Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-04 / 129. szám

xxxviii. évfolyam, 129. szám Ára: 13,50 forint 1994. június 4., szombat A kongresszusra vár a döntés kormányt, Hornnal Antall legyintett: nem kell a sajtó, a népi böl­csesség elég. (Benedek István írása a 14. oldalon olvasható) Krasznogorszki kopjafák Urnába helyezték tegnap Moszkvában a szovjet fog­ságban 1946-ban elhunyt Bethlen István magyar mi­niszterelnök jelképes ham­vait, valamint a szintén ha­difogságban elhunyt Deseő László tábornok földi ma­radványait. Katona Tamás, miniszterelnökségi államtit­kár egyben leleplezte a Moszkva melletti Kraszno- gorszk temetőjében nyugvó 28 magyar katona emléké­nek állított kopjafát. Koalíciós A Magyar Szocialista Párt el­nöksége tegnapi, több mint négyórás ülésének eredmé­nyeként azt a javaslatot ter­jesztette az országos választ­mány tanácskozása elé, hogy a két testület közösen indítvá­nyozza a mai rendkívüli kongresszusnak: kezdemé­nyezzenek koalíciós tárgyalá­sokat a Szabad Demokraták Szövetségével, s ezt levél for­májában még aznap hozzák a liberális párt tudomására; másrészt Horn Gyula pártel­nököt válasszák meg minisz­terelnök-jelöltnek. Az elnökségi ülést követő­en Szekeres Imre ügyvezető alelnök elmondta, hogy a párttagság mintegy 60 száza­léka véleményt nyilvánított a koalícióval kapcsolatos po­litikai kérdésekben és a mi­niszterelnök-jelölt személyét illetően. Alapvetően az volt a tagság álláspontja, hogy széles koalíciós kormányt kell alakítani; s az SZDSZ-t szükséges, a Fideszt pedig le­hetséges koalíciós partner­nek ítélték. Az elnökség megerősítette ezt az álláspon­tot azzal, hogy a Fideszről mint lehetséges koalíciós partnerről később foglalja­nak állást. A KDNP-vel kap­csolatosan már a megyei el­nökök ülésén is megoszlot­tak a vélemények. Ezért az elnökség úgy döntött, hogy nem kezdeményeznek koalí­ciós tárgyalásokat a keresz­ténydemokratákkal, nem lát­ják ugyanis annak politikai feltételeit, hogy a tárgyalá­soknak haszna és eredménye lenne. — Ezzel nem a KDNP-t akarjuk minősíteni, hanem arról van szó, hogy a magunk részéről ezzel a kér­déssel egyelőre nem foglal­kozunk — fűzte hozzá Sze­keres. Ami pedig a miniszterel­nök-jelölt személyét illeti: Szekeres Imre tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a helyi vitákon döntően Horn Gyulát támogatta a tagság, többen felvetették ugyanak­kor Békési László nevét is. — Békési László egyébként részt vett és felszólalt az el­nökség ülésén — fűzte hoz­zá végül Szekeres. Kié az áram, ki fizesse a számlát? Apaj sötétbe burkolódzhat Kikapcsolták az áramot Apajban csütörtökön reggel nyolctól délig. Ennek az az oka, hogy gyakorlatilag gaz­dátlan az elektromos ára­mot elosztó trafóház és a ve­zetékrendszer. A létesít­mény a privatizáció során a Kiskunsági Á.G. kezelésé­ből magánkézbe került. Az Elmü a szabálytalan veze­tékrendszer és a jelenté­keny elhasználódás miatt nem hajlandó átvenni az áramszolgáltatás felügyele­tét. A helyi önkormányzat sem képes kifizetni a felújí­táshoz szükséges mintegy 20 millió forintot. A mérő­órák kikerülésével történő tetemes fogyasztás és a sza­bálytalan lekötésekből adó­dó áramveszteség számlája (mintegy 1 millió forint), így Szomor Dezső vállalko­zót terheli, akinek a terüle­tén az elosztóház található. Amennyiben e jogilag tart­hatatlan állapot nem szűnik meg rövid időn belül, a vál­lalkozó ismét szünetelteti az áramszolgáltatást. Ez a terület a Kiskunsági Á.G. tulajdona volt, és kül­terület. Az Elmü által kiépí­tett vezetéket és a központi fogyasztásmérőt az állami gazdaság maga bővítette ki a szolgálati lakásokba, az is­tállókba, a raktárakba, így a számla is központilag a gaz­daságot terhelte az á.g. és az Elmü közti jogviszony alapján. A rendszer bővelke­dik a leágazásokban, sza­bálytalan lekötésekben, el­lenőrizhetetlenné téve az áramfogyasztást. Később a terület a Duna Farmé lett. Ezt privatizálták a közel­múltban. Apaj önkormány­zata 1990-ben alakult meg. Mivel az érintett terület álla­mi tulajdon volt, érthetően egyik fél sem vállalja a ve­zeték felújításának költsége­it. Szomor Dezső vállalko­zó kérdésünkre elmondta, hogy a privatizáció során egy nagyobb terület 15 éves bérleti jogát szerezte meg. Itt található a falu elektromos- és vízhálózatá­nak központja. Mivel ennek üzemeltetése és karbantartá­sa érthető módon nem a cég feladata, a rendszert át akar­ták adni az Elmünek. Az Elmü a vezetékek öregedé­se és a szabálytalan hálózat- építés miatt, annak szabvá­nyosítását és felújítását szabta meg az átvétel felté­telének. Ez az összeg mint­egy 20 millió forint, ame­lyet a vállalkozó nem képes és nem is akar kifizetni. A probléma forrása nem csu­pán ez, hanem az a tény is, hogy sokan a mérőórát meg­kerülve jogtalanul jutnak áramhoz. (Folytatás a 4. oldalon) A színészek nem felejtenek Szerveződő kamarák Harminc esztendővel ezelőtt — 1964 júniusában — gördült fel utoljára a függöny az egykori Blaha Lujza téri Nemzeti Színházban. Az utódszínház tegnap délután tartot­ta évadzáró ünnepélyét, mely alkalomból a társulat mai tagjai megkoszorúzták a haj­dani épület helyén állított emléktáblát Erdősi Ágnes felvétele A gazdasági kamarák meg­alakítását segítő országos ta­nácsadó testület és a terüle­ti kamarák ideiglenes bizott­ságai szerint toyábbra sem biztosítottak a kamarai tör­vény végrehajtásának, a ha­táridők betartásának a felté­telei — derült ki azon az or­szágos tanácskozáson, ame­lyet az érintettek részvételé­vel tegnap tartottak a Ma­gyar Iparszövetségben. Sza­bó Tibor és Révész Péter, a tanácsadó testület két veze­tője elmondta: az országban mindenütt rendben felálltak all tagú ideiglenes szerve­zőbizottságok. Október 31-ig kell megalakulnia a 60 területi kamarának, a há­rom országos szervezet lét­rehozásának pedig decem­ber 31-e a határideje. (Folytatás a 4. oldalon) Program a papírkosárban? Békési László minapi nyilatkozata mozgásban tartja a politikai megfigyelők fantáziáját. Az MSZP gazdasági szakértője szerint, ha kitarta­nak a programjuk mellett, ez nagy bátorságra valla- na, másrészt óriási veszélyeket jelentene a szocialis­ták számára, amennyiben egyedül, koalíciós partner nélkül próbálnák azt megvalósítani. Attól is tart Bé­kési úr, hogy az egyéni körzetekben megválasztott száznegyvenkilenc képviselőjük várhatóan megpró­bál keményen bizonyítani, vagyis helyi érdekeket ér­vényesíteni, ami zavarokat okozhat az elosztás rend­szerében. Márpedig — Békési szerint — az életképte­len vállalatok támogatására, illetve a jogos terület- fejlesztési igények kielégítésére nincs forrás, sőt 1995-ben sem lesz. Az erőteljes szakszervezeti követe­léseket is figyelembe véve megtörténhet, hogy az MSZP kénytelen lesz eltérni a programjától, ami az­zal járhat, hogy a jövő év végére veszélybe kerülhet az ország külső' fizetőképessége. A koalíció stratégiai kényszer, nem csak az MSZP, hanem az SZDSZ számára is — jelentette ki a gazdasági szakértő. Egyelőre talány, hogy miért nyilatkozott az SZDSZ nevében is, azonban tény, hogy Nagy Sándor úr, az MSZOSZ elnöke gyorsan reagált és a Nap-keltében leszögezte: a szocialista párt elveszítheti társadalmi támogatottságát, ha nem valósítja meg programját. Leegyszerűsítve a képet: a baloldal kutyaszorító­ba kerülhet, hiszen a beígért új munkahelyek, a la­kásépítések, a nyugdíjak emelése, a kormánykiadá­sok visszaszorítása azzal járna, amit Békési úr a jövő év végére jósol, nevezetesen, a külső fizetőké­pesség összeomlásával. A jelek szerint a szocialisták­nak azért van égető szüksége a szabaddemokraták­ra, hogy azok a nyugati kapcsolataik révén elhárít­hassák ezt a veszélyt. Látszólag két legyet ütnének egy csapásra. Részben vagy egészben teljesíthetnék az ígéreteiket, és újabb kölcsönökkel, netán adóssá­gátütemezésekkel távolabbra tolhatnák az eddiginél is súlyosabb válság időszakát. Ha pedig hajlandók a kormányzati hatalomból nagyvonalúan részeltetni az SZDSZ-t, úgy mellesleg az amerikaiak vállverege- tését is kiérdemelhetik. Bánó Attila Tovább szokül az olaj Két hetvenötezer literes olajtartályra bukkantak a Somogy megyei pénzügy­őrök nemrég egy nagybajo­mi volt munkásőrbázis terü­letén — tudtuk meg Laczó László őrnagytól, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának munkatár­sától. A nagy mennyiségű ház­tartási tüzelőolajból százti- zenötezer liternyi már sava- zott gázolaj volt, vagyis „szőkítetten” foglalták le a pénzügyőrök. Bár a nyomo­zás még tart, az már bizo­nyított, hogy a tettesek a százhalombattai olajfinomí­tóban vásárolták a HTO-t. A számla egy olyan kft. ne­vére szólt, amely az APEH adatai alapján „nem is léte­zik”. * A bűnözés nem ismer (megye)határokat. A kecske­méti pénzügyőröknek nem­rég — egy éjszakai akció során — a Pest megyei Ta- társzentgyörgy közelében si­került rajtaütniük két titkos olajraktáron. Két tanyán ösz- szesen négy tartályra buk­kantak, s harminchatezer li­ter olajat foglaltak le. Meg­találták az olajsavazók vala­mennyi szerszámát is. A tet­tesek két tartályt még el sem földeltek, hanem feke­te fóliával takarták le. Bár ebben az ügyben a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Nyomozóhivatala folytatja le az eljárást, a jö­vedéki törvény előírja, hogy a bírságot a területi vámhivatalnak kell majd ki­szabnia. — Mivel a tartályokat Pest megyében foglalták le, ez a feladat ránk vár — tájéj koztatott Paulik József a Vám- és Pénzügyőrség Pest, Fejér és Nógrád Me­gyei Parancsnokságának munkatársa. (t. á.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom