezt annak el­lenére, hogy már 1992-beti megszületett az Alkotmánybíróság azon határozata, amelyik ezt tiltja. Jellemző, hogy a vita­tott határozatot az OVB már május 29-én meghoz­ta, amelyet azonban nem ismertettek a nyilvános­sággal, mert a tv képvise­lőjét nem hallgatta meg. Ennek megtörténte után azonban kihirdette azt. Tallós Emil kérdésünkre hozzáfűzte, hogy az egész eljárás őt a régi rendszer igazságszolgálta­tási mechanizmusára em­lékezteti, amikor gyakori volt a megvádoltak véde­kezésének meghallgatása nélkül, prekoncepciók alapján elmarasztaló hatá­rozatokat gyártani. Mind­ez azért is sajnálatos, mert a döntéshozatalban a jogtudomány jeles kép­viselői is részt vettek. Szerencse, hogy a Legfel­sőbb Bíróság következete­sen, a törvények alapján hozott döntésével a jelen esetben is korrigálta az OVB törvénysértő dönté­sét — szögezte le végül az MTV igazgatóhelyette­se. (nádai) Tanácskozott a kisgazdafrakció Ne legyenek őszre választások? Tegnap az országos vezető­ség tagjaival kibővítve foly­tatta tanácskozását a Füg­getlen Kisgazdapárt parla­menti képviselőcsoportja Ady ligeten. A megbeszélést követő­en Torgyán József pártel­nök, a frakció újólag meg­választott vezetője az MTI- nek elmondta: a kibővített grémium és megerősítette a képviselőcsoportnak azt az előző napi ajánlását, hogy a frakció- és a pártelnöki tisztséget egyazon személy­nek kell betöltenie. Ennek okát abban jelölték meg, hogy ezáltal egységes poli­tikát képviselhet a párt, il­letve annak parlamenti szár­nya. (Mint ismerete^, Tor­gyán József korábban csak azzal a megkötéssel vállal­ta a frakcióelnöki megbíza­tást, ha rögzítik azt is: ő a képviselőcsoport vezetője, s nem váltható le a ciklus végéig.) A tegnapi tanácskozáson István József alelnöknek és Tímár Györgynek, az etikai bizottság tagjának szemé­lyében kijelölték azt a kétta­gú bizottságot is, amely a kisgazdákat képviseli a hat­párti konzultációkon. Meg­vitatták azt is, hogy az FKGP, mely parlamenti tisztségekre tartson igényt, de erről a törvényhozási pártok folytatódó egyezke­dése okán egyelőre nem kö­zölnek részleteket. Szó esett arról is, hogy a kisgazdák véleménye sze­rint az idén ősszel nem tart­hatók meg.az önkormányza­ti választások. A párt azt ja­vasolja, hogy e választáso­kat a közvetlenül megejtett köztársasági elnöki, illetve polgármesteri választások­kal egyetemben 1995-re te­gyék át. Torgyán József elmond­ta azt is, hogy elhatározták egy bizottság felállítását, amelynek feladata lesz a privatizációval, a kárpótlás­sal és egyéb, a polgárokat érintő ügyekkel kapcsola­tos panaszok kezelése. Az MTI kérdésére Tor­gyán József cáfolta, hogy bármiféle feszültség lenne a kisgazdafrakció promi­nens személyiségei között. Az ugyanis, hogy G. Nagy- né Maczó Agnes kampány- főnök nem kapott tisztséget a frakcióvezetőségoen, csu­pán annak tudható be, hogy személye más tisztségekkel kapcsolatban jön számítás­ba. A frakcióvezető egyelő­re erről sem kívánt részlete­ket közölni. Boross Péter válasza Tókés Lászlónak Tizenötmillióan vagyunk magyarok! (Folytatás az 1. oldalról) Mindezeket én személyes fe­lelősségemnek is éreztem. Tisztában vagyok az Euró­pai Stabilitási Egyezmény­ből (korábban Balladur-terv) adódó lehetőségekkel és kor­látokkal. A csatolt különnyi­latkozatunk ezért is vált fon­tossá és a határon túli ma­gyarság érdekében — ami azonos a magyar nemzet egé­szének érdekeivel — elkerül­hetetlenné. Minden fórumon és minden ellenkezéssel szemben törekednünk kell a kisebbségek politikai alanyi­ságának elfogadtatására. A lehetséges módon elérhető közvetlen tárgyalás képvise­letünk ejső lépése lehet kö­zösségi jogaik elismertetésé­re. Mindig kész voltam támo­gatni a levelében jelzett két­oldalú egyezményt, amely­nek kezdeményezését a hatá­ron túli magyarság szerveze­teitől vártam, a fájdalmas ki- vándorlási törekvések nehe­zen megoldható gondját a je­lenség iránti érzékenységgel — csak folyamatos kapcso­lattartással és a támogatás megfelelő rendszerével, kö­zös gondolatokkal, intézke­désekkel lehet enyhíteni. Ismeretes Püspök Úr és a határon túli magyar szerveze­tek képviselői előtt, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati po­litika szervezetei kereteit az új igényeknek és feltételek­nek megfelelően kívántam megerősíteni. Ezt ma már csak ajánlhatom. Nagyon remélem, hogy a választások eredményekép­pen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a hatá­ron túli magyarsággal kap­csolatos kötelezettségeiről, értük minden lehetséges esz­közzel — ideértve a nemzet­közi fórumokat is — fellép és e körbeni politikai lépése­it minden esetben előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezetei­nek legitim vezetőivel. Re­mélem azt is, hogy az új kor­mány igényelni fogja, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikánk a jö­vőben is a parlamenti pártok konszenzusán alapuljon. A kormányfői tisztségekben en­gem követő utódomnak fi­gyelmét módomban lesz fel­hívni e kötelezettségünkre. Amíg a magyar politikai közélet szereplője lehetek, Püspök Úr levelében foglalt és a magyarság sorsát mé­lyen érintő kérdésekben min­dig törekedni fogok álláspon­tom és véleményem határo­zott kifejezésére és érvénye­sítésére. Nagyrabecsüléssel üdvözli: Boross Péter miniszterelnök (OS) A Munkaügyi Minisztériumban Bonifer György tárgyalásvezető elnökletével tegnap megkezdődött Csúcs László, a Magyar Rádió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke ellen indított szabálysértési eljárás tárgyalása az elbocsátások miatt. A tárgyaláson Győri László, a FRÁSZ elnöke, Borenich Péter, a Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsának elnöke (MTI-felvétel) A vasutassztrájkügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság hét­főn kihirdetett ítéletében — bűncselekmény hiánya miatt — felmentette a közérdekű üzem működésének megzavará­sa bűncselekmény vádja alól Papp Gábort és öt társát. Mint emlékezetes, a vádlot­tak — akik részt vettek a Vas­utasok Független Szakszerveze­ti Szövetsége felhívására tartott kétórás figyelmeztető sztrájk­ban — f992. május 22-én a Ke­leti pályaudvaron megakadá­lyozták, hogy 7 óra 5 perckor el­induljon a Lővér expressz. Az ügyészség szerint a vádlottak cselekménye a reggeli csúcsfor­galom idején csaknem két órán át — a sztrájktól függetlenül — súlyosan megzavarta a pályaud­var rendeltetésszerű működé­sét. Egy mentesítő vonat kiállí­tásával pedig többletköltséget okoztak a MAV-nak. Az első fokon hozott itelet szóbeli indoklásában többek között elhangzott: a sztrájk so­rán a vádlottak magatartását a jogszerűség tudata, ezzel szem­ben a MÁV pályaudvari veze­tőinek tevékenységét a bizony­talanság jellemezte. A bíróság értékelése szerint a pályaudva­ron nem volt rendkívüli hely­zet, a vádlottak nem zavarták meg jelentős mértékben a MÁV működését, a vasútnak nem okoztak sem jelentős több­letköltséget, sem presztízsvesz­teséget. Az ítélet ellen az ügyész fel­lebbezést jelentett be: megala­pozatlanság és a büntető jog­szabályok megsértése miatt, valamint a vádlottak vádbeli magatartásának megállapítása és megrovásban való részesíté­se végett. A vádlottak és védő­ik az ítéletet tudomásul vették. Az ítélet nem jogerős. Koalíciós kötéltánc Több mint négy órán át ülése­zett hétfőn a Magyar Szocialis­ta Párt nyolctagú koalíciós tár­gyalásokat előkészítő bizottsá­ga a Köztársaság téri pártszék­házban. A delegáció a szabad demokratákkal folytatandó mai első tanácskozásra dolgozta ki álláspontját Az ülés részleteit miként Baja Ferenc alelnök a hírügynökségnek elmondta, a szocialisták nem kívánják köz­zétenni, mivel az SZDSZ-szel kötött megállapodásuk értelmé­ben a keddi találkozón közösen határoznak majd a tárgyalások nyilvánosságáról. Az MTI értesülése szerint a szocialisták szakbizottságok fel­állítását javasolják majd az SZDSZ-nek, mivel az MSZP jórészt szakmai megállapodá­sokban látja biztosíthatónak a szabad demokraták által igé­nyelt garanciákat. A két párt szakértői az MSZP indítványa értelmében külön munkacso­portokban egyeztetnék a jöven­dő kormányprogramot, a rövid távú kormányzati feladatokat, a kabinet összetételét, továbbá egy-égy szakmai bizottság fog­lalkozna a gazdasági, az oktatá­si, a külpolitikai, a biztonságpo­litikai ügyekkel, valamint a mé­diakérdésekkel. Amennyiben a szabad demokraták egyetérte­nek ezzel a tárgyalási techniká­val, akkor minden bizonnyal ki­egészítik a jelenleg 8 tagú tár­gyaló bizottságot az egyes té­mák szakértőivel. Elvtársak, ellenzéki a Népszabi! A minap azt írtam e hasá­bon, hogy nincs kedvem félni, éppen ezért inkább nevettem Havas Henrik ama kijelentésén, hogy Horn Gyula miniszterel­nöksége megosztaná a tár­sadalmat, méghozzá a pártelnök 1956-os „emlé­kei” miatt Jókedvűnek éppen nem mondható ne­vetésemet most vasárnap folytattam, nevezetesen akkor, amikor A Hétben az '56-os emlékekkel fel­ruházott miniszterelnök- jelölt mint leendő ellenzé­ki lapot jelölte meg a Nép- szabadságot amely újság a minap szocialista napi­lapból országos napilap­pá emelkedett Mindezek a szemforgatásnak azok a módozatai, amelyeket ez a szerencsétlen, szemfor­gatáshoz szokott nemzet el is hisz. E lejelentések jelzik: nincs messze már az az idő, amikor a szem- forgatáshoz a nagy sikert elért párt miniszterelnöke hozzátesz egy kis vállrán- gatást s ha még nagyobb sikert akar elérni, esetleg vastapsot, akkor a hallga­tóira kacsintani is fog, és az elvtársak szót — ez lesz mindennek a csúcsa — á nélkül, megnyújtott a-val fogja kiejteni, vala­hogy így: dvtaaarsak. (Vödrös) Mi sem történt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom