Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-04 / 129. szám
ü PEST MEGYE1 HÍRLAP HITÉLET 1994. JÚNIUS 4., SZOMBAT 9 Az ecseri katolikus egyházközségről Erőtlen a vallási élet Ecser község már 1447-ben szerepelt az oklevelekben. A török hódoltság alatt elpusztult, lakói elhagyták, majd 1720-ban telepedett újra. A XVIII. század első felében gróf Gras- salkovich Antal birtokába került, s ez idő tájban, 1740-ben alapították a római katolikus plébániát. A gróf a régi kis kápolna helyett egytornyú templomot és tágas paplakot építtetett. Azóta is ez Ecser egyetlen katolikus temploma, mely a falu központjában egy kis emelkedőn áll. Környéke csendes és nyugodt, szinte hívogatja a járókelőt egy kis betérőre a hit birodalmába. Az előtér virágerdeje, a műemlék épület belső gazdag-finom díszítése lenyűgözi a szemlélőt. Az ecseri lelkésszel, Szabó Sándorral a hívőkről és a helyi szokásokról beszélgettünk. Elmondta, hogy 23 évi Nógrád megyei szolgálat után került Ecserre, de annak is már több mint 11 éve. Azóta is itt dolgozik, pedig ez a munka nehezebb, hálátlanabb is, hiszen az a másik vidék vallásosabb. Itt a templom sajnos még vasárnap sincs teljesen tele, férfi pedig alig- alig akad, aki részt venne a miséken. Igen erőtlen a vallási élet, de ez nem jelenti azt, hogy csak ennyien hisznek Istenben. Sokan csak a templomba nem járnak el, magukban legbelül biztosan többen hisznek. Ez a kevés ember viszont rendkívül sokat áldozott a templomra. Két évvel ezelőtt nagy felújítást végeztek, most a lámpáktól a padokig minden új benne. — Az elmúlt évek alatt több millió forintot költöttek a hívők a templom és a plébánia renoválására, de meg is van az eredménye, nézze csak meg a műemlék jellegű gyönyörű templomunkat! — invitál a lelkész, majd így folytatja: — Közel egymillió forintért most fogják a hívek a padlót márvánnyal bevonni, így tényleg tökéletes lesz az épület. Ezután a település hitéletéről beszélgetünk, s megtudom, hogy van itt egy fiatalokból álló vallási csoport, akik minden misén jelen vannak. Gitároznak, énekelnek, színesítik a misék hangulatát. Ők elevenítették fel a régi hagyományt, az úmapi körmenetet is. Ez abból áll, hogy a hívők a kijelölt útvonalon végigmentek a falun és eme úton négy lombsátorban folyik a liturgikus imádság. — Sajnos, csak a nagyobb ünnepeken (húsvét- kor, karácsonykor) zajlik itt igazán a hitélet, pedig a község vezetőségével és az iskolával is igen jó a kapcsolatunk. A polgármesterünk is komoly gyakorló keresztény családból származik, talán ennek is köszönhető az a tény, hogy visszakaptuk a régi egyházi tulajdont, amely egy kántorlakás volt. Pár másodpercre elhallgat Szabó Sándor, majd mintegy összegzésül hozzáteszi az eddigiekhez: — Bizony az utóbbi években kissé megcsappant a templomjárók száma, pedig az elmúlt 40 évben generációk nőttek fel vallási nevelés nélkül. Most, hogy már nem tilos és nem szégyen a vallást gyakorolni, inkább a templomjárók számának növekedését várnánk, mégsem ez tapasztalható. A régi kulturális szokások is sok helyen megszűntek, így például eltűnt az ecseri lakodalmas is, ámi pedig igen híres volt. A régi — szlovák származású — ecseriek között sincs meg az a társadalmi kötelék, ami hajdan volt. Miután az ország minden tájáról költöztek ide, megszűnt a község ősi települési jellege, s így meglazult az egyházzal való kapcsolat is. Fölszámolódon a régi falusi életforma, ezzel együtt eltűntek a népszokások — mindez az mmSm Két évvel ezeló'tt újították fel az ecseri templomot a hívek adományaiból elmúlt negyven évnek kö- zóul, sajnálkozva házigaz- szönhető, ez a befejezett dám. múlt — teszi hozzá búcsú- Simon Andrea A római katolikus úrnapi szentmisét holnap a Kossuth rádió tíz órától közvetíti. A szentmisét celebrálja s szentbeszédet mond Spányi Antal plébános, közreműködik a templom énekkara. A Keleti pályaudvartól karnyújtásnyira, a Rózsák terén található kéttornyos (76 méter magas) Szent Erzsébet-plébánia- templom alapkövét (1895) maga az uralkodó, Ferenc József helyezte el. A templom építésze Steindl Imre, akinek a nevéhez fűződik az Országház tervezése is. Az épület stílusa a korai francia gótikára emlékeztet, s a német formákkal elegyítve nyerte el az alakját. A templombelsó' lenyűgöző hatású, hármas hajó (kereszthajó) formájú. A templom díszítését a kor legjelesebb művészei, építőmesterei s kézművesei végezték. A templom névadója Árpád-házi Szent Erzsébet (1207—1231), aki rövid életét a szegények megsegítésére, a betegek istápolására áldozta, aki életét önként vállalt szegénységben s aszkézisben töltötte. (bozó) ✓ Űrnapja Csömörön A csoda megteremthető Csodájára járnak sokfelé annak, ahogyan Csömörön ünnepük úrnapját, az oltáriszentség tiszteletére rendelt vasárnapot. Virágból kirakott minták alkotta szőnyegek borítják sok-sok száz méteren keresztül a falu utcáit, az úrnapi sátrak — maguk is pompás építmények — elé a földre alakzatokat formáznak virágból. Keresztet, úrfelmutató kelyhet a szentostyával, a Szentleiket jelentő galambot, Jézus képét. Az idei, június 5-i úrnapja előtt Mucza Bélát, Csömör plébánosát kérdeztem arról, hogyan alakult ki ez a szokás? — Az 1700-as években Mária Terézia svábokat telepített ide. A templom főoltárán őrzik azt a keresztet, amellyel bevonultak új hazájukba. Ők honosították meg itt az úrnapja különleges virágdíszítéssel való ünneplését. — Hogyan, mikor kezdődnek az előkészületek? — Űrnapja vasárnapját megelőző csütörtökön hajnalban indulnak el a kutya- tejnek nevezett vadvirágot gyűjteni. Öt-hat autóval mennek, eljutnak a kistar- csai, de még az isaszegi határba is. Sok kell a kutyatejből, mert azzal lehet szépen beszegni a virágszőnyeg szélét. — Tavaly láttam, hogy minden ház előtt más mintát raknak ki. Előre megtervezik ezeket? — Vannak olyan minták, még inkább ábrák, melyeket Csömörön élő képzőművészek, Nagy Éva, Kolipka Erzsébet terveznek. Más minták a kirakok ötlete szerint alakulnak. — A szükséges virágok a kiskertekből kerülnek ki? — Onnét is. De vesznek is virágot, szombat hajnalban mennek vásárolni a budaörsi nagy virágpiacra. Igen leleményesek abban, mit használhatnak fel a díszítéshez, szednek akác- és bodzavirágot, aztán felfedezték a lósóskát, aminek a magját a virágszőnyegre szórják, hogy különböző színeket varázsoljanak elő. A négy úrnapi sátornak mindnek van egy „főnöke”, szombat este egy háznál összegyűlve az ő irányításával kötik a sátor belsejében elhelyezendő koszorúkat. Egy sátorba négy- hétszáz koszorú kerül. Felkeressük Szigeti An- talnét, egyik irányítóját, résztvevőjét az előkészületnek, díszítésnek. Előkerül egy korábbi évből megőrzött úrnapi koszorú. — Három nagy koszorú kerül a sátor elejére, ilyen kisebbet pedig több százat készítünk. Főleg ebből a fehér „gombocskából”, aztán törökszegfűből, szegfűből, meg mindenből, aminek szára van, be lehet kötni. — Miért csinálják? — Az őseink csinálták, ez nemzedékről nemzedékre szállt. Mindig mondják a már idősebbek: na, ha mi kihalunk, elmúlik ez a szokás. De nem múlik el. Én is gyerekkoromban kezdtem a virágkötést, most is csinálják már a gyerekek is, nem is kell tanítani őket, próbálgatják, belejönnek maguktól. — Ha vége az úmapi kör- menetnek, mi történik a sátrakkal, koszorúkkal, virágokkal? — A koszorúkat elosztogatjuk, az emlék marad. A szőnyegnél pedig nem várjuk meg, míg szétfújja a szél, elmossa az eső, összesöpörjük. A szél meg az eső. Nagy ellensége lehet az úmapi virágpompának. De hát adódhat ellene védelem. Szigeti Antalné fia, Szigeti Mihály emlékszik egy esősnek indult űrnapjára. — Minden félórában harangoztunk a felhők ellen. A templom nagyharangjának a felirata: Hívom az élőket, siratom a holtakat, s megtöröm a villámokat. Meg is törte. Kilenc órára kitisztult az ég. Ez csoda volt. Mindenki biztos volt benne, hogy csoda. Nádudvari Anna A csömöriek minden esztendőben virággal díszítik föl falujukat az úrnapi körmenetre
