Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-30 / 151. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. JUNIUS 30.. CSÜTÖRTÖK Nemzeti szabványosítás Idén április 1-jével lépett haA váci önkormányzat felhívása tályba „A nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító- és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól, továbbá a Magyar Szabványügyi Hivatal ideiglenes feladat- és hatásköréről” szóló 42/1994. (III. 25.) Korm.-rendelet. A Magyar Szabványügyi Hivatal felett felügyeletet ellátó miniszter tevékenységét a rendelet 4. §-a értelmében a nemzeti szabványosítás területén a Szabványügyi Tanács, a 10. §-a értelmében az akkreditálás területén az Akkreditálási Tanács segíti. A rendelet szerint mindkét testület tagjainak egyharma- dát a nemzeti szabványosításban, illetőleg az akkreditálásban érdekelt központi közigazgatási szervek kijelölt képviselői alkotják. A Szabványügyi Tanács kétharmadát a szakmai szövetségek, a gazdálkodó- és a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az intézmények és az országos érdek- képviseleti szervek képviselői képezik. Az Akkreditálási Tanács kétharmadát az akkreditált szervezetek, a szakmai szövetségek, érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek, tudományos és műszaki egyesületek, egyetemek képviselői alkotják. A hivatkozott rendelet 17. § (2) bekezdése értelmében, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnöke a rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül gondoskodik a Szabványügyi Tanács és az Akkreditálási Tanács létrehozásáról. Rendkívül nagy jelentőségű és fontos lépésről van szó, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a Szabvány- ügyi és az Akkreditálási Tanácsok munkájában az egyes szakterületek megfelelő képviselethez jussanak. ■ A fentiek alapján felhívjuk az érdekelteket, hogy részvételi szándékukat legkésőbb augusztus 15-ig írásban, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal jogi és igazgatási főosztályához címzett levélben az általuk képviselt szakterület megjelölésével közöljék, annak érdekében, hogy a szabványügyi és az akkreditálási tanácsok a jogszabályban előírt 1994. IX. 30-i határidőre létrehozhatók legyenek. Az MSZH nem kíván jelölteket állítani, hanem lehetőséget kíván biztosítani ahhoz, hogy a jelentkezők maguk válasszák meg az adott szakterület képviselőit, akiket az MSZH elnökének előterjesztése alapján a felügyelő miniszter kér fel a tanácsokban való részvételre. Várjuk szíves jelentkezésüket! Magyar Szabványügyi Hivatal Vác Város Önkor- S í mányzata idén is oda- ítéli a Vác Város -SS#'7 Díszpolgára, illetve a Pro Űrbe személyi illetve közösségi kitüntetéseket. Átadásukra augusztus 20-án, a városi ünnepségen kerül sor. Mivel a vonatkozó önkormányzati rendelet értelmében a városi kitüntetések adomáAdj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112- 4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185-2411/126-os mellék. A Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó tájékoztatási osztálya (Budapest V., Deák Ferenc u. 17. 1052) várja mindazon cégek, vállalatok, magánvállalkozók, kisiparosok, kereskedők stb. levélbe- ni jelentkezését, akik közép- iskolások, egyetemisták, főiskolások munkájára igényt nyozására bárki javaslatot tehet, az önkormányzat ezúton is felhívja a lakosságot: ameny- nyiben tudomásuk van a kitüntetésre méltó személyről, szíveskedjenek annak nevét, címét, rövid életrajzát tartalmazó javaslatot eljuttatni a polgármesteri hivatal szervezési és jogi osztálya részére július 4-ig. Családóvó nyári egyetem # A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen július 3-tól július 9-ig rendezik meg a nemzetközi családóvó nyári egyetemet, amely A család: életápolás, erőforrás és felelősség címet kapta. Az érdeklődők a Petőfi Művelődési Központban (Szabadság út 6.) jelentkezhetnek, illetve kérhetnek bővebb tájékoztatást. tartanak a nyári hónapokban. írják meg, milyen munkakörben és fizetéssel, milyen feltételekkel hány főt várnak, s hol jelentkezhetnek? A Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó egész nyáron folyamatosan vállalja a díjmentes közvetítői szolgáltatást. Diákok nyári foglalkoztatása Az ÁVÜ válaszol _____________. ________ M agánosító önkormányzatok? A privatizációról az esetek többségében az állami vagyonkezelő szervezetek jutnak a vásárolni szándékozók eszébe. Az elmúlt hónapokban többször előfordult, hogy egy-egy vállalkozó tevékenységéhez helyiséget akart vásárolni, s korábbi bérleti szerződését fel akarta bontani. Ezekben az esetekben az Állami Vagyonügynökséghez hiába fordulnak a vállalkozók, ugyanis az ilyen ingatlanok, üzlethelyiségek tulajdonosa általában az önkormányzat, és nem az állam. Privatizációs tevékenységet azonban az önkormányzatok is folytatnak. Kevesen tudják, hogy 1992-ben e célból hozták létre a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Részvénytársaságot. Az önkormányzatok vagyonkezelési és vagyonhasznosítási elképzeléseiről és tevékenységéről a társaság vezér- igazgatójával, Vásárhelyi Istvánnal beszélgettünk. — Milyen vagyonnal hozták létre a társaságot? — A Vagyonkezelő Központ Rt.-t 50 M Ft-os jegyzett tőkével alapították, vezérigazgatóját, azaz engem, az SZDSZ delegálta, főkönyvelőjét pedig az MDF. Ebből jól látszik, hogy az alapítást megelőzően hosszas egyeztető tárgyalások zajlottak a fővárosi képviselettel rendelkező pártok között. A társasághoz ma többek között valamivel több mint 280 gazdasági társaság vagyonkezelése tartozik. Ezek könyv szerinti értéke 12-13 milliárd forint, piaci értékük azonban nem haladja meg a 3-5 milliárd forintot. Ezek olyan társasági részesedések, amelyek kisebbségi hányadok, ugyanis ezekben az esetekben a többségi tulajdonos az állam. Itt olyan állami tulajdonban vagy volt állami tulajdonban lévő társaságokról van szó, ahol az önkormányzatokat a belterületi föld miatt részesedés illeti meg. A vagyonkezelő központ sok esetben megbízási szerződés alapján bonyolít le tranzakciókat az önkormányzatok illetve a Fővárosi Önkormányzat vagyonával. A vagyonkezelő munkájához 14 közüzemi vállalat is kapcsolódik. — A belvárosi üzleteket, éttermeket és bárokat működtető vállalkozók nagyobbik része szeretné megvásárolni azokat a helyiségeket, amelyekben dolgoznak. Több fórumon panaszokat is lehet hallani amiért nem vásárolhatják meg ezeket az ingatlanokat, illetve helyiségeket. Mikor várható ezek értékesítése? — Az önkormányzatok vagyonhasznosításának egyik módja lehet a privatizáció. Nem feltétlen cél azonban, hogy megszabaduljunk a vagyontól. Egy város vezetésének figyelembe kell vennie, hogy a vagyontárgyakat lehetőség szerint hosszú távon szükséges hasznosítani. Ez a szemlélet azt is megkívánja, hogy ne értékesítsék feltétlenül az ingatlanokat és helyiségeket, hanem törekedjenek hosszú távú bérleti szerződések megkötésére. Az önkormányzatoknak tehát nem igazán az az érdekük, hogy ezen vagyontárgyakat eladják, ezért sokkal valószínűbb, hogy a vállalkozók olyan konstrukcióval találkoznak majd, ahol 10-20 éves tartós bérleti szerződést kötnek velük. — Ha jól tudom nagyobb méretű privatizációs tranzakcióra is készül a vagyonkezelő rt. Melyek ezek? — A vízművek, a gázművek, a csatornázási művek, a Fővárosi Kertészeti Vállalat és a Vidámpark társasággá alakítása után privatizációs koncepciók készülnek. Az esetleges magánosítás mértékéről és idejéről a fővárosi közgyűlés fog dönteni. Ezeknek a cégeknek működötökére van szükségük a fejlesztésekhez, ezért csakis szakmai befektetőket várunk. Az 5 társaság kb. 60-70 milliárdos vagyont képvisel majd. — Az 5 cég magánosítása milyen sorrendben várható? — A gázművek és a Vidámpark privatizációjával kapcsolatosan már készültek előzetes tervek, ámde a város vezetése még nem döntött ezekben a kérdésekben. Eképzelhetőnek tartom, hogy a két társaság privatizációja még ebben az évben lezajlik. ÄIAAJM1 VAí.VO.VI t,V\(»KSi:t Felsőoktatási felvételi körkép Amint az idei egyetemi és főiskolai felvételi kérelmek összesítéséből kitűnik, bizonyos pályák iránt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. így például a jogi karokra (beleértve az Államigazgatási Főiskolát és a Rendőrtiszti Főiskolát is) csaknem hétezer jelentkezőt regisztráltak a tavalyi 5900-zal szemben. Feltűnően megnőtt a Rendőr- tiszti Főiskola vonzereje: az idén 1700-an pályáztak a meglévő 270-280 helyre. Ugyancsak többszörös túljelentkezést mértek az Államigazgatási Főiskolán, ahol az 1170 pályázóból a tervek szerint valószínűleg csak kétszázan tanulhatnak tovább. A három vidéki jogi egyetemi karon, a pécsin, a miskolcin és a szegedin három-négyszeres a túljelentkezés, míg a budapesti egyetem jogi karára 280 helyre majdnem kétezren szeretnének bejutni. A szintén közkedvelt bölcsészkarokon a 15 ezret is meghaladta a jelentkezők száma, ami legalább kétezerrel több a tavalyinál. A budapesti ELTE bölcsészkar nappali tagozatára mintegy hétezren nyújtották be jelentkezési kérelmüket, a túljelentkezés több minf négyszeres. Különösen sokan pályáztak a szociológiai szakokra. A tanárképző főiskolákon némileg csökkent a jelentkezők száma, bár az arány főiskolánként lényeges különbséget mutat. Szombathelyen például másfélszeres, míg Egerben és Szegeden csaknem háromszoros a túljelentkezés. A tanító- és óvónőképző főiskolákon majdnem két és félszeres a felvételizők aránya. A gazdasági felsőfokú intézmények nappali tagozatára több mint háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyit fel tudnak venni. Legnagyobb a verseny a bejutásért a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ám nem sokkal marad el mögötte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen újonnan létrehozott közgazdasági szak sem, ahol háromszoros a túljelentkezés. Csaknem négyszer any- nyi a jelentkező, mint a felvehető hallgatók száma az évről évre mind népszerűbb Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolán. Ezzel szemben a műszaki egyetemeken és főiskolákon mindössze másfélszeres a jelentkezési arány. Az új hallgatók mintegy 70—90 százalékát már középiskolai eredményük alapján felveszik, s csupán a többieknek kell a közös írásbeli és szóbeli vizsga alapján megküzdeni a bejutásért. A Színházművészeti Főiskolán ugyanakkor már 30-szoros, a Képzőművészeti Főiskolán tizenháromszoros, az Iparművészeti Főiskolán pedig tízszeres a túljelentkezés. Az egészségügyi egyetemekre és főiskolákra a felvehetőnél két és félszer jelentkeztek többen. Míg bizonyos egészségügyi főiskolákon meglehetősen gyér a jelentkezés, addig más helyeken annál nagyobb a harc a bejutásért. A legnagyobb verseny az idén is a budapesti orvostudományi egyetem általános orvosi és fogorvosi karán várható a felvételi helyekért. V alutaárfoly amok Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 155,45 158,45 Ausztrál dollár 72,25 73,59 Belga és lux. frank (100) 508,58 314,08 Dán korona 16.16 16,46 Finn márka 19,16 19,50 Francia frank 18,54 18,88 Görög drachma (100) 42,08 42,88 Holland forint 56,65 57,69 ír font 153,81 156,61 Japán yen (100) 100,83 102,69 Kanadai dollár 72,20 73,72 Kuvaiti dinár 338,40 345,06 Német márka 63,50 64,70 Norvég korona 14,57 14,85 Olasz líra (1000) 64,12 65,34 Osztrák schilling (100) 903,06 919,76 Portugál escudo (100) 61,78 62,92 Spanyol peseta (100) 77,05 78,51 Svájci frank 75,58 76,90 Svéd korona 13,18 13,42 USA-doIlár 99,98 101,98 ECU (Közös Piac) 121,67 123,91 Ideértve a skót és északír kibocsátású angol font bankjegyeket is.
