Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-30 / 151. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JUNIUS 30.. CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Miért növekedett a mozgáskorlátozottak száma? Január 1-től a korábbi rendszertől eltérően nem szakbizottság dönti el, hogy ki mozgáskorlátozott, ki nem, a szakvéleményezést a háziorvosok végzik plusz munkaként. Kapnak-e ellenszolgáltatást érte, s milyen tapasztalat szűrhető le az új szakvéleményezési rendszerről a bevezetése óta eltelt néhány hónap után? — kérdeztük Újhelyi Gyulánét, az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat Pest Megyei Intézetének főtanácsosát. — Van honorárium, mégpedig oly módon, hogy a háziorvosok díjátalányban részesülnek a náluk leadott betegbiztosítási kártyák száma alapján. Azt, hogy mennyivel rendelkeznek, jelenteniük kell a területileg illetékes tiszti- orvosi szolgálatnál. Ennek határideje a rendelkezés értelmében július 15-e. Hozzáteszem: kártyánként nagyon csekély, mindössze 10 forint térítés jár. Ami a tapasztalatokat illeti, jómagam úgy látom, hogy hiba Erdélyből, Karpataljarol, Szlovákiából, Szlovéniából és a Vajdaságból nyolcvan magyar óvodapedagógus, tanító és természettudományos tárgyakat oktató tanár érkezett arra a tíznapos szakmai továbbképzésre, amely tegnap kezdődött Mátrafüreden, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület rendezésében. Kántor Sámuel, az egyesület főtitkára elmondta, hogy a határainkon túli magyarnyelv- és történelemtanárok számára számos konferenciát rendeznek a legkülönfélébb szervezetek, a reáltárgyak oktatóiról, a tanítókról és az óvónőkről azonban mintha megfeledkeztek volna. A mostani kurzuson részt vevő pedagógusok továbbképzésében a környezeti nevelés mellett a nevelés- elméletre teszik a hangvolt a háziorvosok hatáskörébe utalni a mozgáskorlátozottságra vonatkozó szakvéleményezést, számos visz- szaélés, hiba történt a mozgáskorlátozottság tényének megállapításakor az elmúlt néhány hónap során. Elég ha megemlítem: amíg 1991 és 1993 között 3700 körül volt a mozgáskorlátozottként nyilvántartottak száma Pest megyében, addig ez a szám január 1-e óta ugrásszerűen, 600-al növekedett. R. Z. Biohumuszhitelek Haladék az adósoknak (Folytatás az I■ oldalról) Amint azt Bársony István az MTI-nek elmondta, a bírósági ügyek húzódnak, és szeretné, ha tisztázódna végre a felelősség kérdése. Olyan kérdésekre várnak választ a bizottságtól, hogy például megállapítható-e a különféle kutatóintézetek, illetve az azokat felügyelő állami szervek felelőssége, s hogy az a hat szabadalom, amelyeket a biohumusz előállítására fogadtak el, valóban használható-e. A két hónapos haladék, amit az OTP most az adósoknak nyújt, esetleg lehetőséget teremt a kérdés teljes körű megoldására. A biogi- lisztaügyben mintegy 600 millió forintnyi tartozás halmozódott fel a becsapott termelőknél, amelyet sokan nem képesek és nem is tör- lesztenek. Az OTP felajánlotta, hogy akik rendezik az adósságuk felét, azoknak a másik felét elengedi. A rendezéshez többek között hozzájárulhat a Biohumusz Alapítvány is, amely több mint 100 millió forinttal rendelkezik erre a célra. Ezt a pénzt a szociális szempontok figyelembevételével fogják szétosztani. Az alapítványnál mintegy kétezren jelentkeztek a károsultak közül. Egy-egy adósra átlagosan 200 ezer forintnyi tartozás jut. A támogatások odaítéléséről augusztus 15-éig mind a kérelmezőket, mind az OTP-t értesíteni fogja az alapítvány. A megye értékeli saját munkáját Négy esztendő három kötetben A Pest Megyei Önkormányzatnál már készül az a háromkötetes összefoglalás, mely a megye négyéves munkáját összegzi. Erdélyi László főjegyzővel beszélgettünk e jelentős elemzésről. — Miről szól majd a három kötet? — Tematikáját tekintve az első kötetben a szabályozás és a rendeletalkotás ösz- szegzését végezzük el. A második kötet a tevékenységeket elemzi, azaz a négyéves munka részletes feldolgozását tartalmazza. A negyedik pedig tulajdonképp egy helyzetismertetés — a megye jelenlegi állapotát tárja fel. A három kötet szeptember 1-i határidővel készül el, így az augusztusi döntések és határozatok is helyet kapnak benne. — Kik készítik, alakult-e külön szerkesztői munkacsoport, illetve külső vagy belső használatra szánják-e inkább? — Külön munkacsoportot nem szerveztünk. Csapatmunkát várunk el. A bizottságok és osztályok emberei maguk dolgozzák fel négyéves tevékenységüket, és így járulnak hozzá az összkép kialakításához. Mivel a részelemzések terjedelme sem kötött, a három kötet nagyságára sem tudok biztos adatokkal szolgálni. Az anyag nem feltétlen belső használatra íródik. Felhasználhatják természetesen kutatások, elemzések forrásául is, de elsődleges szándékunk az volt, mikor elkészítése mellett döntöttünk, hogy az új megyei ön- kormányzat számára egy tartalmas, tényekre alapuló, friss helyzetelemzést biztosítsunk megkönnyítendő a munka átvételét. Egyébként 1990-ben egy hasonló dokumentumgyűjteményt mi is kézhez kaptunk; ezt a Megyei Tanács VB szerkesztette meg, s adta át nekünk induló anyagként. — Mennyibe kerül majd a három kötet összeállítása? — A nyomdai díjakon kívül külön költségekre nem számítunk, hiszen a szerkesztés házon belül folyik. A nyomdai költségek azonban majd a három kötet terjedelmétől is függnek. — Végezetül: miként értékeli ön a négy év munkáját? —- Szakmailag megfelelőnek tartom, az eltervezett munkát elvégeztük, az új megyei struktúra alapjait, jogi alapvetéseit leraktuk, a megye költségvetése, vagyoni állapota átlátható. Ha a hátralévő időben sikerül a belső problémák és konfliktusok megoldása, az indulatok megfékezése, s ha a ciklust jó hangulatban tudnánk lezárni, akkor talán megszépülhet a mögöttünk hagyott négy év is. Novák Valentin Két óra Bécs Korszerűsít a MÁV Korszerűsítik a Budapest— Hegyeshalom vasúti vonalat. A kivitelezésre a MÁV Rt. az Alcatel Austria nevű céget bízta meg. A szerződést tegnap délután Berényi János a MÁV miniszteri biztosa és az osztrák vállalat vezérigazgatója írta alá a Nyugati pályaudvar Királyi várótermében. A korszerűsítési program részeként Hegyeshalom és Almásfüzitő állomásokon biztosító berendezéseket építenek ki és helyeznek üzembe. Berényi János elmondta, hogy a munkálatok mintegy felét hazai alvállalkozók végzik. A fejlesztések az 1997-es évben fejeződnek be. A beruházás teljes költsége eléri a 300 millió márkát, amelyet a MÁV a magyar kormány garanciavállalásával felvett német kormányhitelből fedezi. A fejlesztések eredményeként Budapest és Bécs között két órára csökken a menetidő. (szűcs) (Folytatás az 1. oldalról) Ebben az elnök többek között kifejti, hogy a legszebb és a legvalósabbnak tűnő programok is megbukhatnak, ha azokat a magyar társadalom nem érzi magáénak, és nem találja meg bennük önnön boldogulásának forrásait. Ehhez a gondolathoz csatlakozott hozzászólásával Szűcs György is, aki rámutatott arra, hogy a Ráckevei kiáltvány nyilvánosságra hozatala óta eltelt egy esztendő alatt bizonyossá vált, az emberek többsége támogatja a millecentenáriumi nemzeti programban megfogalmazottakat: az infrastruktúra- és településfejlesztési, a felújítási, a művelődési és kulturális elképzeléseket, a társadalom szocializációjára és egészségi állapotára vonatkozó jobbító szándékú programokat. Nem kétséges, ezek mind hozzájárulnak a társadalmi megbékélés folyamatához. Csépe Béla, a Keresztény- demokrata Néppárt ország- gyűlési képviselője felszólalásában örömének adott hangot a társadalmi megbékélés gondolatának ezen a fórumon való felvetéséhez, majd a nemzeti tudat megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy ehhez időbeli kapaszkodókra is szükség van. Példaként hozta fel a kolozsvári Mátyás-szobrot, amelyhez nem csak az Erdélyben élő magyarok, hanem az anyaországban élők is ragaszkodnak. Augusztus 20-ról mint legfontosabb állami ünnepünkről szólva ezzel kapcsolatban kifejtette: ez a nap az egész magyar történelmet jelenti számunkra. Náray-Szabó Gábor, az MTESZ elnöke a millecen- tenárium és az 1996-os világkiállítás közötti kapcsolatot elemezte. Mint mondotta: ezek a kiemelkedő események lehetőséget teremtenek a közös munkára, amelyek összekötik az embereket, s nagyban hozzájárulnak a társadalmi megbékéléshez. Az országos egyeztető fórum a felajánlásokat követően a késő délutáni órákban fejezte be munkáját. (klug) Külföldre utazók figyelmébe Felségjelzés nélkül ne induljunk útnak A határátjárókon gyakran láthatunk olyan személyautókat, amelyeken szigetelőszalagból vagy más, semmiképpen sem elfogadható módon készült felségjelzés van. Tudomásunk szerint a magyar vám- és határőrizeti szervek ebből nem csináltak kérdést, viszont a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium számára a környező országok hatóságai már jelezték, hogy a külföldre kilépő magyar gépkocsikról sok esetben hiányzik a hovátartozást bizonyító úgynevezett felségjelzés, vagyis a nemzetközi szabványok által meghatározott, 17,5 és 11,5 centi méretű, ellipszis alakú matrica a H betűvel. Ezért a KHVM a sajtóhoz eljuttatott közleményében is felhívta a külföldre gépkocsival utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy a rendszám- táblákon látható H betű nem helyettesíti az államjelzést. A szabályos felségjelzés nélküli járművek vezetőivel szemben a külföldi hatóságok büntetést szabhatnak ki, sőt a hiány pótlásáig megtilthatják az országba való belépést, illetve a gépkocsival történő további közlekedést. Lapunk kérdésére Szilágyi Miklós, a minisztérium illetékes osztályának tanácsosa elmondta, hogy a magánboltokban, úton- útfélen vásárolható jelzések túlnyomó többsége szabálytalan. Szabványméretű államjelzést autóalkatrészek és szerszámok forgalmazásával foglalkozó boltokban, illetve az autóklubokban lehet beszerezni. Egyébként a minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy magyar állampolgár a felségjelzés hiánya, vagy nem megfelelő mérete miatt bármely ország határszervei eltanácsoltak volna a belépéstől. Az óvatosság és az előírások betartása azonban ennek ellenére ajánlatos. (both) Tábornoki kinevezés A Magyar Köztársaság elnöke — az igazságügy-miniszter előterjesztésére — július 1-jei hatállyal büntetés-vég- rehajtási dandártábornokká nevezte ki dr. Estók József büntetés-végrehajtási ezredest. A kinevezési okmányt Göncz Árpád szerdán nyújtotta át a Parlamentben. Épül az expóváros A hazai építési, építésszerelési tevékenység 70 százalékát bonyolító, nyolcszáznál több céget tömörítő Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége fontosnak tartja, hogy az új kormány sürgősséggel tűzze napirendjére az expó ügyének megvitatását. A testület szerdán, Székesfehérvárott megtartott zárt ülésén — mint arról Kóji László ügyvezető igazgató tájékoztatta az MTI-t — úgy ítéli meg, hogy az előkészítés alatt levő világkiállítási program összhangban van a társadalom és a költségvetés teherbíró képességével. A világkiállítás főbiztosának, illetve az ipari- miniszter-jelöltnek elküldött állásfoglalásukban megfogalmazták, hogy az expó ügye nem az építőipari lobby ügye, sikeres megvalósítása az épülő piacgazdaság és a gazdaságirányítás vizsgája is lesz. Az expóváros építése — amit 90 százalékban a szövetséghez tartozó cégek végeznek — terv szerint halad, a kivitelezők egyelőre nem érzékelnek késedelmet. S ha sürgősen megszületik az új kormány konkrét állásfoglalása, amely párosul az expó megvalósításához szükséges intézkedésekkel, a megfelelő gazdasági feltételek biztosításával, akkor a hazai építők maradéktalanul eleget tudnak tenni a világ- kiállítás kivitelezéséhez szükséges magas szintű követelményeknek. Ráckevei kiáltvány súlyt, de lesznek nyelvművelő foglalkozások és természettudományos előadások is. Céljuk továbbá — mutatott rá a főtitkár —, hogy a hallgatók mind szellemileg, mind lelkileg feltöltődjenek a tíz nap alatt. Megnyitó előadásában Harmati Béla, a Magyar Evangélikus Egyház püspök-elnöke, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület alapító alelnöke arról szólt, hogy a különböző országokban nemcsak a szociális védőháló, hanem egy erkölcsi védőhálóra is nagy szükség van. Az oktatásnak és a pedagógusoknak, valamint az egyházaknak az a feladata, hogy kifeszítsék ezt az erkölcsi védőhálót, amelynek legerősebb szálai a humánum és a tolerancia, ami a környezet védelmét is jellemzi. Határon túli magyar pedagógusok Továbbképzés Mátrafüreden
